Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-01 / 242. szám
Trudapest, csütörtöK PESTI NAPLÓ 1914. október 1. (242. szám.f ) — Egy francia városban sok ezer új erszényt zsákmányoltak a katonák; mindenki kapott belőle, igy jutott hozzám is egy. — Egy bányász, aki olyan fáradságos munkával keresi meg a kenyerét, — jegyezte meg a biró, — nem vásárol annyi órát és aranyláncot. Alapos a gyanú, hogy maga egyike a csatatér gyalázatos hiénáinak, és ezeket a holmikat a halottaktól és sebesültektől rabolta . . . Borzasztó! És egy önkéntes szerepét meri még játszani! A bíró ezután elnapolta a tárgyalást, hogy a lefoglalt tárgyakat megbecsültesse. A vádlottat vizsgálati fogságba helyezték. (§) Sikkasztó irodaszolga. A Bamberger 1. cég üzletvezetője ez év július 31-ikén átadott egy 712 koronáról szóló csekket Bauer Árpád irodaszolgának, hogy váltsa be a postatakarékpénztárnál. Ugyanez alkalommal megbízta azzal is, hogy inkasszáljon be 796 koronát. Az irodaszolga beváltotta a csekket, beinkasszálta a 796 koronát s a kezeihez jutott 1509 koronával megszökött. A nagykereskedő cég feljelentésére a rendőrség csakhamar elfogta, de ekkor már az elsikkasztott pénzből alig volt nála néhány korona. Bauer Árpádot szerdán vonta felelőségre a törvényszék s beismerő vallomása alapján jogerősen három évi és hat hónapi börtönre ítélte. (§) A villamos tolvaja. A Városi Villamos Vasút kőbányai vonalán lévő váltóbódét ez év július 18-án feltörte egy Szitek Gyula nevü csavargó. A váltóbódéból ellopott egy váltóvasat, amelylyel aztán Kőbányán egy trafikot tört fel. A törvényszék Szitek Gyulát lopás vétségéért jogerősen két hónapi fogházra ítélte. 42 róm. kath. özvegy úriasszony, aki szeretettel gazdálkodik, egy magányos úriember vidéki otthonába vágyódik, ahol gyengéd megbecsülés ellenében végtelen kitartással és buzgó gondoskodással látná el a ház- és a gazdaságkörüli teendőket. — Szives megkeresések „Uj otthont keresek" jelige alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. KÖZGAZDASÁG A moratórium meghosszabbítása. A minisztérium a Budapesti Közlönynek október 1-jei számaiban közzétette a moratórium meghosszabbításáról szóló rendeletet. A moratórium e rendelet szerint is csak az olyan pénztartozásokra terjed ki, amelyek augusztus elseje előtt kötött ügyleten, vagy augusztus elseje előtt keletkezett más magánjogi jogcímen alakulnak. A rendelet a moratóriumot ismét csak két hónappal hosszabbítja meg, mégpedig úgy, hogy a szeptember 30-ig lejárt tartozások mind november 30-ig halasztatnak el, az októberben és novemberben lejáró tartozások pedig a lejárattól számított két hónapi halasztást kapnak. Az új rendelet összefoglalja az eddigi moratórium-rendeletek összes szabályait, ideértve a kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozó szabályokat is. A lényegesebb és kiemelkedőbb eltérések az eddigi és az új moratórium között a következők: Az új rendelet szerint mindennemű kamatot, amely augusztus 1-nél nem régibb idő óta folyik, a moratórium ideje alatt is fizetni kell. Ez a lejárt váltók után fizetendő (késedelmi) kamatokra is áll. Új tőketörlesztést a rendelet a követeléseknek két csoportjára ír elő. Fizetni kell a moratórium alatt az augusztus 1. előtt végzett, úgynevezett szellemi munkateljesítmények után járó költségekből és díjakból a lejárt tartozás 25 (huszonöt) %-át; idetartoznak az orvosi, ügyvédi, mérnöki, írói és művészi, közvetítői és ügynöki díjak is. Fizetni kell továbbá: az augusztus 1. előtt szállított áruk és más ingó dolgok lejárt vételárát és az augusztus 1. előtt végzett ipari munkateljesítmények lejárt ellenértékét október 15-től és amennyiben később járna le a tartozás, a lejárattól számított havi 10%-os részletekben. A pénzintézeti betétek kifizetésének további felszabadításáról a rendelet a következő irányokban intézkedik: A folyószámláról járó betétekről a betevő az eddigi kereteken felül a moratórium alá eső annuitások és biztosítási díjak fizetése céljából, valamint a a moratórium alól most kivett kamatok és a fent említett tőketörlesztések erejéig, ezenfelül pedig az üzeme folytatásához szükséges anyagok és áruk beszerzése végett rendelkezhetik. Pénzintézetek és biztosító társaságok más pénzintézetnél levő folyószámlái betétjeiket igénybe vehetik záloglevelek szelvényeinek, biztosítási öszszegeknek, valamint az általuk kifizetendő betétösszegeknek fedezése céljából. Nem moratóriumos váltóknál a bemutatás és óvásfelvétel határideje a moratórium alatt szünetel, a hitelező azonban a bemutatást és az óvást a moratórium alatt is eszközölheti. A kétoldalú szerződések teljesítéséről kiadott rendeletet az új rendelet abban az irányban egészíti ki, hogy a vevő teljesítést csak úgy követelhet, ha az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesíti. Kimondja végül a rendelet, hogy minden olyan bírói intézkedést, amely az adóst a hazai moratóriumtól, vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és a hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. Gabonatőzsde. Szerdán, a zsidók sosszúnapján zárva maradt a gabonatőzsde. A budapesti és a vidéki gabonaárak. Az alsóausztriai kereskedelmi és iparkamara, úgyszintén a bécsi tőzsdekamara újra megsürgették az osztrák kormánynál a gabonavámok felfüggesztésére, illetve mérséklésére, valamint a maximális gabona-és őrleményárak megállapítására vonatkozó felterjesztések elintézését. osztrák kormány úgyszólván a magyar kormány szándékától teszi függővé elhatározásait, a magyar kormány ezirányú terveiről azonban egyelőre még mit sem lehet tudni. Nem érdektelen ilyen viszonyok között, hogy a gazdák lapja, a „Köztelek" ismét a gabonájuk értékesítését ajánlja a gazdáknak és hazafias kötelességükké is teszi, hogy ne spekuláljanak a termelők ezeknél a magas áraknál. A Köztelek ezeket írja: „A „Köztelek" legutóbbi számában nyomatékosan hangsúlyoztuk és figyelmeztettük gazdáinkat arra, hogy akinek kenyérgabonafeleslege van, bocsássa forgalomba. Kötelességszerűleg adtuk ezt a tanácsot, mert nem tarthatja gazdaközönségünk magához méltónak, hogy a jelen helyzetben gabonatermésével spekuláljon. De nem is tételezhető föl gazdáinknak a jelenlegi gabonaárak mellett további áremelkedésekre való spekulációja, már azért sem, mert a mai árak mellett számítását minden egyes gazda bőven megtalálja, igyekszik tehát túladni gabonakészletén, hogy az azzal járó további kezelési költséget megtakarítsa. H Ha a vidéki gabonaárakat tekintjük és összehasonlítjuk a budapesti gabonatőzsde felszínen levő áraival, azt látjuk, hogy sokkal nagyobb az árkülönbözet, mint amennyit a budapesti paritás rendesen ki szokott tenni. A vármegyei gazdasági egyesületek jelentéseiből kitűnik, hogy a buza és rozs ára volt métermázsánként koronákban. A budapesti tőzsdén a buza ára tehát átlagban 1-8 koronával drágább, mint a vidéki piacokon. Csak Udvarhely- és Háromszék megyék közelítik meg a budapesti árakat, amely két megye bevitelre szorul rendes körülmények közt is. Még nagyobb a különbség a rozsnál, ahol csak a Budapesthez közeli két vármegye, Győr- és Veszprém megye továbbá Trencsén megye tüntet fel a többi megyénél nagyobb árakat, utóbbi azért, mert a megye területén átvonult és hosszabb ideig ott tartózkodó katonaság minden rozskészletet felemésztett, úgy, hogy ott, ma alig van rozs. A budapesti tőzsde árai tehát tulajdonképpen nem fejezik ki az ország egyéb vidékén kialakult gabonaárakhoz képest a tényleges árakat. Budapest különleges helyzetbe került, mert a vidéken a hadseregszállítók vásárolják össze a gabonát a hadtestparancsnokságok területén székelő hadbiztosságok számára, úgy, hogy a budapesti kínálat ennek folytán a legszűkebb korlátok közé szorult. Ugyanez a helyzet különben a zabnál és árpánál is, amelyekből a budapesti tőzsdén csekély a forgalom, míg ezzel szemben például egy megye területéről, Borsod megyéből, a vármegyei gazdasági egyesület maga 1200 vasúti kocsirakomány árpát és zabot szállított a hadsereg részére. A vidéken van tehát olcsóbb gabona. A fővárosi malmok is szerezhetnek vidéken olcsóbban, mint a budapesti tőzsdén és a tőzsdén jelentkező sürgős kereslet ezzel csökkenthető is lenne, aminek önkéntes folyományaként az árak sem emelkednének." Itt írjuk még meg, hogy a romániai gabonakivitelt nem tiltották el. Csak forgalmi nehézségekről van szó. A magyar és az osztrák és német állomásokra feladott gabonaküldemények összetorlódtak és forgalmi nehézségek okozták csak a kivitel időleges szüneteltetését. A gabonaárak emelkedése ellen, Bécsből táviratozzák. Gróf Stürligh miniszterelnöknél kedden megjelentek a kereskedelmi politikai központ, az egyesült kereskedelmi és iparkamarák, az ausztriai iparosok szövetsége, az ipari állandó bizottság és a terménytőzsde állandó bizottsága képviselői, hogy közöljék a miniszterelnökkel az általuk képviselt testületek követeléseit. E követelések a következők: A gabonavámok megszüntetése, a gabona és liszt magasabb árának behozatala és a készletek felvétele bevallási nyilatkozat kényszere mellett. A képviselők memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek, aki kijelentette, hogy a küldöttség által említett és a gabonaárak emelkedését ellensúlyzó eszközöket már a kormány megfontolás tárgyává tette és remélhető, hogy sikerülni fog az életbeléptetendő intézkedések tekintetében megállapodásra jutni az összes illetékes tényezőkkel. A háborús országok nagybankjainak érintkezése. A Schweizerische Nationalbank, amint erről a berlini nagybankokat értesítette, székhelyén, Zürichben Chambre Internationale des Compensations cím alatt irodát létesített, amelynek működése lehetővé fogja tenni, hogy egymással ellenséges viszonyban álló államok pénzintézetei érintkezhessenek és függő üzleti dolgaikat elintézhessék. Az első kérvény hatósági üzletvezető kirendelése iránt. Azok közt a rendkívüli intézkedések közt, melyekkel Ausztriában a gazdasági munka akadálytalan mozgását elősegíteni igyekeznek, igen érdekes és figyelemreméltó az üzletvezetőre való felügyelet intézményszerű behozatala. Jelentettük már, hogy ez miben áll. Akár a nehézségekkel küzdő cégek saját kérésére, akár a hitelezők megokolt kívánságára, a bíróság egy szakembert rendel ki, akinek az a feladata, hogy az üzletvezetést ellenőrizze és figyeljen arra, hogy a hitelezők érdekei kellően meg legyenek védve, hogy a könynyelmű gazdálkodás következményei az adósságok szaporítása és a hitelezők nagyobb megkárosítása elkerülhetők legyenek. A moratórium és általában a követelések bírói behajtásának megnehezítése tették szükségessé a hitelezők védelmét célzó ezt az intézkedést. Bécsből táviratozzák, hogy az üzletvezetésre való felügyelő kirendelése iránt tegnap érkezett az első kérvény a bécsi kereskedelmi törvényszékhez. Hirschmann és Herrmann kötött- és szövöttárukkal kereskedő cég maga kérte egy hatósági üzletvezető kirendelést. A bíróság ezt el is rendelte és az üzlet felügyeletével Capek Antal könyvelőt bizta meg. Az utalványforgalom újrafelvétele Németországgal. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében 1914. évi október 1-től kezdve Németországgal a közönséges és távirati utalvány, továbbá a levélpostai és csomag utánvételi forgalom ismét megnyílik, tehát a jelzett naptól kezdve Németországgal közönséges és távirati utalványok ismét válthatók, illetve a Németországgal való forgalomban a csomagok és levélpostai küldemények, — úgy, mint azelőtt, — ismét utánvétellel terhelhetők és postai megbízások válthatók. A Németországba szóló utalványokat, úgy, mint azelőtt, márkaértékben kell kiállítani. Az egy-egy utalványra befizethető maximális összeg 800 márka marad és ugyancsak változatlanul maradnak az utalványdíjak is. A befizetési átszámítási kulcsot azonban további intézkedésig 100 M 124 K, vagyis 100 K 1 80 M 65 PJ-ben állapították meg. A cukor árát megint fölemelték. Bécsből táviratozzák, hogy a cukorkartel tegnap tartott ülésében elhatározta a finomított cukor árának métermázsánként 1 korona 25 fillérrel való fölemelését. Az áremelést a cukorgyárosok azzal okolják meg, hogy a háború következtében a produkció jelentékenyen megcsappant, a költségek pedig erősen emelkedtek Buza Rozs Budapest 31— 27 Trencsén megye 30—32 22—24 Csongrád megye 31,5—32 21—22 Zemplén megye 30—31 20—21 Komáromamegye 31—32 22 Sopron megye 31—32 23—25 Győr megye 30—31 22—23 Veszprém megye 30—32 26—28 Temes megye 30 — Baranyamegye 28—30 — Nagykőrös 32 21 Bars megye 29—30 — Sárosmegye 30—32 20—22 Gömör megye 32 — Kisküküllőmegye 30 20 Nagyküküllőmegye 30 20 Szebenmegye 30 20 Brassómegye 30 20 Bácsbodrogmegye 28 — Csikmegye 31 21 Békésmegye 30—32 — Borsodmegye 30—31.5 — Háromszékmegye 31—33 — Udvarhelymegye 33—35 25—28 Krassószörénymegye 29 20