Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-04 / 245. szám
Budapest, 1914. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: feétd évre _ _ 32 kor. — fil. Fél évre _ _ _ 16 „ — M Vggradém H M 8 H —• n **7 Mr*_ 3 m 80 „ Egyes símen: Budapesten, lidércen és pályaudvarokon 12 fillér 65-ik évfolyam. 245. szám Vasárnap, október 4. ESTI NAPLÓ APRÓ HIRDETÉSEK ÁRAI Egyes szó 6 filér, hatagabb betűvel 12 fillér Qm^kl milliméter qrbM^ ml, dijreabá* sxerlot Megjelenik létfögvételével naponkint Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. ker., Vilmos császár útja 55. Harc Máramarosban Hivatalos jelentés Illetékes helyen ma este a következő közleményt adták: "Az egyedüli orosz hadoszlop, amelyik még az ország területén van, a Kőrösmezőnél betört orosz csapat, amelyik még a mai napon is csak kisebb határvédelmi osztaggal találta szemközt magát. Miután ezen legexcentrikusabb vonalraaz útban levő megerősítések csak most érkeznek meg, a mi védelmi csapatainknak ennélfogva Hoszumezőig kellett visszavonulniok, ahol a részben már megérkezett, részben közeledő segédcsapatokkal együtt előreláthatólag véget vetnek ezen epizódnak is. Csapatainknak Hosszúmezőre ixiló visszavonulása folytán Máramarosszigetet ideiglenesen ki kellett üríteni és a vármegye közigazgatása Huszton folytatja rendes működését mindaddig, amíg az oroszok visszaverése után ismét Máramarosszigetre mehet vissza. A többi kárpáti szorosokban csapataink mindenhol győzelmesen vonulnak előre. A német seregek győzelmes előrenyomulása Visszaverték a franciák áttörési kísérleteit — Antwerpen erődjei német kézen Berlin, október 3. A nagyvezérkar közli: A nagy főhadiszállás jelenti október 2-án este 10 órakor. Hadseregünk nyugati szárnya a franciák ismételt áttörési kísérleteit elhárította. Royetől délre a franciák állásaikból ki vannak űzve. A harcvonal közepén a helyzet változatlan maradt. Az Argonnesekben előrehaladó csapataink jelentékenyen elöl felé való előnyomulásukban lényeges előnyöket vívtak ki.A Maastól keletre a franciák Toulból erélyes éjszakai támadásokat intéztek ellenünk, amelyeket, súlyos veszteségeket okozva nekik, visszavertünk. "Antwerpen előtt Wavre, St. Catherine-erődöt Dorpweldt-redoutot a térközművekkel együtt tegnap délután öt órakor rohammal bevettük. Wadhem-erőd körül van zárva. Fermonde nyugatra kitolt fontos erőd birtokunkban van. Rheims bombázása London, október 3. A Daily Telegraph jelenti Párisból: Rheims bombázása immár kilenc nap óta folyik. A várost majdnem összes lakosai elhagyták. Az utolsó órákat a pincékben voltak kénytelenek eltölteni. Osovietz ostroma Berlin, október 3. A „Morning Post" pétervári távirata szerint a németek folytatják Osovietz bombázását. A harc eredménye még bizonytalan, a legrosszabb esetben azonban a vár teljesítette azt a feladatát, hogy feltartóztatta az ellenséget míg az orosz csapatok összevonása megtörtént. Az orosz betörés írta: gróf Andrássy Gyula Széles körökben ijedtséget okozott az a tény, hogy az orosz seregek magyar földet taposnak és Máramarosban még ma is határunkon belül állanak. Ez az aggodalom érthető és természetes, de túlzott. A fájdalom és megdöbbenés jogos, de az ijedtség nem. Az oroszok betörése nem jelent ujabb katonai sikert s előrelátható volt. Miután Galicia nagy részét kiürítettük s ideiglenesen az oroszok uralkodnak a Kárpátok északi lejtőjén, várni lehetett, hogy egyes csapatokkal a mi határainkat is átlépik. Ezzel több célt szolgálnak. Egyrészt talán meg akarnak ijeszteni, pánikot akarnak kelteni a magyar társadalomban, ami átragadhat a hadseregre is, amely ezer meg ezer látható és láthatatlan szállal van a nemzet testéhez éslelkéhez kötve, amelynek érzelmeit osztja, amelynek önbizalma erősíti, csüggedése gyengiti. Tőlünk függ, hogy e számitás kudarcot valljon. Ne ijedjünk meg. Legyünk bátrak és akkor a hadseregre se fog káros hatással birni hangulatunk. Másik célja lehet az orosz vezetőségnek gróf Bobrinszki agitációjának gyümölcsét élvezni és magyar rutének között propagandát csinálni. Ettől a veszélytől sincs mit tartani. Egyesek hűsége meg fog talán tántorodni, a tömegekben azonban bízom. Olyan mozgalom nem fog megindulni, amely veszélyeztetné a magyar állam szilárdságát és bárminő befolyást gyakorolhat a háború lefolyássára. Azon cél is vezetheti az oroszokat, hogy nagyobb csapatrészeket kössenek le a hosszú Kárpátvonal mentén s azon alternativa elé állítanak, hogy vagy kénytelenek legyünk országunk egyes részeit a pusztításnak kitenni, vagy a főhadseregünket gyengítsük meg. Az a gondolat is vezetheti az orosz, hadsereget, hogy balszárnyát biztosítsa s a Kárpátok szorosait uralja. A román közvéleményre is hatást akar gyakorolni a betöréssel, de az sem lehetetlen, hogy a magyarországi offenzívához azért nyúl, hogy a Galíciába való esetleges visszavonulásnak, a mi főerőinkkel szemben erkölcsi hatását ellensúlyozza. Igen valószínűtlen azonban az, hogy a betörések célja a hadműködések színhelyét Magyarországra áttenni és a főhadsereggel Budapest felé nyomulni. A mi főhadseregünk Galicia nyugati részében harcrakészen és harcképesen áll. A németek egyes hadosztályaival egyesülve, erősebb, mint valaha volt, minden percben újra az offenzívát ragad- hatja meg. E hadsereg legyőzése előtt az oroszok nem nyomulhatnak Budapest felé, mert akkor meg kell osztani csapatainkat és annak tennék ki magukat, hogy egyenkénti megveretés után a Magyarországba előrenyomuló hadsereget visaszavonulási útjától elvághatjuk. r Az orosz offenzíva iránya általában Bécs s legvalószínűbben Berlin lesz, nem pedig Budapest. Tehát ne aggódjunk. Vagy aránylag kisebb jelentőségű betöréssel állunk szemben, vagy az oroszok olyan hibát követnek el, amelyen csak örülnünk kellene, mert végleges győzelmünket segítheti elő. •,•••. ^•flX." / Vannak, akik rossz néven veszik, hogy hadvezetőségünk nem törekedett a határunkat hermetbe elzárni és megvédeni az orosz betörés ellen, de ez a ) vád igazságtalan! Ma minden máskor legjogosultabb egoizmust, minden partikuláris érdeket háttérbe kell szorítani és lelkünk egész erejével csak a végleges győzelmet kell kívánnunk. * Nem szabad abból a szempontból bírálnunk a hadműveleteket, hogymi használ speciálisan momentán nekünk, magyaroknak, mi távolítja el határunktól a háború veszedelmeit, hanem mérvadó szempont egyedül csak az lehet, hogy mit kíván a stratégiai összhelyzet. Ha ma nem is lesz Magyarország a harc tere, de legyőzik főhadseregünket, biztosan tudhatjuk, hogy előbb-utóbb minket is el fognak árasztani s hogy az ellenség azt fogja velünk csinálni, amit akar. Ha ellenben ma nálunk is folyik: harc, de végül mi győzünk, helyre-' hozhatjuk a szenvedett károkat. Ma mindenkinek készen kell lenni áldozni s ma nem csinálhatunk különbséget az együtt küzdők speciális érdekei között. A sors eddig a magyar földet megkímélte, de nincs jogunk azt követelni, hogy ez mindig így legyen. "Akkor sem szabadna csüggedni, ha az ellenség útját erre venné; ellenkezőleg csak annál nagyobb elszántsággal és kitartással kellene küzdenünk. Merem állítani, hogy senki sem érezhet intenzívebben magyar hazájáért, mint én; senki sem tudja magát kizárólagosabban magyarnak, mint én, de mivel tudom, hogy Magyar Lapunk mai száma 28 oldal