A Hét, 1971. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-26 / 9. szám

Itthon vagyunk A szocialista demokrácia elmélyülésének és kiterjesztésének éltető légkörében került sor a napokban a romániai Német Dolgozók Országos Tanácsának plenáris ülésére, amelynek ez­úttal pártunk főtitkárának részvétele és felszólalása biztosított kivételes és ugyanakkor mindennapjainkhoz szervesen hozzá­tartozó jelentőséget. Az ülés — amelyre meghívták társadalmi életünk számos reprezentánsát, köztük a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának képviselőit — a magasrendű elvszerűség, a nyílt és őszinte beszéd jegyében vitatta meg tár­sadalmi és államrendünk állandó tökéletesítésének általános keretébe illesztve a hazai német lakosságot és általában a ro­mán nép és az együttélő nemzetiségek testvériségének további elmélyítését érintő problémákat. Köztudomású, hogy pár­tunk a szocialista demokratizmus fejlesztését a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének nélkülözhetet­len feltételeként fogja fel. A szocialista demokrácia további szélesítése, az ország minden dolgozójának bevonása a köz­ügyek intézésébe, a mindannyiunkra tartozó kérdések megvita­tására jellemző vonása egész társadalmunk fejlődésének. A szocialista demokrácia állandó tökéletesítéséhez szervesen hoz­zátartozik a nemzetiségi kérdés megoldási folyamatának az a felfogása, amely a társadalmi fejlődés egyre magasabb igé­nyeivel összhangban keres és talál választ a mindennapi élet sodrában felmerülő új és új kérdésekre. Nicolae Ceauşescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az ülé­sen elhangzott beszéde a következetes marxista-leninista nem­zetiségi politika iránymutató jelentőségű dokumentuma, a pár­tunk politikájában érvényesülő tudományos megalapozottság, példamutató reatizvítus és érzékenység bizonyítéka. ..Abból in­dulunk ki — mondotta —, hogy a szocializmus építésének fel­­tételei között a nemzetiségi kérdés továbbra is jelentős szere­pet játszik, hogy a nemzetiségi kérdést a marxista-leninista ta­nítás alapján megfelelőképpen kell megoldani, biztosítva az igazi jogegyenlőséget.“ A továbbiak során így fogalmazta meg mindannyiunk, románok, magyarok és más nemzetiségűek kö­zös és kölcsönös felelősséget feltételező feladatait: „Tegyünk meg mindent, hogy felszámoljunk mindennemű megkülönböz­tetést vagy egyenlőtlenséget bármilyen tevékenységi területen, biztosítsuk, hogy hazánk minden egyes állampolgára függetle­nül nemzetiségétől, függetlenül attól, hogy milyen nyelven be­szél, függetlenül vallásától, valóban társadalmunk, a szocialista Románia egyenjogú tagjának érezze magát és eleget tegyen kö­telességének hazája iránt.“ Ezeknek a mélyértelmű gondola­toknak az összefüggés-rendszerébe ágyazva hangsúlyozódott e beszédben a nemzetiségi kérdés differenciált és érzékeny meg­közelítésének, a teljes egyenjogúság gyakorlati érvényesítésé­nek fontossága, a társadalmi, gazdasági, politikai és művelődé­si élet minden területén. Nyilvánvaló, hogy az egyenjogúság érvényesítésének anyagi alapja az egész ország gyors ütemű gazdasági fejlődése, a termelőerők ésszerű és harma- GALFALVI ZSOLT (Folytatása a 1­5. oldalon) törozsvár, fiapáca szálloda (légi felvétel) A tartalomból: A mai színház Város, városiaso­dás Így látta egy an­gol pilóta Máltai tudósítás Az érett gondolkozás szintjén Álmokat termő, hagyományokat őrző, jövőt építő ifjúságunk de­mokratikus fóruma, a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresz­­szusa eredményesen zárta be munkálatait. Az új, feltörő nemzedék kivételes fontosságú politikai megnyil­vánulása volt ez a találkozó, mert társadalmi fejlődésünknek ab­ban a szakaszában zajlott le, amikor a párt új utakat nyitott a jövő felé, és a demokratikus megújulás légkörében közelebb ke­rültünk eszményeink valóra váltásához. Az egyetemes társadalmi, gazdasági fejlődés szervesen beépülő tartozéka a mindenkoron felnövő új nemzedék sokvetületű prob­lematikája. Ez természetes is, hiszen önmagunk jövőbe vetített képe az ifjúság, terveink megvalósítója, a holnap érett férfikora. A most lezajlott ifjúsági kongresszus sikerének titka épp az, hogy az ifjúság hivatását következetesen szem előtt tartotta, és a realizmus szemszögéből közelítette meg. Ez pedig nem más, mint az érettség jele, továbbá cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy pártunk politikája, sok évtizedes nevelőmunkája az ifjú nemzedékekben is megfogant, és épp ez az érettség biztosítja azt, hogy az összes vezető fórumokba beválasztandó ifjak — ahogy azt pártunk kezdeményezte — nemcsak meg­állják a helyüket, hanem ugyanakkor felfrissítik a vezetés egé­­szét. A kongresszus ugyanakkor huszadik­ századbeliségünk hű kife­jezője is volt. A tudományos-technikai forradalom szédületes iramban kibontakozó korszakában az ifjúság szemlélete, érdeklő­dési köre, érzelmi beállítottsága új dimenziókat kapott. Mindezt számba kell venni egy olyan tanácskozáson, amely a mai ifjúság kérdéseit feszegeti, és a közeljövő arculatát próbálja felraj­zolni. Nos, ez sem hiányzott a kongresszus tartalmas, színes leltárából. A KISZ legfelsőbb fóruma tehát nem kerülte meg sem az alap­vető­­problémákat, sem pedig a részleteket; nem félt kimondani az egykori kényes kérdéseket, szembenézni a hibákkal, vagy megújulást hirdetni ott, ahol szükség mutatkozik erre. A mintegy 2 500 000 KISZ-tag küldöttei, akik természetszerűleg magukkal hozták a fiatalság spontán derűjét, meleg lelkesedni tudását, esz­ményekből fakadó idealizmusát és a forradalmár hitét, ezúttal sem hazudtolták meg önmagukat. Az érett korosztályok szintjén, de a fiatalság lendületével tettek hitet az emberiség legnemesebb eszméi mellett, amelyből nem hiányzott sem a humanizmus, sem a nemzetközi szolidaritás, sem az egymást segítés, sem a hala­dásban bízás, sem pedig a legforróbb hazafiság eszméje, és itt kell kitérnünk arra, hogy az a fórum ismét és őszintén hitet tett a román nép és az együttlakó nemzetiségek teljes és reális egyenlősége mellett, pártunk marxi-leniai nemzeti politikája megvalósítása mellett. „Mindaz, amit a szocializmus éveiben megvalósítottunk — hangsúlyozta kongresszusi beszédében pár­tunk főtitkára ennek az együttműködésnek és testvériségnek a gyümölcse, hazánk összes állampolgárai - nemzetiségi különbség nélkül - együttes munkájának a gyümölcse". Egyébként ugyanezt a jogegyenlőséget tükrözte az a tény is, hogy a kongresszusi teremben a román nemzetiségű k­üldötteker­ kívül 172 magyar, 50 német és 20 más nemzetiségű küldött is jelen volt, és természetesen alkotó módon vett részt a széles körű fórum tevékenységében. A kongresszus munkálatain különleges helyet foglaltak el a ta­nulás, a nevelés, a szakképzés kérdés­csoportjai. A küldöttek ál­lást foglaltak a skolasztikus tézisek, az elavult pedagógiai mód­szerek ellen, és ugyanakkor vállalták a nehezebb, de sokkal eredményesebb pedagógiai elgondolások alkalmazását, a válto­zatosságot és elmélyülést biztosító tanulmányi módszereket. A párt ifjúságpolitikájának alapelvei egyhangú lelkese­dést váltottak ki az újdonságra, a forradalmi fejlődésre oly ér­zékenyen reagáló fiatalokból. Épp ezért fogadták örömmel Nicolae Ceauşescu elvtárs nagy beszédét és pártunk megújulást hirdető útmutatásait, amelyek egyaránt vonatkoznak, a társadalom ve­zetésében, a közügyek intézésében való fokozottabb részvételre s a nagyobb hatáskör biztosítására az élet minden területén. Az eredményes munkát végzett kongresszus okos, gyakorlati határozatai, a KISZ szervezeti változásai és tartalmi gazdagodása nagymértékben hozzájárul az ötéves terv országot átfogó nagy feladatainak teljesítéséhez. DÁNOS MIKLÓS

Next