AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 9. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1956)

1956 / 1-3. sz. - MÁTHÉ IMRE: Vegetációtanulmányok a nógrádi flórajárás területén, különös tekintettel rétjeinek, legelőinek ökológiai viszonyaira. (Székfoglaló előadás)

2 M.4THÉ IMRE és PRISZTER SZ. 1956-ban mintegy 120 fajról közölnek új előfordulási adatokat a Cserhát és a Gödöllői Dombvidék területéről [43]. A flórajárás tág értelemben vett cserháti és gödöllői dombidéki területének rendszeres geobotanikai feltárását (a Börzsöny és Nagyszál kivételével) 1952-ben kezdtem el munkatársaimmal és tanítványaimmal. Adatgyűjtő közreműködé­sükért illesse őket köszönet. A flórajárás környezeti viszonyai A Börzsönyre és a Cserhátra főleg vulkanikus eredet és a vulkanikus formák uralkodó jellege jellemző. A Börzsöny egységesebb középhegység, melynek alapját alsó-miocénüledékek képezik. Ezen összefüggő közép-miocénkori vulka­nikus takaró fekszik : andezit, láva, tufa és breccsa-rétegek vannak a felszínen, fölöttük itt-ott pleisztocénkorú lösz található (KÁRPÁTI Z. [26]). A Cserhát mezozoikus paleogén tönkökből, a közép harmadkori (oligocén­miocén) dombvidék és a neogén vulkánosság által felépített telér rendszerek és kisebb lávatakarók laza halmazatából tevődik össze. Geológiai viszonyaival NOSZKY J. [65, 66], geomorfológiai viszonyaival LÁNG S. [52, 53, 54], és LEÉL­ÖSSY S. [55, 56, 57] foglalkozik behatóan. NOSZKY szerint az ún. „Duna balparti hegy­rögök vidéke", mely triász és eocén mészkő-rétegekből épült fel, nem tartozik a jóval fiatalabb vulkáni eredetű Cserháthoz. Ilyen hegyrög a Vác felett emelkedő Nagyszálon kívül a lapos Romhányi rög és az erősen szét­darabolt Csővári rög. LEÉL-ŐSSY szerint leghelyesebb ezeket az „északi közép­hegység egyik önálló kis tájának" nevezni. A Nagyszál nemcsak alapkőzete miatt, hanem vegetációja alapján is más flórajáráshoz, az ún. „Pilisense" flóra­járáshoz tartozik. Indokolt lehet a Romhányi és Csővári rögöket is — bár egy­mástól több km távolságra feküsznek — vegetációjuk alapján ugyancsak a szomszédos pilisi flórajáráshoz tartozónak tekinteni. A Cserhátnak több mint 1/3 része laza harmadkori üledékekből áll. E réteg­sor tekintélyes része erősen lepusztult. A jégkori klímaingadozások és klíma­változások hatása többféle módon nyilvánult itt meg. (Periglaciális blokkfácites keletkezése,suvadás, glaciális vályog és — alárendelten — löszképződés stb.) [53] A Cserháttól a Duna—Tisza közére ékalakúan benyúló Gödöllő—Ceglédi neogén dombvidék középpontjában Gödöllő fekszik. E dombvidék délkeleti nyúlványai Cegléd felett végződnek el. A dombvidék főtengelyét a Gödöllő— Cegléden át húzott egyenes adja meg. E dombvidék vastag felső oligocén­kori sik­es rétegekből áll (homokkő, agyag, homok, márga, mész, tufa). Ezek a rétegek azonban csak meredek domboldalakon, völgybevágásokban kerülnek a felszínre, egyébként mindenütt vastag pleisztocénkori eolikus takaró borítja felületüket : pleisztocén lösz és óholocén futóhomok [57]. A típusos lösztakaró kevés, elterjedten inkább glaciális vályog és kevert löszös homok fordul elő. A hosszú, egyenes völgyeket alluvium fedi.

Next