Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)

1914-09-16 / 227. szám

4 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ It0­1. szeptember TtT. [T2J. azSmJ Nem birtuk sem az északról, sem a keletről jövő orosz hadsereget annyira megverni, hogy tel­jes erővel a másikra vethettük volna magunkat és t­ogy offenzivánkat folytathattuk volna, tekintet­­­élkül a másik ellenséges szárny előnyomulására, amely hátunkat és oldalunkat veszélyeztette volna. Dme mind a kettőt úgy visszaszorítottuk és feltartóz­tattuk, mind a kettőnek annyi kárt okoztunk, hogy hadseregünket intaktan vihettük vissza a túlerő­nek átölelő kísérleteivel szemben. Valóban nehéz helyzetben, veszélyeztetett visszavonulási vonallal, túlerővel szemben, több részleges diadal után aképp tanultunk vissza, hogy akcióképesek maradjunk. Szelleme a hadseregnek, önbizalma töretlen s képes az első kínálkozó alkalomkor döntő diadalmat is íratni. Abban foglalhatom össze eddigi hadműködé-sünk eredményét, hogy mindenféle túlerővel talál­kozván, a belső hadi vonalak előnyét nem bírtuk arra kihasználni, hogy az ellenséges hadseregeket éyenként döntően megverjük. De elkerültük azt, hogy a belső hadműködési vonal hátránya, a taktikai körülfogás és két tűz közé szorítás hadseregünk további ellenálló képességét veszélybe hozza. A gyávák ne jussanak szóhoz . Bécs, szeptember 15. A Neue Freie Presse hasábjain báró Schönaich volt hadügyminiszter rámutat arra, hogy Galíciában szintén kétszeres túlerővel ál­lunk szemben és kemény harcok után, szabad elhatározásból, az ellenségtől nem követve, igen rövid távolságra visszavonultunk. Egy rövid hónap alatt seregünk, melynek jófor­mán egyetlen embere sem ment még át komoly háborún, teljesen megszerezte magának a há­borús tapasztalatokat és oly hősiességgel és halálmegvetéssel harcoltak, aminknél különbet harcedzett csapatok sem tudtak volna produ­kálni. A számbeli differenciát aligha fogjuk kiegyenlíthetni, de csapataink harckedve jelen­tékenyen emeli sikereinket és jelentékenyen csökkentette már is az ellenség harckedvét, bár egyébként nem is akarjuk az ellenség har­ciasságát sem kétségbevonni. Ez a nagyfontos­ságú körülmény kiegyenlíti a chanceokat és sziklaszilárddá teszi bizalmunkat a jövőbe. Így gondolkodni, beszélni, cselekedni minden hazafias ember kötelessége. A gyáváknak nem szabad szóhoz jutniok. Derék sebesültjeink hangulata, akik alig várják, hogy a harcvo­nalba visszajussanak, alaptónusa kell, hogy legyen az általános hangulatnak. Az orosz foglyok mérgezéstől félnek Krakó, szeptember 15. A „Naprzod" jelenti, hogy sok orosz sebesült és fogoly katona, sőt még a tisztek is félnek a nekik nyújtott eledelektől. A háború előtt otthon úgy informálták őket, hogy ha fogságba jutnak, mérgezett eledeleket fognak kapni. Eleinte nem is nyúlnak az ételhez és csak kenyeret mernek enni. Az orosz szocialista képviselők a háború ellen Bukarest, szeptember 15. Pétervári jelentés szerint a szociáldemo­krata duma-képviselők, valamint a munkás szervezetek képviselői elhatározták, hogy nem vesznek részt a duma amaz ülésein, amelyeken a kormány hadügyi előterjesztései és új adó kivetésére vonatkozó javaslatok kerülnek tár­gyalásra. Ki akar orosz állampolgár lenni ?... Krakó, szeptember 15. A „Naprzod" jelentése szerint a varsói kor­mányzó elrendelte, hogy mindazoknak az idegen alattvalóknak, akik az orosz honosságot akarják megszerezni, a legmesszebbmenő könnyítéseket nyújtsák. Magyar pilóta egy orosz város felett Krakó, szeptember 15. A „Naprzod" jelenti: Az orosz-lengyelor­szági Pulawy város fölött, amely tömve volt orosz katonákkal, e hónap kilencedikén az osztrák-magyar hadsereg egyik pilótája elrö­pült és bombákat dobott le, amelyek a piac­téren felrobbantak és két kozákot súlyosan megsebeztek. Az aviatikus a sarűi golyózápor­ból szerencsésen kimenekült.­­••• J' "«­ 1 szerb-montenegrói harctérről Budua bombázása Fiume, szeptember 15. A Metkovich hajó ideérkezett utasai be­szélik, hogy Budua félszigetet Montenegró blo­kádja alkalmával taktikai okokból hadveze­tőségünk kiürítette. A blokád felbomlása után a montenegróiak befészkelték magukat Bu­duába, de ott nem sokáig maradtak, mert a Szigetvár megjelent Budua előtt és rommá lőtte. Péter király beteg Szófia, szeptember 15. Nisből jelentik, hogy Péter király ismét beteg. A király ágyban fekszik, mert kínzó köszvényes fájdalmai vannak és lába is meg­dagadt. Szerbia keserves állapota Bécsből jelentik. Szófián át Nisből azt jelentik, hogy Szerbia helyzete kétségbeejtő. A szerbek azt mondják, hogy veszteségük eddig 25.000 ember, halott és sebesült. De új ellenség is bevonult az országba: az éhinség. A rendelkezésre álló élelmiszerek alig elegendők arra, hogy a nisi kerület szük­ségleteit fedezni lehessen, de távolról sem ele­gendők, hogy a hadsereget táplálják. A szerb kormány néhány Bulgáriában lakó görög élelmiszer-kereskedővel összeköttetésbe lépett, hogy szállítmányokat biztosítson magának. Noha az orosz kormány is közben járt, Bul­gária, hivatkozva a kibocsátott rendeletre és az ország semlegességére, nem engedi meg a szállítmányok kivitelét. Az általános inség tetemesen megnövek­szik azáltal is, hogy valamennyi nagyobb község tele van sebesültekkel; járványos be­tegségek teljesen tönkreteszik ezt a szerencsét­len országot. A Veljika Szerbia című lap leírja a Bel­grád és Sabac felől érkező menekülők siral­mas állapotát és keserű szemrehányásokat tesz a kormánynak. A lakásbérek hihetetlen mértékben fel­szöktek. Nisben egy kis lakásért, amelyért a háború előtt 20—30 dinárt fizettek, ma 200— 250 dinárt kérnek. A kormány hivatalos lapja rendeletet tesz közzé, amellyel felszólítják az egyházközsége­ket, hogy a rendelkezésükre álló készpénzt fizessék be az állampénztárba. Kegyetlenkedés Újszerbiában Szófia, szeptember 15. Újszerbiában egyre nagyobb méreteket­ ölt a forradalmi mozgalom. Az ország min­den részében bandák bukkantak fel, amelyek merényleteket követtek el a szaloniki Müszkübi­ vonal ellen. Ezzel megakadályozzák az élelmi­szerek és a francia hadiszerek Szerbiába való­ beszállítását. A szerb kormány ezt arra hasz­­­nálja föl, hogy véres megtorlással éljen a la­kosság ellen. Szerb bandák fölgyújtották a sza­j­loniki—üszkübi vasút mentén fekvő bolgár falvakat s a lakosságot — férfiakat, nőket, gyermekeket egyaránt — mészárolják. Több­ lelkészt megkínoztak, hogy kicsikarják belőlük­ azok nevét, akik a vasút ellen merényletet köv­­vettek el, többet pedig a templom előtt karó­hoz kötöztek, petróleummal leöntötték és meg­gyújtották őket, óriási az izgalom mindenfelé. A lapok erélyesen követelik a kormánytól, hogy hárítsák el a lakosságról ezeket a vad­állatias kegyetlenkedéseket. Németország háborúi A német-francia­belisca háború Óriási harcok Páris körül Visszaverték a franciák áttörési kísérletét Berlin, szeptember 15. .A nagyvezérkar közli a főhadiszállásról: Nyugaton a hadsereg jobbszárnyán nehéz, eddig eldöntetlen harcok folynak. A franciák által megkísérelt áttörést győ­zelmesen visszavertük. Döntés egyébként egy helyen sem történt. Stein tábornok, főhadiszállásmester. Forradalmi lázongás Párisban A munkásság Páris védelmének feladását kéri Páris, szeptember 15. (Milánón át.) A munkás szindikátusok vezetői érintke­zésbe léptek a katonai hatóságokkal, hogy Páris vezénylő tábornoka, Gallieni fogadja a küldöttségüket. Ez a fogadás az elmúlt csü­törtökön meg is történt. A küldöttség vezetője figyelmeztette a tábornokot, hogy a német had­sereg elnyomulása rettenetes szerencsétlen­ségbe fogja dönteni Páris kétmilliónyi lakos­ságát, hogy ha nem nyilvánítják Párist nyílt városnak és továbbra is amellett marad a kormány, hogy Párist meg kell védelmezni az ellenség ellen. A küldöttség végül nyomatéko­san arra kérte Gallienit, hogy adja föl Páris védelmét. .A parancsnokló tábornok azt felelte, hogy a kérelem megítélése nem rá, hanem a kormányra tartozik, mert ő csak a kormány parancsainak végrehajtására hivatott. A depu­táció küldetésének sikertelensége rettenetes föl­zúdulást keltett a párisi munkásság körében s már eddig is olyan viharos tüntetések vol­tak a kormány és­ a háború elsn, amelyek a­ forradalommal határosak. .A vészes, mindent elsöprő munkásforradalom kitörése a németek közeledésének hírére minden nap várható. Vilmos császár a gránátosok közt Berlin, szeptember 15. Az ütközet után Virton mellett, Longwytól északnyugatra, a császár kilovagolt a csatatérre megnézni a király-gránátosezredet, amelynek fia, Oszkár herceg a parancsnoka. Megölelte és meg­csókolta a herceget, gratulált a diadalhoz, azután végigment az ezred arcvonala előtt. A gépfegyver­századhoz érve, egy pillanatra megállott a császár és messze hallható hangon kérdezte a katonákat — Milyen a trefferek arányszáma? — Száz percent treff­er, felség! — felelt egy gránátos. A császár mosolygott és a négyszög közepére ment, amelyben a gránátosezred zászlóaljai idő­közben felállottak. A császár lóházról beszédet in­tézett a katonáihoz. Igy szólt: — Gyakran láttam ezt az ezredet díszszemlé­ken és hadgyakorlatokon. Nagy örömön, telik benne, hogy titeket most meghódított földön üdvö­zölhetlek. Ugy harcoltatok, ahogyan elvártam tő­letek és amint atyáitok a 10—71-es csatában küz­döttek. A virtoni csata örökkön-örökké aranybetűk­kel fog ragyogni a hadi történelemben. Ezután a német seregnek legutóbb kivívott diadalairól beszélt a császár, majd igy végezte szavait: —Mindezt a sok győzelmet egynek köszönhet­jük és ez az egy a mi jó öreg Istenünk, aki fölöt­tünk őrködik. Az összeroppanás előtt Berlin, szeptember 15. Kopenhágából jelentik: Páris védelmére még a hatvan, sőt hetven éves embereket is behívták. A főváros összes kapui zárva vannak. Olyanok az állapotok Pá­risban, hogy ostrom esetén nem tarthatja ma­gát sokáig.

Next