Városi Szemle – 24. évfolyam – 1938.

II. Közlemények - A folyami hajózás szerepe a városfejlődésben

kikötő a Thyssen-vasművek kikötője, amelyhez hasonló óriási forgalmat bonyolítanak le a többi rajnai magánkikötők is, amelyek nagy vasgyárak vagy szénbányák tulaj­donában vannak. A birodalom víziforgalmi politikája azonban be is fejeződik a víziutak kiépítésének, fenntartásának munkájával. Nincsen más célja, mint utat adni a víziforgalomnak és leg­feljebb biztosítani ennek a forgalomnak zavartalanságát. Már a kikötőügyekbe soha sem avatkozik be és ez a kérdés tisztára a városok és községek feladatkörébe utaltatott. A községeknek kell vállalniok a kikötők kiépítését, fenntartását, szervezetét és üzemben tartását. A kikötők felszerelése például egyedül a városok kommunális politikájának keretébe tartozik. Épenúgy, amint a német községek feladatkörébe tartozik a helyi forgalom minden vonatkozású munkája, ugyanígy a kikötőügy is ezek közé soroztatott. A legtöbb német kikötő a városok kezében van és bár történelmileg ezek nem így alakultak ki, ma már alig van kikötő más kezében és irányítása alatt. Duisburg-Rührort van csak részben városi kezelésben, mert itt az államnak is jelentős szerepe volt a kikötő létesítésben és fenn­tartásában, de egyébként csak néhány egészen kis kikötőt tart fenn a birodalmi vasút, míg a többi kommunális kézben van és mint saját üzem nyer vezetést. A községek fel­adatkörébe tartozik a kikötőmedencék építésétől kezdve egészen a kikötők mindennemű berendezkedéséig végzendő munkakör, sőt a kikötőrendészetnek minden vonatkozása. Igen természetes, hogy minden község más és más formában végzi a kikötőügy kérdé­seinek rendezését, vannak, amelyek saját házikezelésben viszik a kikötőügyet és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, vannak viszont mások, amelyek vállalkozóknak adják ki az egész kikötőt. A saját üzemben folytatott kezelésnek ismét többféle változata van, lehet ez a közigazgatás keretében, vagy mint önálló kereskedelmi társulati forma. Ezen utóbbin belül azután a legvegyesebb formák találhatók, olyanok, amelyekben a városok csak részben vannak érdekelve vagy olyanok, amelyekben tisztán városi tőke van. A városok természetes kötelességüknek tartják azt, hogy a kikötőket kiépítsék és azokat a szükséges berendezésekkel ellássák. Minden kikötőben megfelelő tárházakat építenek, rakodókat, de elkészítik a kikötőhöz vezető utakat is, valamint ha szükséges és erre a vasutak maguktól nem vállalkoznának, akkor a hozzávezető vasúti vágányokat is a városok építik ki. Természetesen gondoskodnak a megfelelő átrakó berendezésekről is, amelyek használatáért természetesen illetékeket kell fizetni. Az illetékek összegét a biro­dalmi kormány határozza meg és azoknak szigorú betartása miatt intézkedik. A kikötő­használati díjak megállapításánál azonban az illetékes kormányzati szervek minden esetben meghallgatják a városok kívánságait és azoknak jogos indokait figyelembe veszik. A kikötődíjszabás nyilvános és az mindenkire egyaránt vonatkozik. Senkinek sem lehet abból engedményeket adni, akárcsak a vasúti díjszabásnál, úgy ezt is szigorúan betartják. Igen sok kikötővállalatnak ez a rendszer nagyon kényelmetlen. Az azonban, hogy a nagyobb forgalmat nyújtó cégeknek bizonyos kedvezményeket nyújtsanak, nem egészen indokolt, minthogy a kikötővállalkozások között nem lehet verseny, az áruk forgalmának termé­szetes folyamát nem szabad ilyen módon megzavarni. A tarifa­rendszertől eltekintve természetesen a kikötők nem állanak állami ellenőrzés és irányítás alatt, minden más vonatkozásban a városok önkormányzati joga teljes mértékben érvényesülhet. Ezeknek az elgondolásoknak az eredménye azután az a hatalmas forgalom, ami a német belvizeken kialakult. Az állam a maga részéről eleget tett a folyami és csatorna­utak kiépítési szükségének, a városok pedig a maguk hatáskörébe eleget tettek a kikötőügy követelményeinek. Ilyen módon a kérdés úgy nyert elintézést, hogy minden áru, aminek a víziút megfelel, azt használhatja. Ebből természetesen nemcsak az egész gazdasági életnek van haszna, hanem a városoknak is, amelyeknek kikötői rendszerint igen gazda­ságos vállalkozást jelentenek, eltekintve természetesen attól, hogy ezek a kikötők rengeteg

Next