Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-18 / 320. szám

1914. december 18., péntek. PESTI HÍRLAP Házasság. Magrik Ferenc cs. és kir. közös hadsereg­beli hadnagy a 68. számú gyalogezredben, aki sebesülten tért vissza a déli harctérről, eljegyezte dr Zoltán Géza budapesti ügyvéd és neje, Silber­krausz Gizella leányát, Teklát. Halálozás. Cserei báró Herzog Péter főrendiházi tag csütörtökre virradó éjjel, néhány napi szenve­dés után, tüdőgyuladásban meghalt. Hetvenhat­éves volt. A magyar kereskedelmi világ egyik legjelesebb képviselőjét vesztette el benne, aki­ben ritka nagysű­lűség párosult törhetetlen aka­raterővel. Több mint egy félszázadon át fejtett ki rendkívül értékes tevékenységet a hazai ke­reskedelem és ipar terén, amelynek föllendülé­sében neki is jelentős része volt. Különösen a mi dohánykivitelünk fejlesztése körül szerzett de­rekas érdemeket. Tudását buzgón érvényesítette a főváros pénzügyeinek a szolgálatában is. Kö­zel hat évtizeden át volt a főnöke a Herzog M. L. és Társa-féle híres dohánykiviteli cégnek, ő alapította a csacai, rajeci és besztercebányai posztógyárakat és sokat köszönhet neki malom­iparunk is. Jelentékeny szerepet vitt a társa­dalmi mozgalmakban. Részt vett a Hajléktalanok Menhelye, az Erzsébet-szanatórium, a Szünidei Gyermektelep, a Poliklinika és más intézmé­nyek létesítésében. Érdemei elismeréséül a ki­rályi kegy nemességgel, bárósággal és főrendi­házi tagsággal tüntette ki, azonkívül számos külföldi rendjelet is kapott. Halálának híre nagy és mély részvétet keltett mindenfelé. Dr Belopotoczky Kálmán titkos tanácsos, volt tábori püspököt csütörtökön délelőtt nagy gyászpompával temették el Nagyváradon. A szer­tartást a gyászháznál gróf Széchenyi Miklós bel­ső titkos tanácsos, nagyváradi megyéspüspök vé­gezte. A háznál történt beszentelés után a kopor­sót átvitték a székesegyházba, ott elhelyezték dí­szes ravatalon s a gyászmisét ugyancsak a me­gyéspüspök pontifikálta. A mise és a szokásos szertartások végeztével díszes menetben kísérték el utolsó útjára az elhalt nagyprépostot az olaszii nagytemetőbe. A végtisztességen testületileg vet­tek részt a rokonokon, a káptalan tagjain és a központi papságon kívül a katolikus kör, a kato­likus népszövetség, a katolikus jogakadémia ta­nári kara és ifjúsága, a premontrei rend főgim­náziuma, valamennyi katolikus tanintézet, a káp­talani és püspökségi tisztikar , azonkívül igen nagy számú gyászoló közönség. Nagyenyedi és szatmári Enyedy Albert ma­gyar királyi pénzügyi titkár felesége, született körösi Csorna Irén, december 13-án Nyíregy­házán váratlanul meghalt. Vérségi rokona volt a világhírű magyar orientalista tudósnak, néhai körösi Csomna Sándornak. Halálát férjén és gyer­mekein kívü­l kiterjedt, előkelő rokonság, közöt­tük a Csoma, Enyedy, Adorján, Balogh-Szabó, Dénes, Virányi, Nemess, Lehrer és más tisztes családok gyászolják. Enyedy Barnabás hírlap­író édesanyját siratja benne. Számmer Erzsike, Számmer Pál honvéd­százados leánykája, 3 éves korában Székesfehér­várott meghalt. Nyírhegyi Rupp Jenőné született tárcsái Majzik Sári hosszú, kínos szenvedés után, életé­nek 33-ik, házasságának 9-ik évében Budapesten meghalt. Jamniczky Lipótné született Lehoczky Má­ria, királyi curiai báró özvegye, életének 88-ik évében, hosszú szenvedés után Budapesten meg­halt Özvegy Wohlfart Jakabné, született Ber­ger Aloisa, élete hatvanhetedik évében Buda­pesten meghalt. Egész életében célja volt a má­sok nyomorának enyhítése. Kiterjedt előkelő ro­konság gyászolja. Három fia jelenleg a harc­téren küzd, között­k Wohlfart Rezső, a szé­kesfőváros gázgyárainak mérnöke. Temetése pénteken délután három órakor lesz a Tisza Kálmán­ tér 18. számú gyászházból. Dr Környei Ferenc orvos, Budapesten, éle­tének nyolcvanhetedik évében, meghalt. Széles körben volt ismert és népszerű ember. Mike György ügyvédjelölt, életének 29-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten meghalt.­­ Újévi reklám zsebnaptárok legolcsóbban kaphatók Valuska könyvkötőnél, Budapest, Rózsa­ utca 48. Egyed­ület. Az új győri püspök. A király Fetser Antal fülszentelt püspököt, nagyváradi latin szertartású székesegyházi kanonokot, győri püspökké kinevezte. A budapesti aut. osthodoz if r. hitközség templomá­ban (VII., Kazinczy­ utca 31.) szombaton az első isten­tisztelet reggel 7 óra 15 perckor, a második 9 órakor kezdődik. Szombat kezdete pénteken este 3 óra 53 perc­kor, vége szombaton este 1 óra 83 perckor. * Német­ivatalos jelentés az angol par­tok elleni támadás részleteiről. — Három angol torpedóromboló pusztulása. — Berlin, dec. 17. (Hivatalos.) Az angol keleti partvidék elleni támadásról a következő részleteket közlik: Az angol parthoz való közeledé­sükkor cirkálóinkat a ködös időben négy angol torpedózuzó sikertelenül támadta. Egy torpedózuzót meg­semmisítettünk, egy másik súlyo­san megsérülve eltűnt a szemhatár­ról. Hartlepool ütegeit elnémítot­tuk és a gáztartályokat elpusztítot­tuk. A hajókról megállapítottuk, hogy a városban több helyen robba­nás történt és három helyen nagy tűz támadt. Scarborough parti őr­állomását és vízművét, azonkívül Whitby parti űrállomását és jelző­állomását elpusztítottuk. Hajóin­kat a parti ütegek néhány lövése találta, de azok csak jelentéktelen károkat okoztak. Egy másik helyen egy további angol torpedórombolót sülyeszt­ettünk el. Behncke, a tengerészeti vezérkar főnökének helyettese. Közgazdaság. Pénzügyi kirak. * A zárolt hadikölcsönkötvények. A hadi­kölcsönre vonatkozólag i. é. november 11-én ki­bocsátott aláírási felhívás szerint a zárolt dara­bokra történő aláírásoknál az aláíró felek az aláírási hely részéről megfelelő elismervényeket kapnak, amelyek később a pénzügyminisztérium által kiállított elismervényekkel fognak kicserél­tetni. A kicserélésre a pénzügyminisztérium an­nak idején hirdetmény útján hívja fel az aláíró feleket. A hivatalos lap csütörtöki száma ezzel kapcsolatban a következő hirdetményt közli: Az 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-a alapján kibocsátásra kerülő 6 százalékos m. kir. adó­mentes állami járadékkölcsönre (hadikölcsön) 1914. évi november hó 11-én kiadott aláírási fel­hívás 6. b) pontjára való hivatkozással ezennel közhírré tétetik, miszerint abból a célból, hogy a zárolt kötvényeket jegyző feleknek is módjuk­ban álljon még a végleges kötvények elkészülte előtt is lombardkölcsönt fölvenni, másrészt az eljárás egyszerűsítése érdekében egyelőre a zá­rolt darabokra történt aláírások alapján is ugyanolyan ideiglenes elismervények adatnak ki, mint a szabad darabokra történt aláírások alapján. A zárolt darabokat jegyző felek ennél­fogva az ideiglenes elismervényeket az aláírási helyeken felvehetik. Megjegyeztsü­k, hogy az ek­ként kiadandó ideiglenes eltemervények­nek a végleges zárolt kötvényekre való kicserélése iránt annak idején külön hirdetmény fog közzé­tétetni. * A vidéki pénzintézetek és az évi mérleg. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szö­vetségének igazgatósága és választmánya leg­utóbbi ülésében tárgyalta a folyó év végén fel­veendő mérleg elkészítésének kérdését. Többek felszólalása után a következő határozati javas­latot fogadták el: 1. Kívánatos volna olyan kor­mányi rendelkezés, hogy a részvénytársaságok és szövetkezetek 1914. évi mérlegüket megálla­pító rendes közgyűlésüket az alapszabályok rendelkezéseitől esetleg eltérően, későbbi idő­pontban, legkésőbb azonban a jövő év június hó 30-áig tarthassák meg; 2. az ellen, hogy a rész­vénytársaságok és szövetkezetek feljogosíttassa­nak arra, hogy az 1914. évi mérleg helyett hosz­szabb időről másfél évi mérleget készíthessenek, az értekezlet a leghatározottabban állást fog­lalt­­ 3. a mérleg felállítása tekintetében szüksé­gesnek tartja az értekezlet, hogy a tőzsdei jegy­zéssel bíró értékpapírok árfolyamát a kormány rendeletileg állapítsa meg. E tekintetben az ér­tekezlet nem tartaná helyesnek, ha a háború ki­törése kapcsán pánikszerűleg kialakult tőzsdei ár­folyamokat venné alapul a kormány, valamint azt sem tartaná célszerűnek, hogy az értékpapí­rok hozadékának a mai kamatlábviszonyok sze­rinti tőkésítése szolgálna mereven zsinórmérté­kül, mert mennyire nem volna helyes az üzleti vállalatok mérlegeiben irreális optimizmusnak adjon helyet, másrészrit 02 ggm­gd­fia, ioáokok, kereskedelem. * A közélel­­ezés központosítása Német­országban. A németországi közélelmezési ak­ció a maximális árak megállapításánál nem ál­lott meg, hanem most már a legfontosabb élel­micikkek forgalmának és fogyasztásának biro­dalmi törvény útján való szabályozását készíti elő. Az eddigi intézkedések ugyanis nem elee­gendők a fogyasztás szabályozásához, főleg azonban nagyon is hiányosak ahhoz, hogy az­ egyes vidékek rendszeres ellátását szabályoz­zák. A meglevő készleteknek az egész biroda­lom területén való egyenletes elosztása csakis­ egyetlenegy központi szervezet létesítése ese­tén lehetséges, mely az egész birodalom fo­gyasztásának és az egyes helyeken levő készle­tek számbavételével intézkednék a fogyasztás mindenkori kielégítéséről. Ez a központi szer­vezet azért a kereskedelmet sem zárná ki, sőt ellenkezően, a kereskedőket is szolgálatába akarja állítani megfelelő jutalék ellenében. A stuttgarti kereskedelmi kamara, amely ezzel a kérdéssel a legalaposabban foglalkozott, részle­tes tervet dolgozott ki erre vonatkozólag, mely­nek alapelvei a következők: 1. A készletek le­jelentése és a bejelentések helyességének szi­gorú ellenőrzése. 2. A gabona- és liszt- és egyéb élelmicikk-készletek megvásárlása. A megvett készletek megfelelő biztosíték mellett lehívásig az eladó raktárában maradnának és neki az ál­lam bizonyos csekély őrzési díjat fizetne. 3. Az összes készletek fölött való rendelkezési jogot az új központi szervezetre kell átruház­ni, amely az aránylagos élelmiszermeny­nyiségeket az egyes vidékekre juttatná. Ez a központi szervezet általában feljogosu­tatnak a közélelmezés biztosítására szolgáló minden in­tézkedés foganatosítására. A kamara még több mellékjavaslatot is terjesztett elő, melyek mind azt mutatják, hogy az igen nehéznek mutatkozó feladat megoldása praktikusan is lehetséges. A kamara tervei szerint a központi ellátás igenis megvalósítható és a német közvélemény, amely a maximális árak elkésett megállapítása miatt nagyon elégedetlen, feszült figyelemmel várja, mit határoz a kormány ez ügyben. * A postai könyvforgalom gyorsítása. Könyvkereskedői körökben panaszok merültek fel amiatt, hogy a külföldről érkező sajtótermé­kek cenzúrázása oly lassan történik, hogy amiatt gyakran 6—8 napig is késik a postán a már megérkezett küldemény. Mivel ez a késede­lem — különösen az ünnepi könyvvásárok ide­j­én — súlyosan sérti az üzleti érdekeket, a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara sürgős feltev­esztésben arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a cenzúrázó személyzet szaporításával a postai felülbirálat gyorsittassék, ugy hogy a kül­demények a címzetteknek haladéktalanul kézbe­síthetők legyenek. * OsosuagforgatoRi Göi8eor*Isistigal. A postaigazgató­cég Mesit&c S?Cfi­t. görögojgstaMi IM fcylowwal való 13 hogy a háborús helyzetre való tekintettel, már most olyan veszteségeket realizáljunk, melyek­nek bekövetkezése bizonytalan, főleg olyan va­gyontárgyaknál, melyek hozamuk és bonitá­suk tekintetében egyébként változás alá nem estek. Amennyiben az értékpapírok értékelésénél az 1913. december 31-iki árfolyamoknál alacso­nyabb árfolyam állapíttatnék meg és az intézetek az igy támadt veszteségek fedezésére árfolyam­veszteségi tartalékuk nem volna elegendő, a hér­hetetlen veszteség at évre elosztva legyen elszá­molható; 4. ami az osztalék fizetését illeti, az értekezlet kívánatosnak tartja, hogy osztalék csak olyan intézetek részéről fizettesek, amelyek szolid mérlegelés mellett és a veszteségek leírá­sára való tartalékolás mellett tiszta nyereséget produkálnak, de tekintettel arra, hogy az 1915-ik esztendő üzleti szempontból jó évnek nem mu­tatkozik, az osztalék még ezekre nézve is bizo­nyos korlátozó határok között állapíttassék meg. * Az osztrák hadiköresön­. Bécstől jelen­tik, hogy az osztrák postatakarékpénztárnál ed­dig elszámolt jegyzések összege 2135 millió ko­rona; ebből a jegyzési összegből 400.692.000 ko­rona készpénzjegyzés történt. A december 4-én befizetett 30 százalékos első részlet 471.071.000 koronára rúgott.. * Pénzhiány Franciaországban, Parisból jelentik, hogy a Banque de France a júliusba­n­­kibocsátott S'A százalékos járadékra kölcsönö­ket kínál a jegyzőknek, hogy ilyképen a köké­nyek teljes összegét befizethessék.

Next