Századok – 1962
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Balásházy János élete és munkássága 409
410 TILKOVSZKY LÓRÁNT fontos mozzanatainak megvilágításához is nagybecsű dokumentumok, adatok feltárásával járult hozzá. Időszerűnek tűnik ezek után, hogy — részben önmaga egykori megnyilatkozásai felhasználásával — lehető teljességgel összeállítsuk azokat az elszórt adatokat, amelyek Balásházy élete és munkássága rekonstruálásához jelenleg rendelkezésünkre állnak. * Közép-Szolnok megyében, az ún. Szilágyságban volt ősei fészke: Balázsháza. Ő maga azonban a bortermő Hegyalja szülöttje volt, a nemesi középrendhez tartozó szüleinek. „Sátoraljaújhelyben, a Hegyalján néhány darab szőlőkből, lakóházakból, szántóföldekből, rétekből álló birtokuk volt, ezen kívül két helységben mintegy 17 jobbágy telkeik, s ily birtokhoz alkalmazott majorsági tartozmányaik." 1797. március 8-án született Sátoraljaújhelyen, s következő évben már elvesztette édesanyját; 10 éves korára pedig teljes árvaságra jutott. Testvérével, a nála három évvel idősebb Tamással, apjuk testvérének, Balásházy Józsefnek gyámsága alá kerültek; jószágaik jövedelmét s az apjuk konjunkturális borkereskedésének 100 000 forintnyi — részben régóta kamatozó — nyereségét nagykorúsításukig gyámjuk kezelte. Az árvák vagyonát a devalváció súlyosan érintette, de az örökölt pénztőke megfogyatkozását elsősorban a gyám személyének 1816-ban történt megváltozása s a gyám fölötti megyei ellenőrzés hiányossága mozdította elő.10 A sátoraljaújhelyi, sárospataki, lőcsei, kassai iskolaévek nyomán az árvák neveltetését az ügyvédi tanulmányok felé irányították. Tamás, az ügyvédvizsgát letéve nagykorúsíttatta magát, és 1816-ban átvette az apai örökséget. János azonban, gyermekkorától fogva különös kedvtelését találván a gazdaságbeli dolgokban,11 az 1816 —17-es tanévre a keszthelyi Georgikon hallgatója lett. Bátyja ezalatt szerencsétlen kimenetelű spekulációkkal és fényűző élettel veszélyeztette a vagyont, ezért maga is sürgősen nagykorúsítását eszközöltette, s a testvéri viszályt szítani akarók ellenében atyafilágosan megosztozott vele. Így lépett birtokába 1818-ban, 21 éves korában, hogy önálló gazdaságot kezdjen.12 Gyámsága alatti neveltetésének idejére visszapillantva, búsan emlékezett meg azokról az évekről, melyeket nem a leghasznosabban töltött.13 A keszthelyi Georgikonban talált önmagára; itt jegyezte el magát örökre a mezőgazdaság termelők terményértékesítési szövetkezésére vonatkozó gondolatait, azt írja, hogy „Balázsházyban a paraszti szövetkezés első kezdeményezőjét kell látnunk". (Hajdú-Bihari Napló, 1957. nov. 19.) Hasonló gondolat kísért az Élet és Tudomány 1958. évf. 40. számában megjelent cikkében is. Lásd: Barta István: Balásházy János pályafordulása. Történelmi Szemle 1958. évf. 1 — 2. szám. 6 Vö. A pinczegazdászatról, borkereskedésről. 194. 1. (a továbbiakban: Pince). 7 Atyja Balásházy Mihály, megyei pénztárnoki tisztet is viselt, meghalt 1807-ben; anyja Gyulay Erzsébet, meghalt már 1798-ban. 8 Ismertető 1840. évfolyam 495. 1. 9 Uo. 496. 1. 10 A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról. 49. 1. (a továbbiakban: Zavarok). 11 Gyűjtemény a juhtenyésztésről. I. Ajánlás (a továbbiakban: Gyűjtemény). 12 Ismertető 1840. évfolyam. 497. 1. 13 Tanácsolatok a magyarországi mezei gazdák számára 28 — 29.1. (a továbbiakban: Tanácsolatok).