Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-05 / 277. szám
10 PESTI HÍRLAP "1914 november 5., csütörtök. N múljanak a sivatagban. Angol hadihajók készen állanak, hogy a támadást viszonozzák, ha a törököknek sikerül a suezi csatornáig előnyomulni Esti level — Foglyaink. — Oly sok foglyunk van már, hogy gondot okoz az őrzésük és sokba kerül az eltartásuk. De a harcoló felek kulturfokát jelzi a bánásmód, amiben a foglyokat részelteti. E mérték szerint mi a kultúra magas fokán állunk. Ne sajnáljuk tőlük a pénzt és a jó bánásmódot. Már csak önzésből se. Mert hiszen az úri modorunknak hire megy kerülő úton az ellenségeink országaiba is s ott egy kis erkölcsi pressziót gyakorol rájuk, hogy a mi katonáinkkal is jól bánjanak. Ezen a hivatalos humanizmuson kívül is — úgy érzem — kellene foglalkozni a mi foglyainkkal s ezek között is főként az oroszokkal. Nem katonai, hanem inkább társadalmi foglalkozást értek. Végre is körülbelül százezer idegen ellenség él most közöttünk. Ez nem lehet teljesen közömbös reánk A háború végre csinált nálunk idegenforgalmat. Ebből persze anyagi hasznunk nincs, mert ezek az idegenek nem hagynak itt pénzt, sőt a mi pénzünket fogyasztják. De talán meg lehetne tenni a kísérletet arra, hogy valami erkölcsi haszna legyen a tömeges fogolyvetetésnek. Az nevezetesen, hogy ebből a százezer fogolyból az intelligensebb rész majd a foglyok kölcsönös kicserélésénél, ne mint ellenségünk távozzék innen, hogy megismerjen minket Ellenségeink túlnyomó részét, főként az orosz katonákat, úgy küldi ránk a cári ukát, hogy azok azt se tudják, kik ellen s miért harcolnak? A szerb elvadult ellenségként tört ránk, tehát a vadrác foglyokból a legjobb bánásmód sem csinál szelíd galambot. De az oroszok túlnyomó része a tájékozatlanság s a tudatlanság fásultközönyével harcolt ellenünk, mert muszáj volt neki s boldog volt, mikor elfogták. Ezeknek körében nem hullana meddő talajra a fölvilágosítás termémagja. Elég baj volt, hogy a Magyarországon élő kisoroszokkal se törődtünk. S végre a nagyoroszok szomszédaink. Hagyományos hibánk és mulasztásunk, hogy egyik szomszédunkkal se törődtünk soha, mindig csak a nyugatot bújva, nem ismertük a keletet és a szultánt, azzal se foglalkoztunk, hogy minket megismerjenek. Így nőtt aztán nagyra az ellenséges áramlat ellenünk a most naivul csodálkozunk, hogy a szerb a magyart is „svábá"-nak mondja s az orosz is csak most a háborúban ismerte meg, hogy van a világon „magyarszki" is, mikor ezt az ethnográfiai ismeretet a magyar huszár a kardjával verte sok ezer muszka fejéba Talán lehetne oly módon foglalkozni foglyainkkal, hogy a magyar nemzet helyes megismerésével és megszeretésével, Magyarország különállásának tudatával s kulturánk s faji tulajdonságaink tiszteletével távoznának majd körünkből. Nem arra gondolok, hogy Concha vagy Kmetty egyetemi professzorok rendszeres előadásokat tartsanak a fogolytáborokban. Hanem a kormány támogatásával oly sok nyelvű újság jelenik meg, talán ezek közül lehetne találni olyat, amelyet szét lehetne osztani közöttük fölvilágosítás céljából. Vagy az is megérne egy kis költséget, hogy egy kis füzetet adnának a kezükbe, amelyből megtanulhatnák az oroszok és szerbek ennek a háborúnak igazi történetét, az uralkodóik álnokságát megismernék , azt a magyar nemzetet, amelynek most kenyerét eszik s amelyet megtámadtak. Annak semmi értelme sincs, hogy a fogolytáborokat mint látványosságot látogassák a magyarok. Ez gyöngédtelenség. Az pedig, hogy cigarettákkal s más ajándékokkal kedveskedjenek az ellenségeinknek, fölösleges gyöngédség. De az nem volna fölösleges, hogy ha például a foglyok közül az írókat és hírlapírókat a mi újságíróink, a tanárokat pedig a mi professzoraink fölkeresnék s egy kis nemzetközi kollegiális figyelem tanúsítása mellett informálnák. Mert ez a két fajta ember készíti elő a jövőt. És sohase felejtsük el, hogy nekünk magyaroknak mindig különleges érdekünk, hogy kevesbítsük az ellenségeinket s megismertessük magunkat a világgal, amelynek egy része tudatlanságból nem ismer, másik része pedig tendenciából nem akar ismerni minket. Zsolt: Színház és zene. * (A Vígszínház legnagyobb sikere) fennállása óta Timár Liza, Bródy Sándor hatalmas darabja volt. Most, amikor a színházi szezon egész teljességében megindult és a közönség immár a régi megszokott mérvben látogatja a Vígszínházat, az igazgatóság újra műsorra tűzte a Timár Lizát. Némi átdolgozással és új főszereplővel, Fenyvesi Emillel az öreg Timár szerepében bizonyára fokozottabb szenzációval fog hatni a darab. Tímár Lizát Varsányi Irén játszsza. « (Hangversenyestély a Királyszínházban.) A Királyszínházban ma, csütörtökön, tartandó hangverseny iránt általános nagy érdeklődés nyilvánul a közönség minden rétegében. Az est bevezetőjeként Lehár Ferenc nyitányát adja elő a Királyszínház zenekara, utána Verő György vidám egyfelvonásosa, a Leánynéző kerül színre, Fedák Sárival, Verő Mártával, Körmendyvel és Pappal. A darab után a Királyszínház zenekara eljátszsza Lehár Ferenc Tökéletes asszonyának az intermezzoját, majd Hegyesi Stefi hangversenyénekesnő, Jászai Mari, Fedák Sári, Szemere Árpád és Nyárai Antal magánszámai következnek, végül pedig Molnár Ferenc a „Katona" című dialógusát eljátszsza Fedák Sári Fényes Annuskával. A számok közti szünetben Huszár Károly és Csatai Janka Pufitréfákat adnak elő, amelyeket Gábor Andorirt. Jegy mérsékelt áron váltható. * (Nemzeti színházi tagból mozidirektor.) Somlay Artúr, a szünetelő Nemzeti színház művésze, kibérelte a Danteon-mozgót és azt legközelebb már meg is nyitja. * (Premiere az Omniában.) A Caillauxeset szenzációja egy érdekes művészi film alkotására ösztökélte a turini Pasquali filmgyárat, mely a Maitresse c. négyfelvonásos életképben örökítette meg az érdekes részletekben bővelkedő esetet. Serena, a legszebb moziszínész, aki a Quo vadis-ban Petroniust játszotta, adja a kitűnő film főszerepét. Az Omnia mai új műsorában mutatja be ezen érdekes felvételt, mely mellett külön kiemelendők még Az ingatag férj c. kétfelvonásos vígjáték és egy Max Lindert kitűnően parodizáló bohózat és a harctéri felvételek. * (A miskolci színházat november 5-én, csütörtökön, nyitja meg Palágyi Lajos színigazgató. * (Az oroszok Máramarosszigeten.) Ezen a címen a nagyváradi Szigligeti színház ötfelvonásos alkalmi játékot mutatott be; a darab szerzője, Tompa Kálmán, a közeli napok izgalmas napjaiból vette tárgyát; hatásos jeleneteivel, jól megválogatott alakjaival nagy sikert aratott. A szereplők között főleg Bihari Ákos, Leövey Leó, Farkas Pál (Kerekes Márton), Tóth Elek (Áron), Retteghy Margit (Rebeka), Sik Rezső, Tompha Béla tetszett, * (Zenekar nélkül.) A Nemzeti Orfeum zenekara hétfő óta sztrájkol; a sztrájkra az adott okot, hogy a direkció a kért fizetésemelést megtagadta. alapítványnak kamatait, egyenként 512 koronát, a tanács Turcsányi Antalnak és Deutsch Lipótnak adományozta. — Iparhatósági megbízottak. Az iparhatósági megbízottak mandátuma lejárt. A tanács az új iparhatósági megbízottak választását december 6-ra tűzte ki. A választásokat az egyes ker. elöljáróságokon fogják megtartani. Minden kerületben 20 rendes és 5 póttag kerül választásra. — A városi vasút forgalmának javítása. A Budapesti Villamos Városi Vasút igazgatósága abban a mértékben, melyben újonan kiképzett forgalmi személyzetének száma megengedi, igyekszik közlekedését időközönként és a lehetőséghez képest megjavítani. Most, hogy újonan fölvett személyzete egy részének oktatása ismét befejezést nyert, a következő előnyös változtatásokat léptette életbe: a 2. számú reláció kocsijai, amelyek a keleti pályaudvartól a Tisza Kálmán téren és Klauzál téren át a Szabadság térig közlekedtek, e hónika óta a Margit hídfői végállomásig járnak. A tarifát ezen a vonalot oly módon mérsékelte, hogy a Népszínháztól a Margit-hídfőig a menet 12 fillér, holott ezelőtt ugyanes az út átszállással 16 fillérbe került. Ezenkívül viszszaállította az igazgatóság a 20. számú relációt a régi alakjában, amennyiben a viszonylat kocsijai a ferencvárosi pályaudvartól ismét a nyugati pályaudvarig futnak. Ugyancsak visszaállította az igazgatóság az 50-es relációt is, amely a Rókus-kórháztól egyenesen Szentlőrincre közlekedik. — Sebesült katonák az állatkertben. A főváros tanácsa legutóbb tartott ülésében megengedte, hogy a sebesült katonák az állatkertet ingyen látogathassák. — Ebzárlatmeghosszabbítás. A IX. ker elöljáróság, mint elsőfokú álategészségügyi hatóság, e hó 26-ig a kerület egész területére az ebzárlatot meghosszabbította. Fővárosi ügyek. — Kiküldetés. Az állatkert működésére felügyelő bizottságban megüresedett egy tagsági hely. A tanács erre a helyre Füredi Mór bizottsági tagot küldte ki. — Orvosi kinevezés. A polgármester újabban Obál Ferencet rendelőorvossá nevezte ki a közeljövőben megnyíló Budapest székesfőváros Zita-közkórházához. — Alapítványi kamatok. Néhai Schwartz Lajos alapítványt tett a keresetképtelenné vált szegénysorsu szabóiparosok részére. Ennek az lapi híre: Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyiknek! Segítsük a hadbavonultak családjait , az elesettek hozzátartozóit! — (A király.) A háború kitörése óta a király állandóan a schönbrunni kastélyban lakik , ezt, a külsőségektől szigorúan elzárt tartózkodási helyét csak nagyon ritkán hagyja el, leginkább akkor, ha a sebesült katonákat akarja meglátogatni. Állapota kitűnő, sde, vidám, nagyon jó étvágya van és a nála ilyen időtájban rendesen fellépő katarzusnak a legcsekélyebb nyoma sincs. Minden délben egy és két óra között sétát tesz a kamarakertben s ekkor mindenki, akinek alkalma van őt megfigyelni, megcsodálhatja a nagy mozgékonyságát, magas korához képest rendkívül élénk járását. A séta után ismét visszatér dolgozószobájába és elintézi az aktákat, melyeket öt óra tájban egy lovasfutár visz a Burgba. Életmódja a rendes. Reggel nyolc óráig megjelennek nála az uralkodóház kihallgatásra jelentkező tagjai, azután következnek a szokásos előterjesztések, majd egy miniszter vagy osztályfőnök jelenik meg, sokszor pedig a hadügyminiszter egy térképekkel megrakodott vezérkari tiszt kíséretében, hogy tájékoztassa a királyt a háborúk legfrissebb állásáról. A mappák többnyire kis részlettérképek és vázlatok, melyekre a legapróbb, a laikus szemére látszólag jelentéktelen részletek is fel vannak rajzolva s a királynak igy állandóan teljes áttekintése van a harcok mindenkori állásáról. Nagy figyelemmel hallgatja a fejtegetéseket és gyakran megteszi rá megjegyzéseit. Ez az előterjesztés sokszor két óra hosszat is tart. Délután csak ritkán vannak kihallgatások s ezek is egyes személyekre szoritkoznak, mint gróf Berchtoldra, Burrián miniszterre vagy nagyon sürgős esetekben Bolfrasra, a katonai iroda főnökére. — (József főherceg gyermekei Kistapolcsányban.) A háború kitörése óta József főherceg családjának tagjai magyarországi birtokukon, Kistapolcsányban időznek. József Ferenc főherceg egyetemi jogtanulmányait folytatja. Zsófia főhercegnő felsőbb leányiskolai tantárgyakat hallgat, László főherceg reáliskolai tanulmányait végzi s a kis Magdolna főhercegnő pedig az elemi iskolai ismereteket sajátítja el. Jelenleg dr Nemes Antal püspök, mint a főhercegi család vendége tartózkodik Kistapolcsányban. A főhercegi családnak budavári palotájukba való átköltözése némikép attól a körülménytől függ, vajon a sebesült katonák mennyiben fogják igénybe venni a kistapolcsányi várkastélyt, ahol most is sok sebesült és beteg tiszt élvezi Auguszta főhercegasszonynak vendégszeretetét