Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
Kétezernél több magán-, 300 hivatásos gépkocsivezető Figyelmetlen vizsgázók — Teszt-tanulók igaz ából a KPM gépjárművezető-vizsgabizottsága is vizsgázik. Lassacskán egy éve, hogy Somogyban önállóan tevékenykedik ez a maroknyi kis közösség, amely Kaposváron egy központtal és Siófokon egy kirendeltséggel látja el feladatát. Egyre kevesebb zökkenővel, s — a jelek szerint — közmegelégedésre. Persze, akik a KRESZ- meg a műszaki vizsgát követően nem mehetnek gyakorlatba, elsősorban másban keresik a hibát. Még azok is, akik halomra döntik a rutinpálya műtárgyait, vagy kinn a forgalomban nem felelnek meg a követelményeknek. — Vannak, akik önkritikusan nyilatkoznak a sikertelen vizsga nyomán, de azért akad olyan is, akinek tüske marad a szívében — mondta Szűcs Mihály, a bizottság megyei vezetője. — A legnagyobb baj, hogy rendszerint felnőtt emberek a vizsgázók: nemegyszer olyanok, akik a főiskolán vagy egyetemen is sikeresen jutottak túl, a gépjárművezető-vizsgánál nagyobb akadályokon is. Itt nálunk esetleg mégis fennakadnak a buktatókon. Ez a mienk — noha kellő felkészültség esetén nem nevezhető nehéznek — mégis valahogy más. A múlt év decemberében lett önálló ez a KPM-csoport. Korábban az ATI-iskola részeként működött. A különválás után viszonylag rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy nyugodtabban is dolgozhatnak így a vizsgáztatók. Nekik »nem édesgyerekük«, aki az ATI-nál tanul, s »nem mostoha«, aki az MHSZ, vagy korábban a munkaközösségek tanítványa volt. Kaposváron megfelelő otthont kapott a bizottság irodája, viszont továbbra sincs megoldva az elméleti vizsgák helye. A Berzsenyi utcai oktatóterem csak szükségmegoldás. No, de egy esztendeje a bizottságnak sem volt még otthona. A kívülállók közül tudnak »rémtörténeteket« sokan a vizsgáztatók »kegyetlenségeiről«. Az adatok viszont nem támasztják alá ezt. A mai gépjárművizsga szinte világszerte szigorúbb, mint mondjuk tíz éve volt. Ez azonban természetes: a gépjárművezetőknek a megnövekedett forgalomban felkészültebbeknek kell lenniük. Egy esti vagy reggeli kaposvári csúcsforgalom, avagy nyaranta a siófoki autózás komoly felkészültséget kíván. Természetes tehát, szigorú a vizsgabizottság,hogy Az idén 2917 vizsgára jelentkező közül 2116 szerzett magán-gépkocsivezetői jogosítványt. Igaz, nem mindenki az első nekifutásra. Az országúton meg a forgalomban még komolyabb a vizsga, s ott nemcsak az újabb vizsgadíj a kár. Kelemen Sándor, az egyik főfoglalkozású gyakorlati vizsgáztató régóta ebben a szakmában dolgozik. Úgy mondja: ma már általában jól fölkészítik hallgatóikat. Igaz ez a megállapítás még akkor is, ha előfordult olyan eset, hogy a jelentkezők fele elbukott. Nagy baj a vizsgázók fegyelmetlensége. A másik, hogy az elsőbbségadást, a jelek szerint, könyvből nem egyszerű elsajátítani. Ez a két legkritikusabb rész — mondta a vizsgabiztos. Az új rend alapján még jobban elkülönül az elméleti vizsga. Horváth Ferencné, e terület felelőse azt említette, hogy a tesztrendszer jól bevált, noha ennek nemcsak előnye van. A 25 KRESZ- és a 15 műszaki kérdésre biztosan tud válaszolni, aki gondosan felkészült. A maximális pontszám 35, illetve 15. Mindkettőben 5—5 tévesztés megengedett. Szót érdemel, hogy akadnak »teszt-tanulók«, akik nem logikát keresik a válaszokban, hanem az 1, x, 2 elhelyezést magolják be. Szerencsére ritka az, aki meg nem engedett eszközök segítségével akar megfelelni. Somogyban is csökkenőben van a gépkocsivezetést tanulók száma. Igaz, az idei számok még nem ezt jelzik. Hogy a már folyó, vagy az induló tanfolyamok nem zsúfoltak, mint korábban, olyan az csak előny. Még jobban felkészíthetők a jelöltek a vizsgára. Ebből remélhetően az következik, hogy a »szigorú« vizsgabiztosoknak kevesebb alkalommal kell pótvizsgára utasítaniuk az elégtelenre felelőket. Szívesebben mondják és írják ezt a szót: Megfelelt: Kovács Sándor Szabadtéri szoborpark Hévízen Hévíz híres vendégeinek emlékére szabadtéri szoborparkot alakítanak ki a község központjában, a Felszabadulás téren. A Boros Zoltán tervei alapján készülő parkban a Balatoni Intéző Bizottság és a helyi szervek javaslata alapján, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus anyagi támogatásával állítják föl Hévíz megalakulásának sára a felszabadulási évfordulóemlékművet, illetve az egykori neves vendégek szobrait. Többek között Kisfaludy Sándor, Eötvös Károly, Jászai Mari, Móricz Zsigmond, Róza Luxemburg és Kittenberger Károly emlékművének elhelyezését tervezik. Elsőként a felvilágosodás két nagy költőjének, Berzsenyi Dánielnek és Csokonai Vitéz Mihálynak a portrészobrát avatták fel. 1 i • -' Galambkiállítás — két napig Kétnapos kiállítás nyílik ma Kaposváron — az ÉDOSZ művelődési házban — a 32. sz. galambtenyésztő-egyesület és az ÉDOSZ galambászklubja, valamint hat város tenyésztőinek részvételével. Az árusítással és bírálattal egybekötött kiállításon 900 dísz-, hús- és tenyészgalambot, a tenyésztők 41 különböző fajtát mutatnak be. //////// ■111 Nagytakarítás, fásítás, pázsitfelújítás Önként, saját érdekből Társadalmi munka Kaposváron Szebb lett-e Kaposvár? Kétségtelenül szépül. Ha idegeneket kalauzolunk a városban, megmutatjuk az új lakótelepeinket, a felépült, külsőleg is figyelemre érdemes üzemeinket, s ha erre lehetőségünk van, a most épülő új létesítmények, a tervezett városközpont makettjét is. Mert a város esztétikáját a nagy többség így méri: milyenek az épületek, a közterületek, a terek és a parkok, milyen tiszták az utcák. A virágágyások vidámsága Nem egy helyen tapasztaltam már, hogy ha rendezett a város, a látogatók ezt a következtetést is levonják: lakóhelyüket felelősséggel vigyázó emberek élnek itt. S ez így igaz. Tudniillik nemcsak a meglévő létesítmények megkíméléséről van szó, hanem a város szépítésében, fejlesztésében való közreműködésről is. Ennek immár egyre folyamatosabbá, jobban szervezetté váló formája a társadalmi munka, az önkéntes támogatás. Említhetnénk a tavaszi nagytakarítási akciót, a »Tíz óra Kaposvárért« mozgalmat, a lakóházak előtt szorgoskodó embereket, akik abban a tudatban ássák a földet, ültetnek díszbokrokat, rózsatöveket, majdan sudárra növő fákat, hogy a zöld szín barátságossága, a tarka virágágyások vidámsága az ő szemüket gyönyörködteti, lakóhelyük közvetlen környékét szépíti, önként végzett munkájuk indítéka tehát részben a saját érdekük is. az Az év harmadik negyedében úgynevezett városi célú társadalmi munka értéke csaknem 6 millió 800 ezer forint volt, de a vállalatok belső társadalmi munkájának az értéke is meghaladja a 900 ezer forintot. A közcélok érdekében végzett önkéntes munka »forintban kifejezve« megközelítette a 7 millió 710 ezret, és a vállalatok által a tanács fejlesztési alapjára átutalt összeggel együtt 11 millió 606 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Kaposváron ebben az időszakban. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy él és munkálkodik a városban egy olyan »réteg«, amelyik szívesen és önzetlenül dolgozik önként Kaposvár fejlődéséért. Ha ez a munka folyamatos is, azt még nem mondhatjuk, hogy már általános. egy része Míg a közösségek kiemelkedő eredményt ért el, másik része nem az erejéhez mérten vállalt. Így a városban végzett társadalmi munka egy lakosra jutó értéke lehetne magasabb is. Nőnek az igények Annak ellenére, hogy a közterületi társadalmi munka szervezésén a harmadik van javítanivaló, negyedévben társadalmi összefogás eredméyeként két beruházás valósult meg. A Közúti Építő Vállalat dolgozói a Kalinyin városrész központjában egy 310 ezer forint értékű sportpályát építettek. Ennek bekerítését a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz vállalta, eddig azonban még nem jutottak el a »tett színhelyére«. A másik a toponári városrész Veres Péter utcájában végzett munka. A csökkentett teherbírású út többek eredményeként összefogásának készült el, a társadalmi munka értéke csaknem 340 ezer forint. Ilyen utak egyébként még több helyen épülnek a városban, a Rigó és az Alkotmányi utcában, s hamarosan megkezdik a munkát a Tóth Árpád, az Erdősor és a Szántó Imre utcában is. Más közösségek egyéb módon segítik a város szépítését, fejlődését. A városgazdálkodási vállalatnál társadalmi munkában elkészült a Ságvári liget és a Kalinyin városrész parkjának terve, a tervezővállalat pedig a Mártírok tere parkosításának a tervével jelentkezett. A társadalmi összefogásra az V. ötéves tervidőszakban fokozottan szükség lesz. Kaposvár minden eddiginél gyorsabb fejlődés előtt áll. Ezzel párhuzamosan nő lakosainak a száma és nőnek az igények is. A következő évek társadalmi munkaakcióinak, a pénzbeli támogatásnak a körvonalai — a vállalatok, gazdálkodó egységek információi alapján — már kialakultak. A legnagyobb felajánlásokat természetesen a legnagyobb vállalatok tették, bizonyos aránytalanságok azonban tapasztalhatók. Például a villamossági gyár, az elektroncsőgyár, a húskombinát, a ruhagyár, a MEZŐGÉP és a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyárának vállalásai az összes felajánlás 75 százalékát teszik ki, pedig a »listán« 26 gazdasági egység neve szerepel. Néhány nagyobb vállalat erejéhez mérten aránytalanul kevés támogatást ígért. A kapu nyitva van Vannak természetesen olyan intézmények, amelyek feladatkörüknél vagy egyéb, sokirányú elfoglaltságaik miatt »kétkezi munkát« nem tudnak felajánlani. Feltehetően azonban ezek is részt akarnak vállalni a város érdekében meghirdetett akciókban. A lehetőség előttük is adott: föl lehet ajánlani például egynapi munkájuk értékét, meg lehet váltani a társadalmi munkát. Az év harmadik negyedévében 83 ezer forint érkezett ilyen címen a városi tanács fejlesztési alapjára. A tavaszi nagytakarítási akcióhoz hasonlóan ezekben a hetekben tart az őszi nagytakarítás. Egy várost »tisztába tenni« nagyon felelősségteljes szervező munkát igényel. Éppen a tavaszi akció tapasztalatai alapján most nem tizenhárom, hanem a rendelkezésre álló erők összpontosítása érdekében hat körzetre osztották föl a célba vett városrészeket. A nagtakarítás november 10-én kezdődött és december 1-ig tart. Ugyancsak az őszi társadalmi munkaalkalmak között van a fásítás és a pázsitfelújítás. Csaknem négy és fél ezer fa vár elültetésre ,és további ezerháromszázat pótlásként raknak földbe. A növényeket — és a a szerszámok egy részét — a városgazdálkodási vállalat adja, ehhez időben meg kell őket keresni. A pázsitfelújítás során a városban összesen csaknem 35 ezer négyzetmétert készítenek elő a tavaszi fűmagvetésre. Amikor ennyi fa kerül a földbe, ekkora területen lesz friss zöld fa az önként felajánlott munka után, méltán mondhatjuk, hogy a város érdekében és a saját környezet szépítéséért ajánlottak föl támogatást. Ennek természetesen gazdasági haszna is van, de ezen túl fölkelti a lakosság érdeklődését a város gondjai iránt, s — nagyon fontos tulajdonsága a társadalmi munkának — az eredmények megőrzéséért egyre többen éreznek személyes felelősséget. Mindazok, akik ásót vagy kapát fogtak a holnap érdekében. Mészáros Attila Hatalmas tudományos alkotás az a tízkötetes történelmi könyvsorozat, amelynek első kötete nemrég jelent meg, s 1918-tól 1945-ig foglalja össze Magyarország történetét. A Ránkci György főszerkesztő irányításával, széles körű szerzői közösség munkájával készült kötet körülbelül tízezer nap históriáját tartalmazza; az 1918— 19-es forradalmak kezdve ismerteti hazánk korától történetét — addig a pillanatig, amikor a Vörös Hadsereg, végigküzdvén a második világháború legnagyobb csatáit, felszabadította hazánkat. Mielőtt azonban erről a kötetről szólnánk, hadd szóljunk néhány szót magáról a vállalkozásról, a Magyarország történetéről. Az utóbbi három évtizednek kétségkívül a legfontosabb és legnagyobb szabású történettudományi vállalkozása ez. »A magyar történetírásban — hangsúlyozzák könyvük kiegészítőjében szerkesztők — az összefoglaló a nemzeti történetek közrebocsátása többnyire egy-egy nagyobb kutatási periódus betakarítását, felülvizsgálatát, összegezését jelentette. így foglalták össze Pray és latin, Engel és Fessler Katona német nyelvű munkái a 18. századi forrásfeltárás, majd Szalay László és Horváth Mihály immár magyar nyelvű előadásai a reformkori föllendülés eredményeit. A kiegyezés utáni kiterjedt anyaggyűjtés summázására a Szilágyi szerkesztette tízkötetes Sándor magyar történelemiben került sor. Az ellenforradalmi korszak történetírása pedig már az 1920-as évek végén megkezdte a maga történeti összefoglalásának, Hóman Bálint és Szekfű Gyula munkájának kiadását. A magyar marxista—leninista történetkutatás előtt termékeny alkotói korszak nyílt meg 1945-ben. Megkezdődött a magyar történelem nagy és fontos pillanatainak haladó szellemben való értelmezése, magyarázata. E munkának nagyon jelentős részeredményei születtek meg az évtizedek során. Történetírásunk 1956 után leküzdötte az 50-es évek elején eluralkodott dogmatikus, voluntarista felfogás maradványait, s alkotó marxista szellemben tárta föl hazánk történetének legfontosabb eseményeit, illetőleg egészítette ki, korrigálta, s helyezte jó megvilágításban a róluk való történeti képet. Új művek egész sora jelent meg. A mostani vállalkozás mindezek összefoglalása. A szerkesztők célja az volt, hogy széles olvasórétegek adjanak olyan összegező kezébe művet, amely szemléletének elvszerűségével, előadásának kimunkáltságával megfelel a korszerű tudományos szintézis és az olvasói igény követelményeinek. " A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Akadémiai Kiadó — együttműködve a történetkutatás több más fontos műhelyével: az MSZMP Párttörténeti Intézetével, a Hadtörténeti Intézettel, a múzeumokkal, levéltárakkal, egyetemekkel — megindította Magyarország történetének tíz, egyenkénti körülbelül 1400 oldalas kötetben való összefoglalását. Az első terjedelmes kötet itt van előttünk, látható a könyvesboltok kirakataiban, ott van már a közművelődési könyvtárakban is. Hamarosan követi a többi. Ez a kötet, amely elsőként jelent meg — a sorozatban a 8. számú —, Magyarország azokat a fejezeteit történetének tárgyalja, amelyek a történeti tudat alakulása szempontjából friss élményként még »közelmúltat« jelentenek, a két világháború közötti kort. Minden eddigi monográfiánál részletesebben, átfogóbb igénnyel szemléletesebben. Az első rész a forradalmak koráról (1918—1919) szól. Elemzi az osztrák—magyar monarchia összeomlásának és fölbomlásának történelmi előzményeit; elénk állítja a monarchia végnapjait, bemutatja, miként alakult a politikai helyzet Magyarországon a monarchia katonai veresége után. Tárgyalja a köztársaság kikiáltásának körülményeit, a kormányzati válságokat. A második rész A Magyar Tanácsköztársaság címet viseli — ez elemző részletességgel szól a Tanácsköztársaság politikai arculatáról, a szocialista vívmányokról, a védelmi hadjáratokról, feltárja a proletárdiktatúra belső helyzetét. Az ellenforradalmi korszakról szóló fejezet bemutatja az ellenforradalmi erők — Horthy és köre — hatalomra jutásának körülményeit, a konszolidációt, a horthysta kormányok politikáját; szól a megértéséhez szükséges korszaktikai, elméleti, ideológiai, poliirodalmi, művészeti kérdésekről. Végül tárgyalja a kötet Magyarország hadbalépésének előzményeit és indítékait, második világháborús szerepét, a német megszállás idejét, a nyilas uralmat és az ország felszabadítását. Egy rövid újságcikkben lehetetlen pontos értékelést nyújtani erről a könyvsorozatról. Első elolvasása után csupán a méltatásra szorítkozhatunk. Elsősorban az elismerésre, hogy a történettudományunk fejlettsége lehetővé tette e nagy vállalkozás megvalósítását. Méltatnunk kell okfejtésének közérthetőségét, stílusának eleganciáját, áttekinthető és logikus szerkesztési elvét. Elismeréssel kell említeni tudományos igényét: a kötet nem enged a vulgarizálás, az egyszerűsítés kísértésének. Minden állítását történeti környezetbe ágyazva adja elő, magyarázva, indokolva, dokumentálva. Olyan közérthető tudományos művel lettünk gazdagabbak, amely múltunkat magyarázva a jelen megértésére is tanít; amely föltárja a magyarság évezredes múltját, szépítés nélkül szól a régmúlt századokról, őszintén és izgalmasan beszél arról a témáról, amely valamennyiünket érdekel: a magyar történelemről. X. L Magyarország története — tíz kötetben Nemzeti önismeretre tanít minden sora