Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-17 / 197. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 13. ,(193. szám.) A Szökevény katonák, éhező nép Bukarest, augusztus 16. Az itteni lapok Szófiából jelentéseket közölnek, amelyek szerint a bolgár határ el van árasztva szerb katonaszökevényekkel, akik azt beszélik, hogy a szerb hadsereg reménytelen helyzetben van s hogy nemcsak a katonák, de a lakosság is éhezik. A katonák legnagyobb része csüggedten szemléli az eseményekt, a lakosság maga pedig egyenesen kételkedik a háború kedvező kimenetelében. A szerbek őrült sovinizmusa Szófia, augusztus 16. A „Dnevnik" cimű lap igy felel a „Samouprava" ama szemrehányására, hogy „illojálisan" közli az összes bécsi és budapesti híreket s ezáltal firt a szerb ügynek: Bulgária tehet a legkevésbbé Szerbia kritikus helyzetéről. .A szerbek őrült sovinizmusa nem láttatja be velük, hogy milyen lojális volt Bulgária. A szerb sajtó figyelemmel kiséri az eseményeket és legfeljebb sajnálja a beszámíthatatlan szerbeket. Elégedetlenek a szerbek Görögországgal Bukarest, augusztus 16. Egy Nisbeneladott távirat jelenti, hogy Görögország magatartása Szerbiában nagy elégedetlenséget kelt. Szaloniki, augusztus 10. Ma nagyobb sereg -szerb katonaszökevény érkezett ide. A szerb főkonzul felkérte a görög katonai hatóságokat, hogy legyenek segítségére a szökevények elfogásában. .A görög hatóságok ezt állítólag meg is ígérték. A németek kiutasítása Szerbiából Szófia, augusztus 16. Az összes birodalmi németeket kiutasították Szerbiából. .A Szerbiában lakó magyar és osztrák alattvalókat a szerb állampolgárság elfogadására kényszerítették. A németek Szófián,Bukaresten és Budapesten át utaznak hazájukba. Szerb szökevények Bulgáriában Viddin, augusztus 16. A szomszédos Kula községbe eddig háromezer szerb menekülő érkezett, akik valamenynyien a legszánalomraméltóbb állapotban vannak. A kiállott szenvedések és az éhség a legnagyobb részüket beteggé tették. Teljesen le vannak rongyolódva és sírva könyörögnek, hogy ne küldjék őket vissza Szerbiába, ahol biztos halál vár reájuk. Az orosz harctérről Oroszországban mind jobban terjed a zendülés és az anarchia. Ukrajnában az elnyomott rutének nyílt zendülésben állanak már a kormányhatalommal és a rutén-orosz ellentét nem kisebb, mint a lengyel-orosz ellentét volt. Gróf Szapáry Frigyes volt pétervári nagykövetünk, aki Bécsbe érkezett, kihallgatáson volt a királynál. Itt említjük meg azt is, hogy a monarkia példátlan lovagiassággal vasárnap szabadon bocsájtotta a beteg Igelström szerajevói volt orosz konzult. Rend a megszállott területeken Bécs, augusztus 16. A lengyel lövészifjak, egy távirat jelentése szerint, véget vetettek Orosz-Lengyelországban a rablók garázdálkodásának, ugy hogy most már a megszállott területeken teljes a rend és a nyugatomi Zendülés az orosz hadseregben Prága, augusztus 16-Egy Odesszából ideérkezett osztrák lovagló tanár elbeszélte, hogy milyen nagy nehézségekkel kell az orosz katonai hatóságoknak küzdeniök. .A határon levő csapatok között napirenden vannak a mészárlások. A fegyelmetlenség oly nagyfokú, hogy kozákok a tisztjeikre revolverrel rálőnek, csak hogy ne kelljen a harcmezőre menniök. Különösen a lengyelek vonják ki magukat minden lehető módon a mozgósítás alól s ha már bevonulnak, egészen nyíltan kijelentik, hogy nem fognak az ellenségre lőni. Aki nem vonul be önként, azt botokkal hajszolják ki a lakásából. A romániai orosz határon erős csapatösszevonások észlelhetők, míg az Ausztriával való határon csak itt-ott látható egy-egy csendőr. Szapáry nagykövet kihallgatásán Bécs, augusztus 16. Gróf Szapáry Frigyes, a monarkiának Pétervárról visszahívott nagykövete, aki Svédorországon és Németországon át szombaton Bécsbe érkezett, vasárnap délelőtt ő felségénél a különkihallgatáson jelent meg. A nagykövet családja már régebben gróf Szapáry apósának, Windischgraetz hercegnek birtokán tartózkodik. Gróf Szapáry egyelőre Bécsben marad. (Bud. Tud.) Igelström konzul — szabadlábon Bécs, augusztus 16. Mint már jelentettük, a hatóságok letartóztatták Igelström volt szerajevói orosz konzult, viszonzásul a mi pétervári nagykövetségünk hivatalnokainak népjogellenes letartóztatására. Miután időközben kiderült, hogy Igelström súlyos beteg, elrendelték azonnali szabadlábra helyezését. főleg cáfolt hazugságok Bécs, augusztus 16. Egyes külföldi lapoknak a galíciai határvidéken elért állítólagos orosz sikerekről szóló híresztelései a legélesebb ellentétben állanak a valósággal. Az oroszok vegyes különítményeit, amelyek helyenként néhány kilométernyire behatoltak a határhoz legközelebb eső területekre, Zalesce, Brody és Lokai mellett azonnal visszavetettük a határon. Tevékenységük egyáltalában csak egyes védtelen határvidéki falvak kifosztására és felgyújtására szorítkozott. Ezzel szemben több lovastestünk az orosz határon át messzire nyomult be Oroszország belterületére. (M. T. I.) Aki háborúra uszította a cárt Berlin, augusztus 16. Egy Pétervárról ideérkezett magasrangú személyiség a következő nyilatkozatot tette: A háborúért a felelősség főképp Maklakoff belügyminisztert terheli, aki a habozó cárt a háborúra feltüzelte, azzal áltatván őt, hogy a néphangulat a háború mellett van s a trónra nézve veszedelmes lehet, hogy ha a cár ellenkezik. A valóságban ennek a néphangulatnak nyoma sem volt, bár a kormány kétes elemeket toborzott, hogy azok tüntetéseket rendezzenek, igy akarván ilyen hangulatnak a látszatát kelteni. Valószínű, hogy a német nagykövetségnek a csőcselék által történt kifosztása, amely előtt a rendőrség legalább is szemet hunyt, arra szolgált, hogy háborús hangulatot teremtsen. A kormány észszerűen gondolkozó elemei, így Krivosein földmivelésügyi miniszter, akit a jövő miniszterelnökének tartanak, sőt maga Szaszonov is a háború ellen volt. A cárnál azonban a hadsereg és Maklakoff belügyminiszter befolyása győzött. A háború, amelyet Oroszország folytat, tisztára a kormány tagjainak egymással való háborúja. Berekesztették a duma ülésszakát Pétervár, augusztus 16. A birodalmi duma ülésszakát cári ukázzal berekesztették. A duma összehívása legkésőbb február elsejéig meg fog történni. Arhangelszkbe deportálják az Oroszországban maradt németeket Bécs, augusztus 16. A Presse jelentése szerint az orosz kormány elhatározta, hogy az Oroszországban visszamaradt németeket Archangelszkbe deportálja. Archangelsz a Dvina-folyó torkolatánál fekszik, a Fehértenger egyik kikötője és rendesen az előállomása a Szibériába deportálandó foglyoknak. A franciaa háború Vilmos császár új főhadiszállása Berlin, augusztus 16. Vilmos császár vasárnap reggel Berlinből elutazott. Berlin, augusztus 16. A császár Berlin főpolgármesteréhez a következő átiratot intézte: .A hadi műveletek menete arra kényszerít, hogy főhadiszállásomat Berlinből áttegyem. Lelkemnek szükséglete, hogy Berlin polgárságának búcsúszavammal köszönetet mondjak szeretetüknek és vonzalmuknak mindama megnyilatkozásáért és bizonyítékáért, amelyet ezekben a súlyos nagy napokban oly bőségesen tapasztaltam. Szi-lárdan bízom a mindenható segítségében, a hadsereg és a tengerészet bátorságában és a német nép rendületlen egységében a veszély órájában. Igaz ügyünket nem hagyhatja el a győzelem. Berlin, augusztus 16. j A Reichsanzeiger külön kiadásában a csájszár rendeletét közli, amelylyel felhatalmazzam a birodalmi kancellárt, hogy a birodalmi kor- mányzat területén a kormány ügyeket önál-lóan intézze. A porosz hivatalos lap külön ki-adásában a császár rendelete jelent meg, amelyben az államminisztériumot felhatal- mazza, hogy az államkormányzat hatáskörében kormányügyeket önállóan intézzen. Ugyanez a rendkívüli kiadás közli dr. Delbrück államminiszternek az államminisztérium alelnökévé való kinevezését. Franciaország forradalom előtt Bécs, augusztus 16. Egy diplomata, aki most tért vissza Párisból, azt közli egy itteni lappal, hogy Franciaországot a háború kitörése megleptésszeeűen érte. .A francia hadsereg első nagy veresége után kétségtelenül ki fog törni Franciaországban a forradalom. A belga bestiák Prága, augusztus 16. Két, Belgiumból, Osztendéből ideérkezett úriember a következőket beszéli el az idegenekkel való brutális bánásmódról: A múlt szerdán kiutasítottak bennünket esztendőből. Csak két órai időt adtak nekünk a városból való elutazásra s halálbüntetéssel fenyegettek minket, ha a parancsnak nem engedelmeskedünk. Mialatt a pályaudvarra siettünk, tanúi voltunk a legborzalmasabb kegyetlenkedéseknek, amelyeket németek előtt osztrákokkal szemben vittek véghez. Szemtanúi voltunk, amikor Bischof német pékmestert botokkal agyba-főbe verték, amíg eszméletlenül nem terült el a földön. A tömeg az eszméletlen embert tovább ütötte, amíg csak ki nem adta lelkét. Az embertelen csőcselék azután elvágta a kezeit és lábait. A rendőrség mindezt tétlenül nézte. Brüsszelben feltartóztatták a vonatokat, az összes idegeneket kiráncigálták a vonatokból és a csőcselék rájuk rontott. Mi azáltal mentettük meg életünket, hogy csehül beszéltünk. A tömeg oroszoknak vélt bennünket. A foglyok Köln, augusztus 16. A Padernborn melletti sennellageni gyakorlótérre hozott fogoly belga csapatok a teljes erkölc