Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)
1914-07-28 / 177. szám
r 5 'Budapest, kedi PESTI NAPLÓ (177. szám.) 1314 . június 28. a monarkiát dicsőíti. Kedvezően alakulnak a viszonyok szóval a mi javunkra nemcsak a nagyhatalmaknál, hanem a nem szerb balkáni államoknál is és jellemző, hogy a párisi utótőzsdén ma élénk áremelkedés volt arra a hírre, hogy a monarkia háborúja lokalizálva marad. Derék csapatainkra bizonyára nagyszerű és pompás lelkesítő hatással lesz a legfelsőbb hadúrnak, a mi felséges urunknak az az elhatározása, hogy Ischlt elhagyván, a főhadiszállásra megy katonái közé, mihelyt az operációs műveletek megkezdődtek, ő felsége ma egyébként hosszabb kihallgatáson fogadta báró Giesl volt belgrádi követet (itt említjük meg, hogy dr. Jovanovics bécsi szerb követ ma utazott el állomáshelyéről.) A kormány hétfőn több közleménynyel fordul a közönséghez. Az első közleményben a haza összes polgárait figyelmezteti arra, hogy az ország milyen nagyszerű és emelkedett pillanatoknak néz elébe. A szózat kiemeli, hogy e komoly testvéri szavak a haza minden polgárának szólnak vallási nyelvi és faji különbség nélkül, de egyúttal kijelenti, hogy aki netán gonosz ellenszegülő akadna, azt az egységes magyar nemzet minden erejével fogja összemorzsolni. A kormány másik közleménye, amelyet lapunk élén közlünk, a közönséget, amely érthető türelmetlenséggel várja a harctérről érkező első híreket, arról világosítja fel, hogy az operációk valószínűen csak néhány nap múlva kezdődnek meg. Minden olyan hír tehát, amely már megtörtént összeütközésekről szól, hazugság és koholmány, amelylyel csak lelkiismeretlenül riasztják a közönséget, amely oly gyönyörű együttérzésben lelkesedik derék seregeinkkel. Csütörtöktől kezdve katonai menetrend lép életbe a királyi vasutakon is, sőt bizonyos korlátozásoknak lesz alávetve a postai forgalom, minderről a kormány külön falragaszokon értesítette a közönséget. A pályaudvarok egyébként már most is katonai igazgatás alatt állanak és ez és sok más szép külsőség még csak fokozza azt a nagyszerű háborús lelkesedést, amely valóságos csodatevő tűzfolyamként járja át Budapestet és az országot. A mai napon a legszélsőbb fokát érte el a felszabadító háborúért való lelkesedés és csak most érezhetni igazán, hogy az ország áldásdús jövendőjének érdekében milyen nagy szükség volt arra, hogy felszabadítsuk a nemzet minden energiáját. A magyar faj jövendőlágyságáról van szó. Szembe kerülünk azokkal a szerbekkel, akik a mi dicsőséges 48-as szabadságharcunk alatt árulói voltak a magyar szabadságnak. A vér nem válik vízé és meghatóan érdekes az a felhívás, amelyet a nagy idők kevés élő tanúja intézett hétfőn a honvéd menházból, lelkes harcra szólítván fel a magyarokat a szerbek ellen. Budapest ma egyébként romantikusan szép képet nyújtott. A városháza udvara és a többi sorozóhelyiségek és terek mámorosan lelkes emberek sok tízezrétől voltak zsúfolva és estére katonazene mellett tízezrekre menő tüntető körmenet járta be várost. Vagy tizezer lelkes tüntető, akiket a 23. gyalogezred zenekara és egy százada kisért, a Pesti Napló szerkesztősége előtt is megjelent. A lelkes tömeg megható ovációban részesítette a Pesti Napló szerkesztőségét, éltették a mi lapunkat, éltették a királyt, a hazát és a hadsereget, amely most már igazán a mi vérünk, hiszen nincsen talán család Magyarországon, amely legalább egy férfitagjával ne volna képviselve a zászlóaljainkban. A katonazenekar erkélyünk alatt a Himnuszt és a Szózatot játszotta és mi lelkesítő szavakat intéztünk a néphez, amely a harctérre indulván, buzdító szózatot vár a hazafias magyar sajtótól. Késő estig tartottak a tüntetések. Nagy nap volt ez a mai. Minden percében lehetett érezni a történelem szárnyrebbenését. Amnesztia A király megkegyelmezett a katonaszökevényeknek A hivatalos lap rendkívüli kiadásban királyi rendeleteket közöl, amelyek szerint a katonaszökevények kegyelmet kaptak. Szól az amnesztia azoknak, akik nem jelentkeztek sorozásra, vagy a bevonulás elől menekültek, akik a katonai szolgálatból megszöktek vagy a katonai behívási parancsnak nem engedelmeskedtek. Az amnesztiára — amely az utánaszolgálást is elengedi — természetesen azok tarthatnak igényt, akik most jelentkeztek. Az első rendelet, amely azokra a magyar állampolgárokra vonatkozik, akik a loesoroás elől menekültek, vagy akik a honvédségtől szöktek meg, így szól: A császári és apostoli királyi Felsége Wienben 1913. évi május hó 2-án kelt Legfelsőbb elhatározásával Legkegyelmesebben a következőket méltóztatott elrendelni: 1. Mindazoknak a magyar állampolgároknak, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett következő bűncselekmények, úgymint: az állíttatásnak vagy felülvizsgáltatásnak elmaradás által való meghiúsítása vagy az újoncállítás elől való szökés vagy a katonai szolgálat kikerülése miatt elítéltettek vagy bűnvádi eljárás alá vonattak, — a büntetés, amennyiben az még végrehajtva nincs, illetőleg a további bűnvádi eljárás és a büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása elengedtetik. Azoknak az egyéneknek, akik az első bekezdésben említett, a mozgósítási hirdetmény kihirdetése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy másika miatt üldöztetnek vagy emiatt üldöztetésüket várhatják. a bűnvádi eljárás és büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a rájuk eső állításkötelezettségnek, illetőleg törvényes szolgálati kötelezettségüknek magukat alávetik és e célból illetőségi helyük politikai hatóságánál haladéktalanul személyesen jelentkeznek. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a 3. korosztályból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-éig szolgálatkötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is kiterjed, akik az első bekezdésben felsorolt bűncselekmények valamelyikét a jelenleg érvényes védtörvény hatályba lépte előtt követték el. 2. A magyar honvédség állományába tartozó mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, büntetőbíróságilag üldöztetnek vagy büntetőbírósági üldözést avagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további büntetőbírósági eljárás és pedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgálati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak; azok azonban, akik rendfokozatot viselnek és bevonulásuk idejében mint szökevények már szabályszerűen állományon kívül helyeztettek, rendfokozatukat elvesztik. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe beszámítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlenségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást. 3. A közkegyelemre méltatott bűncselekményeknek más bűncselekményekkel való összetalálkozása — ha ítélet még nem hozatott — az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki; az utóbb említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak. Ellenben kivétetnek a közkegyelem alól azok, akik valamely az 1. pont szerint közkegyelemre méltatott bűncselekmény és egyidejűleg más bűncselekmények miatt is már elítéltettek; ily egyénekre nézve azonban méltánylást érdemlő körülmények fenforgása esetében külön kegyelmezési javaslatok tehetők. Ennek a rendeletnek a honvédséget illető pontja megjelent mint a közös hadsereg és a haditengerészet katonaszökevényeinek szóló rendelet is. A harmadik rendelet az elsővel azonos szöveggel az osztrák állampolgároknak és a Landwehr- nek, a negyedik rendsdet a bosznia-hercegovinai állampolgároknak szólt A kormány kiáltványa A mozgósításról szóló zöld és piros plakátok után hétfőn délután hatalmas fehér falragasz jelent meg az utcákon. A kormány kiáltványa ez, amelyet a nemzethez intéz a háborús bonyodalmak küszöbén. A kiáltvány, amelyet a belügyminisztérium az ország összes községeinek szétküldött, itt következik : Szerbia a monarkiának higgadt, jogos követeléseire mozgósítással válaszolt. Háborús bonyodalmak küszöbén állunk. Meg fogjuk mutatni, hogy csalódtak azok, akik vakmerő elbizakodottságukban azt hitték, hogy bátran sértegethetnek bennünket. Meg fogjuk mutatni, hogy fenyegetett érdekeinkért és becsületünkért habozás nélkül latba vetjük a nemzetnek és dicső hadseregünknek kipróbált erejét. Olyan idők következnek reánk, amelyekben az egész magyar nemzet áldozatkész honszerelmére és őseitől öröklött férfias erényeire van szükség. A történelem mérlegére helyeztettünk. Most kell megmutatni, hogy ennek az országnak minden polgára utolsó csepp vérét kész a haza oltárára áldozni s hogy a nemzet hazaszeretete, hűsége, kitartása, elszántsága győzelmesen kerül ki a válságos események tűzpróbájából. Mindenkinek helyt kell állania. A kormány megtesz mindent az ország rendjének, nyugalmának, a hazához hű polgárok élet- és vagyonbiztonságának oltalmára. A bizalom és megnyugtatás szavával fordul faji és vallásfelekezeti különbség nélkül mindenkihez. Támaszt nyújt mindenkinek és segítséget vár mindenkitől. Segítséget az ország nem magyarajku polgáraitól is. Az államnak minden körülmények között lesz annyi ereje, hogy összemorzsolja azokat, akik bűnös izgatók szavára hallgatva, vétenének az állampolgári hűség kötelességei ellen. Csírájában fog elfojtani minden rendzavarást. De nagyon szomorú volna, ha ilyen kényszerrendszabályokra kerülne a sor. Szomorú, mert megbélyegezné, pellengérre állítaná azokat, akik a haza iránti hűségtől eltántorodnak, gyökerében támadná meg az irántuk érzett szeretet és bizalom áldást hozó érzéseit és hosszú időre tenné tönkre annak a nemzetiségnek sorsát és jövőjét, amely a válság napjaiban az igaz útról eltévelyednek. A bizalom, a szeretet, de egyúttal a komoly intelem szavával fordulunk a haza minden polgárához. Mindenekfelett azokhoz, akiket állásuk vagy személyes befolyásuk polgártársaik természetes vezetőivé avat. A cselekvés órája ütött. Egy szebb, jobb, boldogabb jövő alapjait vethetik meg az áldozatkész hatalmi hűség cselekedetei.A magyar királyi kormány. A mozgósítás és a politika Az országgyűlés elnapolása A képviselőház és a főrendiház keddi üléseivel szünet áll be a magyar politikai életben, mert az országgyűlést ezeken az üléseken tudvalevőleg királyi kézirattal elnapolják. Az ülések alkalmából számos politikus érkezett Budapestre, köztük gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert és mások. A szövetkezett ellenzék tagjai kedden délelőtt fél tíz órakor a képviselőház ülését megelőzően az országház kupolatermében értekezletet tartanak. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt közhelyiségében az este igen mozgalmas élet volt, avidékről sok képviselő érkezett meg