Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-13 / 285. szám

Háromszáz zsák arany­ • Rómából jelentik­ A Tribuna értesülése szerint a messinai kikötőbe egy angol hajó ér­kezett, fedélzetén 300 zsák arany­nyal, amely­nek értéke körülbelül 33 millió líra. Az arany­szállítmányt Messinából vasúton két vagyon­ban egyenesen Rómába vitték. Az aranyszállító hajót a tengeren több angol torpedónaszád ki­sérte. Anglia. Az angol trónbeszéd győzelmet remél, hadüzenetet tartalmazza. Az krádé a követke­zőket mondja: — Október 29-én, oly időben, amikor az ottomán flotta egy része a Fekete-tengeren gya­korlatozott, az orosz flotta egy része, amelyet, mint később megtudható volt, azért küldtek fel, hogy a Boszporusz bejáratánál aknákat szór­jon el, a gyakorlatokat megzavarta és előnyo­mult annyira, hogy az a tengerszorosok elleni ellenséges aktusnak volt tekinthető. A császári flotta felvette a harcot. Az ottomán kormány azonban e sajnálatos esemény kapcsán az orosz kormányhoz fordult, vizsgálatot javasolva az esemény okainak tisztázására, hogy ily módon megőrizhesse semlegességét. Az orosz kormány azonban anélkül, hogy erre a kérelemre vála­szolt volna, nagykövetét visszahívta és az ellen­ségeskedést megkezdte, amennyiben fegyveres erőinek parancsot adott, hogy az erzerumi ha­tárt különböző pontokon átlépjék. Ez idő alatt az angol és francia kormányok visszahívták nagykövetüket és megkezdték a tényleges ellen­ségeskedést, amennyiben az angol—francia flottát a Dardanellák ellen, az angol cirkálókat pedig Akaba ellen tüzeltették. Miután ezek a hatalmak azután kijelentették, hogy az ottomán kormánynyal hadiállapotban lévőnek tekintik magukat, elrendelem, a Mindenható támogatá­sában bízva, a hadüzenetei az említett álla­moknak. Az ijádét a szultán és valamennyi mi­niszter írta alá. Török hivatalos kommüniké Anglia álnok­ságáról. Konstantinápoly, nov. 12. Az Agence Ottomane egy kommünikét tesz közzé, amelyben válaszol az Anglia által közzétett manifesztumra, amely a kommüniké szerint a té­nyeket elferdíti és félrevezeti a törököket. A kom­müniké az igazi tényállást óhajtja megállapítani, hogy bebizonyítsa, hogy Anglia mily nagy ellensége az izlámnak. Anglia megengedte magának, hogy Törökország semlegessége ellenére, az alatt az ürügy alatt, hogy német tisztek állanak Törökország szol­gálatában, hivatalosan kijelentse, hogy a török ha­dihajókat a­ tengerszoros bejárata előtt horgonyzó angol flotta ellenséges hajóknak fogja tekinteni és meg fogja támadni. Tekintettel erre az ellenséges nyilatkozatra, Törökország kénytelen volt a Darda­nellákat elzárni, hogy ezáltal fővárosa védelmét biz­tosítsa. Kétségtelen, hogy német tisztek török szol­gálatba való fogadása, mely belső ügye Törökország­nak, külföldi hatalom részéről nem használható fel betörés ürügyéül. Ami Anglia igéretét illeti, me­lyet Törökország területi integritása dolgában tett, jól tudjuk, hogy ezek az ígéretek a valóságban meny­nyit érnek. Felkéretve, hogy Törökországot a balká­ni háborúban támogassa, Anglia nemcsak ezt nem tette meg, hanem ellenkezőleg, mindent megtett, hogy Törökország pusztulását elősegítse. Előkészí­tette a balkáni államok egyesülését és a háború be­fejezése után nagy buzgalmat fejtett ki, hogy bizto­sítsa az európai Törökország egész területének a bal­káni államok részére való átengedését­ Akkor, mi­ként a háború előtt is, Anglia kijelentette, hogy bár­milyen kimenetelű legyen is a háború, Törökország területi integritását tiszteletben kell tartani. Ami­kor a török csapatok Drinápolyt újra elfoglalták, Asquith nem habozott Törökországot az európai puskaporral megfenyegetni, ha a török csapatok a várost rövidesen ki nem ürítik. A kommüniké rá­mutat Anglia machinációira a Perzsa öbölben, melyeknek célja az, hogy Törökország szuverenitá­sát ott is csorbítsák, hogy Arábiába való betörésre kaput szerezzenek, amelyre Anglia már régen vágya­kozik. Mindezek a kísérletek azonban meghiúsultak. Ma az arab vezérek, akiket Anglia megnyerni szere­tett volna, egytől-egyig a szultán és kalifa zászlója alá gyülekeznek, hogy az izlám legfőbb érdekeit megvédelmezzék. Ellenséges politikájához híven, Anglia keresztezte Törökország minden reformtörek­vését és minden európai államnál abban az irány­ban érvényesítette befolyását, hogy semmiféle szak­erő ottomán szolgálatba ne lépjen. Csakis a német császár, aki ezekkel a rosszakaratú machinációkkal nem törődött, bízta meg Simán pasát, hogy újjászer­vezze a hadsereget, amely ma szembeszáll a brit haderőkkel. Egy évszázad óta Anglia minden esz­közzel azon dolgozott, hogy a muzulmán államokat egytől-egyig törölje a szabad államok sorából, hogy ily módon sóvár kereskedőinek zsákmányterületet szerezzen. A kommüniké e szavakkal záródik: Adjunk" hálát a Mindenhatónak, hogy alkal­mat adott nekünk az izlám legfelsőbb érdekeit győ­zedelmesen megvédelmezni kiengesztelhetlen ellen­ségeivel, Angliával, Franciaországgal és Oroszor­szággal szemben. Törökország célja: pánszlám birodalom. Róma, nov. 12. — Saját tudósítónktól. — Rizoff bolgár követ fogadta a Giornale d'Italia munkatársát s a többek között ezeket mondta neki: — A hadüzenet által lidércnyomás alól szabadult fel Törökország. Törökország céljai nagyon kézenfekvők. Fedezni akarja a hátát Oroszország ellen Európában és Ázsiában s minden erővel pánszlám birodalmat akar te­remteni. Legközelebb Perzsia, Afganisztán és India van soron. A jövő operációkban Észak­afrikára vár feladat. Egyébként tudja Török­ország, mit jelentene, ha Olaszország az ő ellen­ségeihez csatlakoznék s ezért ahhoz igazodik. Bulgária minden körülmények között meg akarja óvni semlegességét. Ki van zárva, hogy Törökország bolgár területet megtámadjon a igy Bulgáriát háborúba a­karná vonni. A szent háború. Konstantinápoly, nov. 11. A nedzsefi ulemák tetváinak nagy jelen­tőséget tulajdonítanak, mert ezeknek a kibo­csátása következtében az összes síitáknak és perzsáknak, valamint a többi Ázsiában élő mo­hamedánoknak is részt kell venniök a háború­ban. Itt a törökök, perzsák és arabok részvé­telével tartandó monstregyűléseket készítenek elő, melyeken Ausztria-Magyarország és Né­metország iránti rokonérzésnek is kifejezést fognak adni. Konstantinápoly, nov. 12 Ideérkezett jelentések­­szerint a síiták által szent városnak tartott Nedzsef közelében egybegyűl­tek a kerbelai és nedzsef ulemák és kihirdették az Ali sírjánál egybegyűlt 40.000 hivő előtt ünnepé­lyes fetvájukat, amely a háborúban való részvétel kötelességét proklamálja. Az egyiptomi katonai helyzet. München, nov. 12. A Münch­ener Neueste Nachrichten az egyip­tomi katonai helyzetről a következőket írja: A legújabb jelentésekből kitűnik, hogy a tö­rök csapatok kelet felől lépték át Egyiptom határát, míg a szenussziak­ nyugatról szorongatják az an­golokat. Az egyiptomi angol csapatok aligha tudják tartani magukat ezekkel az erőkkel szem­ben. Kereken hatezer angol katona van Egyiptom­ban, akiknek nagy része azonban az ország déli vidékein áll, avagy egyes helyekre van elszórva. Az egyiptomi hadsereg papiroson 18 ezer ember és névleg az angolok hatalmában van. A­­tisztikarnak egy nyolcada angol, a nagy többség azonban mo­hamedán benszülött, s így el lehet várni, hogy előbb­utóbb az angolok ellen fognak fordulni. A kelet felől előnyomuló csapatoknak legelső­sorban a Szuezi-csatornát kell megszállaniok és átlépniök, mert ez a brit világbirodalomnak igazi életere. Va­lószínű, hogy az angolok minden eszközzel igye­kezni fognak, hogy ezt megakadályozzák s igy a csa­tornán való átkelés nem mondható könnyű fel­adatnak. A terepviszonyok is megnehezítik ezt , az utak járhatatlansága miatt a támadás csak néhány pontra irányulhat. H Ha a törököknek sikerül átlépni a Szuez-csatornát és elfoglalnak ott néhány helyet, akkor halálos csapást mértek az angol világuralomra, mert Egyiptom többi része a szenussziak zsákmánya lesz. London, nov. 11. C­euter) A parlamentet trónbeszéddel megnyitották. A trónbeszéd egyebek között így szól: — Birodalmam minden része alattvalóinak erélye és rokonszenve egyesül abban, hogy a háború győzedelmes befejezését biztosítsa. A trónbeszéd kiemeli Angliának és a szö­vetségeseknek fáradozásait, amelylyel Törökor­szággal szemben a barátságos semlegességet biztosítani kívánta. Sok mohamedán alattvaló igyekszik odaadásának és támogatásának tanú­jelét adni. Az egész országban — úgymond a trónbeszéd — rendületlenül áll az elhatározás, hogy bármi áron is biztosítassék a brit f­egy­ve­rek győzelme. Asquith a háborúról. — Az alsóház ülése. — London, nov. 12. Miután a király formálisan megnyitotta a parlament ülésszakát, a két ház elé terjesztették a trónbeszédre adandó válaszfelirat javaslatát. Az alsóház ülésén Bonar Law hangsúlyozta, hogy az angol parlamentben teljesen megszűnt a pártpolitika. Németországnak a győzelemre vo­natkozó egyetlen reménye megszűnt. A szövetsé­ges hatalmak hadereje ma kedvezőbb pozícióban van, mint a háború kitörésekor. Asquith minisz­tere­­nök kijelentette, hogy a háború az összes pártok szolidaritását eredményezte. A birodalom minden részében és minden vallásfelekezetnél a legnagyobb lelkesedést váltotta ki a háború. A szövetségesek csapatai a német császár első cél­ját teljesen meghiúsították. Az angol birodalom súlyos próba előtt áll. A legutóbbi három hónap tapasztalatai alapossá teszik azt a reményt, hogy minél hosszabb ideig fog tartani e próba, annál inkább kerül ki Anglia győztesként a háborúból. Asquith bejelentette, hogy Lloyd George e hó 16-án a hadikölcsönre és egyéb pénzügyi kérdésekre vonatkozó javaslatot fog , a ház elé terjeszteni. A miniszterelnök azt javasolta, hogy az e hó 17-iki gyűlésen tár­gyalják a hitel kérdését, úgyszintén a hadsereg kiegészítésére vonatkozó javaslatot. Eddig csak 1 millió 186 ezer embert szavaztak meg a rendes hadsereg részére. A hadsereg létszáma ez idő szerint már 1.086.000 ember. Asquith a továb­biakban elismerte az ellenzék közreműködését a kormány nehéz munkájában. A vitát ezután elnapolták. Heves harcok a Szuezi csatorna előtt. Róma, nov. 12. — Saját tudósítónktól. — A Messagero jelenti Cairóból. A Szuezi csatorna előtt már több ütközet volt. Az ered­ményt még nem tudják, de azt beszélik, hogy néhány ezer beduin Szíriában meglepte a ha­társzéli őrsöket és felkoncolta őket. Négy vas­úti kocsin angol sebesültek érkeztek Cairóba. Erre nézve félhivatalosan kijelentik, hogy ezek csak lázbetegek. Közvetlenül a csatorna mellett a legutóbbi napokban egy angol őrpa­rancsnokságot kemény harc után elfogtak. Kelet felé az összes kutakat aláaknázták, hogy az ellenség előnyomulását megnehezítsék. Császári i­ádé a hadüzenetről. Konstantinápoly, nov. 12. A porta közli a császári irádét, amely a 1­­ PESTI HÍRLAP­­1914 november 13., péntek 8 El Aris erőd elfoglalása. Konstantinápoly, nov. 11. El Aris erőd bevételéről közölt kiegészítő hi­teles hírek szerint a benszülött törzsek tagjai sa­játkezűleg távolították el az angol lobogót és a győ­zelmes csapatok által kitűzött török lobogó előtt a tisztelet jeléül arcra vetették magukat. A törzsek tagjai ezután a következő kiáltásokkal szé­ledtek el:

Next