Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről (Folytatás a 2. oldalról) Herman Axen, az NSZEP Po­litikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára; Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nem­zetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetője; Herbert Kroli­­kowski, az NSZEP KB tagja, államtitkár, az NDK külügy­miniszterének első helyettese, a Román Szocialista Köztár­saság részéről ; Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Manea Manescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, az RSZK minisz­terelnöke; Ilie Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP KB titkára; Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára; Aurel Duma, az RKP KB titkára; George Macovescu, az RKP KB tag­ja, az RSZK külügyminisztere, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről ; Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a küldöttség ve­zetője; Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanácsának Szovjetunió elnöke; Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere; Konsztantyin Ka­tusin, az SZKP KB titkára; Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára; Konsztan­tyin Kuszakon, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárá­nak tanácsadója; Andrej Alekszandron, az SZKP KB póttagja, az SZKP KB főtit­kárának tanácsadója. Az értekezlet munkájában részt vett továbbá Anatolij Gribkon hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának első helyettese és Nyikolaj Firjubin, a Varsói­­ Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtit­kára. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén véleménycserét folytattak a békéért és a nem­zetközi feszültség enyhítésé­nek elmélyítéséért,­ az európai biztonság megszilárdításáért és az együttműködés fejlesztésé­ért folytatandó további harc időszerű kérdéseiről. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői egy­hangúlag elfogadták .A nem­zetközi enyhülés új eredmé­nyeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért« című nyilatkozatot. A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, hogy a béke, a biztonság és az országok és népek közötti bizalom megszi­lárdításának megfelelne, ha a záróokmányt aláírt valamen­­­nyi állam kötelezettséget vál­lalna, hogy nem alkalmaz egy­más ellen elsőként nukleáris fegyvert. A Varsói Szerződés tagálla­mai az általuk jóváhagyott szerződéstervezetet a megfele­lő felhívással együtt tanulmá­nyozás céljából megküldi az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten A Bolgár Népköztársaság nevében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, A Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke A Lengyel Népköztársaság , nevében: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt­ KB első titkára. A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára­ vett valamennyi többi állam­nak. A nyilatkozat és a szerző­déstervezet szövegét külön te­szik közzé. Határozatot hoztak arról, hogy a politikai tanácskozó testület szerveként megalakít­ják a külügyminiszterek bi­zottságát és az egyesített tit­kárságot a szerződés kereté­ben megvalósítandó politikai együttműködés gépezetének további tökéletesítése végett. A politikai tanácskozó tes­tület meghallgatta Szerződés tagállamai a Varsói egyesí­tett fegyveres erői törzse főnö­kének beszámolóját az egyesí­tett parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó tes­tület ülése a teljes kölcsönös megértés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés lég­körében végezte munkáját. A lezajlott véleménycsere bizo­nyította a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek a világ­­politika alapvető kérdéseiben meglevő egységet, alátámasz­totta a békéért és a szocializ­musért, a nemzetközi együtt­működésért és a népek barát­ságáért vívott harcban köve­tett céljaik azonosságát. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság nevében: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista­ Köz­társaság elnöke, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége nevében: Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. Bukarest, 1976. november 26. reszt Kadarkúti beszélgetés Magasan színvonalra emelik az ellátást­ ­ Nem dicsekedhetnek azzal a kadarkúti fogyasztási szövet­kezet vezetői, hogy az utóbbi években túl sokat fejlődött volna a kereskedelmi és a vendéglátó-hálózat. Ez külö­nösen szembetűnik Kadarkú­­ton, ahol a forgalmas utak mentén apró, régen elavult élelmiszer- és hentesüzletek, vendéglő és eszpresszó műkö­dik. Fekete János, az áfész elnö­ke részt vett a fogyasztási szövetkezetek kongresszusán, utána beszélgettünk vele az ott hallottakról, a terveikről. Így fogalmazta meg a feladataikat: »Szövetkezetünk célja, hogy olyan üzletpolitikát folytasson, amely lehetővé teszi a lakos­ság eddigieknél magasabb színvonalú ellátását.« Két áruház A cél becsülendő. Ehhez azonban a kadarkúti fogyasz­tási szövetkezetnek segítségre van szüksége. Üzlethálózata, a boltok, a vendéglők többsége elavult, nincs megfelelő rak­tára. Az épületek többségét nem lehet, nem is érdemes átalakítani, bővíteni. — Csökölyben hamarosan megnyitjuk a kétmillió forint­ból épülő kisáruházunkat, ez megváltoztatja a község el­­­­átásának feltételeit. Megszün­tetjük a kis üzleteket, s kul­turáltabb körülmények között, nagyobb választékot tudunk a lakosságnak kínálni. Kadar­­kúton 1977 tavaszán nyílik le­hetőségünk erre: már befeje­ződtek a 2,5 millió forintból épülő ABC-áruházunk kőmű­vesmunkálatai, a télen elvég­zik a belső munkát, s március­ban vagy április elején meg­nyitjuk ezt az áruházunkat is. Ez lehetővé teszi üzleteink szakosítását. Az elavult hús­bolt, élelmiszerbolt helyén — kisebb átalakítással — újakat, köztük egy állandó zöldség­üzletet és egy cipőből tót nyi­tunk — mondja az elnök. A Jóbarát egyre rosszabb! Kadarkút központjában, ép­pen a községen átvezető utak szomszédságában van a Jóba­rát vendéglő. Még a barcsi át­kelőhely megnyitása előtt el­határozták korszerűsítését, alkalmassá tételét az idegen­­forgalomra. Ez azonban csak terv maradt, a vendéglő és az ugyanabban az épületben levő presszó ma már olyan álla­potban van, hogy még a hely­belieket sem vonzza. Pedig naponta százan vennék igény­be a közétkeztetést.­­ — Ez valóban így van... Az évekkel ezelőtt elhatáro­zott honjogi átalakítást előbb talaj­viták akadályozták, később pedig kiderült, hogy az épület falai vályogból készül­tek, átalakítani nem érdemes. Most egy pályázat elnyerésé­vel szeretnénk a kadarkúti vendéglátáson változtatni. A mostani épületet lebontjuk, s helyére korszerű kisvendéglőt, eszpresszót építünk. Persze csak akkor, ha a pályázatot elnyerjük, s megkapjuk még az egyéb szükséges támoga­tást is. Amit saját erőből lehet A kadarkúti áfész évi 100 milliós forgalmával, 4 milliós nyereségével nem tartozik a nagy és gazdag fogyasztási szövetkezetek közé. A fejlesz­tést, az előrelépést indokolja, hogy tizenhárom község és több kisebb település tízezer­nél több lakosáról kell gon­doskodnia.­­ A szövetkezet — lehetősé­geit tekintve — mindent elkö­vet a falvak, a települések jobb ellátásáért. Valamennyi községüket, településüket ellát­ják tejjel és tejtermékkel, ja­vult a hús-hentesáruk válasz­téka. Nagy gondot jelent vi­szont a friss kenyér és megfelelő választékú péksüte­­­mény, mert ezeket három helyről szállítják. Gyakori az­­ olyan eset, hogy Kadarkúton kisebb a péksütemény-válasz­ték, mint egy ennél kisebb községben. Még meg sem nyílt a csö­­kölyi kisáruház, a nagykeres­kedelmi vállalatok képviselői már fölkeresték a szövetkeze­tet, s felajánlották segítségü­ket. A Vas-Műszaki Nagyke­­rekedelmi Vállalat kisgépek, műszaki és villamossági cikkek gazdag választékát ígérte. Fűszért kaposvári élelmiszer­A fiókjának szocialista brigádjai pedig azt, hogy segítenek az új áruház és a tavasszal meg­nyíló kadarkút­ ABC berende­zésében, az áruk tetszetős el­helyezésében.­­ Az áfész vezetői többet tö­rődhetnének az üzletek, ven­déglők környezetével. Külö­nösen elhanyagolt a forgal­mas utak mellett levő Jóbarát vendéglőé, s elhanyagolt az épület is. Ezen társadalmi ös­­­szefogással változtatni lehetne és kellene. Sz. L. Csővezetékek rengetegében Fehér sisakban a két „szomszédvárban99 Egymás mellett futó ezüst csőkígyók a földön, a magas­ban. Kapcsolómonstrumok. Emlékkő: itt ér véget a Ba­rátság kőolajvezeték. Henger alakú, beton tárolókolosszusok. — Ez a tizenkettő »csak« kétezer köbméteres. De ezek itt Magyarország legnagyobb tárolói. Negyvenezer köbméte­resek. A henger átmérője hat­van méter... — mutatja Egerszeghy Andor termelési főmérnök, aki az első kapa­vágástól itt dolgozik. A látvány lenyűgöző. Ott távol a hőerőmű három ke­cses, égbe szökkenő kéménye, itt a szabad ég alá telepített olajváros szüntelenül lobogó gázfáklyája. A két üzemet köl­dökzsinórként kötik össze az ezüst csőkígyók. A hőerőmű­től jön a gőz, a villamosener­gia, a kőolajvállalattól megy a fűtőanyag. A két »szomszéd­­vár« — a Duna menti Hőerő­mű és a Dunai Kőolajipari Vállalat — egymásra utalt, és együttesen óriás. Nem vélet­len, hogy a közelmúltban az ünnepük is közös volt. Az erőműnél átadták a DHV II. néven emlegetett, történetének második ütemében épített hat 215 megawattos egységet, a kőolajipari vállalatnál pedig felavatták a DKV II. fejlesz­tési beruházásait. A számokat nem lehet meg­kerülni. A hőerőmű — mely­nek építése 1960-ban kezdő­dött —, első teljesítőképessé­ge 600 megawatt volt. A má­sodik ütemben készült fej­lesztéssel megawattot­ megközelíti a 2000 szükségletének Hazánk energia­­mintegy 45 százaléka innen szalad a ve­zetékóriásokon. * — Az ország csúcserőműve — így jellemezte Werler Győ­ző műszaki igazgatóhelyettes, majd hozzátette —: az áram­felhasználás görbéi tükröt tar­tanak az ország elé. Már most tudjuk, hogy az idén a csúcs­­fogyasztás a december 13-ával kezdődő héten szerdán vagy csütörtökön lesz. Akkor mint­egy 4470 megawatt áramra lesz szükség. A zúgó, dübörgő turbinák hangja a kezelő terembe nem ér be. Itt csend van, tisztaság, és műszerek, berendezések ez­rei. 1650 mérési eredmény ér­kezik szüntelenül. Egy egysé­get — ahogy itt mondják: egy blokkot — innen a teremből egy személy kezel 516 gomb­bal. 386 hibajelző »figyel« szüntelenül, és a kezelő innen 233 berendezést tud működ­tetni. Egy segítőtársa van, egy számítógép. * Mindez egy kicsit hasonlít a kőolajipari vállalat egyik desztillálóüzemének műszer­terméhez. Itt egy műszakban hét ember dolgozik, de ők ke­zelik az üzemhez tartozó tar­tályparkot is. Tizenöt évvel ezelőtt, ami­kor ezen a Duna menti, 630 hektáros fennsíkon megálmod­ták és építeni kezdték a kő­olajipari vállalatot, az volt a cél, hogy évente hárommillió tonna nyersolaj feldolgozására alkalmas üzem legyen itt. Ez volt az első ütem. Ma a fej­lesztéssel, a DKV II. elkészül­tével több mint kilencmil­lió tonna kőolaj feldol­gozására alkalmas, az üzem, az ez évi terv 7,5 millió ton­na. A finomító technológiában ma már huszonöt üzem műkö­dik, s a nyersolajból nyert termékek száma száz körül van. A kenőolajok, gázolajok, benzinek, paraffinok, aromás vegyületek, gázok, bitumen képviselnek egy-egy termék­­csoportot. Benzol, xilol, toluol a hozzá nem értőnek csupán szakmai kifejezés, vegyület­­név, éppúgy, mint a malein­­sav-anhidridet előállító üzem, mely hazánkban egyedüli. A műanyagiparnak különösen fontos alapanyaga kerül ki innen.­­ Háromezer-kétszázan dolgoz­nak itt. Egy ember több mint hatmillió forint társadalmi terméket, illetve csaknem egy­millió forint nettó termelési értéket állít elő évente. És a fejlődésben nincs megállás. Már a mostani tervidőszakban tovább bővül az aromás üzem­csoport, ahogy a termelési fő­mérnök mondta: “ Itt szeretnénk lerakni a magyar vegyipar alapjait. Az ötödik ötéves tervben kereken hárommilliárd forintos beruhá­zást tervezünk.­­ Csak a legkényesebb beren­dezések felett van tető. A ha­talmas üzem a szabad ég alá települt. Nagyfokú automatizá­­ció, csőkígyók százai. A bejá­ratnál tábla: Épül a magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség védnökségével. A vállalatnál dolgozók át­­lagéletkora harminckét év. Vörös Márta Szerződött szobrok A megállapodást a közel­múltban írták alá, s egyelőre 1980-ig érvényes. A szerződő felek a Barcsi Nagyközségi Közös Tanács és a Finomke­rámiai Művek Zsolnay Porce­lángyára. A cél, az, hogy az együttműködés alapján a fej­lődő nagyközség közterületeit, utcáit, most kialakuló parkjait és tereit esztétikus díszítőele­mekkel gazdagítsák. Barcson ezt úgy fogalmaz­zák, hogy a lakóterület külső harmóniájának megteremtésé­vel erősíteni szeretnék az itt élő emberek érzelmi kötődé­sét környezetükhöz. Az utóbbi évek gyors építkezései során kialakultak azok a közterüle­tek, amelyek már városias külsőt adnak. A Pécsi Tervező Vállalat — a tanácstól kapott megbízás alapján­ — már ko­rábban elkészítette a terveket, hogyan alakítsák ki a nagy­község belterületén a zöldöve­zetet. Nemcsak azt határozták meg, hogy hova kell fákat, díszcserjéket ültetni, hanem azt is, hogy hova kerüljenek a különböző rendeltetésű, egy városiasodó településen nélkü­lözhetetlen díszítőelemek: a reklámtáblák, a virágvályúk, az ivókutak. Sőt azt is meg­tervezték, hol állítsák majd fel a sakkasztalokat. Azzal is foglalkoztak a ter­vezők, hol a leghelyesebb kép­zőművészeti alkotásokat elhe­lyezni, hogy zavartalanul ér­vényesülhessen ezek település­díszítő funkciója. A legfonto­sabb cél: mindez harmonikus és esztétikus külsőt adjon Barcsnak, s ez ne csak itt élőkben erősítse a lakóhely szeretetét, hanem az ide érke­ző vagy az átutazó vendégek­ben is jó benyomást keltsen. A pécsi Zsolnay-gyár ki­tűnő partner ebben a törek­vésben. A szerződés értelmé­ben ugyanis a tanács folyama­tosan jelentkezik a megrende­léseivel, s a gyár szállítja a községet szépítő köztéri ele­meket. Erre azért is nagy szükség van, mert az építke­zések természetes velejárója­ként színtelenek az utcák, az új lakótelepek. A jövőben — tavasszal számítanak az első »szállítmányra« — ezt a ri­degséget oldják majd föl gyár termékeivel, nemegyszer a a keramikusművészek egyedi darabjaival. A szerződés értelmében min­den év augusztus 18—22-e kö­­­zött — a Dráva menti napok keretében — kiállítással egy­bekötött árusítást is rendeznek Barcson a Zsolnay-gyár termé­keiből. Az elektroncsőg­yár 850 dolgozója tanul tovább (Tudósítónktól.) A kaposvári elektroncső­gyárban 850-en vesznek részt az állami és a tömegszerveze­tek által rendezett politikai oktatásban. A káderfejlesztési és képzési tervét a KGM uta­sítása alapján öt évre készí­tette el a gyár személyzeti és oktatási osztálya. Ebben sze­repelnek az állami, a politikai oktatás, valamint a külső és belső tanfolyamok. A gyár profiljának megfelelő állami­­ oktatásban 135-en vesznek részt, közülük az egyetemi és főiskolai hallgatókkal társa­dalmi tanulmányi szerződést is kötöttek. A nyolc általánossal nem rendelkezők kihelyezett tago­zaton, 10 hónap alatt végezhe­tik el az utolsó három évet. Kósa Rózsa megbízott osz­tályvezető arról hogy kidolgozták azt tájékoztat, a tan­anyagot, amelynek elsajátítása után szakmunkásvizsgát tehet­nek elektroncsőgyártásból a dolgozók. Jóváhagyás után, * intézményes adástechnikai oktatással »hír­néven képesítést szakmunkás« kapnak a szerelőnők, a mérőnők és az alkatrészgyártó szakmunká­sok. Azoknak a fizikai dolgozók­nak, akik a távlati terv sze­rint vezetői beosztásba kerül­nek, tervezik a munkásvezetők — vezető munkások elnevezé­sű tanfolyamot (csoportveze­tőknek, brigád vezetőknek). képzés egyéves lesz, elvégzésé­­­ről végbizonyítványt adnak. A szakmunkás-utánpótlás­hoz a feltételek és a szüksé­ges eszközök adottak. Az ipari tanulókat öt főfoglalkozású oktató tanítja. A 110 szak­munkástanuló hat szakmát sa­játít el, de nagy jelentőség van a második szakma meg­szerzésének is. Ezért 21 fiatal tanul: forgácsoló, mechanikai műszerész és hegesztő lesz második szakmájuk. A hiány­a szakmákban (esztergályos, marós) a tanulóknak ösztöndí­jat biztosít a gyár. Az ideológiai képzésben év­ről évre többen vesznek részt. Az alapfokú tanfolyamokon, javult az oktató munka, emel­kedett az előadások színvona­la. Évente 25—30 dolgozó vég­zi el a marxista—leninista kö­zépiskolát, az esti egyetemen és a szakosítón jelenleg 22-en tanulnak. A kismamák részére is biz­tosítják a továbbtanulással já­ró kedvezményt. Ezzel a lehe­tőséggel néhányan élnek is: hasznosan töltik el a három évet, hogy azután szakképzet­ten jöjjenek vissza a közös­ségbe. Horváth Jánosné, tranzisztorüzem dolgozója pél­a­dául Budapesten, levelező ta­gozaton végezte el a vegyipari technikumot a gyermekgondo­zási segély ideje alatt. Most újra jelentkezik az oktatási előadónál: az egyéves techni­kusminősítő tanfolyamot kí­vánja elvégeznii.

Next