Pesti Napló, 1914. szeptember (65. évfolyam, 212–241. szám)
1914-09-24 / 235. szám
, Budapest, eseterfiak PESTI NAPLÓ 1914. szeptember 24. (235. számn.) A monarkia háborúi Az orosz harctérről Az oroszok már megelégelik a mészárlásokat Frankfurt, szeptember 23. A „Frankfurter Zeitung" nagy kerülő után Pétervárról a következő jelentést kapta: Egy orosz diplomata, akiről köztudomású, hogy legmeghittebb embere a cárnak, így nyilatkozott: " A német hadsereg óriási és megelőzőleg hihetetlennek tartott katonai energiát fejtett ki. Az osztrák-magyar hadsereg is brilliánsan verekedett, ellenben az orosz csatavonal mögött nagyon szomorú a helyzet. Ennek a rettenetes mészárlásnak meg kell szűnnie. Különösen azért érdekes az eiető orosz diplomatának ez a mondása, mert ugyanő volt az, aki a háború kitörésekor nyíltan hirdette, hogy az oroszok egy hónapon belül Berlinben lesznek és akkor egész Németország el fog borzadni. Érintkezés a hadifoglyokkal Bécs, szeptember 23. Beavatott diplomáciai körökben mondják, hogy az orosz kormány néhány olyan javaslatot tett az osztrák-magyar monarchia külügyminisztériumának, amelyeket valószínűleg el fogunk fogadni. A javaslatok a következők : 1. A pétervári és bécsi hadifogolyirodák lépjenek egymással közvetlen távirati összeköttetésbe. 2. Az osztrák-magyar hadifogságba jutott orosz katonaorvosokat az orosz sebesült hadifoglyok kezelésére alkalmazzák és viszont 3. Azt ajánlja az orosz kormány, hogy Oroszországból közvetlen úton lehessen pénzt küldeni az osztrák-magyar hadifogságba került orosz hadifoglyoknak. Ugyanezt lehetővé tenné a pétervári kormány az osztrák-magyar monarkiának. 4. Engedtessék meg, hogy az osztrák, illetőleg magyar hadifogságban lévő orosz polgári alattvalók, akik életük 40-ik évét már betöltötték, visszatérhessenek Oroszországba és viszont. Az a rend Galíciában Krakó, szeptember 23. A „Czas" hivatalosan közli, hogy a lembergi főtörvényszéket Ohnitzbe, a lembergi államvasút igazgatóság székhelyét pedig Teschenbe helyezték át. Bécs, szeptember 23. A „Norrod"-ban egy egyetemi hallgató, aki e hó 6-án hagyta el Lemberget, érdekesen írja le, milyen most a város. Jelenleg legfeljebb 80.000 lakosa lehet Lembergnek. Az egész város kihalt, de leginkább a gazdag belváros, amelyben a legtöbb ház teljesen üres. Orosz katona csak egy pár ezer van a városban. Erőszakosságot nem követnek el és a lakossággal sincs konfliktusuk. A legtöbb házat zárva tartják és csak reggel nyitják ki az élelmiszerek beszállítása céljából. Az üzletek is mind zárva vannak, kivéve néhány élelmiszerüzletet A kávéházak közül csak a Gaffé Avenue van nyitva, de ennek is igen kevés a vendége. Az egész város különben kihalt. Az oroszok elbocsátják a román hadifoglyokat Bukarest, szeptember 23. Az orosz határ felől meglehetős számmal érkezik ide az orosz fogságba esett román nemzetiségű katona, akiket Oroszországban lefegyvereztek, aztán a katonai fogságból elbocsátottak olyan ígérettel, hogy a háború alatt Romániában tartózkodnak. Az oroszoknak ez az eljárása, melylyel a romániai közvélemény rokonszenvét akarja megnyerni, illetékes román körökben aggodalmat kelt s további, a román semlegesség megóvására irányuló intézkedéseket fog provokálni. Bardolff ezredes kitüntetése Bécs, szeptember 23. Néhai trónörökösünk, Ferenc Ferdinánd főhercegkatonai irodájának vezetője , dr. Bardolff ezredes, az északi harctéren, mint dandárparancsnok rendkívül kitüntette magát. Most magas kitüntetésben részesült hősi magatartásáért. A cár szereti a zsidókat Krakó, szeptember 23. A moszkvai „Ruszkoje Szlovo" jelenti. Az orosz oktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy a háborúra való tekintettel a cár jóváhagyásával zsidó diákok Péterváron kivételesen két hónapig tartózkodhatnak. A szerb-montenegrói harctérről A szerb veszteség Bécs, szeptember 23. Dr. Strompf Jenő, a Wiener Bankverein tisztviselője, aki évek óta a bolgár fővárosban él és alaposan ismeri az ottani viszonyokat, érdekes levelet írt Szófiából és a többi közt ezt mondja: — Itt nem lehet tudni, hogy miként állunk a világháborúban, mert a legellentmondóbb híreket kínjuk. A pétervári (pardon, petrográdi), nisi, párisi, londoni távirati irodák persze telekürtölik a világot győzelmi hírekkel (különösen a pétervári). De a mieink és a németek jelentéséből le tudom szűrni az igazságot. Egy jól informált bolgártól halottam, aki Csapadcsoptól, a nisi bolgár követtől értesült róla, hogy a szerbek vesztesége halottakban, sebesültekben és foglyokban hatvanezer ember. A mi veszteségeink aránylag teljesen jelentéktelenek. Péter király menekül Szófia, szeptember 22. Nisből jelentik, hogy Péter király Prizrenbe menekült, mert az elkeseredett nép merényleteitől fél. Egész Szerbiában kétségbeesett a hangulat. A Karagyorgyevics-dinasztia napjai, úgy látszik, meg vannak számlálva. A szerbeknek a Száva, Duna és Drina mellett szenvedett nagy vereségei kétségbeesett hangulatot keltettek az egész népben. Anarkia Szerbiában Bécs, szeptember 23. Nisből szeptember 17-iki keltezéssel ezt jelentik: Pasics miniszterelnök valamennyi párt vezérét értekezletre hívta meg, hogy a pártok közt ajabbem ismét élesen kiütköző ellentéteket elsimítsák. A miniszterelnök felszólította a pártvezéreket, tegyék lehetővé minden pártra kiterjedő koalíciós kormány alakítását. Az értekezletet eredmény nélkül fejezték be, mert az egyes vezérek kijelentették, hogy előbb párthíveikkel kell tanácskozniuk. Kétkednek abban, hogy koalíciós kabinet létrejöhet, mert különösen a haladó párt előrelátja a dinasztia és Pasics osztrák-magyarellenes politikájának tökéletes összeomlását. Nisben a kolera egyre jobban terjed. A jobbmódú lakosság elhagyja a túlzsúfolt várost. Állítólag az udvar és a kormány már készülődik, hogy Üszkükbe költözik. A lapok legnagyobb része papiros és személyzet hijján nem jelenik meg, azonban naponta nagy mennyiségben érkeznek orosz nyelven megjelenő katonaújságok, amelyek nem közölnek egyebet, mint a hármas entente hatalmainak győzelmeit. Ezeket az újságokat a szerb katonaság közt osztják szét Mise helyett csata Mitrovica, szeptember 23. Csapatainknak a Száván való átkelése előtt, vasárnap délelőtt tíz órakor a Román állomásozó gyalogezred parancsnoksága Szerbiában elesett bajtársai lelki üdvéért ünnepies misét akart tartani. Közvetlenül a mise megkezdése előtt két népfölkelő érkezett a városba és jelentette, hogy a szerbek átkeltek a Száván. Erre nyomban alarmot fúvattak és mise helyett harcba indult az ezred, abba a győzelmes csatába, melyben a Timok-divíziót teljesen megsemmisítették. A bombavető komitácsik Zlnony, szeptember 29. Egy elfogott komitácsi érdekes vallomást tett a bombamerényletekről. Jellemző adatai a következők: — A komitácsi, ha együtt működik a rendes sorkatonasággal, azt a parancsot kapja, hogy élete biztos feláldozásával igyekezzék az ellenségnek legalább egy tisztjét elpusztítani. Erre a célra való a körülbelül legbiztosabb eszköz, a bomba. A komitácsi ül a fán, sűrű lombok között, vagy fekszik a rejtekhelyén a magas fűben, vagy egy bokor aljában és várja a kínálkozó alkalmat, hogy ezt a „kötelességét" teljesítse. Mikor az ellenség közeledik és itt az idő a bombavetésre, a komitácsi előveszi a bombát, hozzáüll egy kemény tárgyhoz, azután elkezd lassan olvasni egy, kettő, három, négy, öt, hat... Mert körülbelül tizet kell olvasni, amíg a bomba fölrobban. Azért a komitácsi hattá olvas, amikor elhajítja a bombát, talán három másodperc, amíg a bomba rendeltetési helyére ér és a tizedik másodpercben fölrobban. De a legtöbb bombavető nagyon izgatott abban a végzetes pillanatban, mikor elszánva magát a halálra, a bombát elhajítja. Ezért rendszerint csak kettőt-hármat olvas és már dobja a bombát. Ha most annak, aki elé a bomba esik, van annyi lélekjelenléte, hogy fölkapja és vissza vagy elhajitja, akkor nem történik semmi (ha. Persze ennek szempillantások alatt kell történnie és lélekjelenlét kell hozzá. Francia-angol-belista hábornak Francia kalózok az Adrián Hivatalos jelentés (Szeptember 23-án d. u. 6 órakor.) A francia flotta, amely a Punta d'Ostronak szeptember 1-én való eredménytelen bombázása óta az Adrián kívül tartózkodott, az utóbbi napokban „újabb hőstetteket" vitt véghez. A flotta e hónap 19-én reggeli 6 órakor újból megjelent a Bocce előtt, legnagyobb ágyúiból ismét egy órán át bombázta a bejárat érődéit, három ízben talált és egy tüzért megsebesített. Azután a flotta, mely öszszesen körülbelül negyven egységből állott, Lissza felé hajózott, délelőtt tíz órakor a szemafor-állomást és világítótornyot ágyúzta, két embert megsebesített, különben csak jelentéktelen kárt tudott tenni. A flotta nagyobb része körülbelül délután öt óráig operált a lisszai vizeken, azután délnyugati irányban elhagyta tevékenységének színhelyét. Visszavonulás közben a flotta egy része Pelagosa előtt is megjelent, itt is a világítótornyot bombázta. Miután a jelzőállomást elpusztította, a partra szállított matrózok az ivóvizet undorító módon bemocskolták és a szegény toronyőrök kevés élelmiszerét és néhány darab fehérneműjét magukkal vitték, ez a hajóraj is elhagyta az Adriát. Lefoglalt osztrák hajók Newyork, szeptember 1. Ideérkezett jelentések szerint azida osztrák gőzöst egy angol cirkáló elfogta és Montrealba vitte. A hajó parancsnoka, Mcu-Jt-