Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-17 / 197. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 13. (193. szám.) 17 A szerbmontenegrói harctérről Döntő győzelem a szerbek fölött Hivatalos jelentés (Érkezett 11 óra 20 perckor.) A tegnap jelentett Drina menti harcok csapatainknak az erős ellenség feletti döntő győzelméhez vezettek. Az ellenség Valjevó felé szoríttatott vissza. Számos foglyot ejtettünk és sok hadi anyagot zsákmányoltunk. Az ellenség üldözése a legteljesebb mértékben folyik. Csapataink csodálatraméltó bátorsággal harcoltak az erős állásokban levő, számra nézve egyenlő erejű ellenséggel. Különösen kiemelendő a varasdi 16. gyalogezred, amelynek tisztjei és legénysége a legnehezebb viszonyok között, a királyhű horvátok rég kipróbált, SZÍVÓS vitézségével indultak győzelmes rohamra. A harcok lefolyásáról szóló részletes hírek és a zsákmányul ejtett győzelmi jelek közlése később következik. A királynál Bécs, augusztus 16. A király tegnap külön kihallgatáson fogadta Frigyes főherceget, báró Bolfrast, Károly Ferenc József főherceget, továbbá lovag Krobatin hadügyminisztert és gróf Berchtold külügyminisztert. Az audienciák egész délutánig eltartottak. A király egészsége kitűnő ő feltége naponta. Sokati dolgunk.. . . ildvi Bécs, augusztus 16. A király vasárnap délelőtt különkihallgatáson fogadta gróf Stürgkh Károly osztrákiniszterelnököt Schönbrunnban. Azután gróf Archtold Lipót közös külügyminiszter jelent meg ő felségénél különkihallgatáson. A szerbek kiürítették Pozserevácot ir . Szófia, augusztus 16. Ma sok bolgár származású menekült érkezett ide a szerb Pozsarevácból. A menekültek beszélik, hogy a szerbek Pozsarevácot teljesen kiürítették, sőt az ott elhelyezett két ezred gyalogság és két eskadron lovasság is elhagyta a várost. Elmondották a megérkezettek, hogy 2-án, 3-án és 4-én folytonos ágyúdörgés, gépfegyverek csattogása és robbanások döreje hallatszott a közeli Gradiste felől. Az a mód, ahogyan a szerb katonaság a várost az elmenetelésre való minden előkészület nélkül sietve elhagyta, arra vall, hogy ezeken a napokon az osztrák-ma-gyar seregek és a szerb csapatok között ütközet folyt, amely az utóbbiakra szomorú kimenetellel végződött. Hogy foglaltuk el Szabácsot? A sebesült vitézek a harc részleteiről Egy vidéki újság munkatársa beszélt több sebesült katonával, akiket Zimonyból postavonat vittSzabadkán keresztül. A sebesült harcosok így adták «16 Szabács elfoglalásának történetét .. Szerdán hajnali 3 órakor kiadták a pa-rancsot, hogy csónakokba száll a mi ezredünk és csöndben átkelünk a Száván. A hornyunkat levetük, hogy könnyebben mehessünk. Ha ki nem adják a parancsot, nagyot kiálltottunk volna örömünkben, hogy végre! Leírhatatlan lelkesedés fogott el mindannyiunkat. Büszkék voltunk, hogy mi lehetünk az elsők, akik szerb földre lépünk. Pillanatnyi időnek tetszett csak, amíg a parthoz vont csónakokban elhelyezkedtünk. Nagy zöldes-barna vascsónakok voltak, egyben egyben 3000 katona . . A Száva közepe táján lehettünk, amikor a szerb oldalról megkezdték a tüzelést. A fejünk felett süvítettek el a golyók, de nem törődtünk mi azzal, csak egy cél volt: előre! Közel értünk már a Száva partjához, amikor a rácok észrevették, hogy semmi kárt nem tettek sorainkban. Tizedöt méternyire lehettünk a parttól, amikor a mi oldalunkon Elenáknál felállított ágyuk megdördültek és az ágyulövések fedezete mellett léptünk a szerb földre. Elképzelhetetlen a szerbek ijedtsége és halálfélelme. Amikor az első ágyúgolyó lecsapott, fegyvert elhajítva, töltényeket szétszórva rohant ki merre látott. Mikor a partot elértük, megindult utánunk a többi magyar ezred, a nagy csapatot a tüzérség zárta be. Nem azért jöttünk át az ellenséghez — gondoltuk magunkban — hogy most futni hagyjuk őket, bizony mi is futottunk utánuk. Tíz kilométernyire kergettük magunk előtt a megijedt rácokat, nem nagyon kíméltük őket, ütöttük-vertük, ahol lehetett. Nem fognak dicsekedni azokkal a sebekkel, amiket menekülés közben a hátukon szenvedtek. A fegyveres komitácsikból, házőrzőkből bizony nem igen sok menekedett meg és aki életben maradt, az sem fog kellemesen visszaemlékezni a szabácsi csatára. Tüzelés közben magam is kaptam sebesülést, jobb alsó karomba golyó fúródott. Nem éreztem semmi fájdalmat, pusztán egy kis bizsergés futotta át karomat, úgy hogy vígan lövöldöztem még tovább. Két rácot terítettek le a golyóim, amikor észrevettem, hogy karomból szivárog a vér. Nagyon sajnálkoztam, hogy a tüzelést be kell szüntetnem, de a vérzés nem csillapodott, muszáj volt a sebet kimosatnom. Amikor az ellenséget teljesen szétvertük, a többi ezredek lelkesen ünnepeltek bennünket. Meg van babonázva ez az ezred — mondták — ezeket még a golyó sem fogja. I . —-t. Csak azt az egyet sajnáljuk mi, itt'keresz-tülutazó sebesültek, hogy ott kellett hagynunk a csatateret, pedig ugy benne voltunk a'háborúban,ha tovább is igy ment volna, nem maradt volna a rácoknak még írmagja sem. Futás közben lelőttem egy komitácsit, tessék idenézni, elhoztam magammal a sapkáját. Nézegetjük, vizsgálgatjuk jobbról-balról a sapkát, egyszer csak megszólal egy szabadkai úr: — Testvér, adja nekem azt a sapkát, adok érte ötven koronát. — De bizony nem adom én ezt, tekintetes uram, semmi pénzért, de ha már nagyon akarja, ihatunk hát belőle egy pohári bort, sok volnának, fáradtságnak semmi nyoma sincs rajtuk, eddig is megfelelő ápolásban részesültek. Tény, — ezt a jelen volt nagyszámú közönség is örvendetesen tapasztalta — hogy a sebesült katonák a legjobb hangulatban voltak, a törődöttségnek, levertségnek legkisebb jele nélkül. A vizsgálat után a sebesülteket a Hungária úti XVI-os számú helyőrségi kórházba vitték. Eközben a pályaudvar előtt lelkes tüntetések voltak. Az egybegyűlt tömeg ujjongva éltette a sebesült katonákat, az emberek átttörték a rendőrkordont, a mentőkocsikhoz hatoltak és szeretettel kínálták a bátor harcosokat, szivarral, cigarettával, cukorral. Hangos ovációk között robogtak át a sebesültvivő autók a Thököly-úton, a helyőrségi kórház felé. Szerb hadifoglyok Budapesten Ma reggel tíz órakor a keleti pályaudvarról egy hosszú katonavonat indult el Bécs felé. Az utolsó három harmadosztályú kocsiban 20 feltűzött szuronyó honvéd 150 szerb hadifoglyot őrzött. Lerongyolódva, torzonborz szakállal, egykedvűen ültek ezek a fapadokon. Valamennyit Hercegovinából hozták fel Budapestre. A legtöbbre szerb hadköteles és a szerbiai mozgósításnál őket is fegyverbe hívták. A katonai szolgálatra egyiknek sem volt kedve, valamennyi átszökött a határon, ahol lefegyverezték őket. A hadifoglyokat a komáromi várba vitték, ahol a háború befejeztéig maradnak. A Szabácsi hősök (Saját tudósítónktól.) Vasárnap reggel ismét hoztak Budapestre a szabácsi harcmezőn megsebesült hősök közül negyvenkét harcost, akik fél kilenckor érkeztek meg a keleti pályaudvaron. A katonák szerdán indultak el Zimonyból, ahol katonavonaton, másod- és harmadosztályú kocsikban helyezték el őket. Sebők főorvos kísérte a sebesülteket, akikre az állomáson a mentőegyesület katonai készültsége és a helyőrségi kórház több ápolója várakozott. A megsebesült harcosok érkezésének híre csakhamar elterjedt a pályaudvar környékén és az állomás érkezési oldalát nagy embertömeg lepte el, amely lelkesedéssel ünnepelte a katonákat. A negyvenhét sebesült közül csupán ötnek súlyos az állapota, ezeket, valamint a néhány járni nem tudó beteg katonát a mentők nyomban a pályaudvaron tábori ágyakra fektették. Mielőtt beszállították volna őket, az indulási oldal harmadosztályú várótermében az orvosok megvizsgálták a sebesültek kötéseit. Ekkor megállapították, hogy az egyik tüzérnek Szabácsnál egy megvadult ló a combját rúgta meg, egyik huszár karján szerkocsi ment keresztül, egyet shrapnell ért, tizenketten harctéri sebesültek, akik Bratannicánál sérültek meg a tűzvonalban. A vizsgálat alapján Sebők főorvos úgy nyilatkozott, hogy a sebesültek állapota teljesen kielégítő, a katonák olyan fzidazmak, mintha makkegésysége A Narodna Odbrana cinkosai Ausztriában Bécs, augusztus 16. Az osztrák kormány, úgy látszik, ugyanolyan erélylyel kutatja a Narodna Odbrana Ausztria területén lévő cinkosait, mint a mi kormányunk. Már említettük, hogy különösen Abbazia és Volosca volt a főfészke azoknak, akik igen előkelő társadalmi és közhivatali állásuk ellenére sem átallották, hogy e gyilkos célzatú szerb összeesküvő táborral állandó érintkezést tartsanak fönn. I ^»WäH? FeWWMe 'ffl&r azt jelenti,hogy azóta egész soxárt tartóztatták le az abbáziai. vo'loséah^fe-'lóVrátiaf^etoRéWá^etítiek, akik mind a" Narodna Odbrana céljait akarták elősegíteni. A letartóztatottak közt van dr. Cervar Gyula, ismert ügyvéd, dr. Orlic, ügyvédjelölt, Peruch Pál, droguista, dr. Bakarcic, a munkáspénztár főorvosa, dr. Luger, kerületi rendőrbiztos, Tomastc Loránd nagybirtokos, dr. Percic Manó, a vegliai járásbíróság vezetője, Don Milovic, Veglia plébánosa, Ferlic, az abbáziai horvát iskola tanítója, báró Letis, az abbáziai Kurkomission titkára, Markcanic, lovranai asztalosmester, továbbá Emin-Car Viktor, az ismert horvát költő és egy Krisztics Péter nevű ismeretlen foglalkozású egyén. A tömeges letartóztatás után a helytartóság felfüggesztette Volosca község elöljáróságát és az osztrák Landwehr ottani parancsnokát, Copani Amadeót nevezte ki kormánybiztossá. Feloszlatták a Sokol-egyesületet, a Jadranska Banka fiókjait bezárták, mindenütt házkutatást tartottak és mindenütt sok fontos írást foglaltak le. Ugyanilyen statáriális szigorral jártak el Isztriában a „Narodna Odbrana"-val érintkezésben lévő személyek ellen. Letartóztatták Don Andreicic helytartósági tanácsost, több község elöljáróját és dr. Tresic-Pavisic ismert reichsrathi képviselőt, egy dalmát helytartósági tanácsost és ami legnagyobb feltűnést keltette, letartóztatták a raguzai római katolikus püspököt, dr. Miklós Leonardót. Azonkívül letartóztatták és mint túszokat fogva tartják a dalmát tengerpart többi községének bíráját, lelkészét és tanítóját. Görzben letartóztatták dr. Puc ügyvédet, Gradnig járásbírót, Gabersek nyomdászt és több helyen házikutatást tartottak. A katonaság és a hatóság erélyes fellépése mindenütt megnyugtatólag hatott és most, hogy a veszélyes mozgalom vezetői kivétel nélkül fogságban ülnek, a lakosság nyugalommal viselkedik és várja a fejleményeket. Általában közmegnyugvást kelt, hogy a veszélyes agitátorokat idejekorán elnémították s ezzel elejét vették annak, hogy az érzelmeiben a monarkiához hű lakosság jóhiszemű tévét agitátorok aknamunkája, megfántoltt.