Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)

1914-10-01 / 242. szám

Trudapest, csütörtöK PESTI NAPLÓ 1914. október 1. (242. szám.f ) — Egy francia városban sok ezer új erszényt zsákmányoltak a katonák; mindenki kapott belőle, igy jutott hozzám is egy. — Egy bányász, aki olyan fáradságos munkával keresi meg a kenyerét, — jegyezte meg a biró, — nem vásárol annyi órát és aranyláncot. Alapos a gyanú, hogy maga egyike a csatatér gyalázatos hiénáinak, é­s ezeket a holmikat a halottaktól és sebesül­tektől rabolta . . . Borzasztó! És egy önkén­tes szerepét meri még játszani! A bíró ezután elnapolta a tárgyalást, hogy a lefoglalt tárgyakat megbecsültesse. A vádlottat vizsgálati fogságba helyezték. (§) Sikkasztó irodaszolga. A Bamberger 1. cég üzletvezetője ez év július 31-ikén átadott egy 712 koronáról szóló csekket Bauer Árpád iroda­szolgának, hogy váltsa be a postatakarékpénztár­nál. Ugyanez alkalommal megbízta azzal is, hogy inkasszáljon be 796 koronát. Az irodaszolga be­váltotta a csekket, beinkasszálta a 796 koronát s a kezeihez jutott 1509 koronával megszökött. A nagykereskedő cég feljelentésére a rendőrség csak­hamar elfogta, de ekkor már az elsikkasztott pénz­ből alig volt nála néhány korona. Bauer Árpádot szerdán vonta felelőségre a törvényszék s beis­merő vallomása alapján jogerősen három évi és hat hónapi börtönre ítélte. (§) A villamos tolvaja. A Városi Villamos Vasút kőbányai vonalán lévő váltóbódét ez év július 18-án feltörte egy Szitek Gyula nevü csa­vargó. A váltóbódéból ellopott egy váltóvasat, amelylyel aztán Kőbányán egy trafikot tört fel. A törvényszék Szitek Gyulát lopás vétségéért jog­erősen két hónapi fogházra ítélte. 42 róm. kath. özvegy úriasszony, aki szeretettel gazdálkodik, egy ma­gányos úriember vidéki otthonába vágyódik, ahol gyengéd megbecsü­lés ellenében végtelen kitartással és buzgó gondoskodással látná el a ház- és a gazdaságkörüli teen­dőket. — Szives megkeresések „Uj otthont keresek" jelige alatt e lap kiadóhivatalába kéretnek. KÖZGAZDASÁG A moratórium meghosszabbítása. A minisz­térium a Budapesti Közlönynek október 1-jei számaiban közzétette a moratórium meghosszab­bításáról szóló rendeletet. A moratórium e rendelet szerint is csak az olyan pénztartozásokra terjed ki, amelyek augusz­tus elseje előtt kötött ügyleten, vagy augusztus elseje előtt keletkezett más magánjogi jogcímen alakulnak. A rendelet a moratóriumot ismét csak két hónappal hosszabbítja meg, még­pedig úgy, hogy a szeptember 30-ig lejárt tartozások mind november 30-ig h­alasztatnak el, az októberben és novemberben lejáró tartozások pedig a lejárat­tól számított két hónapi halasztást kapnak. Az új rendelet összefoglalja az eddigi mora­tórium-rendeletek összes szabályait, ideértve a kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozó szabályokat is. A lényegesebb és kiemelkedőbb eltérések az eddigi és az új moratórium között a következők: Az új rendelet szerint mindennemű kamatot, amely augusztus 1-nél nem régibb idő óta folyik, a moratórium ideje alatt is fizetni kell. Ez a lejárt váltók után fizetendő (késedelmi) kamatokra is áll. Új tőketörlesztést a rendelet a követeléseknek két csoportjára ír elő. Fizetni kell a moratórium alatt az augusztus 1. előtt végzett, úgynevezett szel­lemi munkateljesítmények után járó költségekből és díjakból a lejárt tartozás 25 (huszonöt) %-át; idetartoznak az orvosi, ügyvédi, mérnöki, írói és művészi, közvetítői és ügynöki díjak is. Fizetni kell továbbá: az augusztus 1. előtt szállított áruk és más ingó dolgok lejárt vételárát és az augusztus 1. előtt végzett ipari munkateljesítmények lejárt ellen­értékét október 15-től és amennyiben később járna le a tartozás, a lejárattól számított havi 10%-os részletekben. A pénzintézeti betétek kifizetésének további felszabadításáról a rendelet a következő irányok­ban intézkedik: A folyószámláról járó betétekről a betevő az eddigi kereteken felül a moratórium alá eső an­nuitások és biztosítási díjak fizetése céljából, vala­mint a a moratórium alól most kivett kamatok és a fent említett tőketörlesztések erejéig, ezenfelül pedig az üzeme folytatásához szükséges anyagok és áruk beszerzése végett rendelkezhetik. Pénzintézetek és biztosító társaságok más pénzintézetnél levő folyószámlái betétjeiket igénybe vehetik záloglevelek szelvényeinek, biztosítási ösz­szegeknek, valamint az általuk kifizetendő betét­összegeknek fedezése céljából. Nem moratóriumos váltóknál a bemutatás és óvásfelvétel határideje a moratórium alatt szüne­tel, a hitelező azonban a bemutatást és az óvást a moratórium alatt is eszközölheti. A kétoldalú szerződések teljesítéséről kiadott rendeletet az új rendelet abban az irányban egészíti ki, hogy a vevő teljesítést csak úgy követelhet, ha az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesíti. Kimondja végül a rendelet, hogy minden olyan bírói intézkedést, amely az adóst a hazai moratóriumtól, vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és a hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. Gabonatőzsde. Szerdán, a zsidók s­osszúnap­ján zárva maradt a gabonatőzsde. A budapesti és a vidéki gabonaárak. Az alsó­ausztriai kereskedelmi és iparkamara, úgyszintén a bécsi tőzsdekamara újra megsürgették az osztrák kormánynál a gabonavámok felfüggesztésére, il­letve mérséklésére, valamint a maximális gabona-és őrleményárak megállapítására vonatkozó felter­jesztések elintézését­­­. osztrák kormány úgyszól­ván a magyar kormány szándékától teszi függővé elhatározásait, a magyar kormány ezirányú tervei­ről azonban egyelőre még mit sem lehet tudni. Nem érdektelen ilyen viszonyok között, hogy a gaz­dák lapja, a „Köztelek" ismét a gabonájuk értéke­sítését ajánlja a gazdáknak és hazafias kötelessé­gükké is teszi, hogy ne spekuláljanak a termelők ezeknél a magas áraknál. A Köztelek ezeket írja: „A „Köztelek" legutóbbi számában nyomaté­kosan hangsúlyoztuk és figyelmeztettük gazdáin­kat arra, hogy akinek kenyérgabonafeleslege van, bocsássa forgalomba. Kötelességszerűleg adtuk ezt a tanácsot, m­ert nem tarthatja gazdaközönségünk magához méltónak, hogy a jelen helyzetben ga­bonatermésével spekuláljon. De nem is tételezhető föl gazdáinknak a jelenlegi gabonaárak mellett to­vábbi áremelkedésekre való spekulációja, már azért sem, mert a mai árak mellett számítását minden egyes gazda bőven megtalálja, igyekszik tehát túl­adni gabonakészletén, hogy az azzal járó további kezelési költséget megtakarítsa. H Ha a vidéki ga­bonaárakat tekintjük és összehasonlítjuk a buda­pesti gabonatőzsde felszínen levő áraival, azt lát­juk, hogy sokkal nagyobb az árkülönbözet, mint amennyit a budapesti paritás rendesen ki szokott tenni. A vármegyei gazdasági egyesületek jelenté­seiből kitűnik, hogy a buza és rozs ára volt méter­mázsánként koronákban. A budapesti tőzsdén a buza ára tehát átlagban 1-8 koronával drágább, mint a vidéki piacokon. Csak Udvarhely- és Háromszék megyék közelítik meg a budapesti árakat, amely két megye bevitelre szorul rendes körülmények közt is. Még nagyobb a különbség a rozsnál, ahol csak a Budapesthez kö­zeli két vármegye, Győr- és Veszprém megye to­vábbá Trencsén megye tüntet fel a többi megyénél nagyobb árakat, utóbbi azért, mert a megye terü­letén átvonult és hosszabb ideig ott tartózkodó ka­tonaság minden rozskészletet felemésztett, úgy, hogy ott, ma alig van rozs. A budapesti tőzsde árai tehát tulajdonképpen nem fejezik ki az ország egyéb vidékén kialakult gabonaárakhoz képest a tényleges árakat. Budapest különleges helyzetbe ke­rült, mert a vidéken a hadseregszállítók vásárolják össze a gabonát a hadtestparancsnokságok terüle­tén székelő hadbiztosságok számára, úgy, hogy a budapesti kínálat ennek folytán a legszűkebb kor­látok közé szorult. Ugyanez a helyzet különben a zabnál és árpá­­­nál is, amelyekből a budapesti tőzsdén csekély a forgalom, míg ezzel szemben például egy megye területéről, Borsod megyéből, a vármegyei gazda­sági egyesület maga 1200 vasúti kocsirakomány árpát és zabot szállított a hadsereg részére. A vidé­ken van tehát olcsóbb gabona. A fővárosi malmok is szerezhetnek vidéken olcsóbban, mint a buda­pesti tőzsdén és a tőzsdén jelentkező sürgős keres­let ezzel csökkenthető is lenne, aminek önkéntes folyományaként az árak sem emelkednének." Itt írjuk még meg, hogy a romániai gabona­kivitelt nem tiltották el. Csak forgalmi nehézségek­ről van szó. A magyar és az osztrák és német állo­másokra feladott gabonaküldemények összetorlód­tak és forgalmi nehézségek okozták csak a kivitel időleges szüneteltetését. A gabonaárak emelkedése ellen, Bécsből táviratozzák. Gróf Stürligh miniszterelnöknél ked­den megjelentek a kereskedelmi politikai központ, az egyesült kereskedelmi és iparkamarák, az ausz­triai iparosok szövetsége, az ipari állandó bizottság és a terménytőzsde állandó bizottsága képviselői, hogy közöljék a miniszterelnökkel az általuk kép­viselt testületek követeléseit. E követelések a kö­vetkezők: A gabonavámok megszüntetése, a gabona és liszt magasabb árának behozatala és a készletek felvétele bevallási nyilatkozat kényszere mellett. A képviselők memorandumot nyújtottak át a minisz­terelnöknek, aki kijelentette, hogy a küldöttség ál­tal említett és a gabonaárak emelkedését ellen­súlyzó eszközöket már a kormány megfontolás tár­gyává tette és remélhető, hogy sikerülni fog az életbeléptetendő intézkedések tekintetében megálla­podásra jutni az összes illetékes tényezőkkel. A háborús országok nagybankjainak érint­kezése. A Schweizerische Nationalbank, amint erről a berlini nagybankokat értesítette, székhelyén, Zürichben Chambre Internationale des Compensa­tions cím alatt irodát létesített, amelynek műkö­dése lehetővé fogja tenni, hogy egymással ellensé­ges viszonyban álló államok pénzintézetei érintkez­hessenek és függő üzleti dolgaikat elintézhessék. Az első kérvény hatósági üzletvezető kiren­delése iránt. Azok közt a rendkívüli intézkedések közt, melyekkel Ausztriában a gazdasági munka akadálytalan mozgását elősegíteni igyekeznek, igen érdekes és figyelemreméltó az üzletvezetőre való felügyelet intézményszerű behozatala. Jelentettük már, hogy ez miben áll. Akár a nehézségekkel küzdő cégek saját kérésére, akár a hitelezők meg­okolt kívánságára, a bíróság egy szakembert ren­del ki, akinek az a feladata, hogy az üzletvezetést ellenőrizze és figyeljen arra, hogy a hitelezők érde­kei kellően meg legyenek védve, hogy a köny­nyelmű­ gazdálkodás következményei az adósságok szaporítása és a hitelezők nagyobb megkárosítása elkerülhetők legyenek. A moratórium és általában a követelések bírói behajtásának megnehezítése tet­ték szükségessé a hitelezők védelmét célzó ezt az intézkedést. Bécsből táviratozzák, hogy az üzlet­vezetésre való felügyelő kirendelése iránt tegnap érkezett az első kérvény a bécsi kereskedelmi tör­vényszékhez. Hirschmann és Herrmann kötött- és szövöttárukkal kereskedő cég maga kérte egy ható­sági üzletvezető kirendelést. A bíróság ezt el is ren­delte és az üzlet felügyeletével Capek Antal köny­velőt bizta meg. Az utal­ványforgalom újrafelvétele Német­országgal. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében 1914. évi október 1-től kezdve Németországgal a közönséges és távirati utalvány, továbbá a levél­postai és csomag utánvételi forgalom ismét meg­nyílik, tehát a jelzett naptól kezdve Németország­gal közönséges és távirati utalványok ismét vált­hatók, illetve a Németországgal való forgalomban a csomagok és levélpostai küldemények, — úgy, mint azelőtt, — ismét utánvétellel terhelhetők és postai megbízások válthatók. A Németországba szóló utalványokat, úgy, mint azelőtt, márkaér­tékben kell kiállítani. Az egy-egy utalványra be­fizethető maximális összeg 800 márka marad és ugyancsak változatlanul maradnak az utalvány­díjak is. A befizetési átszámítási kulcsot azonban további intézkedésig 100 M­­ 124 K, vagyis­ 100 K 1 80 M 65 PJ-ben állapították meg. A cukor árát megint fölemelték. Bécsből táv­iratozzák, hogy a cukorkartel tegnap tartott ülésé­ben elhatározta a finomított cukor árának méter­mázsánként 1 korona 25 fillérrel való fölemelését. Az áremelést a cukorgyárosok azzal okolják meg, hogy a háború következtében a produkció jelen­tékenyen megcsappant, a költségek pedig erősen emelkedtek Buza Rozs Budapest 31— 27 Trencsén megye 30—32 22—24 Csongrád megye 31,5—32 21—22 Zemplén megye 30—31 20—21 Komáromamegye 31—32 22 Sopron megye 31—32 23—25 Győr megye 30—31 22—23 Veszprém megye 30—32 26—28 Temes megye 30 — Baranyamegye 28—30 — Nagykőrös 32 21 Bars megye 29—30 — Sárosmegye 30—32 20—22 Gömör megye 32 — Kisküküllőmegye 30 20 Nagykü­küllőmegye 30 20 Szebenmegye 30 20­­ Brassómegye 30 20 Bácsbodrogmegye 28 — Csikmegye 31 21 Békésmegye 30—32 — Borsodmegye 30—31.5 — Háromszékmegye 31­—33 — Udvarhelymegye 33—35 25—28 Krassószörénymegye 29 20

Next