Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-23 / 4530. szám
tát illetőleg rendkívüli mozgalom mutatkozott. A pest losonczi vasút részvényei, mint ez időben irányadó értékpapírok, kezdetben 100 forinton kelljen, kevés nap alatt gyorsan 126 forintig emelkedtek, majd ismét ellenirányú működések következtében 108-ig sülyedtek alá, míg visszanyerve előbbi kedveltségeket, a jelölt árkelet mellett szilárdan megmaradtak. A forgalmat illetőleg második, az árkelet emelkedésére nézve pedig első helyen említendők a „Pannónia“ gőzmalmi társaság részvényei, melyek 1250 frtról gyorsan 1450 frtig emelkedtek. Tekintve azt, hogy az üzletévnek osztaléka, a gabonaárak folyton tartó hanyatlásából az év folyamában tett igen kedvezőtlen következtetéseknek daczára oly jelentékeny, tekintve továbbá, hogy a gabonaár jelenleg oly porthoz ért, melynél alább valószínűleg hanyatlani nem fog ; tekintve, hogy a malom a legkitűnőbbekhez méltán sorolt gyártmányainak kelendőségét biztosította, végre tekintve, hogy még közönséges viszonyoknál is a folyó évben sokkal fényesb eredmény várható, minélfogva eléggé indokolva van az emelkedés, melyet ezen értékpapír rövid idő alatt van, és miért vásároltatik a tőkének szilárd elhelyeztetése végett. A társaságnak rendes közgyűlése e hó 23-ikán fog a társaság helyiségeiben megtartatni. A pesti hengermalmi részvények is, habár nem azon mérvben, emelkedő irányt vőnek, és ma nagyobb árkeretek van, mint e hó elején. Ezen társaságnak a letelt üzletévben ugyanazon akadályokkal kellett megküzdeni, melyek alatt a többi malomvállalat sínylett, s az ez évi osztalék a tavalyihoz képest tetemesen kisebb leszen. Az idei üzletezésre nézve ugyanaz áll, ami a „Pannónia“ gőzmalmi társaság részvényeiről mondatott. E társaság rendes közgyűlése a malomépületben f. é. június 3 án tartazik. A budai gőzmalmi társaság részvényeinek árkerete is emelkedő irányt követett. A pesti, budai és ó-budai takarékpénztárak részvényei szintén magasb áron kelnek , s főleg az utóbbiak igen keresettek. Alig találkozván olyanok, kik részvényeiket eladják, az ezen új intézet iránti bizalom növekedett, s a betétesek most sokkal nagyobbak semmint egyébkor. így i. e. aprilióban a forgalom két akkora volt mint tavaly ugyanezen hónapban. A budai alagut-társaság részvényei is kevéssel emelkedtek. Az első magyar ált. biztositó.— és a „Pannónia“ visz biztositó társaságok részvényeiben a forgalom csekélyebb és azok árkerete kisebb. Az előbb nevezett társaság f. 6-án tartott közgyűlésében 1864-ik évre az osztalék részvényenként 120 ftban állapíttatott meg, s azonkívül a tartaléktőke 165,000 fttal nagyobbittatott, miáltal ez jelenleg körülbelül 600,000 ftnyi tetemes tőkét képvisel. Ezen hét évi fennállás alatt felmutatott eredmény valóban oly fényes, miszerint a biztosítási ügy története csak igen kevés ehhez hasonló eredményt tud felmutatni. A pesti biztosító intézet a fővárosban alapított hazai második biztosítóintézet működésének elkezdhetésére elvégre megnyerte a végleges engedélyt, és azt azonnal el is kezdette; ez oknál fogva a társaság szervezése gyorsan eszközöltetett, és ma már azt mind a hazában, mind a birodalom más koronatartományaiban jeles egyének képviselik. Az eddig kevés figyelembe vett részvények (egy-egy részvény 1000 frt, 200 ft*) befizetéssel, mely összegből azonban eddig csak 160 főt követeltetett) 160 forintra emelkedtek. Még az első magyar iparbank m. hó 3 án tartott közgyűlésének eredményéről akarunk röviden szólani. A szavazatok többsége abban összpontosult, hogy az új kibocsátási ezer részvény azon arányban engedtessék át az első kibocsátási részvények aláíróinak, amennyiben azok az első kibocsátás a kalmával aláírt részvényeket teljes számmal meg nem kapták. Ezen sajnálatos határozat okozta, hogy a kereskedői testülethez tartozó igazgatók beadták lemondásaikat, melyet azonban a társaság elnöke a magas királyi Helytartótanács leérkezendő elhatározásáig egyelőre el nem fogadott. Minthogy a címzett magas Helytartótanács ezen határozatot remélhetőleg megsemmisíteni fogja, az intézetet eddig vezető férfiak állomásaikon alkalmasint megmaradnak. Ezen közbejött eseménynél fogva az iparbank részvényei szívesen eladatnak. *) Tudtunkkal 300 forint a kiszabott befizetés, a eddig 2 0 ftnak kell befizetve lenni. b z e r k. TARCZA. Emlékbeszéd gr. Brunswick M. T. felett. i. Brunswick Terézia, vállalatának jó sikere által elragadtatva, teremtő tettvágyát mérsékelni nem bírta. Alig nyert életet a kisdedóvás eszméje ezen első intézet által, már arról gondoskodott, miként lehetne azt minél több irányban, minél nagyobb mérvben hazaszerte foganatosítani. Serdülő leánykákat gyűjtött maga köré, s azokkal Kern óvodájába járt, hogy saját vezénylete és útmutatása mellett gyakorlatilag tanulják meg a kisdedóvás művezetését, azt egykor családi körükben is nagy haszonnal alkalmazandók. De rejtett terve az volt, hogy seminariumot alapíthasson, melyből az országban keletkezendő új intézetek nyerjenek majd képzett kisdedóvó nőket, mert erősen kezdé hinni, hogy valamint a kisdedek első physikai nevelését Isten is az anyákra és gyengéd bánású nőkre bízta , úgy azoknak szellemi fejlesztése az elemi iskola küszöbéig kizárólag szintén a nő feladata. Az elmék termékenysége hasonlít a gyümölcsfákéhoz, melyeknek némely példányai kedvező körülmények között egyszerre és ugyanazon ágakon gyümölcsöt érlelnek, növesztenek, virágoznak és bimbóznak is. így akarta a megdicsőült a kisdedóvás csirájából egyszerre kifejlesztve átalakítani a honi nőnevelést is, később már nőnevelő intézetekkel foglalkoztatva tervező lelki tehetségét. Azonban épen ez által a kisdedóvás igyének szellemi jogarát is férfi kezeknek lett kénytelen átengedni. A iket főváros lakói,, polgárság, nemesség, ország nagyjai, herczeg prímás, főherczeg aszszony egymás után látogaták az uj intézetet, s örömkönyekkel távoztak udvarából. Csakhamar létesült annak testvére a várban, nemsokára meg a vizi városban, azután Pesten, később Beszterczebányán, mind gróf Brunswick Teréz tevékenysége által. A bécsiek hallva e nevelésügyi mozgalmakat, s olvasva Wilderspinnek Wertheimer által németre fordított munkáját, megbízottakat küldöttek, értesülni a való felől, s ha lehet, magukhoz édesgetni a jeles kisdedóvót, mi a Landstrasse külváros Rennweg nevű utczájában keletkezett intézet megnyitásával sikerült is,de csak az 1830. évben, midőn hazánkban már hat kisdedóvó intézet létezett. Tehát Bécsnek Magyarország adta az első kisdedóvót, s magyar honleány, jelesen gróf Brunswick Teréz alakította azon egyesületet is, mely ott az első intézetet megalapítá. Bajorországban is gr. Brunswick Teréz pendítette meg az eszmét, ő alakította 1834. évben az augsburgi egyletet, midőn Magyarországban már 13 óvoda létezett. A megnyitott intézetek felszerelésére és fenntartásán szükséges költségek sok gondjába és fáradságába kerültek. Legtöbbet áldozott e téren ő maga saját mérsékelt jövedelmeiből. Segiték őt fáradozásaiban, adakozásaikkal Budapest főúri hölgyei a főherczeg asszonytól kezdve. Segiték az ügynek általa megnyert barátai, kiknek szolgálatkészségét tervei kivitelére fel tudta használni. Minden egyes intézet megnyitásával annak gyámolítására külön egyesületet igyekezett szerkeszteni ügybarátok és lelkes honleányokból, azonkívül kézi munkák, festvények,műdarabok és egyéb összekéregetett ajándékok kiállításával és kisorsolásával, sőt műkedvelők színházi előadásainak jövedelmeivel is fedezgette a mindig sűrűbben felmerült kiadásokat. Mégis gyakran mutatkozott szükség az igaz■gatási gépezet gazdasági és pénzügyi osztályá-ban, s ez nyújtott alkalmat arra, hogy az apró csoportok egy nagy egészszé olvadtak össze. Tudjuk, hogy az 1832. év végén kezdődött pozsonyi országgyűlés négy évig tartott, mely alatt már Pozsonyban is létezett kisdedóvó intézet. Ezen országgyűlésen számos hazafi fordult meg Pozsonyban, sőt rövidebb- hosszabb ideig tartózkodott, részint mint távollevők követe, részint mint egyes főrendűek és követek segédszemélyzetének tagja, részint mint ügyvéd, királyi táblai jegyző, s a törvényhozás körül tapasztalást gyűjtögető ifjú. Az 1834. év tavaszán , midőn a kerületi és országos tanácskozások monoton jelleget öltöttek , többen oda hagyták Pozsonyt, egyik több, másik kevesebb tapasztalással, de mindannyian több lelkesedéssel tértek vissza, melyet nem csekély mértékben keltettek fel gr. Széchenyi, Deák, b. Wesselényi, Kölcsey, gr. Dessewffy Aurél, b- Vay Miklós, Klauzál, Novák, Borsiczky, Somsich és mások szónoklatai.Ez időtájban, midőn gr. Széchenyi epochalis us tenai a nemzet vérébe kezdettek átszivárogni, divattá vált a miveltebb osztályúak és nemzeti érzelműek között ezen, magában oly rövid, de annál nagyobb horderejű szócska: „Egyesüljünk“ ! Ekkor történt, hogy a Pest belvárosi óvodára felügyelő választmány nem bírván fedezni a költségeket, elnöke, Szentkirályi Móricz, Pest megye főjegyzője, egy tágabb körű segélyző-társulat alakításáról gondolkodott, azonban az ifjú tisztviselőnek korát sokkal meghaladott miveltsége magasabb szempontból tüntette fel a kisdedóvás ügyét, hogysem a drága időt, és erőt locálisált érdek egyes pontjainak szűk vonalzására pazarolni hasznosnak vagy érdemesnek vélte volna. Áthatva tehát e szónak „ Egyesüljünk“ varázserejétől, a lelkesült hazafi elhatározó az ügy főapostolának és tanítványainak segélyével egyesületet alkotni, melynek feladata legyen: ne csupán Buda-Pesten egy két tengő óvodát ápolgatni, hanem a kisdedóvást és kisdedóvóintézeteket egész magyar hazánkban terjeszteni. És az ige testté jön ! — Szentkirályi Móricz tervét gr. Brunswick Teréz annál nagyobb örömmel fogadta, mert hiszen Simon Florent tagtársunk, s jelenleg alelnökünkhöz irt levelei szerint már az 1829. évben maga is tervezgetett hasonló egyesületet, melynek akadályairól azonban b. Mednyánszky Alajos tapintatteljes észrevételei által figyelmeztetve, a viszonyok mostohasága miatt kénytelen vola felhagyni, és csak egyes intézetek létesítésére korlátolni tevékenységét. A tisztelt grófnő tehát Szentkirályi Móriczhoz azonnal meghívott tanácskozásra néhány ügybarátot, ezek az indítványt elfogadták, a elhatározák, miszerint az egyesület vezetésére elnökké s az ügynek zászlóvivőjévé gr. Festetics Leo keressék meg, kinek tolnamegyei jiszágán Belaczon, már szintén volt óvoda. A nemes gr. hazafias készséggel fogadta a neki nyújtott zászlót. E percztől kezdve gyakrabban tartottak ülések, többnyire gr. Festetics Leónál. Az egyesületi alapoklevél 1834. évi augustus 2 án kelt, melyen legelői korompai gr. Brunswick M. Terézia szerzetes urhölgy irta halhatatlan nevét alá. Az egyesület szabályait Szentkirályi Móricz szerkeszté. — Alapítványi és részvény segély-aláirási ivek készíttettek és osztattak szét; lassan, de a tartós siker védbástyájához méltó tagok szerzésével annyira haladt az ujonczozás, hogy 1836. mart. hónapban az alakitó közgyűlés is megtartatott, melyen az egyesület elnökévé gr. Festetics Leo, alelnökévé Szentkirályi Móricz, Ügyészszé Simon Florent, pénzárnokká Antal Mihály lettek, a választmányi tagok sorában első és főhelyet gr. Brunswick Teréz foglalván el, ki több főrendű urhölgy társaságában gyakran meg is jelent a választmányi üléseken. A képző és példányintézetet nemcsak Tolnán hanem miután az Pestre tétetett át, itt is gyakran meglátogatta, s észrevételeit örömmel közlő Munkás eszközlője volt azontúl is több uj intézetnek az országban, szóval egész 1849. év vévévnek UZID U apostola maradt a nevelésa feszkre ékletedőVá,S?ak' Neki kÖ8ZÖni létét é el?' nek l egyen Uletlluk, neki havárosiap;Ttahrfl’ UdrVári, kríSZtíua é8 viziterZhf •belVár 0“' lipót‘ é« terézvárosi, besz****»■ nj'Slfi8 “tólérte a halandók közös sorsápeltünk lSfiO1!6“ törvénye’ mel’ szerint Umneriusz évi octobei' barább rokonainál nélküll,/ Crének 85dik évében annyi küzdés, Ulözés és az utolsó évtizedben minden honeany szivére egyaránt hatott szenvedés után kimúlván, szép lelke jobb létre költözött. férfi?«168 eFe8,til.et,’ mélyen lisztelt közönég' 5? 1UnniePeltünk jelenleg élne, tán nagyobb részvéttel olvasta volna, mint annyi ezeren a franczia császári trónbeszédben azon ragyogó A tafiiwbt f* ewele“Ja volna annyi hatalomTM!?“ ’Ugy hiszem,biit nácsadói ak a született eszmét a korona tané hiusitba al k°zvetlentil, akár közvetve meg telhetni, hhatákr‘ 1^’ “iként tetteiből következ törvények nem ** uralkodása alatt hozandott volna k He f. m'nd ?a^át írótollából folytak réttel választotta'nl ^ tea®tséSgel és emberismemeg illete volnl Ai 80 SaiDf érde k 0870 ruib(''1 terveinek t f a ho^ eszméinek és telendék kiVételét kedélyes szigorral követelé?hitélt Vökf érdemeit gr- Széchenyi Istvánéihoz hasonlítani. Szabad legyen mégis ezen ÚjPesten alapított középdunai gőzhajótársaság (400,000 frt tőkével, 200 frtnyi részvényekben) véglegesen megalakult. Különfélék. Pest, május 22. * A budapesti bérkocsisok zsarolásán, úgy látszik, se a sok árszabályzás, se a büntetésseli fenyegetés, se a büntetés nem változtat. Ha rögtön nem éri a büntetés, vagy felügyelet alatt nincsenek, most is csak úgy zsarolnak, mint régen. Tapasztalhatja ezt, aki vasárnap este a zugligetből haza akarva jöni, rájuk szorul, mert ilyenkor oly árt követelnek, mely három órai kocsizásért se illeti őket. Mindaddig, míg a kapitányság a hídnál és a zugligetben fel nem ügyeltet, s rögtön büntetéssel rendhez nem szoktatja e féktelen osztályt, addig nincs remény, hogy az árszabály mellett megmaradjon, s a közönség a zsarolástól meneküljön. * * Parragh Gábor, a fáradhatlan borász, szorgalma, kitartása, értelmes és hű borkezelése a múlt héten befejezett Stettin! kiállításon érdemlett elismerésben részesült, ugyanis az ottan működött jury polgártársunkat berlini borkereskedéséből kiállított boraiért nagy ezüst éremmel tisztelte meg. •Liszt Ferencz, mint a „Zen. Lapokéban olvastuk,már megküldte „Erzsébet“ oratóriumának első részét a zenedéhez."A szép szöveget (Rocette Otto költeménye) már fordítják, valamint a zenekari szólamok kiíratásához is hozzá láttak. * Amiért oly igen epedtünk, sóvárogtunk — írja a „Hortobágy — a jó eső elvégre megérkezett, s igen szépen megöntöző határainkat. Kedden délután két óra tájban érkezett délnyugat felől, menydörgés, villámlás és többször neki induló jég kíséretében. Utóbbi azonban nem igen tehetett kárt, részint mivel nem sürűn hullott, részint mert állítólag nem nagy téren vonult keresztül. A természet egészen újjászületett, és a növényvilág a legszebb tenyésztésnek indulva, pótolni látszik azt, mit a múlt száraz és szeles hó elmulaszta. — Nemzeti színházi műsorozat május hó 21-től május hó 28 -ig. Kedd. Fidelio. Szerda. Szép marqnisné. Csütörtökön Éjszak csillaga. Péntek Szerelem mámorosok. Szomb. Kamilla. Vasáru. Egy millió. — Nyilatkozat. A „Pesti Napló“ i. é. május 7-iki 105. számában egy Egerből E. J. aláírással ellátott magány közlemény jelent meg, melynek egyik pontja kitételeinek határozatlanságánál fogva, nem ugyan a heves megyei takarékpénztár ügyeibe avatottakat, s azzal érintkezésben lévőket, hanem az ennek ügykezelésével ismeretleneket, igen könnyen tévútra , téveszmékre vezethetné. Az mondatik ugyanis a kérdéses közlemény ezen pontjában, hogy ezen takarékpénztár a közleményben előszámlált tenger sebet gyógyírral ellátni képtelen, mégha ezen állapotnak megfelelő pénztömeggel rendelkezhetnék is sőt, mert zálog és váltó hitelezése tizenegy tizenkét, sőt ha a gyakran előforduló forgató s kibocsátó dijakat számba veszszük, húsz százlakba is kerül. Bár ezen kitételt közlő lapon kívül nyilvános helyen aként értelmező, hogy a kamat és beigtatási díjakon felüli költség a takarékpénztár kezeléséből nem származik, mégis ha bárki más azt ezen takarékpénztár működésére értelmezni kívánná, ez esetre ezen takarékpénztár választmánya az igazság érdekében kötelességének tartja ugyanazon nyilvánosság terén ezennel kijelenteni, hogy mind saját tudomása, mind számadásainak tanúsága szerint ezen takarékpénztár bárminemű kölcsönöktől nem szedett, s nem szed egyebeket mint 6°/0-tóli kamat, és kiadásainak fedezésére az alapszabályok értelmében szolgáló úgynevezett beigtatási dijakat, melyek bekeblezett kölcsönöknél évenkénti 2% tavi zálogoknál és váltóknál pedig évenként 4%telit tesznek. — Ennélfogva bárminemű állítás, mely ezen egyedül való tényállással ellenkeznék, vagy ezzel ellenkezőleg értelmeztetnék, puszta valótlanság. Kell Egerben a hevesmegyei takarékpénztár 1865. május 13-án tartott választmányi üléséből. A takarékpénztár választmánya. * Annak a sürgetésnek, hogy Ybl építész augustus 20 ára okvetetlen elkészítse az akadémia dísztermét, eredménye az építész saját nyilatkozata szerint az, hogy a munka drágább és elhamarkodott lesz. Ha az építész előre megmondja, hogy ily siettetés után a munka jó nem lehet, a határnapot halasztani lehetne, úgy sincs semmi értelme annak, hogy épen augustus 20-ára legyen kész. • A zalasomogyi közlöny szerkesztősége három pályaműre tűz ki jutalmat: egy ívnyi terjedelmű közgazdászai dolgozatra 5 aranyat; egy balladára 4 aranyat; egy ívnyi terjedelmű besszélyre 3 aranyat. — Felhívás. • A bécsi cs. kir. egyetem f. év augustus első napjaiban fogja ötszáz évi fennállásának jubilaeumát ünnepelni. Bár az ezen jubileumbani részvétre már a múlt évben szóliták fel tisztelt honfiainkat, mindazáltal azoknak számára, kiknek figyelmét ezen felszólításunk talán elkerülte vona, annak ezenneli ismétlését czélszerűnek tartottuk. Ezen ünnep megtartására legközelebb hivatva vannak mindazok, kik a nevezett egyetemhez tanári vagy tanítványi minőségben jelenleg tartoznak vagy ahhoz ezelőtt tartoztak Ez ünnepély megtartása végett a bécsi cs. kir. egyetem consistoriuma mint egyetemi tanács egy külön ünneplő szövetséget alakit s felhívja az illetőket, hogy e szövetségben részt vegyenek. Az ünneplő szövetségben részt vehetnek : 1. A bécsi egyetemi méltóságok képviselői, a bécsi egyetem tanári és tudori karának tagjai; 2. A bécsi egyetem minden tanítványa; 3. Mindazok, kik ezen egyetemnek egykor tanárai vagy hallgatói voltak. Az ünneplő szövetség minden tagja köteles 10 ftát o. é. befizetni, melyért joga van, minden ünnepélyességben személyesen résztvenni, minden ünnepélyi adományban részesülni és magát az Ünnepalbumba beírni. Az ünnepély képviseletének alakításában minden tag választójoggal bír és megválasztható. Az ünnepély előkészítését és a befizetett öszszegek kezelését egyelőre a bécsi egyetemi consistorium vezeti. Ugyanez egyéb városokban megbízottjait felhatalmazva a résztvevők bejegyzésére és az ezek által letett összegek felvételére. Ily iránybani működésre az említett consistorium által hazánkban a magyar kir. tudományegyetem lévén felkérve, ez utóbbi alulirt bizottságot neveze ki, mely magát mind a bécsi cs. kir. egyetem consistoriumával, mind pedig azokkal, kik az ünnepélyben részt venni kívánnak, érintkezésbe tévén, a nevezett egyetemi tanács nevében tegye meg az e tekintetben szükséges intézkedéseket. Felkéretnek ennélfogva mindazok, kik ezen ötszázados örömünnepélyben mint az ünnepélyi szövetség tagjai részt venni kivánnak, mikép ebbeli szándékuk felől a kijelölt 10 főnyi tagdíj beküldése mellett alulirt bizottmányt a bizottmányi elnökséghez intézendő bérmentes levelekben minél előbb tudósítani szíveskedjenek, hogy a tagdijak még annak idejében a bécsi egyetemi consistorium rendelkezése alá juttathassanak. Pest, május 21. 1865. Dr. Wachtel Dávid, ca. kir. orvosügyi tanácsos és egyetemi tanár, a bizottság elnöke. Dr. Arányi Lajos, egyetemi tanár, a bizottmány tagja. Dr. Than Károly, egyetemi tanár, mint bizottsági tag. Nemzeti Szinház. Május 22-ére van kitűnve „ÉSZAK CSILLAGA.“ Opera 3 felv. — Távirati tudósítás ábécéi május 21-ről. 5° aictalliques Nemzeti kölcsön Bankrészvény Hitelintézet Londoni váltók Ezüst Arany börzéről . 70 85. 75. 90. 801. — . 183. —. 109. —. 107. —. 10. 18. A „P. Napló“ magán-távsürgönye. Berlin, máj. 22 A képviselőház költségvetés vizsgáló bizottmánya az országos kincstár kezelését illetőleg egyhangúlag elfogadta az előadó javaslatait, melyek szerint : a megtörtént kiadások alkotmányellenesek, s az államminisztérium felelős az állampénztárból kivett pénzekről; az 1860—1862-iki pénzügy kezelésekre nézve a felmentés meg nem adható. A költségvetési bizottmánynak a hadiköltségvetésre tett jelentésére a kormánybiztos kinyilatkoztatja : Poroszország közt vetélései a schleswig-holsteini kérdésben *) Megkéretnek a hazánkban megjelenő magyar lapok tisztelt szerkesztőségei ezen felhívásnak felvételére, tökéletesen fenn fognak tartatni. Poroszszág azokra nézve csak a rendekkel alkudozhatik, s nem Augustenburg legyel, aki még nem bizonyította be jogát. Mig Poroszország követelései nem teljesittetnek, a provisoriuma megmarad. Előadó az Augustenburg hgyel egyezkedést javasolja. Persigny herczeg irata. Persigny herczeg a senatus elnökéhez Trop-ongurhoz egy levelet intéz, melyben az olasz kérdés felett a helyszínen gyűjtött tapasztalatok nyomán értekezve, oly oldalról is ismerteti a tárgyat, melyhez eddig félhivatalos alakban hasonló őszinteséggel nem szóltak. A levélíró elmondva, hogy sem diplomatikai, sem semmi hivatalos küldetésben nem járt, s csak is saját hajlamának engedett, midőn az örökvárost meglátogatá, kiereszkedik a Rómában jelenleg uralkodó párt ismertetésére, melyet következő okoskodással kisér. „És most, elnök úr, ismerve a pártot, mely ma converain módon uralkodik Rómában, fogalma lehet ennek az eshetőségekről, melyeket a sept. 15 -i egyezmény előkészít, s a nehézségekről, melyekkel annak végrehajtása találkozni fog. Szerintem ez megérdemli a franczia kormány komoly figyelmét. „Az nem áll,miként önnek kimutatandom,hogy a dolgok természetében rejtenék a római kérdés megoldásának akadálya. Ha Rómában az európai kormányoknak bármelyike léteznék, vagyis ha meglenne az emberi dolgoknak legközönségesebb ismerete, a közügyek legegyszerűbb érzése, meg vagyok győződve, hogy semmi se lenne könnyebb, mint megtartani a pápát Rómában, tiszteltetni Olaszország által a világi hatalmat mai határai közt, a római népet kormánya köré gyűjteni, s biztosítani a szentszék nagyságát, biztonságát és függetlenségét. „Olaszországot illetőleg nem tartozom azok közé, kik reánk nézve veszélyt látnak, vagy negélyzik azt látni, hátul az Alpeseken egy huszonnégy millió lélekből alakult állam jö létre. Habár mi idegenek vagyunk a tények iránt, melyek az olasz autonómia javára a fejedelmek birtoktalanítását következtették, s habár az olaszok függetlenségök érzetében az egységet bevégzék segélyünk nélkül, sőt intéseink ellenére, de azért Olaszország formatióját a legszerencsésebb európai eseménynek tartom, mely Francziaországra nézve rég idő óta történt. „Nem azért, mintha az előadott történelmi leczkék ellenére Olaszország hálájára számíthatnánk. Sőt én tovább megyek, mint tanáraink, s azt állítom, hogy nemcsak a népek általában nem kötelezhetők háladatosságra, de hogy különösen Olaszország semmi bálával se tartozik irányunkban. Mert ha segítettük őt függetlensége megszerzésében, s bármily elégtételt éreztünk is egyébként felszabadításában, azt csak Francziaország érdekeiért tevők. „Hanem el kell ismerni, hogy a két nép érdekei közösek, hogy Olaszország nemzeti létezésének egyedüli ténye által megsemmisíti Ausztriát, mint támadd hatalmat, hogy Ausztria nélkül ellenünkben semmiféle continentális szövetség sem veszedelmes; s végre hogy Olaszországot illetőleg, mely két nagy állam közé helyezve, egyiktől leigáztatással fenyegettetik, s a másik mint önmaga van érdekelve függetlensége által, nem szükséges a különben hasonló események után igen természetes rokonszenvi érzelmekhez folyamodni, hogy megtudjuk, melyik oldalon van a két nép szövetsége. „A háború előtt a megosztott Olaszország vagy egészen Ausztria kezeiben volt, vagy oda szállni készült; húsz—huszonnégy milliónyi lakossága előhadát, s gazdaságai legfőbb forrását képezék a Francziaország elleni minden continentális szövetségnek ; s ime ezen milliónyi ember számot, ezen forrásokat mi elzártuk minden ellenünk célzó szövetségi kísérletek ellen .Ez eredménye, ez nyeresége az olasz háborúnak, melyet semmi critika, semmi féltékenység és irigység nem tagadhat el a solferinoi győző dicsőségétől. „És most kérdem, ha Olaszország érdeke, mely a miénk is, szükségesnek, vagy előnyösnek mutatja-e, hogy Róma fővárossá tétessék , bátran felelem rá, hogy nem. „Az új olasz királyság alakításakor, s a félsziget nagy városai közt hajdan létezett vetélkedés benyomása alatt az egység párthívei megrémültek a veszélyektől, mikkel ama vetélkedés Olaszországot fenyegette, s azt hivék, hogy Roma bűnerejének nagyságával egyedül képes azokat elhárítani. De a közelebbi évek tapasztalatai megmutatták, hogy e félelem alaptalan volt. Sőt el lehet mondani, hogy ezen vetélkedés rég megsemmisült az olasz haza iránti érzülésben. A nép akarata volt államot alakítani, s a főváros választása csak másodrendű feladatot képezett. A szélső pártok, melyek a zavarosból élnek, a fővárosnak Rómába áthelyezéséről szóló tervben az izgatások termékeny expediensét fedezvén fel, azt megtagadták, de a minden számításon fölül álló érdek által vezetett olasz nép józan értelme csakhamar felfogta a római nehézséget, s ez magyarázza meg, hogy Victor Emmanuel kormánya Florenzet javasolta fővárosnak, Európa csodálkozására semmi komoly akadályt se talált. „És csakugyan, ha a Róma-főváros-féle javaslat elcsábíthatja a képzelődést, de viszont nem képes kielégítni az ész kívánalmait, a politika érdekeit. És először, is mi közös van a modern Olaszország, a a consulok, az imperátorok, s a pápák Rómája közt? Ki merné napjainkban, ha csak nem világhódító, megújítani a híres formulát : Senatus, populusque romanus, s a capitoliumba lépni ? S ha, nagy dolgok nem ismételhetők, miért Róma? Az ős Róma a történelem egész súlyával nyomná össze Olaszországot. A modern Olaszországnak ezen követelése a pogány Rómával szemben gyermekes, miként a kath. Róma irányában gyűlöletes lenne. Vájjon ama megszámlálhatlan mennyiségű templomok, s mindenféle vallási monumentumok közepett mit csinálna Olaszország ? Istenfélő, vagy istentelen lenne e ? Nem! E két város közt t. i. a pogány Róma és a katholikus Róma közt, nincs politikai főváros számára hely, s miután Rómát láttam, azon csodálkozom, hogy e kérdést valaha komolyan feltehették. Egyébiránt az egész kérdésen egy felsőbb rend iránti tekintet uralkodik, s ez abban áll, Róma sem a pogány, sem a keresztyén Róma, nem Olaszországé, hanem a világé- Hol van tehát a nép, mely magát az ős Róma kizárólagos örökösének vallhatja. Róma kiterjeszkedve a világra, hogy azt meghódítsa, vérét a barbárokéval vegyité, miként a barbárok is rómaiak közé vegyültek, midőn megtámadták Olaszországot. Mi, az Alpeseken inneni gallusok, iberek, bretonok, germánok, mi és úgy gyermekei vagyunk Rómának, mint az Alpeseken túli gallusok, mint az etruszok és latinok. Miként ők, sőt annyira, mint ők érezzük mi is ereinkben a nemes vér cseppjeit, a történelem legdicsőbb vérét, mint ők, mi is örökösei Rómának, elsőszülöttségi jogot senkinél se ismerhetünk el. .Igazságos dolog tehát, hogy polgárisodásunk bölcsője ne tartozzék egy néphez se, hanem hogy megosztatlanul Európa valamennyi népeié legyen, mindenki számára semleges terület, hol azok, kik közös őseik sírjait lőnek megtisztelni, egymásnak kezet nyújthassanak. „A mi Rómát, mint katholikát illeti, e tekintetben a mi jogunk még feltűnőbb. A keresztény világ fővárosa, a minden katholikusok lelki kormányának széke nem tartozhatik kizárólag egy külön államhoz; századok óta az egész világ híveinek ájtatossága által constituált, szervezett s meggazdagított Róma minden kath. hatalom közös java, központja, appanage-ja kell, hogy maradjon. „Egyébiránt az olasz nép, melynek politikai érzülése oly csudálatosan tudta felhasználni a körülményeket autonómiája megalakítására, — ezen értelmes nép, mely máris oly ügyesen teljesíté különféle elemeinek fusióját,hogy századok óta egyesülteknek lehetne őket tartani, és oly jól felfogja a kérdést, mint mi. Tudja, hogy az elégtétel, miszerint az új királyság okmányai Rómából adassanak ki, nem nyújt kárpótlást a veszélyekért, melyeket a nagyhatalmak megelégedetlensége s a kath. világ megbántódása támasztana ; s ha valamit csudálnak ellenzésünkön a Róma főváros-féle javaslatra nézve, ez talán inkább abban áll, hogy ezen ellenzés nem volt formaszerintiebb, s határozottabb.“ Napoleon herczegnek a május 15 -i ajaccioi Ünnep alkalmával mondott beszédét helyszűke miatt holnapi számunkra halasztjuk. Angolokstáj, Johnson elnök proclamatioja, melyben Jefferson Davis a Lincoln után elkövetett orgyilkosság és a Seward úr élete elleni merény megrendítésével, tervezésével és végrehajtásával van vádolva, némely angol hírlapban nagy zajt