AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 8. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)
1955 / 1-2. sz. - NÖVÉNYVÉDELMI ANKÉT - UBRIZSY GÁBOR: A növényvédelmi kutatás újabb eredményei és további feladatai
UBRIZSY GÁBOR terén nincs minden rendben, s nagyrészt elmaradtak a kívánatos védekezési munkák, vagy azok nem voltak szakszerűek. A növényvédelmi ténykedéseket nem lehet önmagukban, a mezőgazdasági termelés egészétől elszakítva vizsgálni és értékelni. Az a sok hiányosság és korszerűtlenség, ami a gyakorlati növényvédelem, elsősorban az üzemi növényvédelem területén tapasztalható, főképp azzal áll összefüggésben, hogy helytelen szemlélet alakult ki a növényvédelemről mint termelő munkáról. Amenynyiben tudjuk azt, hogy a földünkön megtermő és kb. ezer milliárd Ft értéket kitevő évi összes termésmennyiséget 20 %-kal, tehát 200 milliárd Ft-al csökkentik a műveleti növények termesztése során jelentkező, illetve a raktári terményekben garázdálkodó kártevők és betegségek, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban milyen erőfeszítéseket tesznek ezeknek a termelést akadályozó tényezőknek kikapcsolására. Növényvédőgépek, növényvédőszerek tömeges felhasználása évről évre súlyosan megnövelik a mezőgazdasági üzemek költségeit. S bár a tudományos kutatás és a korszerű ipar mindent elkövet, hogy újabb és még hatékonyabb szerekkel, nagyobb teljesítményű és tökéletesebb védőhatást biztosító gépekkel végezzük a szükséges védekezési munkálatokat, gyakorlati eredményeink nem kielégítőek. Tudnunk kell azt is, hogy a gyakorlati növényvédelem jórészt csak az ellenálló növényfajták előállításával, a hasznos élősködő szervezeteknek a biológiai védekezés keretében történő felhasználásával és általában a megelőző jellegű (preventív) módszerekkel, minek a kártevő-és betegség-előrejelzés, az agrotechnikai növényvédelem, válik korszerűvé és átütővé. B. BLJENKO szovjet professzor »A rovartan néhány kérdése a mezőgazdaság fellendítésével kapcsolatban« (1954) című elvileg is nagy jelentőségű tanulmányában a következőkre mutat rá : »Meg kell mondanunk azt, hogy még ma is megfigyelhető olyan eset, amikor a növényvédelem egészének problémáját leegyszerűsítve tekintik, és ezt az egész nagy és rendkívül bonyolult dolgot a »permetezéssel—porozással« azonosítják. A jelenségeknek ugyanehhez a csoportjához tartozik, hogy a növényvédelem jelentőségét a mezőgazdaság termelékenységének növelésében nem veszik figyelembe és nem értékelik. A növényvédelemnek újszerű és széleskörű szemlélete, melyet évek óta hirdetünk, megkívánja, hogy a növényvédelmi ténykedéseket és növényeink egész évi rendszeres folyamatos védelmét éppen olyan fontosnak tartsuk, mint az agrotechnikát, s attól ne elszakítva függetlenül alkalmazzuk, hanem ellenkezőleg, azzal szoros összhangban. A növekvő terméseredményekhez fűződő népgazdasági érdekek szorgalmazzák azt, hogy a bő termés összes feltételeit biztosítsuk. Ennek érdekében a növénynemesítési, agrotechnikai és növényvédelmi eljárásokat harmonikusan és egybeillően kell a termelési munkák során végrehajtani.