Pesti Napló, 1914. július (65. évfolyam, 153–180. szám)

1914-07-28 / 177. szám

r 5 'Budapest, kedi PESTI NAPLÓ (177. szám.) 1314 . június 28. a monarkiát dicsőíti. Kedvezően alakulnak a viszonyok szóval a mi javunkra nemcsak a nagyhatalmaknál, hanem a nem szerb balkáni államoknál is és jellemző, hogy a párisi utó­tőzsdén ma élénk áremelkedés volt arra a hírre, hogy a monarkia háborúja lokalizálva marad. Derék csapatainkra bizonyára nagy­szerű és pompás lelkesítő hatással lesz a leg­felsőbb hadúrnak, a mi felséges urunknak az az elhatározása, hogy Ischlt elhagyván, a fő­hadiszállásra megy katonái közé, mihelyt az operációs műveletek megkezdődtek, ő felsége ma egyébként hosszabb kihallgatáson fogadta báró Giesl volt belgrádi követet (itt említjük meg, hogy dr. Jovanovics bécsi szerb követ ma utazott el állomáshelyéről.) A kormány hétfőn több közleménynyel fordul a közönséghez. Az első közleményben a haza összes polgárait figyelmezteti arra, hogy az ország milyen nagyszerű és emelke­dett pillanatoknak néz elébe. A szózat kiemeli, hogy e komoly testvéri szavak a haza min­den polgárának szólnak vallási nyelvi és faji különbség nélkül, de egyúttal kijelenti, hogy aki netán gonosz ellenszegülő akadna, azt az e­gységes magyar nemzet minden erejével fogja összemorzsolni. A kormány másik közle­ménye, amelyet lapunk élén közlünk, a közön­séget, amely érthető türelmetlenséggel várja a harctérről érkező első híreket, arról világo­sítja fel, hogy az operációk valószínűen csak néhány nap múlva kezdődnek meg. Minden olyan hír tehát, amely már megtörtént össze­ütközésekről szól, hazugság és koholmány, amelylyel csak lelkiismeretlenül riasztják a közönséget, amely oly gyönyörű együttérzés­ben lelkesedik derék seregeinkkel. Csütörtöktől kezdve katonai menetrend lép életbe a királyi vasutakon is, sőt bizonyos korlátozásoknak lesz alávetve a postai for­galom, minderről a kormány külön falraga­szokon értesítette a közönséget. A pályaudva­rok egyébként már most is katonai igazgatás alatt állanak és ez és sok más szép külsőség még csak fokozza azt a nagyszerű háborús lel­kesedést, amely valóságos csodatevő tűzfo­­lyamként járja át Budapestet és az országot. A mai napon a legszélsőbb fokát érte el a felszabadító háborúért való lelkesedés és csak most érezhetni igazán, hogy az ország áldásdús jövendőjének érdekében milyen nagy szükség volt arra, hogy felszabadítsuk a nem­zet minden energiáját. A magyar faj jövendő­­lágyságáról van szó. Szembe kerülünk azok­kal a szerbekkel, akik a mi dicsőséges 48-as szabadságharcunk alatt árulói voltak a ma­gyar szabadságnak. A vér nem válik vízé és meghatóan érdekes az a felhívás, amelyet a nagy­ idők kevés élő tanúja intézett hétfőn a honvéd menházból, lelkes harcra szólítván fel a magyarokat a szerbek ellen. Budapest ma egyébként romantikusan szép képet nyújtott. A városháza udvara és a többi sorozóhelyiségek és terek mámorosan lelkes emberek sok tízezrétől voltak zsúfolva és estére katonazene mellett tízezrekre menő tüntető körmenet járta be várost. Vagy tizezer lelkes tüntető, akiket a 23. gyalogezred zene­kara és egy százada kisért, a Pesti Napló szer­kesztősége előtt is megjelent. A lelkes tömeg megható ovációban részesítette a Pesti Napló szerkesztőségét, éltették a mi lapunkat, éltették a királyt, a hazát és a hadsereget, amely most már igazán a mi vérünk, hiszen nincsen talán család Magyarországon, amely legalább egy férfitagjával ne volna képviselve a zászló­aljainkban. A katonazenekar erkélyünk alatt a Himnuszt és a Szózatot játszotta és mi lelke­sítő szavakat intéztünk a néphez, amely a harctérre indulván, buzdító szózatot vár a ha­zafias magyar sajtótól. Késő estig tartottak a­ ­ tüntetések. Nagy nap volt ez a mai. Minden percében lehetett érezni a történelem szárny­­rebbenését. Amnesztia A király megkegyelmezett a katonaszökevényeknek A hivatalos lap rendkívüli kiadásban ki­rályi rendeleteket közöl, amelyek szerint a ka­tonaszökevények kegyelmet kaptak. Szól az amnesztia azoknak, akik nem jelentkeztek so­rozásra, vagy a bevonulás elől menekültek, akik a katonai szolgálatból megszöktek vagy a katonai behívási parancsnak nem engedelmes­kedtek. Az amnesztiára — amely az utána­­szolgálást is elengedi — természetesen azok tarthatnak igényt, akik most jelentkeztek. Az első rendelet, amely azokra a magyar ál­lampolgárokra vonatkozik, akik a loesoro­­ás elől menekültek, vagy akik a honvédségtől szöktek meg, így szól: A császári és apostoli királyi Felsége Wienben 1913. évi május hó 2-án kelt Legfelsőbb elhatá­rozásával Legkegyelmesebben a következőket mél­­tóztatott elrendelni: 1. Mindazoknak a magyar állampolgároknak, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt el­követett következő bűncselekmények, úgymint: az állíttatásnak vagy felülvizsgáltatásnak elmara­dás által való meghiúsítása vagy az újoncállítás elől való szökés vagy a katonai szolgálat kikerülése miatt elítéltettek vagy bűnvádi eljárás alá vonat­tak, — a büntetés, amennyiben az még végre­hajtva nincs, illetőleg a további bűnvádi eljárás és a büntetés, valamint a szolgálati kötelezettség meg­hosszabbítása elengedtetik. Azoknak az egyéneknek, akik az első bekez­désben említett, a mozgósítási hirdetmény kihirde­tése előtt elkövetett bűncselekmények egyike vagy másika miatt üldöztetnek vagy emiatt üldöztetésü­ket várhatják. a bűnvádi eljárás és büntetés, vala­mint a szolgálati kötelezettség meghosszabbítása abban az esetben elengedtetik, ha ők a rájuk eső állításkötelezettségnek, illetőleg törvényes szolgálati kötelezettségüknek magukat alávetik és e célból illetőségi helyük politikai hatóságánál haladékta­lanul személyesen jelentkeznek. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra és a részesekre nem terjed ki. Azok a visszavándorlók, akik a 3. korosztály­ból való kilépés után soroztatnak be, csak azon év december 31-éig szolgálatkötelesek, amelyben 33. életévüket betöltik. A közkegyelem azokra az egyénekre is kiter­jed, akik az első bekezdésben felsorolt bűncselek­mények valamelyikét a jelenleg érvényes védtör­­vény hatályba lépte előtt követték el. 2. A magyar honvédség állományába tartozó mindazoknak az egyéneknek, akik a mozgósítási hirdetmény közzététele előtt elkövetett szökés vagy katonai behívási parancs iránti engedetlenség miatt bűnvádi eljárás alatt állanak, büntetőbírósá­­gilag üldöztetnek vagy büntetőbírósági üldözést avagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a további bün­tetőbírósági eljárás és pedig azoknak, akik távol vannak, oly feltétel mellett, hogy katonai szolgá­lati kötelezettségük teljesítése végett haladéktalanul bevonulnak; azok azonban, akik rendfokozatot vi­selnek és bevonulásuk idejében mint szökevények már szabályszerűen állományon kívül helyeztettek, rendfokozatukat elvesztik. A szökésben töltött idő a szolgálati időbe be­számítandó. A bűnvádi eljárás és büntetés elengedése a bűntársakra, részesekre és azokra, akik a szökésre vagy a katonai behívási parancs iránti engedetlen­ségre való csábításban váltak bűnösökké, nem nyer alkalmazást. 3. A közkegyelemre méltatott bűncselekmé­nyeknek más bűncselekményekkel való összetalál­kozása — ha ítélet még nem hozatott — az illető egyéneknek közkegyelemben való részesítését nem zárja ki; az utóbb említett bűncselekményekért azonban felelősek maradnak. Ellenben kivétetnek a közkegyelem alól azok, akik valamely az 1. pont szerint közkegyelemre méltatott bűncselekmény és egyidejűleg más bűn­cselekmények miatt is már elítéltettek; ily egyé­nekre nézve azonban méltánylást érdemlő körül­mények fenforgása esetében külön kegyelmezési javaslatok tehetők. Ennek a rendeletnek a honvédséget illető pontja megjelent mint a közös hadsereg és a hadi­­tengerészet katonaszökevényeinek szóló rendelet is. A harmadik rendelet az elsővel azonos szöveg­gel az osztrák állampolgároknak és a Landwehr­­- nek, a negyedik rendsdet a bosznia-hercegovinai állampolgároknak szólt A kormány kiáltványa A mozgósításról szóló zöld és piros pla­kátok után hétfőn délután hatalmas fehér fal­ragasz jelent meg az utcákon. A kormány kiáltványa ez, amelyet a nemzethez intéz a há­borús bonyodalmak küszöbén. A kiáltvány, amelyet a belügyminisztérium az ország összes községeinek szétküldött, itt következik : Szerbia a monarkiának higgadt, jogos követeléseire mozgósítással válaszolt. Hábo­rús bonyodalmak küszöbén állunk. Meg fog­juk mutatni, hogy csalódtak azok, akik vak­merő elbizakodottságukban azt hitték, hogy bátran sértegethetnek bennünket. Meg fogjuk mutatni, hogy fenyegetett érdekeinkért és becsületünkért habozás nélkül latba vetjük a nemzetnek és dicső hadseregünknek ki­próbált erejét. Olyan idők következnek reánk, ame­lyekben az egész magyar nemzet áldozatkész honszerelmére és őseitől öröklött férfias eré­nyeire van szükség. A történelem mérlegére helyeztettünk. Most kell megmutatni, hogy­ ennek az országnak minden polgára utolsó csepp vérét kész a haza oltárára áldozni s hogy a nemzet hazaszeretete, hűsége, kitar­tása, elszántsága győzelmesen kerül ki a vál­ságos események tűzpróbájából. Mindenki­nek helyt kell állania. A kormány megtesz mindent az ország rendjének, nyugalmának, a hazához hű pol­gárok élet- és vagyonbiztonságának oltal­mára. A bizalom és megnyugtatás szavával fordul faji és vallásfelekezeti különbség nél­kül mindenkihez. Támaszt nyújt mindenki­nek és segítséget vár mindenkitől. Segítsé­get az ország nem magyarajku polgáraitól is. Az államnak minden körülmények kö­zött lesz annyi ereje, hogy összemorzsolja azokat, akik bűnös izgatók szavára hall­gatva, vétenének az állampolgári hűség kö­telességei ellen. Csírájában fog elfojtani min­den rendzavarást. De nagyon szomorú volna, ha ilyen kényszerrendszabályokra kerülne a sor. Szomorú, mert megbélyegezné, pellen­gérre állítaná azokat, akik a haza iránti hű­ségtől eltántorodnak, gyökerében támadná meg az irántuk érzett szeretet és bizalom áldást hozó érzéseit és hosszú időre tenné tönkre annak a nemzetiségnek sorsát és jö­vőjét, amely a válság napjaiban az igaz útról eltévelyednek. A bizalom, a szeretet, de egyúttal a ko­moly intelem szavával fordulunk a haza minden polgárához. Mindenekfelett azok­hoz, akiket állásuk vagy személyes befolyá­suk polgártársaik természetes vezetőivé avat. A cselekvés órája ütött. Egy szebb, jobb, boldogabb jövő alapjait vethetik meg az ál­dozatkész hatalmi hűség cselekedetei.­­A magyar királyi kormány. A mozgósítás és a politika Az országgyűlés elnapolása A képviselőház és a főrendiház keddi ülé­seivel szünet áll be a magyar politikai életben, mert az országgyűlést ezeken az üléseken tud­valevőleg királyi kézirattal elnapolják. Az ülések alkalmából számos politikus érkezett Budapestre, köztük gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Albert és mások. A szövetkezett ellenzék tagjai kedden dél­előtt fél tíz órakor a képviselőház ülését meg­előzően az országház kupolatermében értekez­letet tartanak. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt közhelyiségében az este igen mozgalmas élet volt, a­­vidékről sok képviselő érkezett meg

Next