Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-17 / 197. szám

Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 13. ,(193. szám.) A Szökevény katonák, éhező nép Bukarest, augusztus 16. Az itteni lapok Szófiából jelentéseket kö­zölnek, amelyek szerint a bolgár határ el van árasztva szerb katonaszökevényekkel, akik azt beszélik, hogy a szerb hadsereg reménytelen helyzetben van s hogy nemcsak a katonák, de a lakosság is éhezik. A katonák legnagyobb része csüggedten szemléli az eseményekt, a la­kosság maga pedig egyenesen kételkedik a há­ború kedvező kimenetelében. A szerbek őrült sovinizmusa Szófia, augusztus 16. A „Dnevnik" cimű­ lap igy felel a „Samou­prava" ama szemrehányására, hogy „illojálisan" közli az összes bécsi és budapesti híreket s ezáltal firt a szerb ügynek: Bulgária tehet a legkevésbbé Szerbia kritikus helyzetéről. .A szerbek őrült sovinizmusa nem lát­tatja be velük, hogy milyen lojális volt Bulgária. A szerb sajtó figyelemmel kiséri az eseményeket és legfeljebb sajnálja a beszámíthatatlan szerbeket. Elégedetlenek a szerbek Görög­­országgal Bukarest, augusztus 16. Egy Nisben­­eladott távirat jelenti, hogy Gö­rögország magatartása Szerbiában nagy elégedet­lenséget kelt. Szaloniki, augusztus 10. Ma nagyobb sereg -szerb katonaszökevény ér­kezett ide. A szerb főkonzul felkérte a görög kato­nai hatóságokat, hogy legyenek segítségére a szö­kevények elfogásában. .A görög hatóságok ezt állí­tólag meg is ígérték. A németek kiutasítása Szerbiából Szófia, augusztus 16. Az összes birodalmi németeket kiutasították Szerbiából. .A Szerbiában lakó magyar és osztrák alattvalókat a szerb állampolgárság elfogadására kényszerítették. A németek Szófián,­­Bukaresten és Budapesten át utaznak hazájukba. Szerb szökevények Bulgáriában Viddin, augusztus 16. A szomszédos Kula községbe eddig három­ezer szerb menekülő érkezett, akik valam­eny­nyien a legszánalomraméltóbb állapotban van­nak. A kiállott szenvedések és az éhség a leg­nagyobb részüket beteggé tették. Teljesen le vannak rongyolódva és sírva könyörögnek, hogy ne küldjék őket vissza Szerbiába, ahol biztos halál vár reájuk. Az orosz harctérről Oroszországban mind jobban terjed a zendülés és az anarchia. Ukrajnában az elnyomott rutének nyílt zendülésben állanak már a kormányhatalommal és a rutén-orosz ellentét nem kisebb, mint a lengyel-orosz ellentét volt. Gróf Szapáry Frigyes volt pétervári nagykövetünk, aki Bécsbe érkezett, kihallgatáson volt a ki­rálynál. Itt említjük meg azt is, hogy a monarkia példátlan lovagiassággal vasár­nap szabadon bocsájtotta a beteg Igel­ström szerajevói volt orosz konzult. Rend a megszállott területeken Bécs, augusztus 16. A lengyel lövészifjak, egy távirat jelen­tése szerint, véget vetettek Orosz-Lengyelor­szágban a rablók garázdálkodásának, ugy hogy most már a megszállott területeken teljes a rend és a nyugatomi Zendülés az orosz hadseregben Prága, augusztus 16-Egy Odesszából ideérkezett osztrák lo­vagló tanár elbeszélte, hogy milyen nagy ne­hézségekkel kell az orosz katonai hatóságok­nak kü­zdeniök. .A határon levő csapatok között napirenden vannak a mészárlások. A fegyel­metlenség oly nagyfokú, hogy kozákok a tiszt­j­­eikre revolverrel rálőnek, csak hogy ne kell­jen a harcmezőre menniök. Különösen a len­gyelek vonják ki magukat minden lehető mó­don a mozgósítás alól s ha már bevonulnak, egészen nyíltan kijelentik, hogy nem fognak az ellenségre lőni. Aki nem vonul be önként, azt botokkal hajszolják ki a lakásából. A ro­mániai orosz határon erős csapatösszevonások észlelhetők, míg az Ausztriával való határon csak itt-ott látható egy-egy csendőr. Szapáry nagykövet kihallgatásán Bécs, augusztus 16. Gróf Szapáry Frigyes, a monarkiának Pé­tervárról visszahívott nagykövete, aki Svédor­országon és Németországon át szombaton Bécsbe érkezett, vasárnap délelőtt ő felségénél a különkih­allgatáson jelent meg. A nagykövet családja már régebben gróf Szapáry apósának, Windischgraetz hercegnek birtokán tartózko­dik. Gróf Szapáry egyelőre Bécsben marad. (Bud. Tud.) Igelström konzul — szabadlábon Bécs, augusztus 16. Mint már jelentettük, a hatóságok letartóztat­ták Igelström volt szerajevói orosz konzult, viszon­zásul a mi pétervári nagykövetségünk hivatalnokai­nak népjogellenes letartóztatására. Miután időköz­ben kiderült, hogy Igelström súlyos beteg, elrendel­ték azonnali szabadlábra helyezését. főleg cáfolt hazugságok Bécs, augusztus 16. Egyes külföldi lapoknak a galíciai határ­vidéken elért állítólagos orosz sikerekről szóló híresztelései a legélesebb ellentétben állanak a valósággal. Az oroszok vegyes különítmé­nyeit, amelyek helyenként néhány kilométer­nyire behatoltak a határhoz legközelebb eső területekre, Zalesce, Brody és Lokai mellett azonnal visszavetettük a határon. Tevékeny­ségük egyáltalában csak egyes védtelen határ­vidéki falvak kifosztására és felgyújtására szo­rítkozott. Ezzel szemben több lovastestünk az orosz határon át messzire nyomult be Orosz­ország belterületére. (M. T. I.) Aki háborúra uszította a cárt Berlin, augusztus 16. Egy Pétervárról ideérkezett magasrangú sze­mélyiség a következő nyilatkozatot tette: A hábo­rúért a felelősség főképp Maklakoff belügyminisz­tert terheli, aki a habozó cárt a háborúra feltüzelte, azzal áltatván őt, hogy a néphangulat a háború mellett van s a trónra nézve veszedelmes lehet, hogy ha a cár ellenkezik. A valóságban ennek a néphangulatnak nyoma sem volt, bár a kormány kétes elemeket toborzott, hogy azok tüntetéseket rendezzenek, igy akarván ilyen hangulatnak a lát­szatát kelteni. Valószínű­, hogy a német nagykö­vetségnek a csőcselék által történt kifosztása, amely előtt a rendőrség legalább is szemet hunyt, arra szolgált, hogy háborús hangulatot teremtsen. A kormány észszerűen gondolkozó elemei, így Kri­vosein földmivelésügyi miniszter, akit a jövő mi­niszterelnökének tartanak, sőt maga Szaszonov is a háború ellen volt. A cárnál azonban a hadsereg és Maklakoff belügyminiszter befolyása győzött. A háború, amelyet Oroszország folytat, tisztára a kor­mány tagjainak egymással való háborúja. Berekesztették a duma ülésszakát Pétervár, augusztus 16. A birodalmi duma ülésszakát cári ukázzal be­rekesztették. A duma összehívása legkésőbb február elsejéig meg fog történni. Arh­angelszkbe deportálják az Orosz­országban maradt németeket Bécs, augusztus 16. A Presse jelentése szerint az orosz kormány elhatározta, hogy az Oroszországban visszamaradt németeket Archangelszkbe deportálja. Archan­gelsz a Dvina-folyó torkolatánál fekszik, a Fehér­tenger egyik kikötője és rendesen az előállomása a Szibériába deportálandó foglyoknak. A­ francia­a háború Vilmos császár új főhadiszállása Berlin, augusztus 16. Vilmos császár vasárnap reggel Ber­linből elutazott. Berlin, augusztus 16. A császár Berlin főpolgármesteréhez a követ­kező átiratot intézte: .A hadi műveletek menete arra kény­szerít, hogy főhadiszállásomat Berlinből át­tegyem. Lelkemnek szükséglete, hogy Ber­lin polgárságának búcsúszavammal köszö­netet mondjak szeretetüknek és vonzalmuk­nak mindama megnyilatkozásáért és bizo­­­nyítékáért, amelyet ezekben a súlyos nagy napokban oly bőségesen tapasztaltam. Szi-­­lárdan bízom a mindenható segítségében, a­ hadsereg és a tengerészet bátorságában és a­ német nép rendületlen egységében a veszély­ órájában. Igaz ügyünket nem hagyhatja el­ a győzelem. Berlin, augusztus 16. j A Reichsanzeiger külön kiadásában a csá­j­szár rendeletét közli, amelylyel felhatalmazzam a birodalmi kancellárt, hogy a birodalmi kor-­ mányzat területén a kormány ügyeket önál-­­lóan intézze. A porosz hivatalos lap külön ki-­­adásában a császár rendelete jelent meg,­ amelyben az államminisztériumot felhatal-­ mazza, hogy az államkormányzat hatásköré­ben kormányügyeket önállóan intézzen. Ugyanez a rendkívüli kiadás közli dr. Delbrück államminiszternek az államminisztérium al­elnökévé való kinevezését. Franciaország forradalom előtt Bécs, augusztus 16. Egy diplomata, aki most tért vissza Pá­­­risból, azt közli egy itteni lappal, hogy Fran­­­ciaországot a háború kitörése megleptéssze­­­eű­en érte. .A francia hadsereg első nagy vere­­­sége után kétségtelenül ki fog törni Franciaor­­­szágban a forradalom. A belga bestiák Prága, augusztus 16. Két, Belgiumból, Osztendéből ideérkezett úriember a következőket beszéli el az idege­nekkel való brutális bánásmódról: A múlt szerdán kiutasítottak bennünket esztendőből. Csak két órai időt adtak nekünk a városból való elutazásra s halálbüntetéssel fenyegettek minket, ha a parancsnak nem engedelmeske­dünk. Mialatt a pályaudvarra siettünk, tanúi voltunk a legborzalmasabb kegyetlenkedések­nek, amelyeket németek előtt osztrákokkal szemben vittek véghez. Szemtanúi voltunk, amikor Bischof német pékmestert botokkal agyba-főbe verték, amíg eszméletlenül nem te­rült el a földön. A tömeg az eszméletlen em­bert tovább ü­tötte, amíg csak ki nem adta lel­két. Az embertelen csőcselék azután elvágta a kezeit és lábait. A rendőrség mindezt tétlenül­ nézte. Brüsszelben feltartóztatták a vonatokat,­ az összes idegeneket kiráncigálták a vonatok­ból és a csőcselék rájuk rontott. Mi azáltal mentettük meg életünket, hogy csehül beszél­tünk. A tömeg oroszoknak vélt bennünket. A foglyok Köln, augusztus 16. A Padernborn melletti sennellageni gyakorló­térre hozott fogoly belga csapatok a teljes erkölc

Next