Vörösmarty Mihály, Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 16. évfolyam, 1832
6. szám - Vajda Péter : Nemzetiség. 53-104
Ha csak némelly időben képes elérni, akkor viszont vagy gyűjthet eleget a' rosszabb időre, és ekkor baja eltűnendett, vagy nem tud gyűjteni. Ezen utolsó állapot összeütközik azzal, midőn képtelen az életre szükséges dolgokat megszerezni, 's innét melly út nyílik a' kiszabadulásra? vagy a másik jóságához kell folyamodnia, vagy erőszakot kell tennie, vagy vesznie. Ha más ember jóságához folyamodik, az már függést szeretne, ami itt nem álhat meg ; ha máson erőszakot tesz , akkor megszűnik jó természetű lenni,s így nincs más útja mint veszni. Itten tehát azon kérdés ütközik fel, lehet-e az illy magányos jótermészetű embernek élete fentartására mindég eleget szereznie? ezt sokféle környülállások határozzák meg : termékeny-e a' föld; nincs-e felette sok lakosa, a termékeny- ség gyümölcsét természeti okok nem vehetik-e el ? ha a' föld termékeny és nem felette sok a* lakosa , el fog élhetni ; ha termékeny , lakosa pedig felette sok, az elveszéstől félhet; ha földje terméketlen 's lakosa nem sok, talám még gyűjthet eleget; ha a' föld terméketlen 's lakosa is sok, kettős ok az elveszésre. Na a termékeny föld gyümölcsét természeti ok el nem rontja, szerencsésebb az előbbi állapotok mindenike, ha elrontja, vagy gyűjthet az ember boldogabb időben a' jött szerencsétlenre vagy nem ; ha eleget gyűjthet ön állapotjában meglétezhetik , ha nem — vesznie kell. Ha a' terméketlen föld kevés gyümölcsét az idő is elronthatja, akkor az előbbi állapot még szerencsétlenebb lesz 's a' veszedelem kettős. Már pedig földünkön, úgy szólván, több a' terméketlen föld, mint a* termékeny; az idő viszontagságai rongálva mindég előálhatnak 's több éveken által mindég megemészthetik az élet fentartására szükségeset.