Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)
1914-09-16 / 227. szám
4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ It01. szeptember TtT. [T2J. azSmJ Nem birtuk sem az északról, sem a keletről jövő orosz hadsereget annyira megverni, hogy teljes erővel a másikra vethettük volna magunkat és togy offenzivánkat folytathattuk volna, tekintetélkül a másik ellenséges szárny előnyomulására, amely hátunkat és oldalunkat veszélyeztette volna. Dme mind a kettőt úgy visszaszorítottuk és feltartóztattuk, mind a kettőnek annyi kárt okoztunk, hogy hadseregünket intaktan vihettük vissza a túlerőnek átölelő kísérleteivel szemben. Valóban nehéz helyzetben, veszélyeztetett visszavonulási vonallal, túlerővel szemben, több részleges diadal után aképp tanultunk vissza, hogy akcióképesek maradjunk. Szelleme a hadseregnek, önbizalma töretlen s képes az első kínálkozó alkalomkor döntő diadalmat is íratni. Abban foglalhatom össze eddigi hadműködé-sünk eredményét, hogy mindenféle túlerővel találkozván, a belső hadi vonalak előnyét nem bírtuk arra kihasználni, hogy az ellenséges hadseregeket éyenként döntően megverjük. De elkerültük azt, hogy a belső hadműködési vonal hátránya, a taktikai körülfogás és két tűz közé szorítás hadseregünk további ellenálló képességét veszélybe hozza. A gyávák ne jussanak szóhoz . Bécs, szeptember 15. A Neue Freie Presse hasábjain báró Schönaich volt hadügyminiszter rámutat arra, hogy Galíciában szintén kétszeres túlerővel állunk szemben és kemény harcok után, szabad elhatározásból, az ellenségtől nem követve, igen rövid távolságra visszavonultunk. Egy rövid hónap alatt seregünk, melynek jóformán egyetlen embere sem ment még át komoly háborún, teljesen megszerezte magának a háborús tapasztalatokat és oly hősiességgel és halálmegvetéssel harcoltak, aminknél különbet harcedzett csapatok sem tudtak volna produkálni. A számbeli differenciát aligha fogjuk kiegyenlíthetni, de csapataink harckedve jelentékenyen emeli sikereinket és jelentékenyen csökkentette már is az ellenség harckedvét, bár egyébként nem is akarjuk az ellenség harciasságát sem kétségbevonni. Ez a nagyfontosságú körülmény kiegyenlíti a chanceokat és sziklaszilárddá teszi bizalmunkat a jövőbe. Így gondolkodni, beszélni, cselekedni minden hazafias ember kötelessége. A gyáváknak nem szabad szóhoz jutniok. Derék sebesültjeink hangulata, akik alig várják, hogy a harcvonalba visszajussanak, alaptónusa kell, hogy legyen az általános hangulatnak. Az orosz foglyok mérgezéstől félnek Krakó, szeptember 15. A „Naprzod" jelenti, hogy sok orosz sebesült és fogoly katona, sőt még a tisztek is félnek a nekik nyújtott eledelektől. A háború előtt otthon úgy informálták őket, hogy ha fogságba jutnak, mérgezett eledeleket fognak kapni. Eleinte nem is nyúlnak az ételhez és csak kenyeret mernek enni. Az orosz szocialista képviselők a háború ellen Bukarest, szeptember 15. Pétervári jelentés szerint a szociáldemokrata duma-képviselők, valamint a munkás szervezetek képviselői elhatározták, hogy nem vesznek részt a duma amaz ülésein, amelyeken a kormány hadügyi előterjesztései és új adó kivetésére vonatkozó javaslatok kerülnek tárgyalásra. Ki akar orosz állampolgár lenni ?... Krakó, szeptember 15. A „Naprzod" jelentése szerint a varsói kormányzó elrendelte, hogy mindazoknak az idegen alattvalóknak, akik az orosz honosságot akarják megszerezni, a legmesszebbmenő könnyítéseket nyújtsák. Magyar pilóta egy orosz város felett Krakó, szeptember 15. A „Naprzod" jelenti: Az orosz-lengyelországi Pulawy város fölött, amely tömve volt orosz katonákkal, e hónap kilencedikén az osztrák-magyar hadsereg egyik pilótája elröpült és bombákat dobott le, amelyek a piactéren felrobbantak és két kozákot súlyosan megsebeztek. Az aviatikus a sarűi golyózáporból szerencsésen kimenekült.••• J' "« 1 szerb-montenegrói harctérről Budua bombázása Fiume, szeptember 15. A Metkovich hajó ideérkezett utasai beszélik, hogy Budua félszigetet Montenegró blokádja alkalmával taktikai okokból hadvezetőségünk kiürítette. A blokád felbomlása után a montenegróiak befészkelték magukat Buduába, de ott nem sokáig maradtak, mert a Szigetvár megjelent Budua előtt és rommá lőtte. Péter király beteg Szófia, szeptember 15. Nisből jelentik, hogy Péter király ismét beteg. A király ágyban fekszik, mert kínzó köszvényes fájdalmai vannak és lába is megdagadt. Szerbia keserves állapota Bécsből jelentik. Szófián át Nisből azt jelentik, hogy Szerbia helyzete kétségbeejtő. A szerbek azt mondják, hogy veszteségük eddig 25.000 ember, halott és sebesült. De új ellenség is bevonult az országba: az éhinség. A rendelkezésre álló élelmiszerek alig elegendők arra, hogy a nisi kerület szükségleteit fedezni lehessen, de távolról sem elegendők, hogy a hadsereget táplálják. A szerb kormány néhány Bulgáriában lakó görög élelmiszer-kereskedővel összeköttetésbe lépett, hogy szállítmányokat biztosítson magának. Noha az orosz kormány is közben járt, Bulgária, hivatkozva a kibocsátott rendeletre és az ország semlegességére, nem engedi meg a szállítmányok kivitelét. Az általános inség tetemesen megnövekszik azáltal is, hogy valamennyi nagyobb község tele van sebesültekkel; járványos betegségek teljesen tönkreteszik ezt a szerencsétlen országot. A Veljika Szerbia című lap leírja a Belgrád és Sabac felől érkező menekülők siralmas állapotát és keserű szemrehányásokat tesz a kormánynak. A lakásbérek hihetetlen mértékben felszöktek. Nisben egy kis lakásért, amelyért a háború előtt 20—30 dinárt fizettek, ma 200— 250 dinárt kérnek. A kormány hivatalos lapja rendeletet tesz közzé, amellyel felszólítják az egyházközségeket, hogy a rendelkezésükre álló készpénzt fizessék be az állampénztárba. Kegyetlenkedés Újszerbiában Szófia, szeptember 15. Újszerbiában egyre nagyobb méreteket ölt a forradalmi mozgalom. Az ország minden részében bandák bukkantak fel, amelyek merényleteket követtek el a szaloniki Müszkübi vonal ellen. Ezzel megakadályozzák az élelmiszerek és a francia hadiszerek Szerbiába való beszállítását. A szerb kormány ezt arra használja föl, hogy véres megtorlással éljen a lakosság ellen. Szerb bandák fölgyújtották a szajloniki—üszkübi vasút mentén fekvő bolgár falvakat s a lakosságot — férfiakat, nőket, gyermekeket egyaránt — mészárolják. Több lelkészt megkínoztak, hogy kicsikarják belőlük azok nevét, akik a vasút ellen merényletet kövvettek el, többet pedig a templom előtt karóhoz kötöztek, petróleummal leöntötték és meggyújtották őket, óriási az izgalom mindenfelé. A lapok erélyesen követelik a kormánytól, hogy hárítsák el a lakosságról ezeket a vadállatias kegyetlenkedéseket. Németország háborúi A német-franciabelisca háború Óriási harcok Páris körül Visszaverték a franciák áttörési kísérletét Berlin, szeptember 15. .A nagyvezérkar közli a főhadiszállásról: Nyugaton a hadsereg jobbszárnyán nehéz, eddig eldöntetlen harcok folynak. A franciák által megkísérelt áttörést győzelmesen visszavertük. Döntés egyébként egy helyen sem történt. Stein tábornok, főhadiszállásmester. Forradalmi lázongás Párisban A munkásság Páris védelmének feladását kéri Páris, szeptember 15. (Milánón át.) A munkás szindikátusok vezetői érintkezésbe léptek a katonai hatóságokkal, hogy Páris vezénylő tábornoka, Gallieni fogadja a küldöttségüket. Ez a fogadás az elmúlt csütörtökön meg is történt. A küldöttség vezetője figyelmeztette a tábornokot, hogy a német hadsereg elnyomulása rettenetes szerencsétlenségbe fogja dönteni Páris kétmilliónyi lakosságát, hogy ha nem nyilvánítják Párist nyílt városnak és továbbra is amellett marad a kormány, hogy Párist meg kell védelmezni az ellenség ellen. A küldöttség végül nyomatékosan arra kérte Gallienit, hogy adja föl Páris védelmét. .A parancsnokló tábornok azt felelte, hogy a kérelem megítélése nem rá, hanem a kormányra tartozik, mert ő csak a kormány parancsainak végrehajtására hivatott. A deputáció küldetésének sikertelensége rettenetes fölzúdulást keltett a párisi munkásság körében s már eddig is olyan viharos tüntetések voltak a kormány és a háború elsn, amelyek a forradalommal határosak. .A vészes, mindent elsöprő munkásforradalom kitörése a németek közeledésének hírére minden nap várható. Vilmos császár a gránátosok közt Berlin, szeptember 15. Az ütközet után Virton mellett, Longwytól északnyugatra, a császár kilovagolt a csatatérre megnézni a király-gránátosezredet, amelynek fia, Oszkár herceg a parancsnoka. Megölelte és megcsókolta a herceget, gratulált a diadalhoz, azután végigment az ezred arcvonala előtt. A gépfegyverszázadhoz érve, egy pillanatra megállott a császár és messze hallható hangon kérdezte a katonákat — Milyen a trefferek arányszáma? — Száz percent treffer, felség! — felelt egy gránátos. A császár mosolygott és a négyszög közepére ment, amelyben a gránátosezred zászlóaljai időközben felállottak. A császár lóházról beszédet intézett a katonáihoz. Igy szólt: — Gyakran láttam ezt az ezredet díszszemléken és hadgyakorlatokon. Nagy örömön, telik benne, hogy titeket most meghódított földön üdvözölhetlek. Ugy harcoltatok, ahogyan elvártam tőletek és amint atyáitok a 10—71-es csatában küzdöttek. A virtoni csata örökkön-örökké aranybetűkkel fog ragyogni a hadi történelemben. Ezután a német seregnek legutóbb kivívott diadalairól beszélt a császár, majd igy végezte szavait: —Mindezt a sok győzelmet egynek köszönhetjük és ez az egy a mi jó öreg Istenünk, aki fölöttünk őrködik. Az összeroppanás előtt Berlin, szeptember 15. Kopenhágából jelentik: Páris védelmére még a hatvan, sőt hetven éves embereket is behívták. A főváros összes kapui zárva vannak. Olyanok az állapotok Párisban, hogy ostrom esetén nem tarthatja magát sokáig.