Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-21 / 201. szám

4 Budapest, péntek PESTI NAPLÓ /614. augusztus 21. 1201. szám.) Sok száz ember állott a perronon, de senki sem mozdult, míg az utolsó trénkocsi el nem tű­nt az alagúton át, a sötétkék hegylánc olda­lán. Fedetlen fővel sokáig néztünk utánuk. 4. Harmadik éjszaka utaztunk már, amikor éjfél után két órakor alarmot fúvattak. Gyor­san összekapkodtuk podgyászainkat és két órai kocsizás után érkeztünk ideiglenes állo­máshelyünkre. Ködben úszó, sötét hegyektől koszorúzott völgyben pihentünk meg, hogy meddig maradunk itt, a parancsnok ezredesen kívül senki sem tudja. Nem jön álom a sze­memre, kezeket látok, finom és durva kezeket, a magyar anyákét, amint kendőket lobogtat­nak a katonavonalak füstje után ... Lázár Miklós. ( Kriegspressequartier.) Németország háborúi A mai hírek Németország új diadalairól adnak számot. A világtörténelem legtünemé­nyesebb képe az, amelyet a három ellenséggel — vagy maholnap négygyel, hisz az ultimá­tumok csak úgy röpködnek a levegőben — szembenálló Németország nyújt. Amerre a se­regeik felrobognak, amerre a hadihajóik fel­bukkannak, mindenütt diadal kíséri, s ma már­­nemcsak a titokzatos muszka ármádiáról de­rült ki, hoy valójában egy züllött, harcra kép­telen gyülevész, de a távolról csodált brit flotta legendája is szétfoszlott. A híres flottát kudarc­kudarcra, vereség-vereségre éri; legutóbb két kis német cirkáló — a Strassburg és a Stral­sund — az Északi-tenger déli részébe nyo­mult elő s az angol partok közelében elsü­lyesztett egy angol tenger­alatt járó hajót és megrongált két torpedóauzót. A szárazföldön a franciákon aratott Né­metország új győzelmeket; Tirlemontnál ötszáz francia esett német hadifogságba s szétverték a „revanche" seregét Tervet-nél is. Japán ultimátumát természetesen vissza­utasította Németország. Japánnal semmiféle alkudozásba nem bocsájtkozik, ami elintézni valója van a sárga komiszsággal, majd elintézi minden alku nélkül. A franciák reménye Afrikai csapatokat visznek Franciaországba Berlin, augusztus 20. Marseilleből jelentik a stockholmi Aflonbla­ded-nek. Afrikai csapatokat, főként benszülött vadászokat szállítanak ide, hogy Belfort felé to­vább vigyék őket. Francia hadifoglyok Frankfurtban Frankfurt, augusztus 20. Szerdán és kedden ismét sok francia hadi­foglyot szállítottak a városon keresztül. A fran­ciák vézna, beteges külsejű emberek, termeire is feltűnően kicsinyek. A fáradalmak nagyon megvi­selték őket és valósággal siralmas állapotban vannak, heten köztük tiszti rangot viselnek. A foglyokat tovább szállították az ország belse­jébe. A belga bestiák Berlin, augusztus 20. Az „Amsterdamer Handelsblad" közlése szerint Vise belga községben a vasárnapra vir­radó éjszakán a lakosság meggyilkolt egy né­met tisztet és egy altisztet, hat embert pedig megsebesített. A németek ennélfogva a közsé­gi teljesen elhamvasztották s férfilakosságát Aachenbe vitték, ahol sorsuk fölött határozni fognak. Bécs, augusztus 20. A „Zeit" jelenti Kölnből : Lüttichben a csőcselék fölgyújtotta a jezsuita kolostort. Állí­tólag húsz jezsuitát meggyilkoltak. A bevonuló német katonaság, hír szerint 350 jezsuitát, tö­mérdek kincsükkel együtt Németországba vitt. A franciák szövetségese Róma, augusztus 20. Egy Monacóból érkezett jelentés szerint a német, úgyszintén az osztrák és magyar alattvaló­kat — a Franciaország és Monacó közt fennálló szerződés alapján — kiutasították. Garros halálos zuhanása Berlin, augusztus 20. Garros, a világhírű pilóta, miközben egy né­met léghajót üldözött, lebukott gépével Toulnál és szörnyet halt. A német-francia­belga háború A németek elfoglalták Brüsszelt Berlin, augusztus 20. (Érkezett éjjel 1 órakor) A Wolff-ügynökség jelenti: A német csapatok bevonultak Brüsszelbe. Német győzelem a franciákon Berlin, augusztus 20. A német csapatok Tirlementnál egy tábori üteget, egy nehéz üteget és egy zászlót, zsákmányoltak és 500 hadifog­lyot ejtettek. A német lovasság az el­lenségtől Torvetnél két ágyút és két gépfegyvert elvett. A mühlhauseni csata Bern, augusztus 20. Egy svájci orvos, aki két nappal a mühl­hauseni harc után a városban járt s ott a kór­házakat s a közegészségügyi intézményeket tanul­mányozta, beszéli, hogy az ő számítása szerint a sebesültek száma mindkét oldalon körülbelül ezer ember. A franciák sok sebesültet magukkal vittek. Az elesettek pontos számát azonban csak majd a háború után lehet megtudni. A francia hadállás közp­ontja valószínűleg a rixheimi erdőkoszorúzta magaslatokon volt, Mü­hlhausentől délre. Itt volt a francia tüzérség felállítva. Egy ideig az a ve­szély fenyegette a franciákat, hogy a németek el­vágják visszavonulásuk útját. A franciák egy da­rabig az allkiircheni vasútvonal mentén vonultak vissza. A németek Damenkirchen tájáig üldözték őket, amely mintegy órányira van Altkirchentől. Egy másik francia sereg Pfirt felé vonult vissza. Lehetséges, hogy Damenkirchen és Pfirt környé­kén még most is francia csapatok vannak. .Felső-Elzász mélyebben fekvő vidékeiről azonban el­tűntek. háború A császár a Hohenzollernek háziezredéhez Berlin, augusztus 20. Mielőtt a Hohenzollernek háziezr­ede, az első gyalog-testőrezred eltávozott a potsdami garni­zonból, Vilmos császár, mint ennek az ezrednek feje, beszéddel búcsúzott el gránátosaitól, s a többi közt a következőket mondta: . .4 mi ősi dicsőségünk felebbezés a né­met néphez és fegyvereihez. Az egész német nép az utolsó szál emberig fegyvert ragadott. Igy h­úzom tehát ki kardomat, amelyet Isten segedelmével évtizedekig hagytam benn hüve­lyében! (E szavaknál a császár kirántotta hü­velyéből a kardját, s magasra tartotta a feje fölött.) A kardot kihúztam, s győzedelem nél­kül, becsület nélkül nem tehetem már vissza, s ti valamennyien gondoskodjatok és fogtok is gondoskodni arról, hogy becsülettel kerüljön vissza hüvelyébe. Ti vagytok a biztosítékaim arra, hogy én diktálhatom ellenségeimnek a békét. Bel­harcra az ellenféllel és vesszenek Brandenburg ellenségei. Kiáltsatok háromszor hurrát az urunkra! A német császár és az angol király táviratváltása Berlin, augusztus 20. A „Nordd. Alig. Zsg." aktákat közöl a Németország és Anglia között közvetlenül a háború kitörése előtt folyt politikai eszmecse­réről. Ezekből kitűnik, hogy Németország kész volt kímélni Franciaországot, ha Anglia sem­leges marad és garantálja Franciaország sem­legességét. Henrik porosz herceg julius 30-án távira­tot intézett az angol királyhoz, a többi közt ezeket írva. (Orosz-francia mozgósítás) Vilmos nagyon aggódik és megtesz minden lehetőt, hogy Miklós kérelmének eleget tegyen s a béke fentartásán dolgozzék. Állandó távirati összeköttetésben van Miklóssal, aki ma megerő­síti azt a hírt, hogy katonai intézkedéseket tett, amelyek egyet jelentenek a mozgósítással s hogy ezeket az intézkedéseket már öt nappal előbb foganatosították. Azonkívül híreket kaptunk arról, hogy Franciaország katonai előkészülete­ket tesz, míg mi semmiféle intézkedést nem tet­tünk, amire azonban minden pillanatban kény­telenek lehetnénk, ha szomszédaink nem hagy­nak fel ezzel, ami azután európai háborút je­lentene. Ha te valóban és őszintén kívánod en­nek a borzasztó szerencsétlenségnek megakadá­lyozását, azt javasolnám, érvényesítsd befolyá­sodat Franciaországban és Oroszországban oly irányban, hogy azok semlegesek maradjanak. Németországnak és Angliának most inkább, mint valaha kellene kölcsönösen támogatnia egymást. Hidd el, hogy Vilmos a béke fentar­tására irányuló törekvésében őszinte. Azonban két szomszédjának katonai előkészületei végül arra kényszeríthetik, hogy saját országának biz­­tonsága érdekében, amely különben védtelen maradna, szomszédainak példáját kövesse. Az angol király még ugyanazon a napon a következő választ intézte Henrik herceghez : (Ajánlat Ausztria-Magyarországnak) Felette örvendek, hallván Vilmos törek­véseiről, amelyek arra irányulnak, hogy Miklós­sal a béke f­entartására nézve megegyezzék. Komoly kívánságom, hogy az a szerencsétlenség, melyet az európai háború felidézne és amit nem lehetne többé jóvátenni, megakadályoztassék. Kormányom megtesz minden lehetőt, hogy Orosz­országot és Franciaországot arra bírja, hogy a to­vábbi katonai előkészületeket elhalasszák arra az esetre, ha Ausztria-Magyarország Belgrád és a szomszédos szerb vidék megszállásával, követelé­sei kielégítő rendezésének zálogául beéri, míg a többi ország háborús készülődéseit egyidejűleg megszünteti. Bízom benne, hogy Vilmos minden befolyását latba veti, hogy Ausztria-Magyarorszá­got e javaslat elfogadására indítsa. Ezáltal bebizo­nyítaná, hogy Németország és Anglia vállvetve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák azt, ami nemzetközi katasztrófára vezetne. Abból a táviratból, amelyet Vilmos csá­szár július 31-én az angol királyhoz intézett ezt a részletet teszik közzé. Éppen most kapom a kancellártól azt hitt, hogy ő ebben a percben jelentést kapott arról, hogy Miklós ma éjjel egész hadseregének és flottájának mozgósítását elrendelte. Be sem várta az eredményét annak a közvetítésnek, amelyen én dolgozom és engem egészen közlés nélkül hagyott. Én utazom, Berlinbe, hogy ke­leti határaimnak védelméről gondoskodjam.

Next