Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-25 / 266. szám

Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 266. (12,506.) szám. Vasárnap, október 25 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 32 K — „ Fé­lévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „80„ Egyes szám ára helyben, vidéken é­s pályaudvaron 12­­. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 32-ik oldalon olvasható. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—4­6. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26-40.­­FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút , Telefon József 62—96. Pokolszag. Néhány nap előtt Dante poklának kábító levegőjét éreztük, mikor a Pesti Hírlap hadi­tudósítója előtt a przemysli vár első erődjének parancsnoka arról kezdett beszélni, hogy az oroszok nem engedik dolgozni a sírásókat. Vala­hányszor az erőd lejtőiről el akartuk temetni a halottakat és sírásóink mutatkozni kezdtek, az oroszok rögtön shrapnelleset zúdítottak rájuk. Az első szár­y erőd előtt halomszámra feküdtek az elesett oroszok és hulláik már oszlásnak in­dultak. És alighogy leszálltak a sírásók a hol­takkal borított mezőre, az orosz tüzérség meg­nyitotta a tüzet. Úgy látszik — mondta a vár­parancsnok — az oroszok azt is eltanulták a japánoktól, hogy a föloszlásnak indult halot­taik elviselhetetlen szagával próbálják a várőr­ség ellenálló erejét csökkenteni. Saját halottaikat használni föl torlaszok gyanánt, saját hallotaikból építeni hidat, saját halottaik eltakarítatlan tömegét hagyni hátra az ellenfél földjén s velük vetni melegágyat a döghalálnak: ezt a harcmódot tényleg csak Ázsiából hozhatták az oroszok. Az orosz a ja­pántól tanulta és továbbadta Európa nyugati­nak is, szövetségesének, a franciának. A német vezérkar mai jelentéséből ismét a Dante poklát érezzük orrunkban. A németek az óriási harctér egyik pontján fölajánlották a fegyverszünetet a franciáknak, hogy a saját el­esett katonáikat elföldelhessék és a saját sebe­sültjeiket elszállíthassák. És az élő franciák el­utasították a fegyverszünetet, rajtuk a halottak és a félholtak úgysem segíthetnek már; a sebe­sült franciák hadd veszszenek s a halott fran­ciák hadd fertőzzék meg a levegőt, hadd legye­nek torlaszok a németek frontja előtt. Krisztus után a huszadik században a franciák tették ezt. Krisztus előtt a harmadik században még az volt az erkölcs, hogy a had­ban álló gallusok és rómaiak is fegyverszünetre léptek egymással halottaik eltakarításának ide­jére. A francia ősöknek mondott gallusok ókori kultúrája még nem ismerte a halottakkal való hadviselést. De a franciák a latinok őseinek is mondják magukat. Ama rómaiak őseinek, akik egykor, a középkor virradatán, a catalaunumi sikon Aetius vezérlete alatt állottak szemben Attila hunjaival. És mikor a dicső franciák a rheimsi székesegyház vakolatának lehullásáért is a barbár hunok utódainak nevezik a némete­ket, nem messze a Ghalons sur Marne-tól, a hajdani catalaunumi harctértől, ők, Aetius gőgös unokái, most, tizenöt századdal későbben, a római hadviselésbe beleviszik a japán mód­szert: a sebesültjeik hadd haljanak meg egy lakáson és a halottaikból hadd támadjon föl új fegyvertársukként: a pestis. „S itt menekülni Tothadt légköréből A bűznek, melyet ez a mély hely onta, Ellenzőt rögtönöztünk födeléből Egy sirnak . . ." A pokoltölcsér bejáratánál kiáltott föl ezekkel a szavakkal Dante. Vajon az ő felülmúl­hatatlan fantáziája el tudta volna-e képzelni azt, hogy egy későbbi kor franciája fel, a föld színére, fogja varázsolni a poklot? Ez már nem a költő világa többé, hanem a förtelmes való­ságé. Meneküljünk innen és rögtönözzünk mi is ellenzőt egy sírnak a födeléből. Erre a sírfödélre a huszadik századbeli francia kultúra elmúlása van rávésve. Átlépték az Yser-csatornát. — Lillétől délnyugatra és az argonnesi erdőben is előnyomulnak. — Visszaverték az oroszok támadását Augustovetól.­­ A „Karlsruhe" német cirkáló elsülyesztett 13 angol gőzöst. Az orosz harctérről ma nem érkezett hi­vatalos jelentés azon az egy híten kívül, hogy a németek Augusztávtól nyugatra ismét vissza­verték az oroszok támadását. Egy gráci lap jelentése arról számol be, hogy az oroszok már a galíciai Kolomeát is ki­ürítették. Kolomeához az a műút vezet, melyen a Kárpátokba betört oroszokat Kőrösmezőn és a jablonicai szoroson keresztül kergettük vissza Galíciába. Kolomeától keletre Csernovic felé, északnyugatra pedig Stanislau felé visz az út. Kolomea és Csernovic kiürítése kétségte­lenül arra mutat, hogy az orosz balszárnyat, amely eddig a Kárpátokr­a támaszkodott, az át­karolás Veszedelme fenyegette és ez elől kellett fölhúzódnia. En­ek a kényszerült visszavonu­lásnak pedig a TM a következménye, hogy az orosz balszárny teljesen elveszítette a bázisát és rövi­desen csak a Dnyeszter vonala lesz az, amely mögött új, természetes bázist kaphat, amire defenzív elhelyezkedése szempontjából van szüksége. A német hivatalos jelentés ma megálla­pítja, amit néhány nappal ezelőtt már jelez­tünk , hogy a Belgium déli részében harcoló né­met csapattestek megtalálták az összeköttetést a német jobbszárny­nyal. „Y­prestől keletre és Liletől délnyugatra csapataink heves harcok­ban lassan tovább nyomultak előre." Így hang­zik a német hivatalos jelentés egyik mondata. A két különálló harcteret tehát most egygyé olvasztja a német jelentés, amiből a két harc­tér közti összeköttetést meg lehet állapítani. A belga harctéri helyzetet ezek után a kö­vetkezőkben lehet fölvenni: A német front Boussaelarenél kezdődik, fölvonul észak felé Thourout irányában, elérkezik Osztendéig és levonul a tengerparton fekvő Nieuportig. Nieu­porttól Ypres felé folytatódik a front, amely­nek végső szakasza léphetett összeköttetésbe a német jobbszárnynyal, amely Lillétől nyugati irányban húzódik észak, tehát Ypres irányá­ban. Nieuporttól folyik az Yser-csatorna Észak-Franciaország felé és metszi az Yprestől északra eső területet. Ez északi terület és Ypres között van az Ypern-csatorna. A német hiva­talos jelentés ma megállapítja, hogy az Yser-Ypres-csatorna szakaszán rendkívül makacsok a harcok és hogy északon sikerült a németek­nek a csatornát jelentékeny erőkkel átlépni. A harctéri helyzet áttekintése után ebből arra le­het következtetni, hogy az egyesült hadserege­ket a németek ezzel a mozdulatukkal a tenger felé szorítják, hogy így eltávolítsák ezeket a se­regeket a főharcok színteréről. Nyilván ugyan­ez a céljuk a németeknek az észak-franciaor­szági harctéren is. Ennek a harctérnek Lille a forgópontja. Lillét, mint ismeretes, a németek már elfoglalták és most, e bázis birtokában, úgy látszik, az a céljuk, hogy a francia bal­szárnynak Lille környékén velük szemben álló részét a tengerpart irányába szorítsák és így ezeket a seregrészeket ugyancsak visszadobják a főharctérről. Erre a szándékra lehet követ­keztetni a jelentésnek abból a mondatából is, hogy Lillétől délnyugatra a németek lassú elő­nyomulása megkezdődött. A nyugaton folyó háború súlypontja most a belgiumi és az észak-franciaországi harctér. Ha a döntés Belgium déli részében megtörtént, gyorsan megérlelődnek az esemé­nyek. A németek azonban előrenyomulnak a harctér egyéb pontjain is: az argennesi erdő­ben, mint a hivatalos jelentés írja, a német csa­patok szintén előrehaladtak és nagyszámú fog­lyot ejtettek. 9. Új szenzációk történtek a tengeren. A Karlsruhe német cirkáló elpusztított tizenhárom angol kereskedelmi gőzöst. A legendás hírű Emdennek vetélytársa támadt. Ennek a vetél­kedésnek minden egyes fázisa Anglia kereske­delmének mérhetetlen kárát jelenti. Az Emden, mint a Times fájdalommal konstatálja, egyma­gában annyi kárt okozott Angliának, ameny­nyit egy Dreadnought reprezentál. És most a nem is ötezer tonnás Karlsruhe elpusztított ti­zenhárom gőzöst, amelyeknek az űrtartalma 60.000 tonna volt. A német és az angol flotta egyetlen komoly alkalommal sem ütk­özött meg egymással és a tengeren vágtató cirkálók, a tenger mélyében rohanó és váratlanul felbuk­kanó tengeralattjárók egyre-másra okozzák az angol hadihajók és a kereskedelmi gőzösök pusztulását. Az angol flotta meg sem mozdul­hat, Németország hadihajóinak tábora megkö­zelíthetetlen pozíciókban helyezkedett el és e­közben a tétlen, tehetetlen angol haditengeré­szet egyre-másra szenvedi a legfájóbb károkat. A Pesti Hírlap mai száma 44 oldal. A Pesti Hírlap következő száma hétfőn, október 26-án a rendes időben jelenik meg.

Next