Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-25 / 236. szám
1914. szeptember 24., csütörtök. PESTI HÍRLAP tüzelése nem volt képes a székesegyház tornyában levő és tisztán felismerhető ellenséges megfigyelő állomást eltávolítani. Berlin, szept. 24. — Saját tudósítónktól. — Mint Genfen át jelentik, a francia sajtó már nem vonja kétségbe Rheims bombázásának német beállítását. A Matin azt írja, hogy a németek pénteken délután fölfedezték a franciák ütegeit s ezért voltak kényszerítve a székesegyház mögül tüzelni. Amikor szombaton ágyúgolyó érte a templom tetőzetét, a francia tüzérség elvonult a térről. A franciák nem ismerték föl a német katonákat. Berlin, szept. 24. A párisi lapok nagy felháborodással emlékeznek meg egy mulatságos esetről, amely német dragonyosokkal történt. Egy dragonyos szakasz bejárta Fontainebleau, Compiegne és Soisson városokat, miután előzőleg az előcsapatokat már visszavonták onnan. A dragonyosok eljutottak egészen a párisi védőművekig és különösen az éjjeli órákat használták föl arra, hogy alaposan kikémleljenek mindent. Az említett helyeken angoloknak nézték a német katonákat és készségesen megadták nekik mindenről a kívánt felvilágosítást. Sőt Meulan városkában maga a polgármester üdvözölte őket, de a német katonák egy tekintettel sem árultták el meglepetésüket. A dragonyosok egyike angol nyelven köszönte meg a Páristól mintegy hatvan kilométernyi, távolságra levő városka polgármesterének üdvözlését. Csak több napig tartó üldözés után jutottak a franciák a dragonyosok nyomába. A fontainebleaui erdőben végre rajta ütött egy francia lovasszakasz a dragonyosokon. Kettőt közülük megsebesítettek, a többi elmenekült. Megsebesült az uralkodócsalád egyik rokona. Berlin, szept. 24. A Lokalanzeiger jelenti, hogy Waldeck-Pyrmont György gróf, az uralkodó család egy mellékágának tagja, a Chalons melletti ütközetben egy srapnell-lövéstől csípőjén súlyosan megsebesült, Páris, a rengeteg kórház érkezett meg. Nemcsak az összes nyilvános állandó kórházak, hanem a Vörös Kereszt által felállított szükségkórházak is már tömve vannak sebesültekkel. A magánházakban is vannak sebesültek elhelyezve. Erre a hírre vonatkozólag Rotterdamból azt jelentik, hogy a franciák céltudatosan szállítják a rettenetesen nagyszámú sebesültet Párisba, ahol lépten-nyomon a kitűzött Vörös Keresztes zászlót látni. Ezt azért teszik, hogy Páris bombázásakor a Vörös Keresztes zászlókkal megjelölt épületek megkíméltessenek. Mint tudvalevő, a Louvre legfelső emeletét a háború kitörése után azonnal kórháznak rendezték be, hogy így a nagy mértékkel bíró múzeumépület ne szenvedhessen nagy károkat. (N. T. H.) Az asszonyokat és aggokat kiköltöztetik Párisból. Páris, szept. 24. (Rómánál.) Páris teljesen fölkészülve várja a német sereg ostromát. A repülőgépekről történő bombázásoktól eltekintve, a városig nem hatolt el még semminemű csatazaj, a háború közvetlen közelségének kellemetlenségeit még nem érzik. Gallieni tábornok hivatalos nyilatkozatban közli a város lakosságával, hogy elegendő élelmiszer van felhalmozva, bár egyelőre jó ideig nem félnek attól, hogy Páris ostrom alá kerül, sőt az ide koncentrált csapatok egy részét a harcba küldték. Hónapokon át állhatják szerinte a németek ostromát a kiéheztetés veszélye nélkül. Az állapotok most sokkal jobbak, mondják a hatóságok, mint 44 év előtt voltak. A védelem is sokkal erősebb és fölkészültebb s a vízvezetékvonalakat olyan erős őrizet alá veték, hogy sehogysem férkőzhetnek hozzá a németek. Adrien Mithonard, a városi tanács feje, kiáltványt intézett a lakossághoz és mindenkit, aki nem képes a fegyverfogásra, felszólított, hogy hagyja el a fővárost, Páris, úgymond, könnyen körülsáncolható város és exisztenciális érdeke, hogy csak azokat kelljen a fővárosnak élelmeznie, akik a védelemben részt vehetnek. Kívánatos tehát, hogy a még itt maradt asszonyok, gyermekek és öregek azonnal hagyják el a nehéz megpróbáltatások előtt álló Parist. Szeptember 25-ig kell az asszonyoknak, öregeknek és gyermekeknek elutazniok s minden család csak annyi málhával utazhatik, amennyit kezében magával vihet, mert a vonatok amúgy is túl vannak zsúfolva. A rövid határidőből arra lehet következtetni, hogy a német sereg közeli megjelenésére is számítanak a francia vezérkarban. — Nos, küldöd-e már a tartásdíjat annak a fattyúnak? Egy ilyen alkalommal Szende elhatározta, hogy beadja felesége ellen a válókeresetet Nyár közepére, július hónap végére esett épen a dolog. Nemcsak az ő otthonukban volt ekkor feszült és izgalmas a levegő, hanem másutt is, mindenütt, az egész világon. Egyszerre háborús zaj dübörgött végig az egész földkerekségen. Vészes hírek tűzoszlopai csaptak fel, mint felhőterhes, viharos égboltozaton a villámlások. Az országok és nemzetek sikerítő robajjal rohantak ki a harcmezőkre. Mindenkinek életébe ököllel csapott bele a háború démona. A fűszál, amelyet robogó ágyutalpak és lovasezredek tapostak el, és úgy megérezte, mint a családi otthonok boldog embere, akit a háború szélvihara kisodort a harcterekre. Szende Győző a katonai parancsnokságtól behívót kapott, hogy huszonnégy órán belül jelentkezzék az ezredénél. Szende póttartalékos volt, harminckét éven aluli s a katonai protklamáció az elsők közt szólította be hadi szolgálatra. A hivatalban sápadt arccal mutatta meg behívóját kollégáinak. A legtöbbjük hasonló behívót kapott. Egyszerre, egy pillanatról a másikra képet változtatott a világ. A csöndes hivatalok, a kereskedések, gyárak, műhelyek felrajzottak, mint a méhkasok, a munka szerszámai gazdátlanok lettek, egy új, szokatlan, izgalmas cselekvés láza borított el mindent. A férjek, apák, családfők, fivérek, akiket a legfelsőbb parancs fegyverfogásra szólított, vergődő szír- Páris — hadikikötő. Berlin, szept. 24. — Saját tudósítónktól. — Genfből jelentik a Berliner Tageblattnak, Párisból hadikikötő lett. Néhány nap óta a III. Sándor-hídnál kis flotillát lehet látni, mely a Grand Palaisnál horgonyoz. A flotilla öt vontatógőzösből áll, amely vaslapokkal van páncélozva és fölfegyverezve. A kormányos házikókat páncéllapok segítségével valóságos kis megerősített őrházakká alakították át a parancsnokok részére. Fegyverzetül kis revolverágyuk és gépfegyverek szolgálnak. Egy napra összeül a francia parlament. Genf, szept. 24. Ribot egykori nagy pénzügyi tervének, az új rendszerű jövedelmi adónak megvalósítása céljából a francia parlament egy napra össze fog ülni. A francia üzleti élet nehézségei. Paris, szept. 24. (Berlinen élt.) A Petit Parisienne szerint Gavreban a hó 20-án Thomson kereskedelmi miniszter jelenlétében a város praefektusának és a hatóságok, képviselőinek, valamint a kereskedelmi kamara tagjainak részvételével tanácskozás volt, melyen Siegfried képviselő kijelentette, hogy az üzleti élet rendes mederbe tereléséhez feltétlenül szükséges a posta és a távíró forgalom megkönnyítése. Továbbá szükséges, hogy a kereskedők váltóikat forgathassák. Ehhez pedig az szükséges, hogy a francia bank az egészséges kereskedelemmel szemben ne legyen szűkkeblű. A miniszter rámutatott arra, hogy a bankjegyek elértéktelenedését meg kell akadályozni és megígérte a postai forgalom megjavítását. London, szept. 21. (Rotterdamon át.) A Daily Chronicle haditudósítója, aki a francia főhadiszálláson tartózkodik, azt jelelti lapjának, hogy az egész Páris egyetlen óriási kórház. Töméntelen sebesültet szállítanak folyton Párisba. Az elmúlt héten csak az orléansi pályaudvaron 17.000 sebesült — Nagyon szép, folyékony védőbeszéd volt az, amit előadott, — mondotta. — Még soha sem hallottam önt ilyen ékesszólóan beszélni. Még akkor sem, mikor nekem szerelmet vallott, mikor örök hűséget esküdött. És ez a körülmény épen elég arra, hogy tisztában legyek a magam jövőbeli helyzetével. Én el fogok válni öntől! Szenvtelen ridegséggel mondta ki a súlyos szót, de ez megrázóbban hatott minden sírásnál, jajgatásnál, szemrehányásnál. Szende Győző házasélete e pillanattól fel volt dúlva. Az elválás ugyan nem következett be, mert erről az asszonyt a szüleinek és egyéb hozzátartozóinak sikerült lebeszélniük, de együttélésük rettenetes volt. A szelidlelkű, jó asszonyt valami konok, keserít, izzó harag töltötte el az urával szemben s ettől foszforeszkált egész ideges, szenvedő lénye. Szendét is hatalmába kerítette a felesége elleni haragos, fellázadó érzés. Indokolatlannak és igaztalannak tartotta az asszony megalkuvást nem ismerő, megértetlen és engesztelhetlen felfogását és nehéz indulattal telt el irányában. Hetek és hónapok sem enyhítettek ezen a szomorú állapoton. Sőt idő teltével valahogy törvényszerűvé kristályosodott köztük e viszony, úgy, hogy most már Szende gondolt arra: talán mégis jobb volna egy csapással véget szakítani mindennek. Nem élet az ilyen, menjen mindenki a maga útjára. Kiváltkép a hónapok utolsó napjaiban vált pokollá az otthonuk. Ilyenkor Szende mindig magán érezte az asszony gonosz, vérig zaklató, kérdő pillantását, amely azt fejezte ki: Krakó, szept. 24. — Saját tudósítónktól — A Nova Reform a következőket jelenti a sieniavai hídfőnél San folyó mellett lefolyt ütközetről. A mi részünkről három zászlóalj gyalogság, három üteggel és kevés lovassággal állott két orosz hadtesttel szemben, melyek nehéz tüzérséggel közeledtek felénk. Mi lehetőleg szélesebbre terjesztettük ki arcélünket, hogy azt a hitet keltsük, hogy részünkről több ezred működik és három napig csekély vesztesel, égő arccal rohantak haza a családjaik körébe, hogy az utolsó huszonnégy órát még együtt töltsék, hogy végrendelkezzenek, intézkedjenek s egy utolsó öleléssel még magukhoz szorítsák azokat, akik a legdrágábbak a sziveiknek s akiktől — úgy hitték — csak a halál fogja őket elválasztani. És íme, most egy egyszerű hivó szó is elválasztja őket. De vajon ez a szó nem maga a halál? A lelkek mélyén nehéz gondolatok születtek s feltörni akaró, fájdalmas sóhajok permeteztek vissza nehéz könnyek alakjában. Szende Győző is haza sietett. Hova tűnt most az az elhatározása, hogy elválik a feleségétől? Mintha egy merőben idegen ember elhatározása lett volna az, egy idegené, akit tőle a vérnek, gondolkodásnak, érzésnek egész világa választ el. A szívét most túláradó melegség és gyöngédség árasztotta el a felesége iránt, e szegény, szelid lelkű, gyönge teremtés iránt, akit, ime, el fog hagyni és talán soha, soha se fog viszontlátni. Melegkönnyes szemmel állított be lakásába: — Annus, tudod-e? Az asszony a szokatlanul meleg, szerető hangra meglepődve nézett az urára. — Miről van szó? — kérdezte még ridegen, de már bizonytalanul. — Háború van! És mindenkinek, minden fegyverbíró férfinak menni kell a harctérre. Nekem is! Huszonnégy óra múlva már indulok. Szendénét készületlenül találta ez a hír. Ilyen elválásra nem gondolt. Egyszerre, mint 3 az orosz harctér. Orosz veszteségek a sieniavai hídfőnél.