Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-12 / 314. szám
6 PESTI HÍRLAP 1914. december .13., vasárnap. Hadi állapotban marad a hadsereg. Amsterdam, dec. 11. A Vilma királynő elnöklete alatt tartott minisztertanács a következő rendszabályokat léptette életbe: Az egész hétszázezer főnyi mobilizált hadsereg hadi állapotban marad. Decemberben 250 millió forint hadikölcsönt fognak kérni, melynek az a része, ami önkéntes jegyzés folytán fedezhető nem lesz, kényszerkölcsön jellegével fog bírni, Leeland tartomány azonnal védelmi állapotba lesz helyezendő. Minden katonai hírre vonatkozólag behozzák az újságcen-2 urát. Vilma királynő újabb békekísérletei. Washingtonból jelentik a Reuter-ügynökségnek: Bryand külügyi államtitkár fogadta a hollandiai követet, aki Vilma királynéi levelét adta át Bryandnak. Vilma királynő levelében hajlandóságát fejezi ki egy újabb békeközvetítési akció indítására. Japán^a Kiaocsau sorsa. Tokió, dec. 11. (Reuters) Több képviselő interpellációt intézett Kata külügyminiszterhez a Németországnak küldött ultimátum ama kitétele miatt, hogy Kiaocsaut később vissza fogják adni Kínának. A miniszter azt válaszolta, hogy e pillanatban semmit sem mondhat Kiaocsau jövőjéről. Japán e tekintetben egy hatalomnak sem tett ígéretet. Az ultimátum célja az volt, hogy Németországot Kiaocsau kiadására kényszerítsék és hogy ezáltal a Kelet békéjét biztosítsák. Arra senki sem gondolt, hogy Kiaocsau a háború befejezése után visszaadanék Kínának és erről az ultimátumban nem volt szó." H baldini helyzet* Románia. Románia nem lép közbe Szerbia érdekében. A bukaresti „Epoea," tegnapi számában teljesen megbízható forrásból a következő kommünikét közli: „A román kormány nem hajlandó az országot egy Szerbia érdekében való akcióba angasséliaini. Ezt a választ adta meg tegnap Bratianu miniszterelnök a hármas entente bukaresti képviselőinek:'' A kormány hű marad eredeti felfogásához, hogy még nem érkezett meg a pillanat, hogy magát oly irányban lekösse, mely azonnali akcióra kényszeríthetne bennünket. Másrészről azonban a kormány az osztrák-magyar csapatoknak Szerbiában való előnyomulásában nem lát oly veszedelmet, mely fegyveres beavatkozásra vezethetne. A kormány azon a nézeten van, hogy nekünk a Balkánon csak akkor kell közbelépnünk, ha provokálnak és erre kényszeríttetünk. A balkáni helyzetet ugyancsak az „Epoca" a következő közlésekkel világítja meg: Biztos forrásból értesülünk, hogy a harctéren felmerült újabb tényeket Románia nem tekinti olyanoknak, melyek a semlegességből való kilépésére elhatározók lehetnének. Minden ezzel ellentétben levő híresztelés alaptalan. Oroszország Románián keresztül csapatokat akart szállítani Szerbiába. Szófia, dec. 11. Az utro. közli: Az utolsó román minisztertanács egy orosz jegyzék felett tárgyalt, melyben Oroszország azt követelte Romániától, hogy engedjen román földön keresztül segítő csapatokat Szerbiába. Bratianu miniszterelnök ellenezte az orosz követelést és csodálkozását fejezte ki afelett, hogy Oroszország csak úgy egyszerűen követeli Bugánia isjagógusgát és menjen háborúba csak azért, mert Szerbiát veszély fenyegeti. Bulgíria: A bolgár király beszéde a szobranje küldöttsége előtt. Szófia, dec. 11. (Bolgár Távirati Iroda.) A király ma este a parlament küldöttségét fogadta, amely a szobránjénak a trónbeszédre adott válaszát adta át. A király ez alkalommal a következő beszédet mondotta: — Állandó örömömre szolgál, ha találkozhatom a nemzetgyűlés tagjaival , velök az ország helyzetéről tanácskozhatom. Ebben az évben azonban a körülöttünk lejátszódó háborús események közepette a köztem és a népképviselők között való érintkezés nagy fontossággal bír az államra nézve. Önöktől szeretném megtudni, Uraim, milyen gondok bántják a népet és Önökkel akarom megosztani azt a hitemet, hogy, hála a bolgárok egységének és bölcsességének, az állam ez it megpróbáltatások dacára is bizalommal nézhet a jövő elé- Büszke vagyok arra, hogy a bolgár nép erényeinek igazságot szolgáltathatok. Mikor a bolgár nemzet 1912-ben egyértelmű lelkesedéssel és oly hősiességgel, melyet a mai napig még túl nem szárnyaltak, legyűrte egy hatalmas ellenfelét, az egész világ elismerte Bulgária rendkívüli hadi erényeit. A polgári erények azonban, melyeket e nemzet balsorsa hozott napvilágra, midőn ez a nép férfiasan viselte el a gars csapásait és buzgalommal fogott neki az uj munkának, — ezek az erények még jobban emelték tekintélyét a külföldön, mint amennyire hadlerényei tették és minden hazafias ember szivében újra magasra élesztette a hazafiság lángját. Ma, mikor egész Európa lángokban áll, mikor ez a láng egyre terjed és közeledik hozzánk, mikor minden nép mozog és katonái lábhoz tett fegyverrel állanak, a mi nemzetünk oly hidegvérrel és bölcseséggel, mely kétségtelen fele politikai érettségének, megalkotta nézetét a mai helyzetről és kijelölte útját további magatartásának. Tekintetünk most Önökre irányul és várjuk a tanácsokat amelyeket Önök adni fognak. Az önök által előadottakból arra következtetek, hogy Önök a nemzet javát szept előtt tartva, el vannak határozva arra, hogy a haza és a nemzet érdekeiért mindent feláldoznak. Ez megnyugvás számomra és bizalommal tölt el, hogy a jövőben a nemzet és a korona, között teljes lesz az egyetértés és ebből az egyetértésből elegendő erőt meríthetünk arra, hogy Bulgária jövőjét biztosítsuk. Vajha ap Úristen őrködne hazánk sorsán és közös fáradozásainkat sikerrel koronáimé. Mikor avatkozik Bulgária a háborúba? — Végleges szakítás az entival. — Szófia, dec. 11. A Bolgár Távirati Iroda jelenti: A Balkanska Tribuna ultra-russofil lap szól azokról a vakmerő kárpótlási ígéretekről, amelyeket a hármas entente Bulgáriának tett és hangsúlyozta, hogy e kárpótlások ugy formailag, mint tartalmilag neon kielégítők. Reméljük, hogy az orosz sajtó a legutóbbi napok leleplezései után legalább föl fog hagyni azzal, hogy megrójja Bulgáriát, mert nem adja föl semlegességét és nem foglal helyet azok sorában, akik, miután megrabolták, most fölhívják, hogy mások részére kaparja ki a forró gesztenyét a tűzből. A közelmúlt precedenseket tüntet föl, amelyeket más, Oroszország által favorizált országok teremtettek és amely precedensek megadják a jogot Bulgáriának arra, hogy beleavatkozzék az európai konfliktusba, mihelyt látja, hogy elérkezett a pillanat, amely a legbiztosabb zálogát adja annak, hogy Bulgária a nemzeti ügyéért hozott áldozatokat a maga javára érvényesítheti. A leleplezett orosz álbarátság, Szófia, dec. 11. Luderanoff volt miniszter, Stambuloff legfanatikusabb ellenségének, Czankoff Drágának, a veje, a liberális párt klubjában minapi oroszországi útjáról nyilvános felolvasást tartott, amelyben elmondta, hogy azok az orosz politikusok, publicisták és írók, akik eddig a legbuzgóbb barátai voltak a bolgár népnek, most mind a kigyyíkoki gtán fordultak... A napokban egy röpirat jelent meg Szófiában, „Le az álarccal" cím alatt és az egyik entente hatalom szófiai követének titkos kiadásairól közölt leleplezéseket. Az illető követ panaszára a rendőrség elkobozta a röpiratot. Egy ellenzéki pártvezér a röpiratról a következőket mondta: „ A röpirat címe nagyon elevenére tapintott a követnek. Itt az az általános vélemény, hogy Oroszország mint leálcázott ellenfél nem lehet ránk nézve olyan veszélyes, mint volt, amikor a barátság álarcával leplezte irántunk való szándékait. Az oroszok váltig azt hangoztatják, hogy ők szabadították fel, ők teremtették meg Bulgáriát és ők ma is Bulgária javát akarják. De hol volt az ő jóakaratuk és rokonszenvük, mikor a szerbek már a törökök ellen közösen viselt háború alatt megszegték a velünk kötött 1911eki szerződést? Ís hol volt Oroszország jóakarata, mikor a szerbek a szláv Bulgáriát három nem szláv ország segítségével letiporták és kirabolták? Ma a Novoje Vremja dörgi Bulgária felé: Én szültelek, de én meg is foglak ölni! Eddig üres ígéretekkel hitegettek és kínos bizonytalanságban hagytak bennlünket. Most legalább tudjuk, hogy mihez tartsuk magunkat. A török-bolgár viszony: Konstantinápoly, dec- 11. Tosev, az újonnan kinevezett bécsi bolgár követ egy hét múlva fogja Konstantinápolytelhagyni. Tosev a Taswir-i-Efkiar egy munkatársát fogadta és az interview során a követ kijelentette, hogy Konstantinápolyt Törökország barátjaként hagyja el. Bécsbe való áthelyezése nem jelent változást Bulgária külpolitikájában, amely a Törökországgal való szíves viszony fentartására törekszik. Mindkét fél arra a meggyőződésre jutott, hogy ez a politika felel meg érdekeiknek és céljaiknak. Bizonyos emberek — úgymond Tosev — hamis, esztelen híreszteléseket terjesztenek, amelyekben Drinápolyról beszélnek. Ezek a híresztelések ellenségeink intrikáira vezethetők vissza. Drinápolyi kérdés a mi számunkra nincs többé. Sohase fogjuk elfelejteni, hogy Macedóniát Drinápoly miatt vesztettük el. Bulgária elhatározta, hogy semleges marad éa jogos érdekeit a legvégsőkig megvédi. Nikita nem adja vissza a két - , fél milliót. Szófia, dec. 11. Utsehomaisky kormánypárti képviselő a szobranjéban kérdést intézett a pénzügyminiszterhez ama két és fél millió frankra nézve, amelyet a Gesov-kabinet a balkáni háború elején a szobranje hozzájárulása nélkül kölcsön adott a montenegrói királynak. Vzsehomorszkynek szándékában van javaslatot tenni arra nézve, hogy a Gesov-kabinet volt minisztereit kötelezzék ennek az igegegnek a visszafizetésére. Merénylet Venizelosz ellen. Szófia, dec. 11. Az „Utro" jelenti Athénból. Tegnapelőtt este merényletet akartak elkövetni Venizelosz miniszterelnök ellen. A miniszterelnök az angol tengerészeti bizottság számos tagját fogadta palotájában, hogy velük tárgyalást folytasson. Egyszerre csak az utcáról gyors egymásutánban három revolverlövés történt, amelyek áttörték az ablaküvegeket és két angol tisztet megsebesítettek. A miniszterelnök sértetlen maradt, a merénylők elmenekültek. Hősök jutalma. A király a 8. oszt. katonai érdemkeresztet a hadiékitménynyel adományozta az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül: Rekterdanki Fitz Alfréd ezredesnek, a 6. láb. t.-a. parancsnokának, a következő alezredeseknek: Rath Károlynak és Kortan Károlynak a b.-h. 1. gyalogezredben; a következő századosoknak: Bocilka Károlynak, Langer Frigyesnek és Bemaszik Leónak a 93. gyalogezredben; Bizjak Károlynak a b.-h. 1. gyalogezredben; Jáger Ferencnek a 41 láb. t.-e.-ben; Haslinger Ferencnek és Malle Jánosnak a 3. hegyi I.e.-ben; a követkeő főhadnagyoknak: Rzehorz Henriknek a 93. gy.e.-ben, Meissner Richárdnak a 3. hegyi IIe.-ben; a következő tart. hadnagyoknak: Nimmrichter Gyulának és Dokoupil Vladimírnak a 03. gyalogezredben; a következő alezredeseknek: Omeinder Antalnak a 9. gyalogezredben, Hanák Henriknek az 5. t. v.7.-ban; a következő őrnagyoknak: Mayer Gyulának a 89. és Kulinski Miciszlávnak a 100. gyalogezredben; továbbá Neiser Hubert 21. gyalogezredbeli századosnak, Kostend Adolf 8. gyalogezredben tart. főhadnagynak, Ertl Józsefnek, az ellenség előtt elesett 13. gyalogesredbeli őrnagynak; az ellenséggel szemben kiváló szolgálata elismeréseül; Schaffer Hugó vez.-kar. t.-beli századosnak; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréseül a következő alezredeseknek, Ikben Péternek az 5. ég Kovanovics filnak