Pesti Napló, 1911. június (62. évfolyam, 128–153. szám)

1911-06-27 / 150. szám

14 Budapest, kedd P esti napló 1911 sim. *27. 150. szám. * Ragadós betegségek. A tiszti főorvosi hivatalnak kimutatása szerint a fővárosban a múlt héten a ragadós betegségek állása a következő volt: megbetegedés: hasi hagymáz 2, kanyaró lós, skarlát 88, szamárhurut 13, roncsoló torok- és gégelob 15, bárányhimlő 18, járványos fültőmirigylob 7, trachoma 1. Halálozás: kanyaró 7, skarlát 6, szamár*hurut 1, roncsoló torok- és gégelob 1. &goda- alaum a Pesti Napló 1911 évi Karácsonyi ajándéka Fényes, művészi kiállításban, számos sokszínnyomású képpel. Megjelenik december első felében és az ismert feltételek mellett a Pesti Napló minden előfizetője megkapja SZÍNHÁZ, művészet. ( ') Az angol királyné és Puccini. Londonból jelentik: Alexandra angol királyné a „Fanciulla del West“ newyorki premierje után köszönő táviratotküldött a maestronak, mert az a királynőnek ajánlotta darabját. De Puccini előbb távozott Amerikából. Erről értesítették a királynét, aki ékszert kürüítött ajándékul a komponistának a következő levél kíséretében: „Nagy sajnálattal értesültem, hogy táviratom nem jutott kezéhez. De nagyon szeretném önnek hálámat kifejezni, azért mert új operáját, a „Fanciulla ■del West“-et nekem ajánlotta. Hízelgő rám nézve és büszke vagyok rá. Örömmel értesülök, hogy az operának a legnagyobb sikere volt és sajnálom, hogy mély gyártóm miatt nem hallgathatom meg. Kérem, fogadja el tőlem az itt mellékelt kis emléket. Ar e X a n d r a.“ (*) Strausz uj kompozíciója. Münchenből írják: Strausz uj kompozíciója közeledik befejezéséhez. A mester legközelebbi alkotása nem opera, nem pantomimikus zene, nem vaudeville, mint ahogy híresztelték, hanem alpesi szimfónia. Nem hiába tartózkodik Strausz már évek óta Bajorország pompás hegyei közt, garmischi tuszkulánumában, ahol dolgozószobája előtt égig emelkednek a hegyóriások. Ezeket a hegyeket ünnepli e szimfóniájában. A mű első részében az ember mint a természet bámulója nyilatkozik meg, a második részben, mint elmélyedő, aki a gigantikus természeti jelenségek előtt megzavarodik Istenben, a világban és az emberekben való hitében és végül a természet hatalmától lenyűgözve ismét, visszanyeri hitét. Ezeket az alapgondolatokat zenésítette meg Strausz. Az első rész már teljesen elkészült és Es durban van írva. Ujjongva száll fel az első motívum, mert a magányos vándor felszáll a mélységből, a völgy szűkéből a tiszta hegyi világba, az égi magaslatra. Mennél magasabbra hatol, annál gondolkozóbbá válik a zarándok, aki a nyugodt napos lejtőn megpihen és a világ rendjén töprenkedik. Itt kezdődik a második, inkább lírai részlet. A hegy csúcsa még nincs elérve, tovább kell vándorolni, egyre vándorolni . . . Akadályok tornyosulnak, szakadékok tátonganak. Vízesések csodás melódiákat énekelnek, jégzajlás állja el az utat és a vándor egyre közelebb jut céljához. Egyszerre csak villámok cikkeznak, rémítő menydörgés zajlik, hangja ezerszer viszhangzik a hegyekről, amíg Végül az ember mégis, diadalmaskodik. (*). A. „Hegyek alján“ a Balkánon. A zágrábi országos színház, amely a „Hegyek alján“ című, operát egész éven át játszotta, nemrég ünnepi előadásokat v f *4 (*) Duse visszavonul, Ravennából táviratozzák nekünk, hogy Duse Eleonóra, a világhírű tragika visszavonul a színpadtól , élete alkonyát a Pinota di Ravennában mostanában vásárolt birtokán akarja eltölteni. (*) A színészfelvételi vizsga eredményei. Az Országos Színészegyesület ezidei felvételi vizsgái nem, rég értek véget és a vizsgák eredményei legjobban kitetszenek abból, hogy a vizsgázók közül a jelenvolt színigazgatók kiket szerződtettek. Több igazgató tett szerződési ajánlatot Pongó Lászlónak, akinek szép, érces baritonhangja és énektudása feltűnést keltett a felvételi vizsgán. Dr. Patek Béla a győri színház új igazgatója szerződtette, ugyancsak Patek szerződtette a levizsgázottak közül Daka Annát, Mányoki Gizellát, Rázsó Sándort, Darvas Miklóst, Virág Lajost, Semjén Rezsőt és Róna Zoltánt. Dr. Janovich Jenő a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója szerződtette Pénzes Emmát, Gábor Ármint, Hermann Tamást, Sándor Margitot, Heltai Árpádot, Magasházy Jánost és Meszteri Karolint. Tompa Kálmán az újonnan koncessziónál színigazgató a fiatalok közül Székely Károlyt, Szűcs Mariskát, Tóth Ferencet és Jámbor Györgyöt szerződtette. Zilahi Gyulához a debreceni színigazgatójához szerződtek a következők: Fekete Béla, Békési Antal és Dénes Juci. Könyves Jenő, a stagione igazgató szerződtette Zichy Arankát. Mezei Kálmán szerződtette Fülöp Sándort, Rucsek Jánost, Simai Gyulát és Tóvári Bélát. Neményi Lipót új igazgató szerződtette Szép Gyulát, Halmi Ferencet és Kovács Imrét. Sárai Blanka Almásihoz, Aranyossy Mariska és Vattai Ilona Füredihez, Szendrei Olga Mezei Bélához, Mészáros István Fehér Vilmoshoz, Dinnyési Kató Halász Alfrédhez szerződött. (*) Ninon de Lenclot mint opera. Berlinből Írják: Egy fiatal görög komponista Michele Culambio, Ernst Hardt „Ninon de Lenolot“ című darabját operának dolgozta át és megzenésítette. A dalmű először valamelyik német színpadon fog bemutatóra kerülni. XO K AZ ÉH KABARÉM. „Felelősségemre.“ Gróf Tisza István volt miniszterelnök és hites vasúti sztrájk-szakértő tegnapelőtt a Házban egy interpellációra azt válaszolta, hogy: — Csak azért mondtam annak avasutasnak, hogy magamra vállalom a felelősséget, mert tudtam, hogy az esetnek rá nézve csak anyagi konzekvenciája lehet, azt pedig magamra vállalhatom. Hát tisztelt vasutas urak, tetszik ezt hallani? Én mint újságíró annak idején sok ezer vasutas családjával és az egész jóérzésű közönséggel együtt szívszorongva vártam, hogy merre fog eldőlni az a nyomorúságos kényszerhelyzetből elindult sztrájk és az általános elérzékenyülés közepette csak egy ember állott egy Robespierre hajthatatlanságával a maga elvi álláspontján: gróf Tisza István úr, Magyarország akkori miniszterelnöke. Győzött is és győzelmében éppoly könyörtelen volt, mint annak kivívásában, mert elvi álláspontja az volt, hogy a vasulás nemcsak egy a maga egzisztenciájáért robotoló ember, hanem magasabb kötelességekre, országos hivatásra rendelt hivatalnok, akinél a kötelesség előbbre való az egzisztencális érdekeknél. Lám, így beszélt Tisza István úr, amíg ő maga is fönn ült a vonaton. Most pedig, amikor már az ő vonata rég elfütyült az orra elől, kijelenti, hogy a vasutast kötelessége elmulasztásáért csak anyagi konzekvenciák érhetik. A vasutasnak nincs hivatása, nincs életcélja, nincs lelkes öröme a maga rendeltetésében; a vasutasnak csak egy bizonyos fiksz-fizetése van és ezt Tisza István úr kifizeti, mert tellik neki. Ugye hogy jó volt annak, idején lefőzni a vasutas-sztrájkot és a nagyobb fizetés aspirációit. Most legalább kisebb kárpótlást kell fizetni. Az ember sohse tudhassa, hogy mikor spórol magának. . . . Lukács László miniszterurat pedig csengve , kérem, ne csapja el ezt a szegény,vasutast! bármily, nagy is megsértett igazságérzetének jogos háborgása. Ne csapja el, mert akkor, a szegény, vasutas Tisza István úr anyagi kárpótlására szorulna. Márpedig téli fagyban, nyáridőben /folyton, szolgálni a vasutat nagyon nehéz egzisztencia, de van még egy rendezett ebből a darabból ■ Belgrádban,’ Szerajevób’an, Spalatoban és más balkáni városban, — mindenütt nagy sikerrel Az előadás horvát nyelven ennél is súlyosabb megélhetés: Tis... kárpótlása. ! ! István anyagi Nagy Endre. t r . EGYESÜLETEK. Uj közművelődési egyesület. Vasárnap délelőtt a vármegyeház dísztermében új közművelődési egyesület alakult meg, amelynek alkotói azt tűzték ki feladatukul, hogy az alföldi magyarság gazdasági ésszellemi fejlődését mozdítsák elő. Az új egyesület, amelynek a time Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület, nemcsak a szellemi, de az anyagi fejlődést is figyelemmel kíséri és az a célja, hogy az alföldi magyarság jólétét emelje. A fővároson kívül tizenkét vármegyére terjed ki a működési köre. Az egyesület mai alakuló közgyűlésén a vármegyeház dísztermét egészen megtöltötte a nagy és díszes közönség. Az ünnepélyen megjelentek: a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről dr. Balogh Jenő és dr. Náray-Szabó Sándor államtitkárok, a belügyminisztérium képviseletében Némethy Károly államtitkár, Jalsoviczky Sándor miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi minisztérium részéről Radisits István miniszteri osztálytanácsos, a képviselőház részéről Berzeviczy Albert elnök, azonkívül az összes kulturális, irodalmi, művészeti és tudományos egyesületek képviseltették magukat, ott volt továbbá Fülepp Kálmán főpolgármester, Bárczy István polgármester, dr. Lukács György, báró Korányi Frigyes, báró Korányi Sándor, báró Müller Kálmán és mások. Windisch-Graetz Lajos herceg tizenegy órakor nyitotta meg az alakuló közgyűlést Manóics Ede az előkészítő bizottság nevében üdvözölte a megjelenteket és beszámolva az alapítás munkájáról, kifejtette, hogy az új egyesület anyagi és szellemi téren kívánja szolgálni az alföldi nép érdekeit. A lelkes éljenzéssel fogadott üdvözlő szavak után Windisch-Graetz Lajos herceg tartotta meg az elnöki megnyitóját, amelyben az egyesület feladatait ismertette. — A kultúra eszközei — mondotta — szívhez és észhez egyaránt szólnak. Az iskola és a művészet, a tudomány és vallás, az egyéni lélek nemesebb szálait pendítik. Célunk ezekre való hivatkozással a nemzeti fejlődés épületébe egy új sarokkövet beilleszteni.* A világ kultúratörténelmének fejlődése fényesen bizonyítja, hogy az igazi kulturális haladás csak nemzeti alapon lehetséges, mert egyedül a nemzeti érzés az, amely képes egész népeket egységes, közös célra irányuló törekvésre felbuzdítani. Látjuk a nemzetközi materializmus szűkkeblű elveinek romboló hatását, tapasztaltuk a széthúzó eszmék, elvek káros befolyását saját történelmi múltunkban. A nemzeti kultúra érdeke az a talaj, amelyen kell, hogy találkozzék minden nemzetfentartó elem törekvése. A nemzeti kultúra egyedül gyűjtheti egy táborba, egy lobogó alá hazánk népeit vallás-, párt- és osztálykülönbség nélkül. Az elnöki beszéd után, amelyet nagy tetszéssel fogadtak, a választásokat ejtették meg. Az egyesület védnökévé megválasztották József főherceget, akivel ezt táviratban tudatták. A választások további folyamán elnökké gróf Zichy János közoktatásügyi minisztert és gróf Tisza Istvánt választották meg. Társelnökök lettek: Windisch-Graetz Lajos herceg főrendiházi tag, gróf Ráday Gedeon, Pest vármegye főispánja, gróf Almássy Imre főrendiházi tag és Fülepp Kálmán főpolgármester. Tiszteletbeli elnökök: Berzeviczy Albert, Széll Kálmán, Rákosi Jenő, gróf Apponyi Albert, Wlassics Gyula és gróf Csáky Albin. ■ Alelnökök: gróf Wenckheim László, gróf Teleki József, országgyűlési képviselők: Fazekas Ágoston alispán és Bárczy István polgármester. Ügyvezető alelnökök: dr. Hencz Károly országgyűlési képviselő és Mandics Ede ügyvéd. Főtitkár: Göticzy Elemér ügyvéd. Titkár: dr. Máté Lajos tanár. Jogtanácsosok: dr. Hajdú Dezső ügyvéd és dr. Debreczeni Iván , ügyvéd. Miután, megalakították a hölgybizottságot és a felügyelő-bizottságot, az elnök bejelentette, hogy gróf Zichy János és gróf Tisza István hozzá intézett levelükben sajnálatukat fejezik ki, amiért másnemű elfoglaltságuk miatt* meg nem jelenhettek az* ülésen ést kiváltják, hogy ez az egyesület a kultúrának a leghatalmasabb előmozdítója legyen. Indítványára táviratilag üdvözlik az egyesület két elnökét. Az alakulás megtörténte után Rákosi Jenő mondott ünnepi beszédet. Beszédében, amelyben az alföldi magyarság kulturális szerepét vázolta, többekközött ezt mondta: — Az Alföld kínálkozik most minekünk, hogy gondunk, szeretetünk,és munkánk tárgya legyen. Az a feladat, hogy a gondviselésnek ezta munkáját, amelyet készen, kaptunk, amely főtenyezője a magyarság szaporodásának annál a processzusnál fogva, amit itt rajzolni iparkodtam, ezt most a kezünkbe vegyük és azt az erőt, amely benne rejlik, még hathatósabbá, a nemzetre nézve még gyümölcsözőbbé tegyik.& gtm.ek.