Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-21 / 201. szám
4 Budapest, péntek PESTI NAPLÓ /614. augusztus 21. 1201. szám.) Sok száz ember állott a perronon, de senki sem mozdult, míg az utolsó trénkocsi el nem tűnt az alagúton át, a sötétkék hegylánc oldalán. Fedetlen fővel sokáig néztünk utánuk. 4. Harmadik éjszaka utaztunk már, amikor éjfél után két órakor alarmot fúvattak. Gyorsan összekapkodtuk podgyászainkat és két órai kocsizás után érkeztünk ideiglenes állomáshelyünkre. Ködben úszó, sötét hegyektől koszorúzott völgyben pihentünk meg, hogy meddig maradunk itt, a parancsnok ezredesen kívül senki sem tudja. Nem jön álom a szememre, kezeket látok, finom és durva kezeket, a magyar anyákét, amint kendőket lobogtatnak a katonavonalak füstje után ... Lázár Miklós. ( Kriegspressequartier.) Németország háborúi A mai hírek Németország új diadalairól adnak számot. A világtörténelem legtüneményesebb képe az, amelyet a három ellenséggel — vagy maholnap négygyel, hisz az ultimátumok csak úgy röpködnek a levegőben — szembenálló Németország nyújt. Amerre a seregeik felrobognak, amerre a hadihajóik felbukkannak, mindenütt diadal kíséri, s ma márnemcsak a titokzatos muszka ármádiáról derült ki, hoy valójában egy züllött, harcra képtelen gyülevész, de a távolról csodált brit flotta legendája is szétfoszlott. A híres flottát kudarckudarcra, vereség-vereségre éri; legutóbb két kis német cirkáló — a Strassburg és a Stralsund — az Északi-tenger déli részébe nyomult elő s az angol partok közelében elsülyesztett egy angol tengeralatt járó hajót és megrongált két torpedóauzót. A szárazföldön a franciákon aratott Németország új győzelmeket; Tirlemontnál ötszáz francia esett német hadifogságba s szétverték a „revanche" seregét Tervet-nél is. Japán ultimátumát természetesen visszautasította Németország. Japánnal semmiféle alkudozásba nem bocsájtkozik, ami elintézni valója van a sárga komiszsággal, majd elintézi minden alku nélkül. A franciák reménye Afrikai csapatokat visznek Franciaországba Berlin, augusztus 20. Marseilleből jelentik a stockholmi Aflonbladed-nek. Afrikai csapatokat, főként benszülött vadászokat szállítanak ide, hogy Belfort felé tovább vigyék őket. Francia hadifoglyok Frankfurtban Frankfurt, augusztus 20. Szerdán és kedden ismét sok francia hadifoglyot szállítottak a városon keresztül. A franciák vézna, beteges külsejű emberek, termeire is feltűnően kicsinyek. A fáradalmak nagyon megviselték őket és valósággal siralmas állapotban vannak, heten köztük tiszti rangot viselnek. A foglyokat tovább szállították az ország belsejébe. A belga bestiák Berlin, augusztus 20. Az „Amsterdamer Handelsblad" közlése szerint Vise belga községben a vasárnapra virradó éjszakán a lakosság meggyilkolt egy német tisztet és egy altisztet, hat embert pedig megsebesített. A németek ennélfogva a községi teljesen elhamvasztották s férfilakosságát Aachenbe vitték, ahol sorsuk fölött határozni fognak. Bécs, augusztus 20. A „Zeit" jelenti Kölnből : Lüttichben a csőcselék fölgyújtotta a jezsuita kolostort. Állítólag húsz jezsuitát meggyilkoltak. A bevonuló német katonaság, hír szerint 350 jezsuitát, tömérdek kincsükkel együtt Németországba vitt. A franciák szövetségese Róma, augusztus 20. Egy Monacóból érkezett jelentés szerint a német, úgyszintén az osztrák és magyar alattvalókat — a Franciaország és Monacó közt fennálló szerződés alapján — kiutasították. Garros halálos zuhanása Berlin, augusztus 20. Garros, a világhírű pilóta, miközben egy német léghajót üldözött, lebukott gépével Toulnál és szörnyet halt. A német-franciabelga háború A németek elfoglalták Brüsszelt Berlin, augusztus 20. (Érkezett éjjel 1 órakor) A Wolff-ügynökség jelenti: A német csapatok bevonultak Brüsszelbe. Német győzelem a franciákon Berlin, augusztus 20. A német csapatok Tirlementnál egy tábori üteget, egy nehéz üteget és egy zászlót, zsákmányoltak és 500 hadifoglyot ejtettek. A német lovasság az ellenségtől Torvetnél két ágyút és két gépfegyvert elvett. A mühlhauseni csata Bern, augusztus 20. Egy svájci orvos, aki két nappal a mühlhauseni harc után a városban járt s ott a kórházakat s a közegészségügyi intézményeket tanulmányozta, beszéli, hogy az ő számítása szerint a sebesültek száma mindkét oldalon körülbelül ezer ember. A franciák sok sebesültet magukkal vittek. Az elesettek pontos számát azonban csak majd a háború után lehet megtudni. A francia hadállás központja valószínűleg a rixheimi erdőkoszorúzta magaslatokon volt, Mühlhausentől délre. Itt volt a francia tüzérség felállítva. Egy ideig az a veszély fenyegette a franciákat, hogy a németek elvágják visszavonulásuk útját. A franciák egy darabig az allkiircheni vasútvonal mentén vonultak vissza. A németek Damenkirchen tájáig üldözték őket, amely mintegy órányira van Altkirchentől. Egy másik francia sereg Pfirt felé vonult vissza. Lehetséges, hogy Damenkirchen és Pfirt környékén még most is francia csapatok vannak. .Felső-Elzász mélyebben fekvő vidékeiről azonban eltűntek. háború A császár a Hohenzollernek háziezredéhez Berlin, augusztus 20. Mielőtt a Hohenzollernek háziezrede, az első gyalog-testőrezred eltávozott a potsdami garnizonból, Vilmos császár, mint ennek az ezrednek feje, beszéddel búcsúzott el gránátosaitól, s a többi közt a következőket mondta: . .4 mi ősi dicsőségünk felebbezés a német néphez és fegyvereihez. Az egész német nép az utolsó szál emberig fegyvert ragadott. Igy húzom tehát ki kardomat, amelyet Isten segedelmével évtizedekig hagytam benn hüvelyében! (E szavaknál a császár kirántotta hüvelyéből a kardját, s magasra tartotta a feje fölött.) A kardot kihúztam, s győzedelem nélkül, becsület nélkül nem tehetem már vissza, s ti valamennyien gondoskodjatok és fogtok is gondoskodni arról, hogy becsülettel kerüljön vissza hüvelyébe. Ti vagytok a biztosítékaim arra, hogy én diktálhatom ellenségeimnek a békét. Belharcra az ellenféllel és vesszenek Brandenburg ellenségei. Kiáltsatok háromszor hurrát az urunkra! A német császár és az angol király táviratváltása Berlin, augusztus 20. A „Nordd. Alig. Zsg." aktákat közöl a Németország és Anglia között közvetlenül a háború kitörése előtt folyt politikai eszmecseréről. Ezekből kitűnik, hogy Németország kész volt kímélni Franciaországot, ha Anglia semleges marad és garantálja Franciaország semlegességét. Henrik porosz herceg julius 30-án táviratot intézett az angol királyhoz, a többi közt ezeket írva. (Orosz-francia mozgósítás) Vilmos nagyon aggódik és megtesz minden lehetőt, hogy Miklós kérelmének eleget tegyen s a béke fentartásán dolgozzék. Állandó távirati összeköttetésben van Miklóssal, aki ma megerősíti azt a hírt, hogy katonai intézkedéseket tett, amelyek egyet jelentenek a mozgósítással s hogy ezeket az intézkedéseket már öt nappal előbb foganatosították. Azonkívül híreket kaptunk arról, hogy Franciaország katonai előkészületeket tesz, míg mi semmiféle intézkedést nem tettünk, amire azonban minden pillanatban kénytelenek lehetnénk, ha szomszédaink nem hagynak fel ezzel, ami azután európai háborút jelentene. Ha te valóban és őszintén kívánod ennek a borzasztó szerencsétlenségnek megakadályozását, azt javasolnám, érvényesítsd befolyásodat Franciaországban és Oroszországban oly irányban, hogy azok semlegesek maradjanak. Németországnak és Angliának most inkább, mint valaha kellene kölcsönösen támogatnia egymást. Hidd el, hogy Vilmos a béke fentartására irányuló törekvésében őszinte. Azonban két szomszédjának katonai előkészületei végül arra kényszeríthetik, hogy saját országának biztonsága érdekében, amely különben védtelen maradna, szomszédainak példáját kövesse. Az angol király még ugyanazon a napon a következő választ intézte Henrik herceghez : (Ajánlat Ausztria-Magyarországnak) Felette örvendek, hallván Vilmos törekvéseiről, amelyek arra irányulnak, hogy Miklóssal a béke fentartására nézve megegyezzék. Komoly kívánságom, hogy az a szerencsétlenség, melyet az európai háború felidézne és amit nem lehetne többé jóvátenni, megakadályoztassék. Kormányom megtesz minden lehetőt, hogy Oroszországot és Franciaországot arra bírja, hogy a további katonai előkészületeket elhalasszák arra az esetre, ha Ausztria-Magyarország Belgrád és a szomszédos szerb vidék megszállásával, követelései kielégítő rendezésének zálogául beéri, míg a többi ország háborús készülődéseit egyidejűleg megszünteti. Bízom benne, hogy Vilmos minden befolyását latba veti, hogy Ausztria-Magyarországot e javaslat elfogadására indítsa. Ezáltal bebizonyítaná, hogy Németország és Anglia vállvetve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák azt, ami nemzetközi katasztrófára vezetne. Abból a táviratból, amelyet Vilmos császár július 31-én az angol királyhoz intézett ezt a részletet teszik közzé. Éppen most kapom a kancellártól azt hitt, hogy ő ebben a percben jelentést kapott arról, hogy Miklós ma éjjel egész hadseregének és flottájának mozgósítását elrendelte. Be sem várta az eredményét annak a közvetítésnek, amelyen én dolgozom és engem egészen közlés nélkül hagyott. Én utazom, Berlinbe, hogy keleti határaimnak védelméről gondoskodjam.