Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-08 / 159. szám

Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1914. július 8. (1­ra. szám.) 3 Tanácskozás Bécsben Közös miniszteri értekezlet a monarkia jövőjéről (Saját tudósítónktól.) Bécsben kedden kö­zös minisztertanács volt, amely szokatlanul hosszú ideig tartott. A tanácskozás délelőtt fél­tizenegy órakor kezdődött és este hat óra után ért véget. A tanácskozást csak egész rövid időre szakították félbe, amikor a miniszterek részt­­vettek Berchtold ebédjén. Feltűnt, hogy az ér­tekezlet megkezdése előtt báró Conrad vezér­kari főnök és K­uiler altengernagy, a tengeré­szeti parancsnok helyettese is megjelentek a külügyi hivatalban és egy ideig a közös mi­niszterekkel konferáltak , a közös miniszteri tanácskozás megkezdése előtt eltávoztak. Hir szerint főleg azokat az intézkedéseket vitatták meg a miniszteri értekezleten, amelyek a Bosz­niában váratlan dimenziókat öltött nagyszerb agitáció folytán szükségessé váltak. Ebben az irányban a határozatok egész sorát hozták, amelyek azonban semmiképpen sem célozzák az alkotmányos intézmények megszorítását Boszniában, de amelyek arra fognak szolgálni, hogy a nagyszerb agitációnak gátat vessenek. Az országos kormány vezető állásaiban való változásokról nem folyt ugyan tanácskozás, de ilyen változások küszöbön állanak. Berchtold külügyminiszter szerdán Iseidbe utazik és csü­törtökön délelőtt tizenegy órakor kihallgatáson jelent meg a királynál. Lovag Bilinski közös pénzügyminiszter csütörtökön utazik Zsohlbe és az egész nyarat ott tölti el. Félhivatalos közlés szerint az értekezlet a Boszniában és Hercegovinában teendő köz­­igazgatási intézkedésekről tanácskozott. A kö­zös miniszteri értekezleten egyúttal felhasznál­ták az alkalmat arra is, hogy a jövő évi közös költségvetésre vonatkozó általános természetű előzetes megbeszélést folytassanak, amelybe egyes műszaki kérdésekről való felvilágosítás céljából bevonták a vezérkar főnökét és a ten­gerészeti parancsnok helyettesét is. Részletes jelentéseink a bécsi tanácskozá­sokról ezek : A közös minisztertanács A bécsi közös minisztertanácson gróf Berch­told Lipót elnöklete alatt lovag Krobatin Sándor közös hadügyminiszter, lovag Bilinski Leó közös pénzügyminiszter, gróf Stürgkh Károly és gróf Tisza István miniszterelnök vettek részt. A minisz­tertanács megkezdése előtt a külügyminisztérium palotá­jában, ahol a minisztertanácsot tartották, meg­jelentek báró Conrad Ferenc, a vezérkar főnöke és lovag Haus Antal tengernagy, tengerészeti pa­rancsnok és értekeztek a miniszterekkel. A vezér­kari főnök és a tengerészeti parancsnok a minisz­tertanács megkezdése előtt távoztak a külügymi­nisztérium palotájából. A közös minisztertanácsot délután hat órakor fejezték be. A tanácskozásról félhivatalosan a következő értesüléseket jelentik.­­ A minisztertanácsban elsősorban Krobatin hadügyminiszter Ferenc Ferdi­­nánd elhunytéval a katonai parancsnoksá­gokban beállott változásokról tett jelentést ; azután Bilinski közös pénzügyminiszter ter­jesztette elő jelentését azon intézkedésekről, melyek Bosznia politikai igazgatásában meg fognak tétetni és amelyekre nézve ő felségétől nagyon határozott utasításokat kapott. Személyi változások csak egyelőre nem lesznek. A külpolitikai helyzetre vonat­kozólag Berchtold referált minisztertársai­nak. Nagyobb arányú változás itt sem áll be, aho már abból is következtethető, hogy ő felsége ismét elutazott. Minden intézkedést már Schönbrunnban megbeszéltek. Csü­törtökön az osztrák minisztertanács ül ösz­­sze, amelyben Stürgh a közös miniszterta­nács határozatairól értesíteni fogja a kabi­netet. Ugyanezt fogja Tisza is a magyar mi­nisztertanácsban megtenni.­­ Abból a tényből, hogy Conrad ve­zérkari főnök és Hans tengerészeti parancs­nok nem vettek részt a közös miniszterta­nácson, kitűnik, hogy tisztán politikai ter­mészetű ügyeket tárgyaltak. A miniszterta­nács elé fontos közléseket terjesztettek a vizsgálat menetéről és a minisztertanácsnak foglalkoznia kellett azzal a kérdéssel, hogy­ milyen intézkedéseket kell tenni azoknak az állapotoknak a megszüntetésére, amelyekből a szerajevói merénylet megszületett. A trón­örökös meggyilkolását nem lehet elszigetelt ténynek tekinteni. .A szerajevói merényletet megelőzte az, amelyet Veresanin volt tarto­mányi főnök és Skerlec­ bán ellen intéztek. Ennyi folyton ismétlődő támadásnak a monarkia méltóságviselői ellen csak közös forrása lehet. A konferencián — bécsi jelentés szerint — a külügyminiszter előbb a király előtt lefolyt kihall­gatása eredményéről tett jelentést és ezzel kapcso­latban első­sorban a trónöröklés rendjében be­állott változásról, valamint a szükségessé vált in­­tékedésekről beszélt. A közös pénzügyminiszter be­számolt a boszniai merénylet dolgában eddig be­érkezett jelentésekről s ezzel kapcsolatban szóba kerülnek a belpolitikai kérdések is, amelyek a merénylet folytán aktuálisakká váltak. Ezeket illetőleg már tárgyalások voltak Bécsben a bosz­niai tartománygyűlés elnökségével és a boszniai szerb pártok vezetőivel. Berchtold külügyminisz­ter teszi meg ezután propozícióit arra, hogy a boszniai katasztrófa a monarkia részéről milyen diplomáciai intézkedést tett szükségessé. Beavatott körökben úgy vélik, hogy igenis szükségesek dip­lomáciai lépések és a jelenlegi közös miniszter­tanácsnak a feladata az, hogy ezeknek a mérté­két és formáját megállapítsa. Hir szerint egyelőre barátságos úton fognak Szerbiával megegyezést keresni arra nézve, hogy a szerb kormány milyen garanciákat tud adni, hogy a terrorisztikus pro­paganda és a véres eszközökkel dolgozó egyesüle­tek működése ne lépje fel ezentúl azokat a határo­kat, amelyeknek respektálása a nemzetközi jó vi­szony érdekében okvetlenül szükséges. Végül az albán kérdéseket tárgyalták. Jelentés a királynak A Neues Wiener Tagblatt úgy tudja, hogy a szerajevói bűnügyi vizsgálatot már be­fejezték és vannak a vizsgálatnak olyan rész­letei is, amelyek nemcsak bűnügyi beavatko­zást igényelnek. Hogy mily iránynak és mily messze mennek a teendő diplomáciai intézke­dések, azt a minisztertanács megállapította. Ennek eredményéről Berchtold legközelebb Iseidben jelentést tesz ő felségének. Potiorek, Mandics és Bilinski A szerajevói merénylet után a boszniai kor­mányzat vezetői igyekeznek megszilárdítani­­ el­veszett pozíciójukat. Potiorek, Mandics, Stadler és kivülök a bosnyák kormány osztályfőnökei, kik között egyetlen magyar sincs (Russevich is hor­váti, mindenkép a veszedelem elhárításához fog­ták, é­s mindenekelőtt Potiorek pozícióját akar­ták megerősíteni. Így maradtak el a szerbellenes tüntetések, mert folytatásuk Potiorekre vált volna végzetessé. Azonkívül úgy a horvát, mint a mo­hamedán tartománygyűlési párt határozatot ho­zott, hogy­­ ellenzékbe megy, ha Potiorek távo­zik. De hirtelen­ben meg akarták szilárdítani Man­dics pozícióját is, s valóságos erkölcsi bizonyít­ványt tettek közzé Mandics dualisztikus érzületé­ről és lojalitásáról. Potiorek a katonai és beamler­­uralom, Stadler a fanatikus katolizálás és Mandics a trialista törekvések exponensei megriadtak s vé­deni szeretnék elvesztett pozíciójukat. Bécsi érte­sülések szerint azonban Potiorek bukása befejezett dolog, a kormányzó már be is adta lemondását, melyet elfogadnak. Bilinskinek szintén el kell hagyni a közös pénzügyminisztériumot, de ez a változás az őszre marad, amikor külügyminiszter­­válság is lesz. A bosnyák kérdésben Bilinski a közös minisz­tertanácsnak olyan előterjesztést tett, hogy a tar­tománygyűlés jelenlegi többségében garanciát lát a további zavartalan munkásságra, de bizonyos kauzálékat mégis érvénybe akar léptetni. A szerb képviselőknek a többségből való kizárása azonban a trialista Bilinski szerint semmi esetre sem volna kívánatos. Változások Boszniában Olyan helyről, ahol a katonai viszonyokat ismerik, a Zett azt az értesülést kapja, hogy a mai közös miniszteri értekezletnek elsősorban az volt a feladata, hogy a szerajevói merénylet ügyében eddig lefolytatott vizsgálatról tájéko­zást nyújtson és a boszniai országos kormány részéről kezdeményezett újjászervezési intéz­kedések dolgában állást foglaljon. A politikai igazgatásban, a rendőri szervezetben és az is­kolák terén intézkedéseket fognak életbe lép­tetni, amelyek a nagyszerb izgatást megaka­dályozzák. A katonai igazgatást ezek az újjá­szervezési tervek szintén érintik, hiszen a rend­őri szolgálat, továbbá a telefon és a távirda katonai vezetés alatt áll. Tisztán katonai szem­pontból azonban semmiféle intézkedést nem határoztak el és nem is vettek tervbe. Az illetékdrágítás ellen A képviselőház ülése — A harc első napja — Egy szónok kibeszélte az ülést — Ellenzéki interpellációk (Saját tudósítónktól.) A nyári küzdelem kedden megkezdődött ; a képviselőházban megjelent az ellenzék, hogy a kormány tör­vényjavaslatai ellen vitát kezdjen. Tisza terve, hogy a nyári üléseken átcsempészi országnyo­morító és alkotmánytipró javaslatait, nem si­került. A munkapártnak számolnia kell azzal, hogy egyhamar, késő őszig nem lesz törvény a közigazgatási reformból. Kedden az illeté­kek emelésére készült javaslatot kezdték vi­tatni s az ellenzék egy szónoka hat óra hosz­­szat kimerítően foglalkozott a javaslattal. A kisebb törvényeket gyorsan elintézték (— Rakovszky István figurázta ki a gyorsel­nök és a gyorsjegyző komikus működését —) s az illetékek emelése ellen Springer Ferenc, az alkotmánypárt kitűnő tagja mondott beszé­­det. Hat órás tanulmányában felölelte a kor­mány törvénytervezetének minden hibáját, rámutatott a sérelmekre, a jogkereső közönség megkárosítására, mindarra a sok igazságtalan­ságra, amelyet csak ez a burkolt adóemelő javaslat magában rejt. Két órás megszakítás­sal este nyolcig beszélt Springer az ellenzék ál­talános helyeslése között. Az ellenzéki pártok minden előkészületet­­ megtettek, hogy teljes erővel menjenek a küz­delembe a szorongatott alkotmánybiztosítékok érdekében. Bizottságot küldtek ki a nagy­számú szónokok beosztására s a nagyszabású vita előkészítésére, folytatására. De maguk az egyes ellenzéki pártok vezérei is állandóan je­len lesznek az egyes üléseken, hogy szükség esetén teljes tekintélylyel szánjanak szembe az elnökség erőszakos kísérleteivel. Kimutatásban itt közöljük azoknak a névsorát, akik a keddi ülésen az ellenzékből megjelentek s azokét is, akik távolmaradtak. A névsor ez : Függetlenségi párt Elmaradtak Megjelentek Apponyi Albert Ábrahám Dezső Bakonyi Samu Gróf Batthyány Pál Beck Lajos Gróf Benyovszky Móric Bernáth Béla Bizony Ákos Bosnyák Géza Csemez István Csermák Ernő Csortos Andor Eitner Zsigmond Faragó Antal Földes Béla Förster Aurél Hammersberg László Horváth József Jaczkó Pál Justh János Kobek Kornél Kovácsy Kálmán Kun Béla Laehne Hugó Lévay Mihály Lovászy Márton Báró Mandorff Géza Maczky Emil Múzsa Gyula Narencsik József Palugyay Móric Platthy György Polónyi Dezső Reök Iván Sághy Gyula Sipos Orbán Gróf Somsich Tihamér Sümegi Vilmos Szálkai Sándor Szebeny Antal Szentiványi Árpád Szluha Pál Tüdős János Vértan Endre :Vowpremy fetyi* Bakó József Barabás Béla (Amerikai Gróf Batthyány Tivadar Benedek János Bikády Antal Csuha István Egry Béla Gróf Esterházy Mihály Fernbach Károly Hegyi Árpád Héderváry Lehel (Amerika) Horváth Gyula Horváth József Ivánka Imre Jármy Béla Jármy István Justh Gyula (beteg) Kapotsffy Jenő Gróf Károlyi József Gróf Károlyi Mihály (Amerika), Kelemen Béla Malasinszky György Meskó László Ostffy Lajos Pap Zoltán Pozsgay Miklós Preszly Elemér Rákosi Viktor Ráth Endre Szalm István Szalay László Thaly Ferenc Tóth János Urmánczy Nándor Valentsik Ferenc Vertán Endre Zlinszky István

Next