Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-29 / 270. szám

i védelemre" céljaira Stefánia főhercegnő szerdán 5000 koronát adományozott. — A közúti vasút temetői forgalma. A te­metői forgalom lebonyolítására a közúti vaspálya­társaság a következő intézkedéseket tette meg: no­vember 1-én és 2-án a kerepesi temetőt érintő vi­szonylatokban a kocsik száma megfelelően szaporít­tatik, a 21—23. számú viszonylatban pedig kettős pótkocsik fognak közlekedni. A kőbányai forgalom lebonyolítására a meglevő viszonylatok megerősítése mellett, Kőbánya és Baross­ tér között közbeikta­tott kocsik fognak közlekedni. Az óbudai temetői forgalom lebonyolítására a 63. viszonylatszámu ko­csik, melyek rendszerint csak a Szentlélek­ térig köz­lekednek, a Vörösvári­ úti végállomásig fognak jár­ni, a 11. viszonylatszámu kocsik pedig kettős pótko­csikkal fognak közlekedni. A vízivárosi temető for­galmát a 61—63. viszonylatszámu kocsik fogják le­bonyolítani, melyek Szép Ilona állomásig fognak közlekedni. A csatlakozó forgalmat pedig a 47. és 49. viszonylatszámu kocsik fogják lebonyolítani. A Krisztina­ tér és Farkasrét között 10 percenkénti idő­közökben hármas vonatok fognak közlekedni. — A pénzügyi bizottság pénteken, e hó 30-án, ülést tart, amelyen több más tárgy között a kórházak 1915. évi költségvetését is tárgyalni fogja. — Gyermekágyas nők segélyezése. Az anya- és csecsem­ővédő egyesület kérelmére és a ker. elöljárók értekezletének pártoló javaslatára a tanács a gyermekágyas nők segélyezésére az 1915. évi költ­ségvetésbe 10.000 koronának felvételét engedélyezte. Színház és zene. * (A csúnya ember bemutatója.) A Víg­színházban szombaton kerül bemutatóra A csú­nya ember, Lopez Sebatino vígjátéka, amely a német nagy színpadokat is meghódította. A cím­szerepet Csortos Gyula adja, akinek partnere egyrészt Varsányi Irén, másrészt Gombaszögi Ella lesz. * (Pálmay Ilka, Kü­­y Klára, Beregi Oszkár), S. Komlóssy Ilona, S. Kovács Izméne és Thomán István lesznek csütörtökön este a Népopera ven­dégei, abból az alkalomból, hogy ezúttal kerül szinre A vörös ördögök, Béldi—Mérei—Gajáry nagysikerű darabja, századszor. A századik ju­biláris előadáson fellép természetesen Szoyer Ilonka és Berky Lili is. * (Új műsor az Apolló-színházban.) Ma, csütörtökön és holnap, pénteken, lép fel utoljára Gyárfás Dezső az Apolló-színházban. A novem­ber havi új műsor bemutató előadása szombaton, október 31-én lesz. Ennek a keretében lép fel Lá­bass Juci, a fővárosi közönség előtt előnyösen ismert soubrette, aki őszi est . .. . és Az igaz!! című dalokat fogja előadni, ő játszsza továbbá Somlyó Zoltán és Hetényi-Heidelberg Albert „Csudaszép. . ." című operettjének női főszere­pét is; partnere Gózon Gyula lesz. A műsorban szerepel még Karinthy Frigyes új tréfája, a „Gyula bácsi", továbbá Kovács Lilly, Szabolcs Ernő és Szemere Gyula adnak elő új kuplékat és aktuális magánjeleneteket. * (Premiere az Omniában.) Az O­mia mai teljesen új műsora a legváltozatosabb összetétel­ben mutatja be a kinematográfia legújabb és egy­ben legkitűnőbb alkotásait, melyek közül külö­nösen kiemelendők „Nem lehet megfogni. . ." c. 2 felv. bohózat, „A drámai hős" c. vígjáték, „Jaj az a köpönyeg" c. humoreszk és „Lydia" rend­kívül hangulatos 2 felv. életkép. Nagyon érdekes harctéri felvételek egészítik ki a nagyszabású műsort, melyek 50 eredeti helyszíni felvételben mutatják be az összes harctereket. Az Omnia előadásai mától kezdve ismét folytatólagosak. * (Megszűnik a Nemzetközi Zeneművészeti Társaság.) A világháború miatt megszűnik a Nemzetközi Zeneművészeti Társaság, amelynek el­nöke a tavalyi párisi kongresszuson egyhangúlag megválasztott német származású dr Kretzschmar­­termann, aki hazafias érzésének engedve, lemon­dott az elnökségről s ezzel egyidejűleg kiléptek a társaságból az összes német tagok is. A társaság anyagi ügyeinek intézője, a lipcsei Breitkopf és Hartel cég ugyanekkor beszüntette a társaság hivatalos lapjának megjelenését és abbahagyta a társaság ügyeinek vezetését. A társaság, vezetősé­gétől megfosztva, képtelen a további működésre­­ nemzetközi alapon. A nemzetközi cégér megszün­tetésével a németek a magyar művészek bevonásá­val nemzeti alapon fogják a jövőben munkálkodá­sukat folytatni. * (Az Országos m. kir. színművészeti akadémia) e hó 31-én, szombaton, saját színpa­dán (Uránia) Csillag Teréz tanárnő vezetése mel­lett növendékeivel gyakorlati előadást tart. Ez alka­lommal szinre kerül: I. Mienk az Isten, költemény, irta dr ifj Wlassics Gyula, elmondja Grill Lola nö­vendék. II. A három testőr, Herczeg Ferenc bohó­zata három felvonásban. A főbb szerepeket játszszák Dallos Oigg, Lánczy Margit, Abonyi Géza, Jávor Alfréd Pártos Gusztáv, Rajz Ferenc, Rubinyi Ti­bor, Sebestyén Miksa, Zilahy Pál, hírek. Adakozzunk a Vörös Kereszt Egylet­nek! Segítsük a hadbavonultak családjait és a­z elesettek hozzátartozóit! — (A kultuszminiszter a királynál.) Dr Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minisztert — mint Bécsből jelentik — szerdán délelőtt ma­gánkihallgatáson fogadta a király. A miniszter a tárcája körébe vágó ügyekről tett jelentést az ural­kodónak.­­ (Zászlódísz.) Augusztus első napjai­ban, amikor az általános mozgósítást is elren­delték és amikor a lelkesedés az egész ország­ban kitört, a magyar főváros egyszerre zászló­díszbe öltözött. Az épületeken egymásután je­lentek meg a nemzetiszínű lobogók, amelyek kö­zé osztrák és német szinűek is vegyítitek, je­léül annak, hogy a három ország egybeolvadt. Azóta, hogy az utcákon különféle zászlókat len­get a szél és hogy a lelkes érzés spontán je­lentkezett, közel három hónap múlt el, sok min­den esemény közben. Egyes diadalhírek, vala­mint a Váci-körútnak Vilmos császár­ úrra tör­tént elkeresztelése alkalmából a város bizonyos részei újabb díszt kaptak, ami akkoriban igen kedves figyelem volt. Ma azonban, amikor min­den különös aktualitás megszűnt s amikor di­szizgetések helyett sok minden kis és nagy munka elvégzése vár ránk, semmi értelme sincs annak, hogy a város lobogódíszben álljon és ünnepnapokról tegyen bizonyságot. De különö­sen nincs értelme annak, hogy az augusztus ele­jén kitűzött zászlókat tovább is helyeiken tart­suk s azokkal bármit is igyekezzünk kifejezni. Ezek a lobogók akkor megtették kötelességei­ket és hatottak is részben azért, mert ujak, szí­nesek, tetszetősek voltak. De nemcsak megfe­leltek a célnak, hanem meg is koptak és félig­meddig színtelenekké váltak. Augusztus elején a három ország zászlói a lelkesedést képvisel­ték és küzdelemre serkentettek. Ma ezeknek a zászlóknak nagy része majdnem merő rongy és piszok, alaposan megviselve az időtől, amely a zászlókkal szemben is kíméletlen. Ez idő sze­rint ezek a jelvények semmi mást nem bizonyí­tanak, mint azt, hogy a budapesti emberek még mindig nagyon feledékenyek és hogy bizonyos munkáknak csakis az egyik részét teljesítik. Ebben a városban mindig az történt, hogy az egyes alkalmakra kitűzött lobogókat, amelyek­nek csak egy-két napig volt értelmük, kint fe­lejtették s azok elrongyolódtak, hogy többé sem­miféle diszt se fejthessenek ki. És ami a múlt­ban történt, az fordult elő most is, három hó­napig tartó kintfelejtése mellett a zászlóknak. Igy azután az elhanyagolt, megkopott és ki­rojtosodott lobogók nem diadalmi mámorról, hanem szegénységről, nyomorúságról tesznek bizonyságot. Arra pedig, hogy ilyesmit jelez­zünk, semmi okunk és semmi szükségünk sem lehet. Nem fog tehát ártani, ha az idő megviselte zászlókat a háziurak a házmesterekkel levéte­tik s azok helyett ujakat csináltatnak, hogy ha majdan elérkezik az az idő, amikor ünnepelni ismét fogunk, amikor végső diadalainkat kivív­juk és amikor szép és forró napok köszönte­nek ránk, azonnal kitűzhessük, hogy a főváros fényes lobogódiszt kapjon és hogy ez a disz méltó kifejezője lehessen kitörő örömünknek.­­ (Az öreg szolga érdemkeresztje.) A kassai királyi pénzügyigazgatóság szolgája, Mészáros István, negyvenegy évi becsületes szolgálat ér­demeivel nyugalomba vonult. Ebből az alkalomból a király a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki az öreg szolgát, akinek szép ünnepség keretében adták át a legfelsőbb kitüntetést.­­ (Hősök halála.) Dr Rozváci Omaszta Sándor magyar királyi 5. honvédhuszár ezredbeli orvos szenvedő vitézeinknek végső kimerülésig foly­tatott ápolása közben, ragályos betegséget kapott s a duló csaták legnagyobb zajában október 10-én Przemysl 3. számú járványkórházában negyven­négy éves korában meghalt. Garay László, az 5. cs. és kir. gyalogezred fő­hadnagya, augusztus 27-én Oroszlengyelországban, Wolapulehrowkánál hősi halált halt. Az u­tolsó fér­fisarja volt az ősi családnak. Édesanyja és húga gyászolja. — (Huerta a mi pártunkon van.) Egy oszt­rák honos angliai hadifogoly következő érdekes le­velének jutottunk birtokába. Julius havának máso­dik felében — írja­­az illető — Jamaikában King­ston városában tartózkodtam. 24-én a k­ötőbe érke­zett a „Dresden" német cirkálóhajó, amely Huerta tábornokot, Mexikónak lelépett elnökét, hozta a fe­délzetén. Vele volt egykori hadügyminisztere, Blan­quett tábornok s mind a ketten elmondották, hogy július közepe táján értesültek arról, hogy Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. Azon a na­pon, amikor az exelnök behajózott, a kingstoni osz­trák-magyar és német kolónia az exelnök kíséretétől tudta meg az európai háború kitörését. Azonnal el­siettem az ottani osztrák-magyar konzulhoz és au­gusztus 3-án Huerta elnök vendégeként útra kel­hettem Európa felé. Huerta kibérelte a „Pátria" nevű angol gőzöst, amely Spanyolországba Santan­der felé vette útját. Kingstonból való elutazásunk napján két ízben erős földrengést éreztünk, amely kiterjedt az egész Jamaika szigetre. Ugyanezen a napon az angolok a sziget körül aknákat raktak le. Jamaika tudvalevőleg angol birtok, két britt cirkáló hajózott szakadatlanul a partok mentén és szigorú­an ellenőrizte a távozó és érkező gőzösöket. A hajón Huerta generálissal alaposan megismerkedhettem, igen barátságos ember, szimpáthikus egyéniség. Na­ponta több ilyen kínált meg bennünket pezsgővel, amiből ő maga is bőven kivette részét. Feleségét és szép gyermekeit rendkívüli módon szereti. A család­jával nagyon megbarátkoztam. Blanquett volt mexikói hadügyminiszterrel is sokat elbeszélgettem. Elmondotta, hogy ő vezényelte annak idején azt a kis mexikói csapatot, amely Miksa császárt agyon­lőtte, Blanquett tábornok személyesen is belelőtt pisztolyával a császár koponyájába. Ma már persze megbánta akkori cselekedetét. Utazásunk harmadik napján a Pátria irányát változtatta és a spanyol partok helyett Anglia felé hajóztunk. Augusztus 16-án Bristolban kellett ki­kötnünk, ahol Huerta kifizette az utazás költségeit. Tizenegyezer dollárt adott át a hajó kapitányának. Bristolban szívélyesen búcsúzott el tőlem Huerta és társasága s az exelnök hangoztatta, hogy Ausztria-Magyarországnak barátja és azt kívánja, hogy dia­dalmasan kerüljünk ki a háborúból. Angol hadifog­ságba kerültem, s őrzőimmel, a britt zsoldos­kato­nákkal sokszor elbeszélgettem. Egészen nyíltan han­goztatták, hogy nem akarnak háborúba menni s hogy az első dolguk lesz, hogy megadják magukat a németeknek. Tudomásom szerint Angliában nyolc hadifogoly-tábor van, ahol nagyrészt polgári fog­lyokat őriznek. Abban a fogolytáborban, ahol en­gem internáltak, többször hallottunk ágyúlövéseket a csatorna felöl. Legutóbb egy német vezérkari őr­nagyot hoztak ide, akit Gibraltárban fogtak el az angolok. Néhány fogságba került német katona el­mondotta, hogy Franciaországban egy helyen az asszonyok ollókkal felfegyverkezve rohantak nekik, s csak az angol katonák erélyes fellépésének köszön­hető, hogy a bestiák nem tettek kárt bennük. Út­közben intelligensnek látszó franciák bepiszkították és leköpdösték a fogoly német katonákat. A helyzet olyan fenyegetővé lett, hogy az angolok saját uni­formisukba bujtatták a németeket, hogy véget ves­senek az embertelen brutalitásoknak. A tábor angol parancsnoka azzal a kétes reménységgel biztat ben­nünket, hogy alighanem itt kell majd megülnünk a karácsonyt és az újesztendő ünnepét is.­­ (A lyoni kiállításon lefoglalt pavillo­nok.) Bécsből táviratozzák. A Neue Freie Presse jelenti Genfből: A francia kormány közli, hogy nem való az a hír, amely szerint a lyoni kiállításon levő német, osztrák és ma­gyar pavillonokat lefoglalták volna. A polgár­mester a kiállítási tárgyakat őrizet alá helyez­tette, hogy esetleges kártételtől megóvja. A londoni lapokban annak idején közzétett polgár­mesteri hirdetmény azonban félreérthetetlenül azt mondotta, hogy a szóban levő tárgyakat le­foglalták és Lyon város javára eladták. Való­színű, hogy a változtatást most a francia kor­mány rendelte el.­­ (Életuntak.) A Rudolf-rakpartról a Du­nába ugrott dr Reisz Ferenc harminchét éves ügyvéd. Élve kimentették, Nádor­ utcai lakására szállították. — Pestszentlőrincen, a Bókay Árpád­utca 85. számú házban levő lakásán özvegy Fodor Istvánné hatvanöt éves magánzónő bal karján fel­vágta az ereket. A Szent István-kórházba vitték. Betegsége miatt keseredett el. PESTI HÍRLAP 1914. október 29., csütörtök.

Next