Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)
1914-07-12 / 163. szám
Háború vagy béke? — Mi a különbség Olaszország és Ausztria között? ___ ? — Olaszország és Ausztria között az a különbség, hogy míg Olaszország fölött a kék ég nevet, addig Ausztria fölött az egész világ nevet. Németországban csinálták ezt a tréfát Ausztria gyámoltalanságára. Még tegnapelőtt csinálták és tegnapelőtt az volt a szituáció, hogy nem lesz háború. Ma? Ma ez a tréfa anakronizmusnak látszik. A Pesti Napló leghitelesebb helyről szerzett értesülései szerint ugyanis Bécsben ez idő szerint a háborús párt kerekedett felül, ami természetesen nem okvetlenül jelenti a háborút is, mert ahogyan a tegnapelőtti békés helyzetből lett a mai háborús, úgy lehet a mai háborúsból a holnaputáni békés és kivánjuk is, hogy igy legyen. A háború eshetősége mellett — hírforrásunk szerint — a következő okok szólnak: 1. Hartwig halála. Hartwig Miklós belgrádi orosz követnek egy szomorú fatalitásból éppen az osztrák-magyar követségen bekövetkezett halála Szerbiát legnagyobb patrónusától, legerősebb pártfogójától fosztotta meg. Nincs Hartwig és nincs, aki Oroszországot arra izgatná, hogy a Szerbiával háborúba keveredett monarkiát hátba támadja. 2. Bulgária soha olyan harcrakész nem volt, mint ebben a percben és az osztrák-magyar—szerb háború esetén Bulgária pompásan ütné keletről a szerbeket. 3. Szerbia ebben a pillanatban Görögországra se számíthat. A görögtörök háború kitörőfélben van, noha a konfliktust látszóan békességben elintézték. Görögország szigeteket akar hódítani Törökországtól és csak az Amerikában rendelt új Dreadnoughtját várja be. A török-görög háború biztos előnyöket kínál Görögországnak, viszont ha Szerbiával együtt megy a monarkia ellen, abból semmi haszna sem lehet és a görög király, aki a német császár sógora, egyáltalán nem is mehet a monarkia ellen. 4. Szerbia a győzelmes kettős háború után teljesen kimerült és 5. ebben a percben Oroszország sem ütközőképes. 6. A szerbek megfenyítésére szükség van azért is, hogy -d okuljon belőle Románia. 7. Soha ilyen etikai okunk nem volt, nem is lesz több a háborúra, mint amilyen a szerajevói gyilkosság. Ez az egyetlen eset, amikor a háború nemcsak a dinasztiának, hanem a monarkia népeinek is háborúja volna és ebben a háborúban szerencsésen ölelkezhetnének az uralkodóház és a lakosság érzelmei. 8. Az annexió óta a harmadik eset ez, amikor Szerbiának meg kellett volna üzenni a háborút. Kétszer mulasztottuk ezt el és a helyzet mind roszszabb lett. Ha most is elszalasztjuk az alkalmat, újra a mi szituációnk romlik a leszámolásnak arra az órájára, amely amúgy is elkerülhetetlen. Ez a háború negyven esztendős békét jelentene és helyreállítaná az Obrenovics-dinasztia idejebeli monarkia-barát állapotokat Szerbiában, mert ha a monarkia nem is tenne területi hódításokat Szerbiában, mindenesetre tudna gondoskodni arról, hogy a Karagyorgyevics-dinasztia másikkal cseréltessék ki. 9. Németország e háborúban mellettünk lesz. Németországnak ugyanis Törökország bukása után a Balkánon valahogyan regresszálnia kell magát és szívesen küld le minket zsandárnak Szerbiába, aminthogy leküldött Bismarck idejében Boszniába. 10. Bécsben már a trónörökös gyászos halála napján elhatározott dolog volt a háború. Csak az aratást akarják bevárni, amit ha nem várnának be, éppen egy milliárd kárt jelentene, olyan kárt, ami egy vesztett háborúval érne föl. Ezek a mi információink, azok az információink, amelyek a háború chancea mellett szólnak. De van egy másik forrásunk, amely így argumentál a háború lehetetlensége mellett: a) Németországot, bármily szívesen is látná a szövetséges monarkia presztizsnövelését, amelyre olyan nagy szükség van, titkos paktum fűzi Oroszországhoz és e két hatalom az utolsó pillanatban békét csinál a monarkia és Szerbia feje fölött. b) A Anglia semmiesetre sem enged meg újabb háborút a Balkánon és még Mezei lak írta: Krúdy Gyula Hetenként egyszer jöttek — ünnepnapokon, vasárnapokon — és Leveles bácsi, az öreg levélhordó, a csipkefüggönyöket ilyenkor gondosan összevonta a falusi házikó ablakain. Künn állott a ház, messzi a főváros határában, ahol a fák és mezők már vidékies nyugalommal lélekzenek, kényelmesen elnyujtóznak, mint a Budapest területéről kitiltott gyanús vándorlegények a keresztúton, a feszület alatt a fűbe keverednek és hosszán elgondolkozva szemlélik vásott lábbelijüket. Ah, négy ablaka volt a háznak és rajta zöld zsalugáterek, amelyekre lengő falevelek délutáni játéka árnyékosan rajzolódott. Egymást átölelve, boldog szótlanságban hányszor nézték 8. falevelek mozgását ünnepi délutánokon! Vájjon miért mozognak a fák levelei? A szomszédok és a testvérek összehajlanak, csókolóznak, beszélgetnek, láthatólag cél nélkül lengedeznek, mint a falu végére a kis inges kölykök játszadoznak egymással. Az alkonyati nap, mint a szőlőhegyről jövő kántor vérpiros arca füedezett fel a kertet szegélyező jegenyefák mögött és a játékos gyermekek elfáradtak a futkározásban, a mezők halhatatlan dalai lassan eltávolodtak, mint a pipacs fut a dűlőút mentén a kocsin utazó szeme előtt, a falevelek mind nagyobbat hallgattak, majd csendesen álomba szenderedtek, mint a fáradt gyermekek. Egy kanyeréb beszélt soká, mintha leckéztető hangon tanítaná szundikáló társait, mint a szerelem házaiban hátrafont kézzel jár-kelestekben a leányok mamája és bizonyos bölcseségekre tanítja a hölgyeket, akik, szegények, mindig csak éjfélt szeretnének, kibontott nehéz üvegeket és bécsi valcert, hogy a zongoramester karja leszakadjon. A nyár fiatal vérebei bizonyára így gondolnak a julius élveteg búzakeresztjeire, futó szerelemre, — mintha mindig aratás volna Magyarországon. A házikó, — hogy róla sem feledkezzünk meg, — egy időben a titkos szerelem tanyája volt. A hölgy messzi városból utazott vonaton a tájra és napernyője alatt, mintegy angol rézkarc, ment végig a dülőúton a mezei lak felé. A férfi is a fővárosban lakott és találkozási napokon puha inget és zöld vadászkalapot öltött, már korán délelőtt kiutazott a mezei lakba, elgondolkozva, szinte vallásos áhítattal sétálgatott a fák alatt, a bokrokról lemorzsolta a száradó leveleket és előre örvendezett, hogy saját termésű szegfűt vihet Pestre a kabátján estére, amelyet drága kedvese tép le a virágágyból. Megnézte rozsdásodó duplát sövű vadászpuskáját a falon, kerti székbe ült és keresztbe tett lábaihoz parancsolta a házőrző ebet, amelyet a drága nő egykor Bomlásnak keresztelt. A szarka fészkeket megolvasta, a fákon és a cinkéket szinte, személyesen ismerte a kétholdnyi területen. Harmincnyolc esztendős koráig kártyázott, éjszakázott, ügynökösködött a mezei házért, és a nő a messzi városból írogatta a leveleit és nem hagyta csüggedni két hétig sem. Sajnos, a férfi túlságosan könnyelmű volt, a hölgynek néha erőszakkal kellett elvenni tőle a pénzt, hogy álnév alatt a takarékpénztárban elhelyezze. Évekig bujdostak a főváros környékén falusi korcsmákban, furcsa kis hotelekben, vasúti kocsikban, mert hisz végzetesen szerették egymást, mint azok az emberpárok, ahol a nő már egyetlen lépésnyire van a negyvenedik esztendejétől, a férfi néhány évvel fiatalabb s ezért szeret hóbortosokat is gondolni és semmi szándéka sincs még megjavulni. — Az otthonunkban akarok veled találkozni! Az ágyterítőket én hímeztem, a virágokat én ápoltam, az ágy felett a feszület, amelyet tőled ajándékba kaptam és az éléskamrát, majd csak kizd az én belátásomra. A vidéki takarékpénztárban nehezen kamatozott az aprópénz, a kártyás minden alkalommal megkísérelte, hogy visszacsalja a nőtől a pénzt, gyönyörű hazugságokat gondolt, ki a szent órákban, míg a hölgyet, ölében tartotta és cskolázás alatt megkérdezte: — Vájjon mennyi pénzünk van már, Szeratin? Szeráfin — egy pedáns, vidéken lakó aszszony, aki egy beteg kereskedőnek volt a neje, a gyermekeket nevelte és az üzletet is ellátta 65-ik évfolyam. 163. szám APRRÓHIRDETÉSEK ÁRAI: Egyes szó 6 fillér, vastagabb betűvel 12 fillér Hirdetések milliméter számítással, díjszabás szerint Megjelenik hátső kivételével naponkint előfizetési árak » Egész évre____32 kor. fig. Félévre _____16 „— I> Negyedévre_ _ 3 „— — Egy hóra—____2 „ 80 *»» Egyes szám — — — —12 föl. Budapest, 1914* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Podmaniczky utca 12. Vasárnap, julius 12. Lapunk mai száma 48 oldal