A MTA TÁRSADALMI-TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 7. kötet (1955-1956)

4. szám - TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - I. Tóth Zoltán: A soknemzetiségű állam néhány kérdéséről az 1848 előtti Magyarországon

I. TÓTH ZOLTÁNN is a termelésének, valamint belső és külső érintkezésének fejlettségi fokától függ."­ Ezek a szempontok tehát nemcsak egy nép önmaga keretei közt való megvizsgálására, hanem a népek egymás közti viszonyára is alkalmazhatók. A népek egymás közti viszonya azonban nemcsak elszigetelt egymásmelletti­ségükben, állami határok két oldaláról, hanem a soknemzetiségű államban, egyetlen állam keretein belül is megnyilvánul. „Az állam az osztályuralom szerve, az egyik osztály szerve a másik elnyomására."10 Nem kétséges, hogy a soknemzetiségű állam is az osztályuralom szerve, és Sztálin megfogalmazása szerint „egy nemzetnek, pontosabban : e nemzet uralkodó osztályának a többi nemzet fölötti uralmán épül fel . . .'11 Míg az egynemzetiségű államban az uralom egyetlen nép uralkodó osztályának és alávetett osztályainak a hatalmi viszonya, a soknemzetiségű államban ez a viszony két vagy több nép egyes osztályainak fölé-, illetve alárendelésére is vonatkozik, vagyis az elnyomó osz­tály és az elnyomott osztály különböző nemzetekhez tartozhatnak. Ebből azonban nem következik feltétlenül az, hogy a feudális soknemzetiségű állam egyes népeinek uralkodó osztályai is feltétlenül az alávetettek közé tartozzanak. A nemzetiségi hovatartozás, a népek közti különbözőség a középkorban nem esett különösebb súllyal, kizáró érvénnyel a latba, de óriási következményekkel járt később, mihelyt a kapitalizmus kialakulásával megindult a burzsoá nemzetek létrejöttének a folyamata. Az uralkodó nép szerepének meghatározását megvilágítja az, hogy „az állam rendszerint a leghatalmasabb, gazdaságilag uralkodó osztálynak az állama, amely osztály általa politikailag is uralkodó osztállyá válik, és eképpen az elnyomott osztályok fékentartásának és kizsákmányolásának új eszközeire tesz szert . . ."12 A feudális rendben a hatalom forrása abban rejlik, hogy a termelési eszközök, elsősorban a föld tulajdona teljesen és a dolgozók feletti rendelkezés többé-kevésbé az uralkodó osztály kezében van. A középkori feudális államban elsősorban „a földbirtok nagysága határozta meg a politikai hatalom­ban való részvétel fokát".13 A soknemzetiségű államban, mint minden más osztályállamban, egy osztály gyakorolja a hatalmat; a feudális államban ez a hatalom a földtulajdonban gyökerezik. A termelési viszonyoknak az osztály­ 9 A német ideológia. Bp. 1952. 33. old. „Mindig a termelési feltételek tulajdonosainak a közvetlen termelőhöz való közvetlen viszonya ... az a viszony, amelyben az egész társadalmi szerkezetnek, következésképpen a szuverenitási és függőségi viszony politikai formájának, egy­szóval a mindenkori sajátos államformának legbensőbb titkát, rejtett alapját megtaláljuk. Ez nem zárja ki azt, hogy ugyanaz a gazdasági alap — ti. fő feltételeiben ugyanaz — számtalan különböző tapasztalati körülmény, természeti feltétel, különböző faji viszonyok, kívülről jövő történelmi hatások stb. következtében végtelen sok változatot és fokozatot mutathat megjele­nésében, amit csak a tapasztalatilag adott körülmények elemzése útján lehet megérteni." Marx ." A Tőke III. köt. Bp. 1951. 858. old. 10 Állam és forradalom. Lenin, Válogatott művei. II. köt. Bp. 1949. 159. old. 11 I. V. Sztálin, Művei 5. köt. Bp. 1951. 18. old. 12 Engels : A család, a magántulajdon és az állam eredete. Bp. 1949. 175. old. 13 Engels , I. m. 176. old. Egyébként is „a legtöbb történelmi államban az állampolgárok vagyonuk arányában részesednek a jogokból". Uo.

Next