Uj Idők, 1903 (9. évfolyam, 27-53. szám)
1903-10-11 / 42. szám - Karazin: Az utolsó lakoma / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
Farkas Imre új verseskönyve újabb sikert jelent a poétának, nyereséget a költészetnek is, amelynek tiszta levegőjébe lágyan csendül ennek a fiatal költőnek nemesércü hangja . . . —H» - Cigány muzsikus-hangversenyek A Népszínház igazgatója huszonöt estén át mutatta be a magyar nemzeti "élet egyik értékes kincsét, a muzsikát és annak művelőit, a cigányzenészeket. Ennek alkalmából a régi cigányversenyek jutnak eszembe, amikor a füstös művészek nemes küzdelemre keltek egymással, hogy melyikük tudja jobban megríkatni a szárazfát. Az ötvenes években, amikor a magyar politikai élet békába volt volt verve és a nemzet osztrák iga alatt nyögött, a cigányzene volt a nemzetnek egyedüli vigasztalója. A Népszínházban mostanság rendezett cigányhangversenyek nem új dolgok, mert már az ötvenes évek végén a Nemzeti Színház színpadán egymásután mutatkoztak be : Salamon János, Fátyol Károly híres gordonkás, Patikárus Ferkó, Kálózdi Jancsi és Sárközi Ferenc neves prímások, akink nyomában támadt a mai muzsikus-generációból Banda Marci, Kóczé Antal, Sovánka Nándor, a hírtelen feltűnt nyitrai cigányprímás, aki mély érzéssel, magyaros kifejezéssel s szinte felülmúlhatatlan technikával játszik. Mai képeink egyike Banda Marcit, a hallgató magyar nóták mesterét mutatja be, aki 1847-ben született Vácon. Atyja a híres Bihari Jánosnak, a magyar Orfeusznak volt kiváló segédzenésze. Banda Marci korán árvaságra jutott s a híres Rácz Pali nevelte föl, aki egyúttal tanítómestere volt. Marci rendkívüli népszerűségnek örvend a főváros egyik előkelő éttermében, hol állandóan játszik. Régi, jó nótákat a maguk eredetiségben már csak ő tud játszani. A „Cserebogár sárga cserebogár," „Képeddel alszom el," „Eg a kunyhó, ropog a nád" magyaros muzsikája egyhangúlag szerezte meg neki az aranyérmet és a népszínházi bizottság pompás ezüstkoszorúját. Kóczé Antal, az újabb cigánymuzsikusok elsőrangú hegedűművésze, született 1872-ben Tasnádon. Már hatéves korában önállóan hangversenyezett a bikszádi fürdőben, Fátyol Károly nagyhírű gordonkaművész oldalán. 1893-ban már itt a fővárosban játszott. Nevét, mint Kubelik méltó versenytársáét most kezdik emlegetni. Kóczé a népszínházi cigányverseny zsűrijétől egyhangúlag kapta meg az aranyérmen kívül a Népszínház igazgatójának ezüstkoszorúját. A harmadik díj nyertese Sovánka Nándor nyitrai prímás, aki 1883-ban született Selmecbányán, unokája a híres Sági Balog Jancsinak, aki tudvalevőleg József főherceggel együtt állította össze az Akadémia kiadásában megjelent cigányszótárt. Az alig húszéves, igénytelen külsejű prímásról, aki szegénysége miatt zeneiskolát nem végezhetett, az az általános vélemény, hogy ezt a rendkívüli tehetségű zenészt itt kellene fogni Budapesten és a Zeneakadémiára adni; az ő „Boka-kesergő"-je, „Repülj fecském"-je, valamint saját szerzeményű „Magyar ábránd"-ja nagy feltűnést keltett. Hasonló sikere magyar muzsikusnak külföldön Londonban Kálozdi Jancsinak volt 1851-ben, amikor Prileszky Tádé, a nemrég elhunyt képviselő közbenjárására a Cristal Palace-ban hangversenyzett. Oly nagy volt a sikere, hogy a kottaismerő cigánymuzsikus az Alhambra-színház dirigáló karmestere lett. Innét meghívást kapott a kínai császári hadsereghez, ahol öt évig tábornoki rangban a katonai karmesterek művészeti felügyelője volt. Nemsokára ezután meghívást kapott Viktória királynőtől s Londonban az első lovastestőrezred karmestere, majd pedig az udvari palota-őrség karmestere lett. 1876-ban, tizenkét évi angol szolgálat után Budapestre tért vissza, elveszítvén hallását s itt mindenkitől elhagyatva 1882-ben meghalt. Az öreg Rácz Pali temettette el az angol királynő híres karmesterét. A régi híres cigányok méltó utódai azok, akik a Népszínház versenyén díjat kaptak. Markó Miklós Róczé Antal (Budapest) FALB RUDOLF a szeptember 30-án elhalt időjós EJK--sz ? 4.UMB.JI11UMB —a Banda Marci (Budapest) A CIGÁNYVERSENY GYŐZTESEI Sovánka Nándor (Nyitra) 349