Pesti Napló, 1914. október (65. évfolyam, 242–272. szám)
1914-10-31 / 272. szám
u Buuspest, somon PESTI NAPLÓ 1914. október 31. T572. staft záros cédulákat terjesztettek a német császár népével és a következő török betűs felírással: — A szultán ő felsége és az a háromszáz millió mohamedán, akik szétszórva élnek a föld színén, de egyek a kalifa iránti tiszteletben, meg lehetnek győződve arról, hogy Németország császárja mindenha barátjuk leend. Ez a mondat a német császárnak 1908-ign Damaszkuszban mondott beszédjéből való. Világok harca Olaszország Sonnino nem fogadta el a külügyi tárcát Frankfurt, október 30. !A frankfurter Zeitung jelenti Rómából. Sonnino. hír szerint, nem fogadta el a nett fölajánlott külügyi tárcát. összehívják az olasz parlamentet Róma, október 30. A Tribuna jelenti, hogy az olasz parlamentet november utolsó harmadában összehívják, de az ülésszak legfeljebb december 20-ig fog tartani A kormány csupán az állami költségvetést fogja napirendre tűzni, de teljesen bizonyos, hogy a világháború következtében támadt helyzet és Olaszország magatartása is szóba kerül. Tudja ezt a sportítány s ezért azoniparkodik, hogy a vita lehetőleg nyugodt legyen, tehát mindenekelőtt arra törekszik, hogy a többségi pártoknak csak olyan szónokai vegyenek részt a vitában, akiknek mérsékelt hangja biztosíték arra, hogy bonyodalmak nem fognak bekövetkezni és valamely párt nem fog a hadviselő felek valamelyike mellett állást foglalni Az olasz hadihitel nehézségei Róma, október 30. A Giornale d Italia jelenti: Azt beszélik, hogy Rubini pénzügyminiszter és a kormány többi tagjai között nézeteltérés merült fel a katonai pénzügyi kérdés tekintetében és különösen azon eljárás tekintetében, hogy miként szerezzék be a szükséges pénzügyi eszközöket, hogy a hadsereg kiadásait fedezhessék. Róma, október 80. A Stefani-ügynökség határozottan megcáfolja a kincstári miniszter és hadügyminiszter között a hadiszükségletek tárgyában állítólag támadt nézeteltérések hínét A két miniszter közötti egyetértés sohasem volt megzavarva. Az olasz kormány szigorú semlegessége Róma, október 30. Az Enrico Millo szabadon bocsátásával kapcsolatosan hire jár, hogy a genovai prefektust nyugalomba helyezik, mert állítólag nem tartotta a kormánynak a hadisugárukra vonatkozó intézkedéseit annyira szem előtt, mint ahogy a kormány szerette volna. Iodalom és az osztrák-magyar monarchia nagyon rokonszenves Bulgáriában Abban bizonyosak lehetünk, hogy Macedóniáról Bulgária nem fog megfeledkezni. A bolgár sereg minden eshetőségre készen áll. A hármas entente nagy erőfeszítéseket tesz, román és szerb területeket ígér Bulgáriának, ha belép az új Balkán-blokkba. A bolgár kormány azonban nem engedi magát félrevezettetni. A hármas entente ügynökei lázasan dolgoznak. A görög csapatok Albániában Athén, október 30. Az Athéni Távirati Ügynökség jelenti: Az összes hatalmak teljesen jogosnak ismerték el azokat az okokat, amelyek a görög kormányt arra kényszerítették, hogy Észak-Epiruszt újra megszállják. Hir szerint az autonóm Epirusz összes kerületeinek teljes megszállása nemsokára befejezést nyer. A Balkán Harc a bolgár-görög határon Szófia, október 30. A bolgár távirati ügynökség jelenti: " A bolgár és görög határőrök között Golesovónál összeütközés volt, amely hét óra hoszszáig tarrtott. A harcot az okozta, hogy a görögök semleges határterületen futóárkokat akartak ásni. Bolgár részről egy katona megsebesít a görögök részéről pedig egy meghalt és Iretia megsebesült. Az entente kudarca Szófiában bolgár miniszterelnök nyilatkozata Berlin, október 3. A Tageblatt szófiai tudósítója beszélt Radoskwotz miniszterelnökkel, aki a helyzetről igy nyilatkozott: — Eddig tehetséges volt Bulgária semlegességét szigorúan megőrizni és minden szomszéd állammal fen tar fiattii a barátságos viszonyát. "A német bi-í.i. Orosz hadifogoly~élet Dr. Sch., egy előkelő német úr beszéli el érdekesen az orosz hadifoglyok életét az alábbiakban. "A német úr túl van az ötven éven , korára való tekintettel haza engedték. Ennek a szabadulásnak nagy ára volt: a hadifogság válogatott szenvedése. Gyanútlanul hagytam el az én kedves libaui otthonomat Windauba mentem néhány napra,uti öltözék volt rajtam, a bőröndömben pedig egy frakk. Vasárnap reggel volt, augusztus 2-ikán, amikor délelőtt tíz órakor elfogtak. Elvittek a rendőrségre, ahol röviden közölték velem, hoggy háború van s nekem esti hét óráig el kell hagynom a várost Nem mehetek azonban oda, ahova akarok, mert hadifogoly vagyok és más foglyokkal együtt Saratovba fognak szállítani. Kértem, hogy engedjenek előbb Libauba pénzért és ruhaneműekért, amire a rendőrtiszt így felelt: — Nem, barátom, Libauba csak akkor mehet ismét, ha a poroszokat elvertük. Várjon csak, most jön a nagy pogrom! A zsidókkal és a poroszokkal hamarosan el fogunk bánni! - A pályaudvaron borzasztó tolongás. Asszonyok, férfiak, gyermekek futkostak ide-oda- Másodosztályú jegygyel marhaszállító vagyonokba tömték az embereket. Néhány állomás után az asszonyokat és a gyermekeket kirakták, a férfiakat azonban tovább vitték. Miután folyton katonavonatokkal találkoztunk, az ötödik napon megérkeztünk Saratovra. Sokáig bolyongtunk csomagjainkkal az utcákon, mert senki sem akart szállást adni nekünk. Végre is egy öreg németnél kaptam lakást Azután a rendőrségen jelentkeztünk. Az írásaimat már Vindauban elvették, s egy úti igazolványt adtak helyettük. Most ezt is elszedték és minden irás nélkül hagytak. Tudtunkra adták, hogy a pénzünkért szabadon élhetünk Saratovban, vagy pedig foglalkozást is kereshetünk. Az engedély nagyon szép volt, de az oroszok becsukatták előttünk az ajtójukat a németek pedig nyíltan megmondták, hogy nem mernek minket alkalmazni. Jöttek azután egyéb bajok is. A harmadik napon hajnalban kizavartak ágyunkból, szétdobálták a holminkat, elvették a pénzünket, óránkat késünket s minden tizenhét és negyvenöt év közötti férfit letartóztattak. Írásaink Vindauból még nem érkeztek meg, s mindenkit akin nem látszott meg, hogy tul van a negyvenöt éven, beszállítottak egy úgynevezett orosz fogházba. Nem lehet leirni azt a piszkot, amely ebben a fogházban várakozott a foglyokra. Már sok internált volt benne elhelyezve, minden helyiségben huszonöt-harminc, holott a felének is szűk volt a hely. Most ide tömték be az újabb foglyokat. Három napig semmiféle élelmet nem adtak, végre belöktek néhány veder ivóvizet. Az őrök nagyon csodálkoztak azon, hogy a németek a víz egy részét nem itták meg, hanem mosakodásra használták. Azután adtak meleg ételt, rettenetes orosz fogházi kosztot Ide internálták a Saratovban állandóan letelepedett németeket is, közöttük olyanokat, akik itt születtek Kilenc napig tartott ez a kálvária, azután a foglyokat átadták a katonai hatóságnak, amely iskolákba szállásolta őket és — szinte hihetetlen — visszaadta a pénzüket és megengedte, hogy gondoskodjanak önmagukról. De meddig tartott ez így! Egy nap parancs érkezett: „Mindenfoglyot Orenburgba vagy Vjatkába kell szállítani Akinek pénze van, utazhatik a saját költségén, a többieket a katonavonat viszi. Természetesen mindenki a saját költségén utazott. Vjatkából a kormányzóság belsejébe szálították a foglyokat, előbb Kocelicbe, majd onnan szétosztották őket falvakba azzal, hogy ott szabadon élhetnek. Ugyanígy történt az orenburgi csoporttal. Ide négy öreg embert is vittek, akiknek az iratai nem érkeztek meg s már jóval túl voltak az ötvenen. Közöttük voltam én is. Orenburgban azután kis tatár falvakba osztották el az embereket Egy részüket keresztülvitték az Ural folyón , négy nap, négy éjszaka egy régi teveistállóba zárták. Harminchatan szorongtak és fulladoznak a szűk helyen, anélkül, hogy három napig egy falat ételt kaptak volna. Végre ezek is tatárfalvakba kerültek, ahová ugyanakkor német fogoly katonákat és sebesülteket szállítottak. A négy öregnek közben megtalálták az írásait s visszamehettek Saratovba. Ezeknek az öregeknek kétségbeejtő sorsuk kezdődött Saratovban: szakadatlan munkakeresés, mindeji eredmény nélkül Egyikük egy varietében lépett fel mint angol énekes, a második napon azonban betiltotta szereplését a rendőrség, azzal a megokolással, hogy „az orosz becsületbe ütközik, ha egy német a plakátokon angolnak hirdetheti magát". Egyáltalában minden eszközt felhasznál az orosz hatóság arra, hogy a németeket kenyérkeresetüktől megfossza. Két fiatal takácsot — az egyik tizenöt, a másik tizenhat éves — Lodzból Saratovba küldtek. Gyárban dolgoztak, az írásaik rendben voltak, mégis elfogták őket. A legborzasztóbb orosz csőcselék közé zárták, három napig nem adtak nekik enni, azután Moldovába küldték őket ahol ismét három napig fogságban ültek. Innen visszaszállították a fiatal embereket Saratovba s bilincsbe verve vitték keresztül a városon. Végre kiszabadultak a fogházból s most mehettek „munkát keresni". A szerencsétlenek meleg ruha nélkül éjszakáztak az erdőben, amíg azután az éhség valahogyan hozzánk kergette. Tehetségünk szerint segítettünk rajtuk. Éppen ebben az időben adott ki a saratovi kormányzó, Kniast Gsierinski-Sihmatov negyvenezer példányban egy röpirat felé. Ez volt a címe: „Német borzalmak". Végre megjött az engedély, hogy mi négyen, „öregek" elutazhatunk Németországba. Miután elképzelhetetlen nehézségek árán megszereztük iratainkat, elindulhattunk a „barátságos" Saratovból. Éppen ekkor hívták be a népfölkelést• Micsoda szomorú alakokat láttunk! A legtöbbnek rongyokba volt burkolva a lába, rongyos volt a nadrágja. Ezt az öltözéket katonazubbony egészítette ki. Kétszáz ember között ötvennek semmiféle lőfegyvere sem volt, a többinek pedig tizenhatféle puskája Finnországon utaztunk keresztül lefüggönyözött ablakú kocsikban, erős őrség kísérettel. Amerre csak megfordultunk, semmi hazafias érzést nem tapasztaltunk, az emberek senkinek sem hisznek, az újságoknak legkevésbbé. Stockholmban azután fellélegzettünk. A német segítő egyesületek nagy barátsággal fogadtak minket Amikor pedig ismét a hazai földre léptünk, az átélt szenvedésekre úgy gondoltunk, mint egy csúnya álparas. Spanyolország Spanyolország fegyveres semlegessége Milano, október 30. Madridi lapok jelentése szerint Spanyolországban a komoly nemzetközi helyzetre való tekintettel azt az évfolyamot, amelyet most kellett volna elbocsátani, a zászlók alatt tartják Kína t • Általános mozgósítás Kínában Konstantinápoly, október 30. Hire jár, hogy Kínában általános mozgósításszerű intézkedés legközelebbre várható.