A Hét, 1971. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1971-02-26 / 9. szám
Itthon vagyunk A szocialista demokrácia elmélyülésének és kiterjesztésének éltető légkörében került sor a napokban a romániai Német Dolgozók Országos Tanácsának plenáris ülésére, amelynek ezúttal pártunk főtitkárának részvétele és felszólalása biztosított kivételes és ugyanakkor mindennapjainkhoz szervesen hozzátartozó jelentőséget. Az ülés — amelyre meghívták társadalmi életünk számos reprezentánsát, köztük a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának képviselőit — a magasrendű elvszerűség, a nyílt és őszinte beszéd jegyében vitatta meg társadalmi és államrendünk állandó tökéletesítésének általános keretébe illesztve a hazai német lakosságot és általában a román nép és az együttélő nemzetiségek testvériségének további elmélyítését érintő problémákat. Köztudomású, hogy pártunk a szocialista demokratizmus fejlesztését a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének nélkülözhetetlen feltételeként fogja fel. A szocialista demokrácia további szélesítése, az ország minden dolgozójának bevonása a közügyek intézésébe, a mindannyiunkra tartozó kérdések megvitatására jellemző vonása egész társadalmunk fejlődésének. A szocialista demokrácia állandó tökéletesítéséhez szervesen hozzátartozik a nemzetiségi kérdés megoldási folyamatának az a felfogása, amely a társadalmi fejlődés egyre magasabb igényeivel összhangban keres és talál választ a mindennapi élet sodrában felmerülő új és új kérdésekre. Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az ülésen elhangzott beszéde a következetes marxista-leninista nemzetiségi politika iránymutató jelentőségű dokumentuma, a pártunk politikájában érvényesülő tudományos megalapozottság, példamutató reatizvítus és érzékenység bizonyítéka. ..Abból indulunk ki — mondotta —, hogy a szocializmus építésének feltételei között a nemzetiségi kérdés továbbra is jelentős szerepet játszik, hogy a nemzetiségi kérdést a marxista-leninista tanítás alapján megfelelőképpen kell megoldani, biztosítva az igazi jogegyenlőséget.“ A továbbiak során így fogalmazta meg mindannyiunk, románok, magyarok és más nemzetiségűek közös és kölcsönös felelősséget feltételező feladatait: „Tegyünk meg mindent, hogy felszámoljunk mindennemű megkülönböztetést vagy egyenlőtlenséget bármilyen tevékenységi területen, biztosítsuk, hogy hazánk minden egyes állampolgára függetlenül nemzetiségétől, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél, függetlenül vallásától, valóban társadalmunk, a szocialista Románia egyenjogú tagjának érezze magát és eleget tegyen kötelességének hazája iránt.“ Ezeknek a mélyértelmű gondolatoknak az összefüggés-rendszerébe ágyazva hangsúlyozódott e beszédben a nemzetiségi kérdés differenciált és érzékeny megközelítésének, a teljes egyenjogúság gyakorlati érvényesítésének fontossága, a társadalmi, gazdasági, politikai és művelődési élet minden területén. Nyilvánvaló, hogy az egyenjogúság érvényesítésének anyagi alapja az egész ország gyors ütemű gazdasági fejlődése, a termelőerők ésszerű és harma- GALFALVI ZSOLT (Folytatása a 15. oldalon) törozsvár, fiapáca szálloda (légi felvétel) A tartalomból: A mai színház Város, városiasodás Így látta egy angol pilóta Máltai tudósítás Az érett gondolkozás szintjén Álmokat termő, hagyományokat őrző, jövőt építő ifjúságunk demokratikus fóruma, a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongreszszusa eredményesen zárta be munkálatait. Az új, feltörő nemzedék kivételes fontosságú politikai megnyilvánulása volt ez a találkozó, mert társadalmi fejlődésünknek abban a szakaszában zajlott le, amikor a párt új utakat nyitott a jövő felé, és a demokratikus megújulás légkörében közelebb kerültünk eszményeink valóra váltásához. Az egyetemes társadalmi, gazdasági fejlődés szervesen beépülő tartozéka a mindenkoron felnövő új nemzedék sokvetületű problematikája. Ez természetes is, hiszen önmagunk jövőbe vetített képe az ifjúság, terveink megvalósítója, a holnap érett férfikora. A most lezajlott ifjúsági kongresszus sikerének titka épp az, hogy az ifjúság hivatását következetesen szem előtt tartotta, és a realizmus szemszögéből közelítette meg. Ez pedig nem más, mint az érettség jele, továbbá cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy pártunk politikája, sok évtizedes nevelőmunkája az ifjú nemzedékekben is megfogant, és épp ez az érettség biztosítja azt, hogy az összes vezető fórumokba beválasztandó ifjak — ahogy azt pártunk kezdeményezte — nemcsak megállják a helyüket, hanem ugyanakkor felfrissítik a vezetés egészét. A kongresszus ugyanakkor huszadik századbeliségünk hű kifejezője is volt. A tudományos-technikai forradalom szédületes iramban kibontakozó korszakában az ifjúság szemlélete, érdeklődési köre, érzelmi beállítottsága új dimenziókat kapott. Mindezt számba kell venni egy olyan tanácskozáson, amely a mai ifjúság kérdéseit feszegeti, és a közeljövő arculatát próbálja felrajzolni. Nos, ez sem hiányzott a kongresszus tartalmas, színes leltárából. A KISZ legfelsőbb fóruma tehát nem kerülte meg sem az alapvetőproblémákat, sem pedig a részleteket; nem félt kimondani az egykori kényes kérdéseket, szembenézni a hibákkal, vagy megújulást hirdetni ott, ahol szükség mutatkozik erre. A mintegy 2 500 000 KISZ-tag küldöttei, akik természetszerűleg magukkal hozták a fiatalság spontán derűjét, meleg lelkesedni tudását, eszményekből fakadó idealizmusát és a forradalmár hitét, ezúttal sem hazudtolták meg önmagukat. Az érett korosztályok szintjén, de a fiatalság lendületével tettek hitet az emberiség legnemesebb eszméi mellett, amelyből nem hiányzott sem a humanizmus, sem a nemzetközi szolidaritás, sem az egymást segítés, sem a haladásban bízás, sem pedig a legforróbb hazafiság eszméje, és itt kell kitérnünk arra, hogy az a fórum ismét és őszintén hitet tett a román nép és az együttlakó nemzetiségek teljes és reális egyenlősége mellett, pártunk marxi-leniai nemzeti politikája megvalósítása mellett. „Mindaz, amit a szocializmus éveiben megvalósítottunk — hangsúlyozta kongresszusi beszédében pártunk főtitkára ennek az együttműködésnek és testvériségnek a gyümölcse, hazánk összes állampolgárai - nemzetiségi különbség nélkül - együttes munkájának a gyümölcse". Egyébként ugyanezt a jogegyenlőséget tükrözte az a tény is, hogy a kongresszusi teremben a román nemzetiségű küldötteker kívül 172 magyar, 50 német és 20 más nemzetiségű küldött is jelen volt, és természetesen alkotó módon vett részt a széles körű fórum tevékenységében. A kongresszus munkálatain különleges helyet foglaltak el a tanulás, a nevelés, a szakképzés kérdéscsoportjai. A küldöttek állást foglaltak a skolasztikus tézisek, az elavult pedagógiai módszerek ellen, és ugyanakkor vállalták a nehezebb, de sokkal eredményesebb pedagógiai elgondolások alkalmazását, a változatosságot és elmélyülést biztosító tanulmányi módszereket. A párt ifjúságpolitikájának alapelvei egyhangú lelkesedést váltottak ki az újdonságra, a forradalmi fejlődésre oly érzékenyen reagáló fiatalokból. Épp ezért fogadták örömmel Nicolae Ceauşescu elvtárs nagy beszédét és pártunk megújulást hirdető útmutatásait, amelyek egyaránt vonatkoznak, a társadalom vezetésében, a közügyek intézésében való fokozottabb részvételre s a nagyobb hatáskör biztosítására az élet minden területén. Az eredményes munkát végzett kongresszus okos, gyakorlati határozatai, a KISZ szervezeti változásai és tartalmi gazdagodása nagymértékben hozzájárul az ötéves terv országot átfogó nagy feladatainak teljesítéséhez. DÁNOS MIKLÓS