Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-20 / 322. szám

Egyletek és Intézetek. — Szegény gyermekek karácsonya. A Fő­városi Gyermekkert Egylet választmánya Mol­nár Viktor elnök javaslatára elhatározta, h­ogy e hónap 24-én délután három órakor Akácfa,­utcai házában karácsonyi Ünnepet rendez. Az egylet hölgyválasztmányána­k tagjai közül Vá­sárhelyiné, dr Steinerné, Goldschmidtné, Ba­ruchné, dr Juliáné és dr Makoldyné buzgólkod­nak, különösen, hogy a Napközi Otthonban levő százötven gyermek téri ruhát és karácsonyi aján­dékot kapjon és hogy az egylet helyiségében el­helyezett üdülő katonák, minten­ ötvenen, szin­tén megajándékoztassanak. A diszes karácsony­fát­ Hódossyné adja. Az egylet teglait és jó­akaróit szívesen látják az ünnepélyen. — Jubiláló leányegylet. A belügyminisz­ter a Szegedi Leányegylet díszeinkének, Singer­ Jenőnének és titkárának, dr Kállai Ismásiek az egylet huszonöt éves jubileuma alkalmából dísz­oklevelet küldött. A Szegedi Leányegylet pép­konyhát tart fenn és jótékonyságot gyájkorol. Ju­biláris évében természetesen nem rendez fényes ünnepséget, hanem úgy ünnepel, hogy a tél fo­lyamán tízezer adag meleg étellel többet oszt ki a szegények között. — A Galilai Kör estélye. Szerdán irodalmi estét rendez a Galilei Kör. Kezdete fél nyolc órakor. Vendégeket szívesen látnak. A beveze­tőt­­Rudas Zoltán tartja, utána Régész Béla és Karinthy Frigyes novellát, Várnai Zsepi és Peterdi Andor verseket olvas fe­. Ezenkívül hétfőn este hét órakor dr Varjas Sándor „Há­ború és pszichoanalízis" címeit tart előadást. Közgazdaság, Pénzügyi hírek. * A moratóriumi eljárási rendelet. A szombati hivatalos lapban megjelent az igaz­ságügyi miniszter rendelete, mely az 1994. no­vember 30-án kibocsátott negyedik moratórium­rendelet 38. §-a értelmében a moratóriumi pe­res és meghagyásos eljárást, a végrehajtási eljá­rást és a csődeljárást szabályozza.­­ Ezek sze­rint a moratórium alá eső pénztartozások iránt nem lehet keret­etet indítani s a bíróság hivatal­iból köteles visszautasítani azokat a kereset­leveleket, amelyeknek tartalmából nem tűnik ki, hogy az ezzel érvényesíteni kívánt pénztartozás moratórium alá nem esik. Ha a bíróság ma­rasztaló határozatot hoz, a teljesítés határidejét úgy köteles megállapítani, hogy a határozat jog­erősségétől számítandó annak az időnek leteltét követő nappal kezdődjék, amely időt a minisz­tériumnak a moratórium megszüntetéséről szóló rendelete állapít meg. Ezt a szabályt kell alkal­mazni akkor is, ha a bíróság az alperest csak ily per költségének megfizetésében marasztal­ja, ellenben ha a bíróság a kereset elutasításával a felperest marasztalta, a per költségének pregfi­zlásében a teljesítési határidőt, tekintet nélkül a moratóriumra kell megállapítani. Az augusz­tus 15-ike napja előtt indított perben hozott ha­tározatban, amely az alperest ily pénztartozás megfizetésében meg nem jelenés alapján ma­gasztalja, az alperest, csak az augusztus he­­lszike előtt végzett perben­ cselekményekkel oko­zott költségekben lehet a felperes javára elma­rasztalni. A felebbvitelre tekintet nélkül végre­hajtható pénztartozás megfizetésében marasztaló határozatban ki kell mondani, hogy a határozat csak akkor felebbvitelre tekintet nélkül végre­hajtható, ha a moratóriumi rendelet a pénztar­tozást a moratórium alól kivonja. Ha a morató­riumi rendelet értelmében a pénztartozás egy­­része vagy kamatja nem esik moratórium alá, a per megindítható, erre a részre. Ha a negyedik moratóriumi rendelet értelmében a váltótartozás is egy része, vagy kaptatja nem esik moratórium alá, az ezek iránt indított perre azzal az eltérés­sel kell a rendes váltóeljárás szabályát alkalmaz­ni, hogy az eredeti váltó helyett a váltó hiteles másolatát kell mellékelni. Óvás, vagy ennek hi­teles másolata még ezt is feleslegessé teszi. Fe­leslegessé teszi továbbá az osztrák-magyar bank­nak a váltómásolatra vezetett tanúsítása is. ily­­esetekben biztosítási végrehajtásnak nincs he­­lye. A bíróság a moratórium alá egészben vagy részben nem eső pénztartozás iránti perben, ha marasztaló határozatot hoz, határozatában ki­mondja, hogy az egészben vagy részben a mo­ratóriumra tekintet nélkül végrehajtható.­­ A végrehajtási eljárási rendelkezési része ki­mondja, hogy a moratórium alá eső követelés behajtására vagy biztosítására végrehajtást el­rendelni, vagy foganatosítani nem lehet. Az elő­ző moratóriumi rendeletben felsorolt kivételek itt is érvényben vannak. Külföldi bíróságtól vég­rehajtásra irányuló megkeresésekre vonatkozó­lag az a szabály áll, hogy a bíróság hivatalból rúg az ij. rész, amelynek befizetését a p haik köl­csönpénztárak tették lehetővé a megfelelő hitel­nyújtás által. * Az orosz kölcsön Angliában. Már meg­emlékeztünk arról, h­ogy Oroszország 40 millió font sterling kölcsönt akar felvenni Angliában, ez a­­kölcsönfelvétel azonban nem megy már, oly simán, mint azt az orosz kollrmány szerette volna. Az angol bankárok ugyanis a­miért 40 milliónak csak a felét, 20 millió fontot, akarják­­Vossor­szágnak rendelkezésére bocsátani és ezt is csak igen súlyos feltételek mellett. 6 százalék kamatot kérnek, különböző biztosítékokhoz ragaszkod­nak és végül ki akarják kötni, hogy a kölcsön összege kizárólag angol árucikkeknek vételére fordítható. A kapzsi Anglia szövetségeseinek is csak úgy nyújt segélyt, ha abból zsiros haszna marad. * Par­is város kijjelím­e. Parisból jelentik, hogy a tanács elhatározta 140 millió frank ab százalékos városi kölcsönjegy kibocsátását a kormány előzetes engedélye alapján. Ezekből a kölcsönjegyekből az állam 48 milliót fog át­venni, mérlegüket megállapító rendes közgyűlésüket az alapszabályok rendelkezésétől eltérően későbbi időpontban tarthassák meg? 2. Nem kellene-e fel­jogosítani a részvénytársaságokat és szövetkeze­teket, hogy az 1911. évi mérleg helyett hosszabb időtől, például 1915. július 1-éig terjedő másfél évről szóló mérleget készíthessenek? 3. A mér­leg felállítása tekintetében nem szükségesek-e el­térések a kereskedelmi törvény 109. szakaszától és különösen a szakasz 2. pontjától az értékpa­pírok árfolyamára vonatkozóan? 4. Szüksége­sek-e a kereskedelmi vállalatok egyes falaira (bankok, vasutak, hajózási vállalatok, biztosító intézetek, stb.) különös rendelkezők? 5. Kívá­natos-e, hogy egyéni cégek, valamint közkereseti és betéti társaságok a kereskedelmi törvény 26 —28. szakaszaiban foglalt egyes kötelezettségeik alól az 1014. évre egészen vagy részben fölmen­tessenek? A kérdőpontokhoz elsőnek Hegedűs Lóránt szólt, aki a Gyáriparosok Szövetsége nevében az összes kérdésekre nemmel válaszolt. Fölösleges megszorításokat, különösen osztalékra nézve, ne tegyen a kormány. Ilipokrizis-? volna, ha egyes vállalatok úgy szabadulnának osztalékfizetési kötelezettségüktől, hogy a kormány veszi ma­gára a­ felelősséget. Jillmann Adolf azon az állásponton van, hogy a mérlegkészítés időpontja 110 változzék meg azokon a helyeken sem, ah­ol ideiglenes el­lenséges megszállás volt. A közgyűlésre június 1Q-ikát tartaná legutolsó határidőnek. A külföl­dön semmi esetre sem keltene rossz benyomást, ha például a bécsi példát követnék, ahol a nagy intézetek megállapítottak egy 5 százalékos osz­talékot. Mándy Lajos az értékpapírok árfolya­mára vonatkozóan megnyugszik abban, hogy a kormány megfelelő árfolyamot fog megállapíta­ni. Nagy Ferenc méltányosnak találja, hogy a ko­rán záró­ intézeteknél a közgyűlés megtartása kízálható legyen. Láncz­y Leó csak az osztalék kérdésében áll ellentétes állásponton. Az ország hiteléről rossz benyomást keltene, ha az osztalékot a kor­mány megállapítaná, annyival is inkább, mert előreláthatóan sem Ausztriában,­ sem Németor­szágban nem lesz ilyen intézkedés. Engel Aurél azt tartja, hogy az osztalékot korlátozni kell. Ha az intézetek egymás közt nem tudnak megállapodni, akkor feltétlenül szükség van kormnyintézkedésre. Matei H.DV fő mérlegzárás kitolását nem k­e­kel korlátozzák. Sem parancsoló, sem tilten­delkezést a kormány itt, nem, tehet Waltner Gyula az árfolyammegállapítás­nál, mint maxiszrumot az utolsó megállapítható á­rfolyamo­t tartja beá­llandónak. Ezzel kapcso­la­tba­n az osztalékkorlátozást az egész vonalon akarja vivani. Horváth Elemér szerint az értékpapírok értékelésénél a kormánynak kell bizonyos di­rektívát adnia- a az,itányi 10/1.öty, beéri azzal a konpir­istromal, h­ogy a, július 26-i árfolyam fogadtessék el. Az osztalék fizetése, tekintetében a korlátozás híve. Vas Fer­enc a mérleg tekintetében a zárla­ti napot természetesen, december 3­1-ében kivánja megállapPíteni­ Mónk Lajosnak az a, vélwéfty®, hoigy e kormányintézkedések alól a vasútválala­tok kivonhattó­k. Xvauss Simov, a JuHGS 25.- i kurzusok fi­gyelembevételét ja­va­so­lja, hiszen és Berlin is így járt el. Az osztalék megállapodásánál a kormány beavakozásának jogosultsága már csak azért is megvan, mert a kormány a kíntlevő­ség­ek megítélésénél is érvényesítette befolyását, még pedig kedve­lten. A korlátozást úgy kíván­ja megállapítani, hogy az éter osztalék több mint 50 százaléka legyen a tavalyina­k. Zself. Ká­roly a helyi érdekű v^sutak érdekeinek megvé­désére szólal fel- tfo.ováth Lipót, a pénzintézetek­nél az osztalékredukálást és a közös megegye­zést az árfolyamokra nézve szükségesnek látja. Éber Antal elegendő védő­intézkedésnek tartaná az árfolyamok dolgában, ha minden in­tézetet arra kényszerítenének, hogy a mérlegben mondják meg, milyen kurzuson vették fel a pa­pírokat Azt hiszi, hogy maximális osztalékmeg­állapításnál több osztalékot fognak Magyaror­szágon kifizetni, mintha ez az intézkedés elma­radna, mert egyes intézetek erőlködni fognak, hogy a kormány által megállapított maximális határt elérjék. Altenburger Gyula a biztosító­intézetek szempontjából kéri, hogy a kormány lépjen ösz­szeköttetésbe az osztrák kormánynyal az árfo­lyamkülönbözetek kérdésében. Az osztalékkorlá­tozás nem csak a részvénytársaságokra, de a szövetkezetekre is kimondandó volna. Leim­er Zsigmond nem a tavalyi osztalékot kívánja ala­pul vétetni a korlátozásnál, hanem az idei mér­ köteles vizsgálni, váljon a­z a külföldi közokirat i­s. Kivánatos-e olyan rendelkezés?, hogy a olya­n-e, hogy érvényességének elismerése az részvénytársaságok és szövetkezesek az 1911. évi adóst a moratóriumra vonatkozó jogaitól meg­fosztaná-e. — A csődeljárásra vonatkozó rész megegyezik az előző moratóriumi rendelet sza­bályaival. * A német bankkamatláb leszállítása? Berlinből jelentik, hogy a birodalmi bank ked­vező helyzetére és a pénzpiac olcsóságára való tekintettel a pénzügyi körök egyre gyakrabban foglalkoznak a­z esetleges bankkamarabipszállí­tás kérdésével. Közvetlenül égzárlat előtt ez na­gyon valószínűtlennek látszik, mindazonáltal slincs kizárva, hogy a birodalmi bank vezetőr­sége célszerűségi szempontokból fog foglalkozni a rátaleszállítással. Németországban a hivatalos bankkamatláb tudvalévőleg még mindig 6 szá­zalék, m­íg nálunk rövidde­ az új kölcsön kibo­csátása előtt szállították csak 16 százalékra. Már ez a körülmény is indokolja némileg a né­met bankkamatláb leszállítását, ami tekintettel a bank nagy és egyre szaporodó aranykészleteire, kizártnak nem tekinthető és egy jövőbeli újabb kölcsönfelvétel sikerét lényegesen előmozdí­taná. * 4? Értékpapírokkal Kereskedők Egye­sülete szombton délután tudta meg évi köz­gyűlését. Mink Péter elnöki megnyitójában a há­ború folyamán érvényesülő közgazdasági kon­szolidáltságot tárgyalta, rátért az értéktőzsde új­ra való megnyitásának kérdésére és bejelentette, hogy a választmány a kérdéssel állandóan fog­lalkozik, úgy, hogy a kellő időben mindent meg­tehet, ami a­z értéktőzsde megnyitásának előké­szítésére és az értékpapírpiac érdekeinek kielégí­tése szempontjából szükséges. Kezdetben másról, mint készpénzfizetésről nem igen lehet szó. Az el­nök ezután a mérlegkészítés és osztalékfizetés kérdését fejtegette. E fejtegetések nyomán a köz­gyűlés határozatiig kimondta, hogy a részvény­társasági üzleti mérlegeknek a rendes időben va­ló közzétételét szükségesnek tartja s hogy ugyan­csak kívánatosnak tartja a lehetőség­­szerint va­ló, még a tartalékok rovására is történő olyan, osztalékfizetést is, amely a részvények mai árfo­lyamának megfelelő kamatozást nyújt. A közgyű­lés Krausz Simont érdemei elismeréseül az egye­sület tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Vé­gül megválasztották a választmány és a szám­vizsgáló • Befizetések a német hadikülcsöpre. De.r­ Kereskedelem. A kereskedeli­ii vállalatok és a kivételes töörvény — Ankét as igazságügyndmtistalumban. — A háború esetére szóló kivételes intézkedé­sekről alkotott 1912. évi LXIll. és az 1912. évi LXVII. törvénycikk kiegészítéséről szóló és a képviselőházban már letárgyalt törvényjavaslat 18. szakasza, értelmében az igazságügyminiszté­riu­m a kereskedőkre és a kereskedelmi társasá­gokra vonatkozóan általános jellegű kötelessé­geik tekintetében, különösen a leltár készítése, a mérleg s a nyereség- és veszteségszámla felállí­tása és megállapitás.Is, a társaságok köz­gyűlésének összehívása és megtartása, a nyereég felosztása és osztalék fizetése tekinteté­ben fennálló jogszabályoktól és társasági alap­szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Dr Balogh Jenő igazságügyi miniszter e rendelkezések körében több kérdést megfontolás tárgyává kivánt tenni s e célból szombat délután öt órára értekezletet hívott egybe az igazságügyi minisztériumba. A miniszter a következő kérdé­seket terjesztette az értekezlet elé:­ ­ 1014. december 20., vasárnap. . ESTI HÍRLAP 19

Next