Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-08 / 249. szám

­ % 4 A PESTI HÍRLAP I 1914. október 8. csütörtök. 4 Galiciát kiürítik az oroszok. Berlin, okt. 7. A Vossische Zeitungnak jelentik Bécsből. A galíciai vasúti tisztviselők, akik Tarnovban, Rzesovban és Jaroslauban végezték régebben szolgálatukat, felszólítást kaptak, h­ogy rögtön jelentkezzenek ismét szolgálattételre. A lem­bergi vasúti tisztviselőkkel tudatták, hogy a szolgálat újra megkezdésére legyenek készen. Ezzel összefüggésben híradás érkezik, hogy nagy gyújtogatás volt, alighanem orosz rész­ről Lembergben, amiből szintén arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az oroszok visszavonulnak Galíciából, azai a Przemystől északra lefolyt harcok diadalmas fordulata után könnyen ért­hető. A csata ott szerdán kezdődött. A cár a táborba utazott. Berlin, okt. 7. Rotterdamból és Pétervárról érkezett táv­irat szerint, amikor a cár a táborba elutazott, a tömeg ezt kiáltotta: — Berlinbe és Bécsbe! A cár egyik adjutánsa erre azt vála­szolta: — Nincs az az emberi erő, amely nekünk cillentállana! . Berlin, okt. 7. A „Morning­ Post" jelenti Pétervárról. A cár Carskoje-Seloból teljes csöndben a galíciai harc­térre utazott. Csak kis kísérete volt, melyben egyet­len udvari hivatalnok sem volt. A harctérre való érkezése egyáltalán nem jelenti Nikolajevics Miklós nagyherceg cselekvési szabadságának korlátozását. Megjelenésével e°ak a katonáinak harci kedvét akarja feltüzelni. Milánó, okt. 6. A cár Lublinba érkezett. Az oroszok vesztesége a lembergi csatában. — A­­pétervári hivatalos jelentés beismerése. — Bécs, okt. 7. Hogy mekkora lehetett az oroszok veszte­sége a lembergi csatában, az abból a körül­ményből is kiderül, hogy a hivatalos orosz je­lentés kénytelen óriási veszteségeket bevallani. Kerülő utakon sikerült megszerezni a legutóbb megjelent lembergi lakókat, amelyeket kény­szerítenek arra, hogy a hivatalos­ pétervári táv­irati ügynökség hadi jelentéseit közzétegyék. A pétervári hivatalos a következőket jelenti azok­ról az eseményekről, amelyek Lembergben csa­pataink elvonulása után történtek. Szeptember 3-án, csütörtökön, reggel jelentek meg Lembergben az első, katonatisz­tek által vezetett kozák járőrök. Egy nagyobb járőr megjelent a főtéren a városháza előtt, ahol a lembergi községtanács tagjai várakoz­tak. A parancsnok felszólította a községi kép­viselőtestületet, hogy menjen a város kapui elé az érkező orosz csapatok fogadására. A Lem­bergbe bevonuló első orosz csapatot frode tá­bornok vezette, aki néhány nap múlva a gro­deki ütközetben elesett. Keletgalicia főparancs­nokává Rudski tábornokot nevezték ki. Gróf Szeremetyev mint Lemberg kormányzója kü­lönféle ukázokat bocsátott ki. Az ukázok egyike elrendelte, hogy minden fegyvert ki kell szol­gáltatni Az elmenekült lakosság lakásait fel­törték, átvizsgálták és azután hivatalosan le­pecsételték. A városban kihirdették az ostrom­állapotot. A grodeki ütközet után oly nagyszá­mú sebesültet hoztak Lembergbe, hogy a köz­épületek nem voltak elegendők az orosz kato­nák elhelyezésére. Az orosz hadsereg, sajnos, óriási veszteséget szenvedett katonákban és ágyukban. Igen sok ágyú a mocsarakban re­kedt, nem lehetett őket onnan kihúzni és az osztrák-magyar hadsereg katonáinak kezébe estek." Német légh­ajó Varsó fölött. Krakó, okt. 7. A Karrier Varsavszki jelentése szerint szeptember 25-én hajnali öt órakor ismét egy Zeppelin jelent meg Varsó felett. A tüzérség lövöldözni kezdett a léghajóra, mely északi irányban tovább repült. Novo Georgiszk erőd­ből is rálőttek a Zeppelinre, mire visszatért a német hadállások mögé és ott szerencsésen ki­kötött. A galíciai ukrainisták tiltakozása az el­oroszosítás ellen. Bécs, okt. 7. A lapok közlik a galíciai ukrainista parla­menti képviselet nyilatkozatát, amely a követke­zőket mondja: Az orosz lapok jelentései szerint az orosz szent szinódus táviratot kapott, amely közli, hogy Eulogius sitomiri orthodox püspök Lembergbe érkezett azzal a misszióval, hogy ünnepiesen bevezesse az orthodox hitet Galíciá­ban. Gróf Septicki metropolitát, a galíciai görög katholikus egyházt fejét, már előzőleg elvitték Lembergből nyilván azért, hogy egyháza jogai­nak ilyetén brutalizálása ellen ne tiltakozzon. Galícia ukrainista képviselői Oroszország eme gyalázatos erőszakoskodása ellen, melyet Oroszország a nép legszentebb kincse, a vallás ellen követett el, ünnepélyesen tiltakozik.. A tiltakozást dr Levicki, dr Romanczuk és dr Olesnycki írták alá. Epizódok a kelet-poroszországi harcokból. Berlin okt. 7. A Berliner Tageblatt haditudósítója, Lin­denberg Pál, táviratozza lapjának a Suvralkiban lefolyt harcokról: Augustovnál gépfegyvereink dolgoznak ha­talmasan. Az oroszok visszavonultak, gyalogsá­gunk szuronynyal vetette magát utánuk. Egy hí­don túl, ahol egy csili állott, körülbelül harminc orosz katona szorongott. Általános volt a cso­dálkozás, hogy semmi életjelt sem adnak maguk­ról. Csak azután derült ki a borzalmas valóság — mind halottak voltak. A gépfegyverek zápora érte őket utol és most még ott szorongtak holtan, egymásra támaszkodva. Ez a látvány még a mi a háború borzalmain megkeményedett szivü ka­tonáinkra is irtózattal hatott Merő ellentétben áll ezzel az élménynyel egy másik epizód ugyanazon harcból. Egy tucat foglyul ejtett orosz — bizonyára lengyelek vol­tak — fegyvert ragadott és tüzelni kezdett az oroszokra, akiknek a soraiban kevéssel előbb még ők maguk is állottak. Később, este, magam is láttam Lyekben, a pályaudvaron, hogy orosz sebesültek beállottak a mi katonáinknak egy csapatába és szigorúan követték a vezénylő altiszt rendelkezéseit. A hős vezérőrnagy: Krakó, okt. 7. A szkareavai ütközetben különösen kitün­tette magát Hinke Alfréd vezérőrnagy, aki csa­patai élén haladt az ellenség felé s noha két seb­ből is vérzett, helyét nem hagyta el, amig el nem érte a megparancsolt fontos helyet. A­ ­ szerb-montenegrói harctér. A szerb koronatanács békét akart kérni. Szófia, okt. 7. Irányadó helyre érkezett jelentések sze­rint a szerbek a legutóbbi harcokban rendkí­vüli veszteségeket szenvedtek A Morava-had­osztály majdnem femorzsoltatott, míg a Suma­dija-hadosztály állományainak több mint a fe­lét vesztette el. Eddig a szerb hadseregnek leg­alább negyedrésze esett ki a háborúból, ezek közül tizenháromezernél több a halottak szá­ma. A múlt héten Nisben Péter király elnök­lésével koronatanácsot tartottak, amely az Ausztria és Magyarországnak leendő békeja­vaslat kérdésével foglalkozott. Az egyik orosz nagyherceg, aki a minisztertanácson jelen volt, haték­ozottan tiltakozott ez ellen, miért is vég­érvényes határozatot nem hoztak. A szerb kormány Üszkükbe menekül. Bécs, okt 7. Szófiai távirat szerint a szerb kormány már a legközelebbi napokban Nisbel Üszkük­be költöz." A Karagyorgyevics-dinasztia a felelős. Szaloniki, okt. 7. Péter király kétségtelenül csak a szerbek pártkülönbség nélkül való hazafiságának köszön­heti, ha a mostani súlyos helyzetben­­valamennyi csoport, még az Obrenovics-dinasztia régi hívei is, támogatja. Mindamellett minden párton nyíltan kijelentik, h­ogy Karagyorgyevics Péter trónralé­pése óta Szerbia egyik súlyos helyzetből a másik­ba jutott és hogy a mostani szituációt, amely nem­zeti katasztrófa felé halad, első­sorban a mostani dinasztia terhére kell írni. A két montenegrói brigád teljes szétveretése. Sarajevó, okt. 7. A Boszniába betört montenegróiak ellen küzdő csapataink sebesültjei ideérkeztek s elbe­szélik, hogy a két montenegrói brigád ellen vívott többnapos harcban sikerült a montenegróiakat jóformán teljesen megsemmisíteni. A magyar honvédcsapatok ezekben a küzdelmekben való­ban kitüntették magukat. A Focsa felől jövő montenegróiak serege mintegy huszonnyolc-harmincezer emberből állott és tábori tüzérséggel és gépfegyverekkel volt föl­szerelve. Előnyomulásukat megkönnyítette, hogy a határnak ezen a részén csak egész kis csapa­taink állottak, amelyeknek csak az volt a felada­tuk, hogy az ellenség mozdulatait megfigyeljék. A montenegróiak útjukban mindenütt ra­boltak és gyújtogattak s egyes határmenti közsé­geket teljesen elpusztítottak. Azokat a lakosokat, akik ellenálltak, a legkegyetlenebbül megcsonkí­tották. Zsákmányuknak azonban nem sok hasz­nát vették, mert vert seregüktől nemcsak bosz­niai zsákmányukat, hanem az őket kísérő trónt is elvettük. A montenegróiak kedvező hadállásban vet­ték fel a mi csapatainkkal a küzdelmet, azonban nehéz tüzérségünk eredményes működése lehe­tővé tette, hogy nagyobb veszteség nélkül ezen állásokból kiverjük őket. Visszavonulásuk vad futás v­olt, amelyet semmilyen csapatuk sem fede­zett, úgy hogy üldöztetésük alkalmával óriási veszteségeket szenvedtek. Még megjegyzendő, hogy az igy megvert montenegrói sereg a mon­tenegrói főseregnek magvát képezte s arányigag kitűnően volt fölszerelve. (Südsl. Korr.) Albán seregek győzelmei Montenegróban. Szaloniki, okt. 7. Cettinjéből ideérkezett távirati jelentés sze­rint az albán hadsereg átlépte a montenegrói ha­tárt és Gusina és Piave városokat elfoglalta. A városok előtt véres ütközetek folytak le a mon­tenegrói hadsereggel, amely kénytelen volt szá­mos halott és sebesült hátrahagyásával vissza­vonulni. Az albán hadsereg sok fegyvert zsák­mányolt. Az ifjszerbiai albán forradalmi seregek előnyomulása. Konstantinápoly, okt. 7. Az „Osmanischer Lloyd" mai száma egy be­szélgetést közöl, amelyet a lap munkatársa folyta­tott egy előkelő török diplomatával, aki Durazzó­ba érkezett Dedeagneson át. A diplomata a követ­kezőket mondta: — Új-Szerbiában, Djakovóban, Ipekon és Ka­csanikban az albán lakosság között kitört a forra­dalom.•„ A felkelők három divizió katonaságot ala­kítottak, melyeknek vezérei Issza Boljetinác, Szw­alman Batus és Ramazan Emet. Az új had­sereg mintegy 80.000 főből áll. Kacsaniknál az epyik diví­zió, amelynek vezére akkor Bajrám Zurs volt, meg­ütközött a szerb hadsereggel és Kacsanik városát elfoglalta. Nagyszámú szerb katonát ejtettek hadi­fogságba és számos fegyvert zsákmányoltak. Issza Boljetinác seregei Üszküb (Skoplje) felé vonulnak, Bajrám Zura egyelőre Kacsanik­ban maradt. Az albán sereg egyesült a Petk­öff bolgár bandavezér vezetése alatt álló sermn, már útrakeltek Monasztir felé, amelyet mo­st fognak tá­madni. Útjukban számos alkalommal összeütköztek a szerb hadsereggel. Az egyesült seregek több hi­dat és vasútvonalat robbantottak fel és több szerb város középületeit elpusztították.

Next