AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 7. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)
1955 / 1-2. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AKADÉMIAI NAGGYŰLÉSI ELŐADÁSAI. 1955. MÁJUS 26-27. - SOMOS ANDRÁS: Osztálytitkári beszámoló
OSZTÁLYTITKÁRI BESZÁMOLÓ SOMOS ANDRÁS akadémiai levelező tag Az idei nagygyűlésnek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy most ünnepeljük felszabadulásunk 10. évfordulóját. Ebből a helyzetből önként adódik az alkalom, hogy áttekintsük a mezőgazdasági kutatás 10 éves fejlődését. Mostani beszámolómban a szokástól eltérően osztályunk egyéves munkája helyett igyekszem vázolni mezőgazdasági kutatásunknak a felszabadulás óta megtett útját. A múlt rendszerből ránkmaradt örökség nagyon szegényes volt. A mezőgazdasági tudományok több területén, mint pl. az állattenyésztés, a mezőgazdasági gépesítés, kertészet stb. egyáltalán nem volt országos jelentőségű kutatóintézet, de a növénytermesztés rendkívül bonyolult, sokoldalú feladatainak tudományos vizsgálatával is alig egy-két intézet foglalkozott. Az a kevés kimagasló eredmény, amely az akkori körülmények között egyes esetekben mégis napvilágot látott, elsősorban nemzetközi viszonylatban is elismert kiváló tudósaink fáradságot nem ismerő munkájának, nagy erőfeszítéseiknek volt köszönhető. Legkiválóbb tudósainknak Treitz, ,Sigmond, Hutyra, Marek, Cserháti Fleischmann nem egyszer nemzetközi tekintélyüket is latba kellett vetni tudományos munkásságuk továbbfolytatása érdekében. Nagymértékben gátolta az intézetek nagy részében a komoly munkát az a körülmény, hogy a megfelelő tudományos elmélyedést kívánó kutatás helyett főleg rutinvizsgálatokra korlátozták a kutatók tevékenységét. Mezőgazdasági kutatásunk és a legmagasabb szakmai képzettséget nyújtó felsőfokú oktatási szervezetünk felszabadulás előtti helyzetére fényt vetnek az alábbi számok : Az egész mezőgazdasági kísérletügy terén a második világháború kezdetén (1939—40) mindössze 215 kutató dolgozott. A kísérleti intézetekben folyó kutatómunkához nélkülözhetetlen kísérleti gazdaságok területe — beleértve az egyetemi és főiskolai tangazdaságok területét is — mindössze 3400 kh volt. Ebből a kimondott kísérleti gazdaságok szántóterülete csak 500 kh volt. A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás területén (Műegyetem állatorvosi-, mezőgazdasági-, erdészeti osztálya ; a vidéki mezőgazdasági főiskolák és Kertészeti Főiskola) az összes oktatók létszáma mindössze 178 fő volt.