8 Órai Ujság, 1918. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

Keofl, 1518 január 1. C&m'&aMffi Miért maradt (fleKsrle Mii? Bajok az uj párt program­ja körül — A kormánypártok nem üdvözlik holnap a miniszterelnököt — Előbb katolikus autonómia, azután választói jog — Saját tudósítónktól — Bécsből telefonáltak a Magyar Tudósítónak. W­e­kerle Sándor miniszterel­nök, aki kihallgatásán az új pártalakítás programmját a király elé terjesztette, fontos megbeszélések céljából az újév napját is Bécsben tölti el. Vékerte Sándor miniszterelnök tegnap Bécsben volt, audiencián jelent meg a király előtt és jelentést tett az egységes kormánypárt pro­­grammterv­ez­etéről, amelyet szósze­rinti szövegében őfelsége elé terjesz­tett. A kormányelnök terve eredeti­leg az volt, hogy, ha őfelsége a pro­­grammtervezete­t jóváhagyja, akkor új esztendő esee napján megismer­teti azt a nyilvánossággal. Erre a célra a kormányt támogató pártok újévi tisztelgését vették tervbe s már itt is jelölték az üdvözlő szónokot, akinek beszédére városad­va, Wo­­kon­e megismertette volna az ország­gal jövő terveit és az új pártalaku­lás részleteit. Valami nagy változás­nak kellett azonban történnie Bécs­ben, mert ma délután az a váratlan hír érkezett, hogy a miniszterelnök Bécsben ma­rad holnap is s ennek következtében az újévi üdvözlés és az erre adandó válasz is el­halad. Politikai körükben, főleg a kormány­hoz közelálló képviselők nagy meg­döbbenéssel vettek tudomást erről a fordulatról és azt a következtetést fű­zik hozzá, hogy az egységes kor­mánypárt programmja körül nehéz­ségek merültek fel s hogy nem le­het igaz e szerint az a híresztelés, mintha a király hozzájárulását már megadta volna a programaihoz. A kormánypártok nagy érdeklő­déssel tekintenek a programúi főbb irányelveinek tüzetes megjelölése elé, mert ettől függ, hogy a kor­mányt támogató pártok zöme részt­­vesz-e az út­alakulásban. Annyi már most is kétségtelen-­­­nek látszik, hogy a néppártban és az Apponyi vezetése alatt álló függet­lenségi pártban vannak csoportok, amelyek bizonyos idegenkedéssel nézik az elvfeladás készülő Csimbo­­rasszóját és legkivált a függetlenségi pár tárn­yal­atban emelkednek han­gok az új alakulás ellen. Wekerle környezetében azt állítják, hogy az egységes párt program­ja főleg a választójog széles kiterjesztésére és katonai vívmányokra támaszko­dik, ami pedig a gazdasági részt illeti, a húszéves kiegyezést akarja programmal vallani. A választójog javaslata már ismeretes, erről tehát nem sok diskusszió esik. Ellenben a katonai vívmányok szélesebb körű hullámokat vernek föl és füg­getlenségi körökben erősen han­goztatják, hogy itt nem lehet ígére­tekkel megelégedni, v­ert ígéreteket, már éppen eleget kapott a nemzet. Garanciákat követelnek tehát, még­pedig azonnal benyújtandó és királyilag szentesített törvényjavas­lat formájában, hogy a kilátásba helyezendő katonai vívmányok valóban megvalósulhatnak. Fanyar arcot vágnak a húszéves kiegyezés dolgához is és ellenvetésül azt em­legetik, hogy a húszéves gazdasági kiegyezést Tisza István csinálta Stu­rgkh gróffal, a tragikus végű osztrák miniszterelnökkel. Úgy látszik azonban, hogy mind­ezek az ellenvetések ma már hiába­­valóak és ha némi halasztást is szenved bizonyos kisebbrendű ösz­­szeesküvések miatt az új pártala­kulás, mégis azt remélik a kormány vezető körei, hogy januárban, sike­rülni fog a mai pártkeretek teljes felbomlasztásával az egységes és hatvanhetek alapon álló új politikai pártot megteremteni. Egyelőre most minden törekvés odairányul, hogy a lázadozó elemeket elcsittítsák és különféle kedvezmények odaítélésé­vel leszereljék. Elvi kifogásokat csak ritkán lehet, hallani. Újabban a néppárt kezd félté­keny­kedik és ennek azt a magyarázatot adják, hogy a katholikus autonómia sorsát féltik. A néppárt azt szeretné tehát, hogy még a választójogi törvényja­vaslat­­tárgyalása előtt fogjanak hozzá a katholikus autonómiáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához, ami annyit jelentene, hogy a válasz­tójoggal szemben Apponyi törvény­javaslatának követelik a priuszt. Ez mindenesetre bonyodalmakra ve­zetne és épp ezért a kormány igyek­szik ezt a nehézséget elcainálni. A függetlenségi is 48-as párt, Károlyi Mihály gróffal az élén szintén ellene dolgozik az új párt­alakulásnak, de gyöngének fog mu­tatkozni arra, hogy azt megakadá­lyozza. Károlyi pártja még nem mondta ki nyíltan, hogy nem csat­lakozik Wekerle, Andrássy és­ Vá­­zsonyi pártjához, azonban előrelát­ható, hogy Károlyiék és a kormány­pártok útjai elválnak egymástól. Károlyi Mihály gróf erre vonatko­zólag csak akkor fog határozott és nyilt kijelentést tenni a nyilvános­ság előtt, ha ismeretessé­ fog vállni Wekerle programmtervezete. Ebben a pártban is kincs benyomást kelt azonban az az alakulás k Siettetése, mert nem tudják, miként oldják­ meg szétválás esetén a személyi kérdése­ket. Hiszen Batthyány Tivadar grófot, Beck Lajost és a párt főis­pánjait nem kellett, éppen kötéllel fogni­ a hivatali állások elvállalásá­ra és bizony most nem szivesen hagynák ott a buldoggok kivereke­dett pozíciójukat. Különösen zavar­ba jutnának a Károlyi-párti főispá­nok, akik mandátumaikat is letették és most szépen bomem maradná­nak: se mandátum, se főispánság. Sajátságos, hogy radikális de­mokrata körökben is­ mily vegyes érzelmekkel figyelik Wekerle és An­­drássv új pártalakító kísérletét. A radikálisok szócsöve megállapítja, hogy az új kormánypárt nem­ csu­pán konzervatív alakulat lesz, ha­nem konzervatívnak se elég demo­krata. Semmi jele nem látszik an­nál­, hogy ala­pítói a világ és az or­szág megváltozott helyzetének a­ konzekvencián alaposan és gyöke­resen levonták volna. Ezeknek a konzekvenciáknak a levonására rá kell magy őket bírni, rá kell — mert a politikában ez a kapa­­citálás egyetlen módja —­ őket kényszeríteni.­" A radikális publi­cista azzal fejezi be lesújtó kritikáját az új alakulásról: „az új párt ellen és a politikai szándékai ellen minden erőnkből küzdeni fo­­g urai“. A szociáldemokrata párt is idegen­kedéssel nézi Wekerle kísérletezését, hogy milyen idegenkedéssel, arra bi­zonyság a Népszava vasárnapi szá­ma, amelynek második oldalán fehér hasábok, tollat a cenzor által lenyak­­tálózott cikkek üresen maradt részei kiáltoznak felénk. A cenzúrázott hasábokra utólag ilyen gúnyos meg­jegyzéseket nyomattak: Éljen a sajtószabadság! Éljenek a demokrácia és sajtó­­szabadság miniszterei: Vázsonyi és Batthyány! Ez a körülmény eléggé magyaráz­za a helyzetet. Mindent összevetve, azt látjuk, hogy az új alakulással a kormány nem fogja célját elérni, vagyis az őt támogató képviselők száma nemhogy növekedne, hanem ellenkezőleg csökkenni fog és külső támogatók közül is sokat fog veszí­teni. Tíz ukrán nép a rada ellen Péter­vár, december 31. A munkás- és katonatanácsok és paraszttanácsok egy része kongresszust tartott K­a­r­k­o­v­b­a­n. A kongresszus kijelentette, hogy teljesen szolidáris a népbiztosok tanácsával és hangsúlyozta, hogy ez a kongresszus U­krajna egyetlen törvényes hatalma. A rada csupán a nép egy töredékének kép­­v­i­s­el­ő­j­e. Az ukrán nép nemzeti érdekeinek nincs szüksége a rada védelmére, mivel senki sem veszélyezteti. Ha a rada tevékeny­sége miatt Ukrajnában vér folyik, az nem nemzeti harc lesz, hanem a szegény parasztok és munkások harca a polgárság és a gazdag pa­rasztok elleni. A francia kormány támogatja az ukrán csapatokat A románok helyeslik a fegyverszünetet. Pétervár, december 10. (P. T. L.) A francia kormánynak a román fronton álló francia katonai misz­­szióhoz intézet­t hó 24-én elfogott sifkkrozott távirata utasítja a kato­nai missziót, hogy lépjen szoros érintkezésbe az ukrán radával és támogassa azt minden rendelkezésé­re álló eszközzel, mert a rada az ántánttal való jó viszony fentartása és csakis az ántánttal egyetértésben való békekötés mellett foglalt ál­lást. A francia misszió tagjai min­denben a radával karöltve járja­nak el. Utasították a francia katonai missziót arra, hogy mindenképen támogassák azokat a helyi politikai szövetségeket, amelyek a román harc­vonalon a csapatok harcrakész­­ségét akarják megóvni. Feladatuk volna ilyképen február—március ha­váig megóvni a román front harcias jellegét, hogy így megnehezítsék a német csapatok átcsoportosítását a nyugati fronton, amire annál is in­kább szükség van, mert tavasszal al­kalmasabb lesz az idő a békekötésre. A franciák kijelentik, hogy a ro­mánok élénken helyeslik a fegyver­szünetet, ami újabb bizonysága an­nak, hogy a románok az antant tud­ta nélkül kísérletet tettek a Németor­szággal való különbéke megteremté­sére. Ami az angol egészségügyi csapatokat illeti, azok határozott utasítást kaptak Londonból, hogy hagyják el az orosz frontot. Mindehhez orosz hivatalos he­lyen megjegyzik, hogy a távirat nemcsak azt bizonyítja, hogy az an­­tant a legnyomatékosabb módon támogat minden, a telke és a mun­­káskormány ellen irányuló törek­vést, hanem bizonyítja azt is, hogy az ukrán rada a nemzeti szabad­­­ság k­érelmének ürügye alatt, ame­lyet senki sem veszélyeztet, együtt­működik az angolokkal és a fran­ciákkal hogy a gazdag parasztság és a vagyonos polgárság érdekeit megvédje a szegény parasztok é­­s munkásság támadásaival szem­ben. Maximalisták és ukránok Amsterdam, december 30. A Reuter-ügynökség pétervári, e hó 28-án kelt jelentése szerint, hír szerint Charkov táján maximalista és ukrán csapatok tüzérséggel és repülőgépekkel ellátta harcra ké­szen szemben állanak egymással. Az ukrán köztársaság a béketárgyalásakot Bécs, december 31. Az ukrán sajtóiroda jelenti Stock­holmból. Az ukránok főtitkári hi­vatala e hónap 25-én jegy­zéket kül­dött valamennyi hadviselő és sem­leges államnak is bejelenti, hogy az ukrán köztársaság, mint szuverén álla­m j­o­­gosítva van a breszili­­tovszki béketárgyalás­o­­kon való részvételre A középponti hatalmak kijelentették válaszukban, hogy hajlandók az­ok­ 3 rán köztársaság képviselőit a béke­tárgyaláson elfogadni és sajnálatu­kat fejezték ki azon, hogy az ukrá­nok a fegyverszünetről szóló tár­gyalásokon nem képviseltették ma­­gukat. Magyar-osztrák misszió Pétervárott Bécs, december 31. H­e jt p­o 1 konzul tőle érkezett távirat szerint a vezetése alatt lévő misszióval 28-én Pétervárra érke­zett. Nicitvei bizottság Petmárkni Pétervár, december 01. (1­. T. 1i.) A béketárgyalással összefüggő technikai kérdések meg­oldására kiküldött német bi­zottság ideérkezett. Azt hiszik, hogy a küldöttség a polgári foglyok ügyét fogja elintézni.

Next