Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-08 / 249. szám

1914. október 8., csütorták. PESTI HÍRLAP Antwerpen ostroma* Antwerpen védelme a végsőig. London, okt. 7. A lapok tegnap este tiz órakor Antwer­penből sürgönyözött kommünikét közölnek. Ebben a kommünikében a katonai kormányzó közli a polgármesterrel, hogy magának a vá­rosnak a bombázása közvetlen küszöbön áll Akik el akarják hagyni a várost, most utazza­nak el. A bombázásnak nem lesz hatása a vá­ros védelmére, melyet a végsőig folytatni fognak. Ha a második erődvonal is elesik, Rotterdam, okt. 7. — Saját tudósítónktól. — Antwerpenből jelentik, hogy a német messzehordó ágyúk már közvetlenül a má­sodik erikláv közelében levő falvakat és mező­városokat bombázzák. A belgák, mióta az an­golok oldalukon állanak, sokkal nagyobb tűz­zel harcolnak. Kérdik, hogy vajon a kormány ki akarja-e tenni a várost a bombázással járó szenvedéseknek. Vannak sokan, akik azt kíván­ják, hogy a várost utcáról-utcára védelmezzék. Másoknak a beszédeiből azonban azt lehet kö­vetkeztetni, hogy a város a második erődvonal eleste után meg fogja magát adni. Az angol harcosok jelenléte azonban kezeskedik azért, hogy a város nem fog harc nélkül elesni. Az Antwerpen előtti harcok: Rotterdam, okt. 7. Szombaton a német lovasság Linthbe nyomult előre, de a németek egyelőre még nem mentek át a Nethén. A Senne és a Schelde közt minden erőd romba dőlt már. A németek nagy rést ütöttek a kétségbeesetten harcoló b­elga csapatokon. A lakosság nagy tömegben vonul Hollandia felé. Egy Linth és Lierre közt állást foglalt belga hadsereg pedig kénytelen volt a heves német srapnell­áz elől visszavonulni. Most a belga hadsereg Antwerpen, Kierre és a Schelde folyó közt van koncentrálva. A hollandiai Puttehól hír érkezik arról, hogy a Nethe folyó mellett heves harc folyik. A német csapatok alighanem északi irányban nyomultak előre és már Antwerpent lövöldö­zik, nem különben nagy pusztítást végzett tü­zérségük azokban a helységekben is, amelyek három kilométernyire feküsznek Antwerpen körül. Egy belga csapat, mely ezeknek felmen­tésére indult, szintén kénytelen volt visszavo­nulni. A belga hadsereg új harcvonala. Amsterdam, okt. 7. Az itteni lapok jelentései szerint a belga hadsereg megmaradt részét Antwerpen, Lierre és a Schelde közt vonták össze. Itt heves harc van folyamatban. I­j csapatok Antwerpenben. Rotterdam, okt. 7. Belga hivatalos híradás jelenti, hogy újabb csapatok érkeztek Antwerpenbe, mi­ál­tal a belga sereg harcképessége lényegesen fo­kozódott. De azért a lakosság jól tudja, hogy az ország és ezzel egyszersmind Antwerpen­­sorsa is az Aisne mellett dől el és hogy a szö­vetségesek ezért nem gyöngíthetik ott egybe­gyűlt haderőiket. Az antwerpeni helyőrség kü­lönben is elég erős. A parancsnok minden egyes polgárra reábízta, hogy ha akar, távozhat a városból. Az antwerpeni székesegyházban ünnepé­lyes istentisztelet volt, a nemzeti himnuszt éne­kelték és az ezután következett körmenetben a baldachint a város legtekintélyesebb polgárai vitték. Antwerpen vízvezetéke­­elpusztult. A vá­ros egy hét óta ivóvíz nélkül van, ami fokozza egy fenyegető járvány eshetőségét. Az angol segédcsapatok. ~ Berlin, okt. 7. A Lokalanzeiger jelenti Rotterdamból. Antwerpen parancsnoka, Guide tábornok, a lakossághoz proklamációt intézett, amelyben előkészít az ellenség közeledtére és nyugalomra inti őket. A levéltárakat már elvitték Ostendébe a Continentál szállóba. Ostendébe, Lillebe, Dün­kirchenbe és Calaisba angol segédcsapatok ér­keztek és különösen sok repülőgépet szállítot­tak partra. A belga kormány Londonba költözik. Stockholm, okt. 7. A belga kormánynak az a szándéka, hogy átköltözik Londonba. A német várostrom szenzációi. Krisztiánia. okt. 7. „Antwerpen eleste előtt" cím alatt az Aften­posten katonai munkatársa a következőket írja: A várostromok terén ez a háború valóságos so­rozata volt a meglepetéseknek. A német ostromló csapatok túl­tették magukat az azelőtt érvényben volt alaptételeken. A tüzérségi támadás elleni vé­dekezésről alkotott modern fogalmakat a bámu­latos 42 centiméteres ágyúgolyók elsöpörték. Ez a legújabb módszer, amelylyel a legerősebb vá­rakat is a német csapatok mintegy elsöpörték, úgy tekinthető, mint egy made in Germany. Idegen hajók felrobbantása Antwerpenben, Hága, okt. 7. Ideérkezett hír szerint az Antwerpenben visszatartott német, osztrák és magyar hajók kazánjait dinamittal felrobbantották. Antwer­penben kevés osztrák és magyar hajó maradt. Magyar szemtanú a Zeppelinek antwerpeni szerepléséről. Debrecen, okt 7. Viszontagságos út után ideérkezett Antwer­penből Braun Ágost, szilágymegyei illetőségű ke­reskedő, aki több mint tíz­ éve lakik a belgák fővá­rosában. Braun elmondotta, hogy menekülnie kel­lett Belgiumból, mert a hatóságok minden idegen állambeli alattvalót a legnehezebb erődítési munká­latok végzésére kényszerítettek. Kerü­lő után, éjjel, lopózva hagyta el a kétségbeesett lakossággal­­teli Antwerpent. Egy hétig gyalogolt, amíg sikerült­­olyan helyre jutnia, ahonnan Hollandiába utaz­hatott. — A háború kitörése után — mondotta — nem sok idővel elhagytam Belgiumot, hogy Német­országban biztos helyet találjak feleségemnek, aki anyai örömök előtt állott. Berlinben voltam már, amikor elhatároztam, hogy visszamegyek az asz­szonyért. Sikerült is­ visszajutnom Antwerpenbe, ahol még nagyban bizakodtak az emberek. Ami­kor azonban mindennap egy-egy Zeppelin jelent meg a város felett és bombákat hajított le, óriási rémület keletkezett. A katonai hatáság hirdet­ményeket ragasztatott ki s azokban közölte, hogy a várost , kivilágítva tartani nem szabad. Ágyu­lövések fogják figyelmeztetni a lakosságot a Zep­pelinek megjelenésére. Az ágyulövések után a la­kosságnak a pincékbe kellett költöznie. A veszély elmúltát trombitaszóval tudatták. Ekkor ismét feljöhettünk a pincéből. Így ment ez napról-nap­ra. Folyjon le a pincébe és fel a pincéből. A Zep­pelin-bombák óriási pusztításokat okoztak. A leg­szebb paloták romokban hevernek. Megtörtént, hogy a Zeppelin nappal is megjelent a város fö­lött s mivel ilyenkor a ledobott bomba az utcán tartózkodó közönséget is veszélyeztette, parancsot a­dtak ki, hogy csapatokban járni tilos. Mikor az­tán az idegeneket összefogdosták, feleségemmel és kis babánkkal együtt sok keserves nélkülözés után megszöktünk. Az apósom osztrák alattvaló, aki már 25 év­ óta lakik Antwerpenben. Öt leánya van, akik közül mindegyik más n­emzet­iségű férfiú­hoz ment feleségül. Négyen már a háború elején elköltöztek, mi maradtunk legutoljára. Persze, só­goraim hollétéről mit sem tudok. A megszállott Belgium. A németek helyreállítják a szétrombolt vasúti hidakat. Berlin, okt. 7. A Vossische Zeitung haditudósítója táv­iratozza a nyugati főhadiszállásról. Mikor a franciák és a belgák megkezdették a visszavo­nulást a németek elől, útjukban huszonnyolc vasúti hidat romboltak le. Most ezeket a hida­kat a német hadvezetőség 50.000 főnyi vas­úti és műszaki katonasággal és a környékbeli gyárak szerződtetett ipari munkásaival ismét helyreállítja. Nagy kiterjedésű villamostelepe­ket állítottak fel, hogy a munkát éjjel is foly­tathassák. 5 Szigorú eljárás Belgiumban a vasutak meg­rongálása ellen. Rotterdam, okt. 7. A Nieuwe Rotterdamisel­en Durant-nak Maas­trichtből megküldötték a német katonai hatóság­nak egy hirdetményét, melyet alkalmasint Belgi­um számos helyén kiragasztottak. A hirdetmény így hangzik: Szeptember 29-én este a Lüwenhout és Ber­strijk közt lévő vasútvonalon a síneket és távíró­vezetéket megrongálták. Ennek következtében a szomszédos falvakat megbüntettük és kénytelenek­voltunk túszokat állítani. Hogy a jövőben eféle bűnös üzelmeknek elejét vegyük, október 1-től to­vábbi túszok­at veszünk a Lüttich—Löwen—Brüsz­szel-vonal mentén fekvő nagyobb községekből. A lakosságot értesítjük, hogy ha éjjeli időben akár vasutakon, akár távírda- vagy telefon­vonalakon bármilyen csekély rongálás vagy csak erre irány­zott kisérlet is történik, a túszok könyörtelenül agyonlövetnek. A főkormányzóság rendeletéből. A parancsnokság. Mint az említett lap tudósítója hozzáteszi, csakugyan igen sok túszt tartóztattak le. A kérdé­ses községek büntetése abból állott, hogy minde­nikben fölégettek néhány házat. A francia harctér. Kluck hadseregéének ellentámadása. A Magyar Távirati Iroda jelenti Ber­linből. A nagy főhadiszállásról hivatalosan közlik október 6-án este 10 órakor. A franciáknak jobbszárnyunk ellen folytatott átkarolási kísérletei következtében a harcvonal egészen Arrastól északra terjed ki. Eleink Lillétől nyugatra és Lenstől nyu­gatra is ellenséges lovasságra buk­kantak. Az Arras—Albert—Roye­vonalon át megkezdett ellentáma­dásunkban még nincs döntés. Az Oise és a Maas közti h­arc­vonalon Verdunnél és Elzász-Lo­tharingiában a viszonyok változat­lanok. Antwerpenről nincs ma külö­nösebb jelenteni való. A német csapatok bekerítéssel fenyegetik a francia balszárnyat. Róma, okt. 7. A Tribuna ma a helyzetről a következő­ket írja: A francia és a német kommünikék a franciaországi harctérről ezúttal megegyeznek és szavahihető magánértesülések szerint is megerősítést nyernek. Ezáltal, úgy látszik, hogy a franciáknak az a terve, hogy a német jobbszárnyat bekerítsék, teljesen meghiúsult, sőt ellenkezőleg, megfordult a helyzet, mert most úgy látszik, hogy a német csapatok fe­nyegetik bekerítéssel a francia balszárnyat. Ismeretes, hogy a németek, akik Joffre terveit azonnal felismerték, az ő közismert pontossá­gukkal azonnal gondoskodtak arról, hogy Lotharingiából újabb erősítéseket rendeljenek és ezzel meghiúsítsák a franciák átkarolási kísérleteit. Mindazáltal nem lehet csodálkozás nélkül fogadni azt a legutóbbi hírt, hogy a né­metek most arra készülnek, hogy a franciák­nak nem sikerült tervét most ők kíséreljék meg. Hogyan van az, hogy a németeknek, holott mindjobban erősíteniük kell az oroszok elleni frontjukat, két háborús hónap vesztesé­gei után új erőket küldhetnek a harctérre, lo­vasságot is, melynek szállítása oly nagy appa­rátust kíván meg. Hogyan van az, hogy a fran­ciáknak nem sikerült helytállniok a német se­regnek kétharmad vagy háromnegyed részé­vel, melylyel szemben állanak, holott kihasznál­hatják mindazokat az előnyöket, amelyeket a saját területen folytatott háború nyújt. Hogyan van az, hogy nem tudták összegyűjteni az utolsó 150—200.000-es blockot, amely a mér­leget kiegyenlíthette volna? Csak a háború után kapunk majd talán feleletet erre a dön­tően lényeges kérdésre. A franciák beismerik balszárnyuk vereségét. Berlin, okt. 7. Kopenhágából, Rotterdamból, Svájcból és Olaszországból egybehangzóan jelentik, hogy

Next