AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 30. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1971)

1971 / 1-2. sz. - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSOK - Láng Géza: Az intenzív műtrágyázás néhány növénytermesztési problémája

.rerártudományi Közlemények 30, 1971 LÁNG GÉZA termőterületet már tovább kiterjeszteni nem lehet, és létkérdés a hasznos növényi termék területegységenkénti mennyiségének gyors növelése. De nemcsak a fejlődő országokban növekszik ennek az irányzatnak a jelentősége, hanem mindenütt, a legfejlettebb technikával rendelkező orszá­gokban is. Ilyen körülmények között éppen a fejlett technika teszi parancsolóan szükségessé a termésátlagok növelését éspedig azért, mert csak magas szintű termelés teheti gazdaságossá az egyre bonyolultabb és drágább gépek alkal­mazását. Amikor a területegységenkénti termékmennyiség növeléséről szólunk, nemcsak az 1 ha-on előállított terméktömegre gondolunk, hanem annak minőségére is, mert hiszen mennyiség és minőség együttesen jelenti az érté­ket mind az emberi szükséglet kielégítésében, mind a gazdaságosság vonat­kozásában. Az évezredes lassú előrehaladás a termésátlagok növekedésében szintén éppen napjainkban gyorsult meg, alapvetően a tudományos kutatás ered­ményeképpen. Hosszú időn át ugyanis a nemzedékről-nemzedékre átszálló és egyre gyarapodó tapasztalat volt a fejlődés alapja. Az első mezőgazdasági kutatóintézet megalapítása óta mindössze egy és egyharmad évszázad telt el, a hazai ilyen irányú kutatómunka pedig csak háromnegyed évszázados múltra tekinthet vissza. Ez viszonylag rövid idő, különösen a növényter­mesztési kutatásoknál, amelyeknél egy-egy kísérlet lefolytatásához legalább egy esztendő szükséges, és mivel a kísérlet többszöri megismétlése kívánatos, legalább 3—4 év telik el addig, amíg valamely kérdésben a kutatás meg­bízható választ adhat. A mezőgazdasági kutatás más tudományokkal kölcsönhatásban fejlő­dött. Elsősorban a természettudományokban elért előrehaladás nyújtott sok segítséget. A kémia, a fizika, a növénytan és n­övényélettan, a genetika, a mikrobiológia, a talajtan és több más tudomány eredménye megtermékenyí­tően hatott a növénytermesztési kutatásokra Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy e tudományágak eredményei közvetve hasznosíthatók a növénytermesztésben. A termeléssel közvetlenül kapcsolatos más tudományterületeken hasonló a helyzet. A növényélettani kutatások például számos vonatkozásban tisztázták a növények tápanyag­felvételének módját, az asszimiláció folyamatát, az egyes tápanyagok szerepét a növény növekedésében és fejlődésében, és a növények életének sok más területébe bepillantást nyújtanak. Ezek a tudományos megállapítások alap­vetően fontosak, és nagy hatással voltak a növénytermesztéstanra is, de azt is látnunk kell, hogy csak közvetve hasznosíthatók a szántóföldi növények trágyázási rendszerének kidolgozásakor. Ennek több oka van. Legyen szabad csak egyetlen vonatkozásra utalni. A növényélettani kutatások során a növények tápanyagfelvételét és tápanyagforgalmát szorosan meghatározott környezetben vizsgálják, ahol a táplálkozást leginkább befolyásoló környezeti

Next