Pesti Napló, 1934. július (85. évfolyam, 146–171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
Budapest, 1934 85. évfolyam 146. szám Vasárnap, július 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . 4.5 pengő Negyedévre . 10.80 pengő Félévre. . . . 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken is a pályaudvarokon. 16 fillér ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap 32 fillér SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 84 szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20 M. TELEFONJ 485—50-től 455-57-10, 464-18 és 464-19. Szerkesztőség Bécsbeni L. Kohlmarkt 7. Forradalmat szerveztek Hitler ellen v® a rohamcsapatok, Röhm minisztert és Schleicher tábornokot agyonlőtték A forradalmat leverték, a vezetőket részben megölték, részben letartóztatták agyarország nemzetközi helyzete Európában Barthou utazása után írta: gróf BETHLEN ISTVÁN Aggódva és lélegzetvisszafojtva figyeli a magyar közvélemény a nemzetközi politika eseményeit. A világbéke barométere, úgy látszik, újból süllyedő tendenciát mutat Hogy pusztító zivatart jelez-e vagy termékenyítő langyos nyári esőt, előre látni képesek nem vagyunk. Az események éles megfigyelése, azok gondos mérlegelése, a legmesszebbmenő óvatosság és a pozícióink javítására esetleg adódó alkalmak kellő kihasználása lehet ily körülmények közt magunk tartásának egyedüli zsinórmértéke. Sem a mindenbe való fatalista belenyugvás és az avval járó lemondás, sem bohócokhoz illő fontoskodás vagy hencegés sorsunkon nem lendíthetnek. Ne essünk kétégbe, ha látszólag nehéz időik közelednek és leüljünk könnyelmű győzelmi tort sem, haövidéletű taktikai sikereink vannak, mert mind a kettő csak arra jó, hogy ellenfeleink fejét fokozza. Nézzünk mindenekelőtt szemébe az adott helyzetnek, mert egyelőre ez az egyedüli, amit ehetünk. Ma már kézenfekvőnek látszik, hogy a Briand-féle népszövetségi politikának a nemetközi életben egyelőre vége szakadt. Franiaország ezt a politikát magától messzedobva visszatért a Poincaré-féle nacionalizmushoz, amely Shylock módjára a maga fontosát a francia biztonság biztosítása címén önyörtelenül igyekszik a legyőzötteken beajtani és ebből a célból nemzetközi hadseret gyűjt maga köré, amelyet Barthou úr oboroz most össze. Pedig nincsen Európában ma ország, melynek a biztonsága szilárdabb alapokon ilana, mint Franciaországé. Ha szűkkeblű, így és erőszakos külpolitikával saját magam támaszt fel mesterségesen maga ellen falíciókat, komoly veszély sehonnan semenyegetheti. Szomszédai közül Spanyolországgal, ahol francia szabadkőművesség segítségével döntték meg a monarchiát, baráti jó viszonyt üt fenn. Északon a vele szövetséges Belgium őrt biztonságáért. Keleten már a világsború alatt is áttörhetetlennek bizonyult űrövezet védi a határait, amely azóta sokilliárd áldozattal a tengertől a svájci határt kiépülvén, teljesen lehetetlenné teszi, hogy ketlenegy ellenséges katona is francia ldre léphessen. A Rajna-határt ezenfelül a sarnói egyezmény révén Anglia és Olaszzág fegyveres támogatása is biztosítják. Svább délre a semleges Svájccal határos. Az olasz határ kevésszámú alpesi hágója pedig bevehetetlen erődítmények által van biztosítva. De biztonságának garanciái evvel még mindig nincsenek kimerítve. Franciaország a háború óta komplikált szövetségi hálózattal fonta begész Európát úgy, hogy minden eshetőség ellen jobban van biztosítva, mint a világ bármely országa. Az egyetlen elképzelhető komoly ellenfelének, Németországnak a hátában a Lengyelországgal kötött szövetség és a kisantant államok francia pénzen felszerelt hadseregei állanak őrt. Abból a célból pedig, hogy adott esetben szövetségesei a nekik Németországgal szemben szánt szerepet tényleg be is tölthessék, sikerült keresztülvinnie, hogy az a két hatalom, amely ezekkel az országokkal szemben egy francia-német háború esetén fenyegetőleg léphetne fel, erről szerződésiig előre lemondjon. Ez volt az értelme és fs célja egyfelől az Oroszország és szomszédai közt kötött keleti paktumszerződéseknek, másfelől a Balkán-paktumnak is, amely a bolgár fenyegetést tette ártalmatlanná Jugoszlávia és Románia hátában Török- és Görögország útján. Valóban, ma egész Európa mesteri diplomáciai sakkhúzások útján a francia biztonságnak van a szolgálatába állítva. Franciaország az európai népek egész sorát sakkfigurákként tudta a maga pozícióinak három-négyszeres biztosítása végett egy komplikált kölcsönös biztosítási és szövetségi hálózatba beállítani, aminek az eredménye az lett, hogy Napóleon óta sohase volt Európában egy nép sem oly abszolút ura a kontinensnek, mint Franciaország ma és hogy felette szövetségeseivel együtt könyörtelen hegemóniát gyakorol. Hogy ez magyar szempontból mit jelent, azt az utolsó tizenöt évben keservesen tapasztalhattuk bőrünkön. A magyar nemzet ma épúgy, mint amikor a török háborúk idején a török segélyhadaknak volt kiszolgáltatva, Franciaország vazallusainak lett szabad prédájává. Ez az ára szomszédaink részéről a francia politika támogatásának, ma épúgy, mint háromszáz évvel ezelőtt, amikor XIV. Lajos Magyarországot a törökkel támadtatta és a leszámolás árát Franciaország és a Habsburgok között a francia politika magyar vérrel és vagyonnal fizettette meg. Magyarországnak erre a helyzetére Barthou francia külügyminiszter bukaresti látogatása vetett reflektorfénnyel világosságot. Amíg az osztrák Anschluss veszélye a mainál még komolyabb stádiumban volt és Magyarország állásfoglalása ebben a kérdésben még nagyobb jelentőséggel bírhatott, addig Franciaország Magyarországgal még szőrmentén bánt, addig a békeszerződések még nevesebb francia politikusok szemében sem voltak örökéletűek, addig még egy-egy kis kölcsönnel is helyes volt a magyar barátságot melegen tartani és addig a magyar és osztrák legitimisták még abban az illúzióban ringathatták magukat, hogy Franciaország szíve titokban ő érettük dobog, mert addig sohase hangzottak el ezen szerelmi viszony tekintetében a nyílt színen kategorikus cáfolatok és a kisantanttal való törvényes házasság mellett ez a titkos viszony a francia politika boldogabb pásztorórákban való szükségletét fedezni látszott. Most, hogy az osztrák Anschluss-kérdés Franciaország nagyobb erőfeszítése és áldozata nélkül is lehiggadni látszik, elérkezettnek vélte az időt a francia politika arra, hogy a túlzott magyar illúziókra és a tolakodó magyar intimitásra megfelelő hideg zuhanynyal lehetőleg hasson. Ma újból quantitée négligeable lettünk, sőt egyszerű kompenzációs objektum, ágyútöltelék, amellyel a kisantant mohóságát lehet majd kielégíteni. Azóta Erdély Románia jogosan visszaszerzett tulajdona lett újból, amelyet a magyar revíziós törekvésekkel szemben francia vérrel is meg kell védeni; azóta a Habsburg-restauráció újból a béke ellen irányuló merénylet lenne és a legitimista pásztorórákra a feledés sűrű fátyola borult. Valóban bekövetkezett az, amire a római konferencia előtt a Pesti Napló hasábjain reámutattam volt, hogy abban a percben, amelyben az osztrák Anschluss veszélyét Franciaországnak sikerül a magyar ügynek tett koncessziók nélkül elodázni vagy megszüntetni, a magyar érdekek a francia politika által nemcsak, hogy semmibe se fognak vétetni, hanem újból is kisantantnak fognak az egész vonalon kiszolgáltatni. Jó ezt a leckét megjegyezni magunknak, különösen azoknak, akik a francia katonai és diplomáciai hatalomtól elvakíttatva és a francia diplomáciai parasztfogó művészetnek bedülve, annak voltak szószólói, hogy minden komoly megfontolás és rezerva nélkül a francia külpolitika vizeire evezzünk át és ennek a célnak az érdekében még megbízható olasz és német barátainkat is feláldozni készek lettek volna. Ma már tisztán láthatja mindenki, hogy Vasárnapi szám ára 32 litter