Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-20 / 322. szám
Egyletek és Intézetek. — Szegény gyermekek karácsonya. A Fővárosi Gyermekkert Egylet választmánya Molnár Viktor elnök javaslatára elhatározta, hogy e hónap 24-én délután három órakor Akácfa,utcai házában karácsonyi Ünnepet rendez. Az egylet hölgyválasztmányának tagjai közül Vásárhelyiné, dr Steinerné, Goldschmidtné, Baruchné, dr Juliáné és dr Makoldyné buzgólkodnak, különösen, hogy a Napközi Otthonban levő százötven gyermek téri ruhát és karácsonyi ajándékot kapjon és hogy az egylet helyiségében elhelyezett üdülő katonák, minten ötvenen, szintén megajándékoztassanak. A diszes karácsonyfát Hódossyné adja. Az egylet teglait és jóakaróit szívesen látják az ünnepélyen. — Jubiláló leányegylet. A belügyminiszter a Szegedi Leányegylet díszeinkének, Singer Jenőnének és titkárának, dr Kállai Ismásiek az egylet huszonöt éves jubileuma alkalmából díszoklevelet küldött. A Szegedi Leányegylet pépkonyhát tart fenn és jótékonyságot gyájkorol. Jubiláris évében természetesen nem rendez fényes ünnepséget, hanem úgy ünnepel, hogy a tél folyamán tízezer adag meleg étellel többet oszt ki a szegények között. — A Galilai Kör estélye. Szerdán irodalmi estét rendez a Galilei Kör. Kezdete fél nyolc órakor. Vendégeket szívesen látnak. A bevezetőtRudas Zoltán tartja, utána Régész Béla és Karinthy Frigyes novellát, Várnai Zsepi és Peterdi Andor verseket olvas fe. Ezenkívül hétfőn este hét órakor dr Varjas Sándor „Háború és pszichoanalízis" címeit tart előadást. Közgazdaság, Pénzügyi hírek. * A moratóriumi eljárási rendelet. A szombati hivatalos lapban megjelent az igazságügyi miniszter rendelete, mely az 1994. november 30-án kibocsátott negyedik moratóriumrendelet 38. §-a értelmében a moratóriumi peres és meghagyásos eljárást, a végrehajtási eljárást és a csődeljárást szabályozza. Ezek szerint a moratórium alá eső pénztartozások iránt nem lehet keretetet indítani s a bíróság hivataliból köteles visszautasítani azokat a keresetleveleket, amelyeknek tartalmából nem tűnik ki, hogy az ezzel érvényesíteni kívánt pénztartozás moratórium alá nem esik. Ha a bíróság marasztaló határozatot hoz, a teljesítés határidejét úgy köteles megállapítani, hogy a határozat jogerősségétől számítandó annak az időnek leteltét követő nappal kezdődjék, amely időt a minisztériumnak a moratórium megszüntetéséről szóló rendelete állapít meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság az alperest csak ily per költségének megfizetésében marasztalja, ellenben ha a bíróság a kereset elutasításával a felperest marasztalta, a per költségének pregfizlásében a teljesítési határidőt, tekintet nélkül a moratóriumra kell megállapítani. Az augusztus 15-ike napja előtt indított perben hozott határozatban, amely az alperest ily pénztartozás megfizetésében meg nem jelenés alapján magasztalja, az alperest, csak az augusztus helszike előtt végzett perben cselekményekkel okozott költségekben lehet a felperes javára elmarasztalni. A felebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható pénztartozás megfizetésében marasztaló határozatban ki kell mondani, hogy a határozat csak akkor felebbvitelre tekintet nélkül végrehajtható, ha a moratóriumi rendelet a pénztartozást a moratórium alól kivonja. Ha a moratóriumi rendelet értelmében a pénztartozás egyrésze vagy kamatja nem esik moratórium alá, a per megindítható, erre a részre. Ha a negyedik moratóriumi rendelet értelmében a váltótartozás is egy része, vagy kaptatja nem esik moratórium alá, az ezek iránt indított perre azzal az eltéréssel kell a rendes váltóeljárás szabályát alkalmazni, hogy az eredeti váltó helyett a váltó hiteles másolatát kell mellékelni. Óvás, vagy ennek hiteles másolata még ezt is feleslegessé teszi. Feleslegessé teszi továbbá az osztrák-magyar banknak a váltómásolatra vezetett tanúsítása is. ilyesetekben biztosítási végrehajtásnak nincs helye. A bíróság a moratórium alá egészben vagy részben nem eső pénztartozás iránti perben, ha marasztaló határozatot hoz, határozatában kimondja, hogy az egészben vagy részben a moratóriumra tekintet nélkül végrehajtható. A végrehajtási eljárási rendelkezési része kimondja, hogy a moratórium alá eső követelés behajtására vagy biztosítására végrehajtást elrendelni, vagy foganatosítani nem lehet. Az előző moratóriumi rendeletben felsorolt kivételek itt is érvényben vannak. Külföldi bíróságtól végrehajtásra irányuló megkeresésekre vonatkozólag az a szabály áll, hogy a bíróság hivatalból rúg az ij. rész, amelynek befizetését a p haik kölcsönpénztárak tették lehetővé a megfelelő hitelnyújtás által. * Az orosz kölcsön Angliában. Már megemlékeztünk arról, hogy Oroszország 40 millió font sterling kölcsönt akar felvenni Angliában, ez akölcsönfelvétel azonban nem megy már, oly simán, mint azt az orosz kollrmány szerette volna. Az angol bankárok ugyanis amiért 40 milliónak csak a felét, 20 millió fontot, akarjákVossországnak rendelkezésére bocsátani és ezt is csak igen súlyos feltételek mellett. 6 százalék kamatot kérnek, különböző biztosítékokhoz ragaszkodnak és végül ki akarják kötni, hogy a kölcsön összege kizárólag angol árucikkeknek vételére fordítható. A kapzsi Anglia szövetségeseinek is csak úgy nyújt segélyt, ha abból zsiros haszna marad. * Paris város kijjelíme. Parisból jelentik, hogy a tanács elhatározta 140 millió frank ab százalékos városi kölcsönjegy kibocsátását a kormány előzetes engedélye alapján. Ezekből a kölcsönjegyekből az állam 48 milliót fog átvenni, mérlegüket megállapító rendes közgyűlésüket az alapszabályok rendelkezésétől eltérően későbbi időpontban tarthassák meg? 2. Nem kellene-e feljogosítani a részvénytársaságokat és szövetkezeteket, hogy az 1911. évi mérleg helyett hosszabb időtől, például 1915. július 1-éig terjedő másfél évről szóló mérleget készíthessenek? 3. A mérleg felállítása tekintetében nem szükségesek-e eltérések a kereskedelmi törvény 109. szakaszától és különösen a szakasz 2. pontjától az értékpapírok árfolyamára vonatkozóan? 4. Szükségesek-e a kereskedelmi vállalatok egyes falaira (bankok, vasutak, hajózási vállalatok, biztosító intézetek, stb.) különös rendelkezők? 5. Kívánatos-e, hogy egyéni cégek, valamint közkereseti és betéti társaságok a kereskedelmi törvény 26 —28. szakaszaiban foglalt egyes kötelezettségeik alól az 1014. évre egészen vagy részben fölmentessenek? A kérdőpontokhoz elsőnek Hegedűs Lóránt szólt, aki a Gyáriparosok Szövetsége nevében az összes kérdésekre nemmel válaszolt. Fölösleges megszorításokat, különösen osztalékra nézve, ne tegyen a kormány. Ilipokrizis-? volna, ha egyes vállalatok úgy szabadulnának osztalékfizetési kötelezettségüktől, hogy a kormány veszi magára a felelősséget. Jillmann Adolf azon az állásponton van, hogy a mérlegkészítés időpontja 110 változzék meg azokon a helyeken sem, ahol ideiglenes ellenséges megszállás volt. A közgyűlésre június 1Q-ikát tartaná legutolsó határidőnek. A külföldön semmi esetre sem keltene rossz benyomást, ha például a bécsi példát követnék, ahol a nagy intézetek megállapítottak egy 5 százalékos osztalékot. Mándy Lajos az értékpapírok árfolyamára vonatkozóan megnyugszik abban, hogy a kormány megfelelő árfolyamot fog megállapítani. Nagy Ferenc méltányosnak találja, hogy a korán záró intézeteknél a közgyűlés megtartása kízálható legyen. Lánczy Leó csak az osztalék kérdésében áll ellentétes állásponton. Az ország hiteléről rossz benyomást keltene, ha az osztalékot a kormány megállapítaná, annyival is inkább, mert előreláthatóan sem Ausztriában, sem Németországban nem lesz ilyen intézkedés. Engel Aurél azt tartja, hogy az osztalékot korlátozni kell. Ha az intézetek egymás közt nem tudnak megállapodni, akkor feltétlenül szükség van kormnyintézkedésre. Matei H.DV fő mérlegzárás kitolását nem kekel korlátozzák. Sem parancsoló, sem tiltendelkezést a kormány itt, nem, tehet Waltner Gyula az árfolyammegállapításnál, mint maxiszrumot az utolsó megállapítható árfolyamot tartja beállandónak. Ezzel kapcsolatban az osztalékkorlátozást az egész vonalon akarja vivani. Horváth Elemér szerint az értékpapírok értékelésénél a kormánynak kell bizonyos direktívát adnia- a az,itányi 10/1.öty, beéri azzal a konpiristromal, hogy a, július 26-i árfolyam fogadtessék el. Az osztalék fizetése, tekintetében a korlátozás híve. Vas Ferenc a mérleg tekintetében a zárlati napot természetesen, december 31-ében kivánja megállapPíteni Mónk Lajosnak az a, vélwéfty®, hoigy e kormányintézkedések alól a vasútválalatok kivonhattók. Xvauss Simov, a JuHGS 25.- i kurzusok figyelembevételét javasolja, hiszen és Berlin is így járt el. Az osztalék megállapodásánál a kormány beavakozásának jogosultsága már csak azért is megvan, mert a kormány a kíntlevőségek megítélésénél is érvényesítette befolyását, még pedig kedvelten. A korlátozást úgy kívánja megállapítani, hogy az éter osztalék több mint 50 százaléka legyen a tavalyinak. Zself. Károly a helyi érdekű v^sutak érdekeinek megvédésére szólal fel- tfo.ováth Lipót, a pénzintézeteknél az osztalékredukálást és a közös megegyezést az árfolyamokra nézve szükségesnek látja. Éber Antal elegendő védőintézkedésnek tartaná az árfolyamok dolgában, ha minden intézetet arra kényszerítenének, hogy a mérlegben mondják meg, milyen kurzuson vették fel a papírokat Azt hiszi, hogy maximális osztalékmegállapításnál több osztalékot fognak Magyarországon kifizetni, mintha ez az intézkedés elmaradna, mert egyes intézetek erőlködni fognak, hogy a kormány által megállapított maximális határt elérjék. Altenburger Gyula a biztosítóintézetek szempontjából kéri, hogy a kormány lépjen öszszeköttetésbe az osztrák kormánynyal az árfolyamkülönbözetek kérdésében. Az osztalékkorlátozás nem csak a részvénytársaságokra, de a szövetkezetekre is kimondandó volna. Leimer Zsigmond nem a tavalyi osztalékot kívánja alapul vétetni a korlátozásnál, hanem az idei mér köteles vizsgálni, váljon az a külföldi közokirat is. Kivánatos-e olyan rendelkezés?, hogy a olyan-e, hogy érvényességének elismerése az részvénytársaságok és szövetkezesek az 1911. évi adóst a moratóriumra vonatkozó jogaitól megfosztaná-e. — A csődeljárásra vonatkozó rész megegyezik az előző moratóriumi rendelet szabályaival. * A német bankkamatláb leszállítása? Berlinből jelentik, hogy a birodalmi bank kedvező helyzetére és a pénzpiac olcsóságára való tekintettel a pénzügyi körök egyre gyakrabban foglalkoznak az esetleges bankkamarabipszállítás kérdésével. Közvetlenül égzárlat előtt ez nagyon valószínűtlennek látszik, mindazonáltal slincs kizárva, hogy a birodalmi bank vezetőrsége célszerűségi szempontokból fog foglalkozni a rátaleszállítással. Németországban a hivatalos bankkamatláb tudvalévőleg még mindig 6 százalék, míg nálunk rövidde az új kölcsön kibocsátása előtt szállították csak 16 százalékra. Már ez a körülmény is indokolja némileg a német bankkamatláb leszállítását, ami tekintettel a bank nagy és egyre szaporodó aranykészleteire, kizártnak nem tekinthető és egy jövőbeli újabb kölcsönfelvétel sikerét lényegesen előmozdítaná. * 4? Értékpapírokkal Kereskedők Egyesülete szombton délután tudta meg évi közgyűlését. Mink Péter elnöki megnyitójában a háború folyamán érvényesülő közgazdasági konszolidáltságot tárgyalta, rátért az értéktőzsde újra való megnyitásának kérdésére és bejelentette, hogy a választmány a kérdéssel állandóan foglalkozik, úgy, hogy a kellő időben mindent megtehet, ami az értéktőzsde megnyitásának előkészítésére és az értékpapírpiac érdekeinek kielégítése szempontjából szükséges. Kezdetben másról, mint készpénzfizetésről nem igen lehet szó. Az elnök ezután a mérlegkészítés és osztalékfizetés kérdését fejtegette. E fejtegetések nyomán a közgyűlés határozatiig kimondta, hogy a részvénytársasági üzleti mérlegeknek a rendes időben való közzétételét szükségesnek tartja s hogy ugyancsak kívánatosnak tartja a lehetőségszerint való, még a tartalékok rovására is történő olyan, osztalékfizetést is, amely a részvények mai árfolyamának megfelelő kamatozást nyújt. A közgyűlés Krausz Simont érdemei elismeréseül az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Végül megválasztották a választmány és a számvizsgáló • Befizetések a német hadikülcsöpre. De.r Kereskedelem. A kereskedeliii vállalatok és a kivételes töörvény — Ankét as igazságügyndmtistalumban. — A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi LXIll. és az 1912. évi LXVII. törvénycikk kiegészítéséről szóló és a képviselőházban már letárgyalt törvényjavaslat 18. szakasza, értelmében az igazságügyminisztérium a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra vonatkozóan általános jellegű kötelességeik tekintetében, különösen a leltár készítése, a mérleg s a nyereség- és veszteségszámla felállítása és megállapitás.Is, a társaságok közgyűlésének összehívása és megtartása, a nyereég felosztása és osztalék fizetése tekintetében fennálló jogszabályoktól és társasági alapszabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. Dr Balogh Jenő igazságügyi miniszter e rendelkezések körében több kérdést megfontolás tárgyává kivánt tenni s e célból szombat délután öt órára értekezletet hívott egybe az igazságügyi minisztériumba. A miniszter a következő kérdéseket terjesztette az értekezlet elé: 1014. december 20., vasárnap. . ESTI HÍRLAP 19