Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-11 / 252. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — f Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ »-„ Egy hóra 2 „«0„ Egyes szám ára helybe"1, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apróhirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 32-ils oldalon olvasható. xmi. évfolyam, 252. (12,492.) szám. Vasárnap, október 11. SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körút 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körút 78. Telefon 26—40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körút Telefon: József 52-96. Promis* Károly román király elhunyta békés időben se volna csupán Romániának lokális gyásza, akkor is közelről érdekelne minket; de most, hogy mesterségesen szövik az entensehatalmak a bonyodalmakat, ezt a halálesetet is a világháború perspektívájából fogják mindenütt tárgyalni .Királyok ravatalát nemcsak a részvét állja körül, hanem megjelenik már ott a kerítő számítás is, mely hálójába akarja csábítani az utódot. Még el se földelték az öreg királyt s már kelettől nyugatig az egész harctér széles horizontján föltámad a kérdés, vajon ez a haláleset nem jelenti-e Románia semlegességének is sirbatételét? S mi is vagyunk annyira önzőek, hogy a gyász és részvét első szavaiba már belekapcsoljuk a biztos reménye 7séget, hogy az utód, Ferdinánd király, is követni fogja azt a bölcs politikát, meylyel az elhunyt fejedelem megerősítette és nagyra növelte a mai Romániát s amelylyel biztosította, hogy a középeurópai két nagyhatalommal karöltve járjon a diplomácia örvényei között. Nemcsak a románok, hanem minden kulturnemzet mélyen gyászolhatja Károly királyt. Hazáján belül és kívül egyaránt mintafejedelemnek tarthatták. Midőn közel negyven esztendeje mint ismeretlen porosz tiszt még álruhában először tette lábát út,során túl román földre. Európában sokan csak kétes kalandnak tekintették a sigmaringeni Hohenzollern-ház e sarjának fejedelmi próbálkozását. Az európai uralkodóházak atyafiságából sok herceg ment már el idegen országokba fejedelemnek Hohenzollern Károlytól Wied Vilmos hercegig, de csak kettő tudott igazán gyökeret verni s nemzeti dinasztiát alapítani: a most elhunyt Károly király és Koburg Ferdinánd, a bolgár cár. Mindkettőnek az volt az uralkodói programmja, hogy európai műveltséget, erkölcsöt és rendet kell bevinni a balkáni népek közé, de nemzeti kormányzást kell inaugurálni és a belső megerősítést olyan külpolitika pilléreivel kell körültámogatni, amely Ausztria-Magyarország és Németország barátságára támaszkodik. E barátság árnyékában erősödött meg Románia ép úgy, mint Bulgária. Károly király egy területre, gazdaságra ás kulturára kicsiny, erőtlen országot talált Romániában, mely még a török szultán fenhatósága alá tartozott. S az ő érdeme, hogy abból kifejlesztette a mai erős és önálló román nemzeti államot. De része volt ebben Bismarcknak és Andrássy Gyulának is, kik a szláv áradaba be akarták ékelni az önálló román államot. S ezért az elhunyt király sohasem felejjtte el, hogy úgy a dinasztiája, mint az országra mit köszönhettek a mi monarchiánknak és Németországnak. Az a semlegességi politika tehát, amelyhez Károly király igazán utolsó lehelletéig ragaszkodott, egyrészt a hálából fakadt a múltért, másrészt annak az érdeknek fölismeréséből, hogy a mai román dinasztia léte és Románia függetlensége a jövőben is elválaszthatatlanul össze van forrva a monarchiánkhoz és Németországhoz való szövetséggel. Népek életében lehetnek pillanatnyilag uralkodók egyes szimpáthiák vagy túlhevített vágyak, miket a politikusok pártérdekből is szítanak. De az uralkodóknak nemcsak a népek, hanem a pillanatnyi áramlatok fölött is kell uralkodniok. S minden okunk megvan arra, hogy Ferdinánd királyban a Károly király bölcs politikájának folytatását lássuk. Nemcsak arra az újságnyilatkozatra alapítjuk e meggyőződésünket, amelyben nemrég kijelentette, hogy más politikával nem is vállalná a trónt, mint aminővel azt elődje és nagybátyja megerősítette. Mert hiszen ebben a háborús világban sok mindenféle újságnyilatkozat láthat napvilágot. Hanem főképen arra a kényszerűségre, melybe az új román dinasztiát a saját érdeke hajtja. Ferdinánd király érett ember, abban a korban van, amelyben a higgadt ász uralkodik az emberen, tehát őt üres ígéretek nem csábíthatják el s kalandorpolitikára nem kaphatja meg őt Oroszország. Azt Ferdinánd király is tudja, hogy a bukaresti Hohenzollern-dinasztia inkább támaskodhatik a vele rokon berlini Hohenzollern-dinasztatwerpen összes erődei a németek kezérejutottak és Przemysl alól fidva hátrálnak az oroszok: a nyugati és keleti harctérnek ez a két nagy eseménye jelzi a leghívebben a kettős szövetség döntő fölényét. Höfer vezérőrnagy legújabb jelentése az oroszok Galíciából való futásának mindjárt egész sorozatával örvendeztet meg. Tegnap még azt jelentette Hofer, hogy előnyomuló oszlopainkkal erős ellenség szállott szembe Lancutnál, mely a Jaroslai felé vivő útvonalon fekszik. Ma már azt lehet jelentenie, hogy ez az erős ellenség, mely öt-hat hadosztályból állott, menekülésszerűen fut a San folyó felé. Tegnapelőtt még azt jelentette, hogy Barycnál, a Przemysl felé vivő műút mentén, Dynovtól nyugatra, sikerült visszavernünk az ellenséget. Ma már azt jelentheti, hogy egy kozákhadosztályt és egy gyalogdandárt a Dunovtól keletre elfoglalt megerősített állásaikból is levertünk, megfutamítottunk s mindenütt a nyomukban üldözzük tovébb. Ezekkel a Przemysltől nyugotra előretolt seregekkel tulajdonképen a Przemysl alól való visszavonulásukat akarták fedezni az oroszok Hogy orosz-lengyelországi és galíciai hadműveleteink gyorsasága meglepte az oroszokat, azt már szintén a minap közölte Hofer. De ma már nemcsak azt közli, hogy ez a váratlanul gyors előrenyomulásunk meglepte az oroszokat, hanem azt is, hogy egyenesen megzavarta őket Hogy pedig egy visszavonulásában megzavart ellenség üldözése milyen siker egymagában is és milyen sikert rejt tovább a jövendőre, azt nem kell bővebben magyarázni. Az oroszok visszavonulása Galíciából nem az a visszavonulás, mint aminő például a franciáké volt, mikor a Belgiumból előtörő Kluck serege elöl hátráltak minden pánik nélkül. Az oroszok visszavonulását nekünk sikerült megzavarnunk és óriási tömegeknél már fiára, mint a Romanovokra. Mert a Romanovoknak az volna az érdekük, hogy Románia az ő hűbéres államuk s a román király az ő béresük legyen. Ferdinánd király elődjétől a trón mellett azt a biztosítást is örökli, hogy a mi szövetségünk az ő trónját védeni fogja. Bizonyára meg fogja becsülni ezt az örökséget is. Ha pedig netalán Károly király halála után erősebbé válnék Bukarestben az az áramlat, mely Romániát ki akarja ragadni a velünk való békés haladás útjából, akkor elég lesz az oroszok Erdélyből való kiverésének híre is arra, hogy a fölhevült aspirációkat ismét lehűtse az okos semlegesség sokáig, maga a megzavart hátrálás is fölér egy vesztett csatával. Az oroszok futnak Lancuttól, futnak Dynovtól és futnak már Przemysltől is. Przemyslnél még emyszer megpróbáltak egy kétségbeesett rohamot délkeleti irányból, de Przemysl a maga adóját ismét megkövetelte. Súlyos veszteségekkel kellett az ostromlóknak ismét visszavonulniok, s most már a vártól való hátrálásuk is fidássá vált. A vár nyugoti oldaláról végleg el kellett takarodniuk és a mi lovasságunk már oda is érkezett a vár nyugoti oldala alá, ahol a minar még az ostromlók állottak. A gyűrűnek, mely Przemyslt körülzárta, nyugoti láncszemei szétpattantak s ezzel végleges kudarcot vallott Przemysl egész ostroma. A várat ostromló seregre nézve nincs megsemmisítőbb kudarc, mint amikor gyűrűjét a fölszabadító csapatoknak sikerül megszakítaniok. És nincs haszontalanabb vérpazarlás háborúban, mint az, amelyet az olyan várostromló seregnek kell szenvednie, melynek végezetül föl kell adnia a további ostromot. Sok német vér folyhatott Antwerpennél is, de ebből a vérből kisarjadt Antwerpen elestének diadala. Az a tenger orosz vér azonban, melyet Przemysl követelt meg az ostromlóktól, hiába ömlött ki, mert az oroszoknak most szégyenletesen kell menekülniök a vár alól. S ha háborúban a vérvesztésen felül még azt a vereséget is keressük, mely a hadviselő prestige-ét is sújtja, akkor ezt az erkölcsi vereséget a hiába vívott várostromrál találhatjuk meg a leginkább, melynek demoralizáló hatása elmaradhatatlan. Antwerpen megvétele a világtörténelem egyik legnagyobb német diadala lesz mindig. De Przemysl ellenállása is Magyarország és Ausztria hadifényeinek legfényesebb lapjaira kerül. Antwerpen elesett, Przemysl áll: a kettős szövetség diadalát a háború két hónapja után ennek a két várnak a sorsa fogja hirdetni A Pesti Hírlap mai száma a 40 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, október 12-én a rendes időben jelenik meg.