AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 7. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)

1955 / 1-2. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AKADÉMIAI NAGGYŰLÉSI ELŐADÁSAI. 1955. MÁJUS 26-27. - SOMOS ANDRÁS: Osztálytitkári beszámoló

OSZTÁLYTITKÁRI BESZÁMOLÓ SOMOS ANDRÁS akadémiai levelező tag Az idei nagygyűlésnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy most ünnepeljük felszabadulásunk 10. évfordulóját. Ebből a helyzetből önként adódik az alkalom, hogy áttekintsük a mezőgazdasági kutatás 10 éves fejlő­dését. Mostani beszámolómban a szokástól eltérően osztályunk egyéves mun­kája helyett igyekszem vázolni mezőgazdasági kutatásunknak a felszabadulás óta megtett útját. A múlt rendszerből ránkmaradt örökség nagyon szegényes volt. A mező­gazdasági tudományok több területén, mint pl. az állattenyésztés, a mező­gazdasági gépesítés, kertészet stb. egyáltalán nem volt országos jelentőségű kutatóintézet, de a növénytermesztés rendkívül bonyolult, sokoldalú feladatai­nak tudományos vizsgálatával is alig egy-két intézet foglalkozott. Az a kevés kimagasló eredmény, amely az akkori körülmények között egyes esetekben mégis napvilágot látott, elsősorban nemzetközi viszonylatban is elismert ki­váló tudósaink fáradságot nem ismerő munkájának, nagy erőfeszítéseiknek volt köszönhető. Legkiválóbb tudósainknak Treitz, ,Sigm­ond, Hutyra, Marek, Cserháti Fleischmann nem egyszer nemzetközi tekintélyüket is latba kellett vetni tudományos munkásságuk továbbfolytatása érdekében. Nagymértékben gátolta az intézetek nagy részében a komoly munkát az a körülmény, hogy a megfelelő tudományos elmélyedést kívánó kutatás helyett főleg rutinvizsgálatokra korlátozták a kutatók tevékenységét. Mezőgazdasági kutatásunk és a legmagasabb szakmai képzettséget nyújtó felsőfokú oktatási szervezetünk felszabadulás előtti helyzetére fényt vetnek az alábbi számok : Az egész mezőgazdasági kísérletügy terén a második világ­háború kezdetén (1939—40) mindössze 215 kutató dolgozott. A kísérleti inté­zetekben folyó kutatómunkához nélkülözhetetlen kísérleti gazdaságok területe — beleértve az egyetemi és főiskolai tangazdaságok területét is — mindössze 3400 kh volt. Ebből a kimondott kísérleti gazdaságok szántóterülete csak 500 kh volt. A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás területén (Műegyetem állatorvosi-, mezőgazdasági-, erdészeti osztálya ; a vidéki mezőgazdasági fő­iskolák és Kertészeti Főiskola) az összes oktatók létszáma mindössze 178 fő volt.

Next