AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 9. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1956)

1956 / 1-3. sz. - MÁTHÉ IMRE: Vegetációtanulmányok a nógrádi flórajárás területén, különös tekintettel rétjeinek, legelőinek ökológiai viszonyaira. (Székfoglaló előadás)

V­EGETÁCIÓTANULMÁN­YOK A NÓGRÁDI FLÓRAJÁRÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL RÉTJEINEK, LEGELŐINEK ÖKOLÓGIAI VISZONYAIRA MÁTHÉ IMRE akadémiai levelező tag (Székfoglaló előadás. Elhangzott az MTA IV. Osztályának 1955. szeptember hó 27-én megtartott felolvasó ülésén) A Nógrádi flórajárás (Neogradense) növényföldrajzilag a pannóniai flóra­tartomány (Pannonicum) Ősmátrának (Matricum) vagy Magyar Középhegy­ségnek nevezett flóraterületének középső szakasza [Soó 79]. Növénytakarójában a különböző tölgyesek alkotják a klimaxtársulásokat, amint ezt Soó „Flóra-és vegetációtérképe" [79] és ZÓLYOMI „Magyarország vázlatos vegetáció­térképe" [108] mutatja. A flórajárás magába foglalja a Börzsönyt, a Nógrádi medencét, a Cserhátot és a Gödöllői Dombvidéket. Nagy kiterjedésű, mind geoló­giailag, mind geomorfológiailag heterogén terület. Északon a Nógrádi Medence főtengelyét képező nyugat-kelet irányú széles Ipolyvölgy határolja. Nyugaton szintén az Ipoly völgye, majd Vácig a Duna völgye a határa, innen délkeleti irányba a Duna—Tisza közére ék alakúan benyúló Gödöllő—Monor—Irsai domb­vidékben folytatódik, és délre majdnem Ceglédig nyúlik le. E nyúlványt a Duna-Tisza közi homokterület és a Heves—Borsodi síkság határolja ; a Középhegység területén a Mátrától a Zagyva völgye és a Karancs hegycsoport választja el. E flórajárás nagyobbik területe a legújabb időkig hazánk botanikailag legkevésbé feltárt területe maradt. Ez azért is különös, mert már KITAIBEL PÁL az 1796. évi mármarosi útja alkalmával, az 1803. évi beregi útján és az 1804. évi Árva megyei útján jár e területen és az első florisztikai adatok az ő nevéhez fűződnek. E terület szülötte a legzseniálisabb magyar botanikusok egyike, BORBÁS VINCE is, aki a Nógrád megyei Litkén született, de éppen szülőföldje flórájával és vegetációjával behatóan nem foglalkozott, bár néhány közleményében és „A főváros és környékének növényzete" c. munkájában (1879) említ e területre vonatkozóan is adatokat [10]. REFSS GUSZTÁV nagy­rőcei orvos 1853-ban megjelent „Kvétna Slovenska" című flóraművében [74] számos adatot közöl a flórajárás területéről, de adatai javarészt tévesek vagy megbízhatatlanok. Ilyen kezdet után és néhány kisebb florisztikai közlésen és florisztikai adatgyűjtésen kívül átfogó flóra- vagy vegetáció-kutatás nem folyt. KÁRPÁTI ZOLTÁN 1932-ben készíti el „A Börzsöny-hegység növény­földrajzi jellemzésé"-t [26], majd 1952-ben az „Északi hegyvidék nyugati részének növény­földrajzi áttekintésé"-ben [25] a Börzsönyről — Nagyszálról — Cserhátról és a Gödöllői Dombvidékről is rövid florisztikai jellemzést ad. KovÁCs M.­ ­ IV. Osztály Közleményei IX/1-3.

Next