A Hét, 1971. július-december (2. évfolyam, 27-53. szám)

1971-07-02 / 27. szám

NAPIRENDEN Az egyetértés szellemében Távlatok A román nép kapcsolatai Kína, Korea, Mongólia és Vietnam népei­vel még nem is olyan régen szór­ványosak voltak. E kapcsolatok alig az utóbbi két évtizedben, a szocia­lista népek egységén belül indultak fejlődésnek. Feszült figyelemmel követtük a felszabadulásért vívott harcukat. Aztán kezdtünk hozzájut­ni a náluk megjelenő tudományos közlönyökhöz, és megtudtuk, mi­lyen erőfeszítéssel építik e népek új életüket. Kínai tudósok hazánkba látogat­tak és előadásokat tartottak. Népeik kiváló tulajdonságairól ta­núskodtak a nálunk tanuló koreai és vietnami diákok. Egy vietnami doktorjelölt éppen ezen a héten védi meg A. Halanay egyetemi ta­nár irányítása mellett készült, si­került matematikai doktori disszer­tációját. Másikuk M. Neculcea egyetemi tanár irányításával mate­matikatörténeti disszertáción dolgoz Gh. Vrinceanu akadémikus és a képlékenységtan fiatal egyetemi ta­nára, N. Cristescu előadásokat és kollégiumokat tartottak a kínai egyetemeken, és elmondották, hogy milyen odaadóan végzik tájékoztató és alkotómunkájukat a kínai tudó­sok. Tiberiu Popovici akadémikus, aki Kínában, Koreában és Mongó­liában járt küldetésben, beszámolt róla, hogy milyen barátsággal fo­gadták. Magam megismerkedtem Hu Shih-huának a többértékű lo­gikákról szóló munkáival, és talál­koztam Hua Ken-longgal, a szám­elmélet ismert szakértőjével, akinek könyveiből munkatársaim tanultak. Rendkívül érdekes beszélgetést folytattam az Alan Bator-i egyetem tanáraival, akik jelen voltak a Bu­karesti Egyetem centenáriumi ün­nepségein, és egy koreai mérnök­kel, aki az RSZK Akadémiája Auto­matizálási Bizottságának üléssza­kán vett részt. Mindez meglehetősen kevés. Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének lá­togatása Kelet-Ázsia szocialista or­szágaiban a román nép és Kína, Korea, Mongólia s Vietnam népei közötti baráti kapcsolatok elmélyí­tésének nagy távlatait nyitja meg. Nicolae Ceausescu elvtárs világo­san kifejtette az egész román nép­nek azt az óhaját, hogy a szocializ­must építő valamennyi nép egye­sítse erőfeszítéseit. A nemzetközi politika e széles látókörű szemléletében előrelátha­tóan fontos helyet kapnak a tudo­mányos cserék is. Eredeti tudomá­nyos alkotómunkája a népet szol­gálja, és büszke rá a nép. Sok tanulnivalónk van a fejlett országok nagy egyetemeitől és ku­tatóintézeteitől. De legalább ennyit tanulhatunk azoktól a népektől is, amelyekkel váll váll mellett hala­dunk. GR. C. MOISIL gei : munkások, földművesek és ér­telmiségiek lelkes fogadtatásban részesítették az ázsiai útjáról ha­zatérő küldöttséget, személyesen Nicolae Ceausescu elvtársat. Ez is tanúsítja, hogy a néptöme­gek egyöntetű jóváhagyásával kitű­zött lépésről lépésre megvalósuló külpolitika a leghelyesebb utat kö­veti. Célkitűzései : a béke, a szocializ­mus, a humanizmus országunk nem­zetközileg nagyraértékelt munkál­kodása révén is internacionális gya­korlattá válnak. Nemzedékem két pusztító világ­háborút élt át. Megtanultuk, hogy csak nyugodt, békés légkörben lehet dolgozni, alkotni, új értékeket te­remteni. „Inter arma silent rausae.“ Nem kétséges : felelősségteljes hi­vatásomban oktató-nevelői, gyógyí­tó-tudományos munkámat, mun­katársaimmal együtt csak békében végezhetem eredményesen. Ennek a nyugodt alkotó munkás­életnek a biztosítékát és határozott ígéretét látjuk küldöttségünk tel­jes sikerű munkálatainak eredmé­nyeiben. Dr. doc. KÓTAY PÁL egyetemi tanár A békés alkotómunka légkörében Nagy érdeklődéssel követtem nyo­mon a sajtó révén és rendkívül sok­ra értékelem a baráti látogatást, a­­melyet hazánk párt- és kormány­­küldöttsége, Nicolae Ceausescu fő­titkár elvtárs vezetésével, az ázsiai szocialista országokban tett. E láto­gatásban is annak bizonyságát lát­juk, hogy pártunk fáradhatatlanul munkálkodik a fennálló nézeteltéré­sek áthidalása érdekében a szocia­lista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők egységének megerősítéséért. A küldöttség tevékenysége igen jelentős megnyilatkozása pártunk tisztánlátó tudományos, építő, rea­lista politikájának. Kifejezésre jut­tatja a szocialista Románia ma­gasfokú felelősségérzetét a népek haladása és békéje iránt. Ezekben az elmúlt napokban az ország összes dolgozói : románok, magyarok, németek és más nemze­tiségűek, a társadalom összes léte­ Történelmi felelősség Közvéleményünk — a hírlapok tanúsága szerint is — élénk érdek­lődéssel foglalkozik pártunk és kor­mányunk vezetőinek az ázsiai szo­cialista országokban tett látogatásá­val. A Nicolae Ceausescu elvtárs ál­tal vezetett küldöttség eredményes, tartalmas munkalátogatása, az erről szóló közlemények gondolatébresztő hatással vannak mindenkire, aki szívügyének tekinti az emberiség békés jövőjét, a szocialista országok szoros együttműködését. De ezen túlmenően arra kötelez bennünket, tudományos dolgozókat is, hogy bizonyos alapelveket újra átgondoljunk. Hiszen a humanizmus elvei a népek óriási történelmi ta­pasztalatainak és a haladó elmék roppant gondolati munkájának eredményei. Ezeket az elveket az emberiség sok évszázados történeté­vel, a népeknek a felszabadulásuk­ért vívott harcukban hozott áldoza­taik árán, s ama feladatok legjobb megoldását célzó fáradságos kutató­munkával hozta létre, melyeket a népek élete állított a gondolkodók elé. A haladás azt kívánja, hogy a termelőerőket mindenütt és min­denkor az ember minden irányú fejlődésének és boldogságának érde­kében fejlesszék, hogy minden tö­rekvés az emberi munka megköny­­nyítésére irányuljon, arra, hogy az ember mind teljesebben legyen úr­rá a természeten, és így tudja kielé­gíteni egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. Ma ezek a problémák és törekvé­sek mindinkább világviszonylatban lénnek fel. A korszerű, gyors hír­közlésmódok mintegy szinkronizál­ják Földünk különböző államainak és országainak történéseit. A tudo­mány és a technika, az ipar és a kultúra nagy kérdéseinek megoldá­sa egyre inkább nemzetközi együtt­működést kíván, de az eredmények gyakorlatba ültetése is mind nem­zetközi összefüggésekben történik. Az egyes nemzeteknek nemcsak a jövő tervezésében kell egymáshoz alkalmazkodniuk, hanem a legtöké­letesebb összhangot kell fenntarta­­niuk a kivitelezési munkában is. Se kis, se nagy nemzet nem vonhatja ki már magát a nemzetközi össze­függésekből, a feltartóztathatatlanul szélesedő kooperációs folyamatból. Hazánk képviselőinek külföldi já­rása, közvetlen dialógusai, a jog­­egyenlőség és a békés egymás mel­lett élés elvének alapján szerkesz­tett közös közleményei ennek a társadalmi folyamatnak jelentős láncszemei, különös tekintettel a szocialista államok között termé­szetszerűen kialakult gazdasági, tu­dományos, műszaki és kulturális kapcsolatok szorosabbá válására. A mai civilizáció és kultúra nagy át­alakulásának jelentős történelmi lépcsőfokai, küzdelem, nehogy egye­sek ártalmassá és veszedelmessé változtassák a jót és a nemest, az emberiség legjobb törekvéseit és legszebb eszményeit. Dr. doc. LÁSZLÓ TIHAMÉR egyetemi tanár „A jószolgálat körútja A televízió képernyője, a rádió és újságok hozzásegítettek ahhoz, hogy folyamatosan követhessem orszá­gunk párt- és kormányküldöttségé­nek az ázsiai szocialista országok­ban tett hivatalos baráti látogatásá­nak eseményeit. Nagy élmény volt számomra ! De ez a látogatás az azonnali élményen túl büszkeséggel és elégtétel-érzéssel töltött el azért, mert a pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu által vezetett küldött­ség, amely híven kifejezte né­pünk akaratát, oly egyértelműen meleg fogadtatásban részesült. Ez nyilván azt jelenti, hogy hazánk következetes külpolitikai elvei vi­lágszerte visszhangra lelnek, mind nagyobb teret hódítanak és mind szélesebb körű elismerésben ré­szesülnek. Ezen a hosszú és nagyon változatos úton is kifejezésre jutott az, hogy pártunk mindent elkövet a munkásmozgalom egységének megerősítéséért, a fennálló nehéz­ségek elhárításáért, így ez az út is hozzájárult a népek imperialista ellenes harcához, a békéért és ha­ladásért világot átfogó küzdelem­hez. A szó legszorosabb értelmében te­hát „a jószolgálat körútja volt” ez, és épp ezért növelte hazánk presztí­zsét, igazolta pártunk nemzetközi tevékenységének sikereit. Mi, hazánk dolgozói, románok, magyarok, németek és más nemzeti­ségűek, akik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk, ismét meggyőződ­hettünk arról az összhangról, ami pártunk bel- és külpolitikája között fennáll. Egyazon elvi következetes­séggel követett politikai vonalveze­tés két egyaránt fontos vetülete ez. Románia nemzetközi súlyának növekedésével együtt, mind nagyobb tekintély övezi pártunk főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat és ha­zánkat, amely a békéért folyó küz­delem mind aktívabb tényezőjeként szerepel a nemzetközi életben. ROBERT FRANK, a nagybányai Pedagógiai Intézet lektora hatalom ellen, céljuk az emberiség boldogabb holnapjának az elősegí­tése. Pártunk és államunk vezetőinek ázsiai útja újólag kidomborította következetes, elvszerű külpolitikánk jegyeit: a szavak és a tettek azo­nosságát, internacionalista kapcso­lataink szakadatlan elmélyítésére való törekvést, a szocialista orszá­gok egységének megszilárdítására tett erőfeszítéseinket. Jó, igaz ügyet szolgált a Nicolae Ceausescu vezette küldöttség láto­gatása Ázsia szocialista országaiban. Népünk egy emberként támogatta ezt az utat. Dr. HANTZ ANDRÁS tudományos főkutató Elvszerű következetesség A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bizott­ságának ülése, Nicolae Ceaușescu elvtárs ázsiai szocialista országok­ban tett látogatása után megállapí­totta, hogy Románia „mindazokkal az államokkal együtt, amelyek te­vékenyen részt kívánnak venni a nemzetközi életben, hozzá akar já­rulni a mai világ égető problémái­nak megoldásához“. Tárgyalni, békésen rendezni a vi­tás kérdéseket — e tétel fontosságát korunk jeles politikusai régóta fel­ismerték. Államunk következetes, elvszerű külpolitikája is ezt a célt szolgálta. Az a messzemenő éleslá­tás, az a következetesség, amelyet pártunk főtitkára valamennyi kül­földi látogatásán képvisel, népünk egyöntetű helyeslését vívja ki. A következetes internacionalizmus, az emberiség jövője iránti felelősség csendült ki a legutóbbi, ázsiai láto­gatás minden megnyilvánulásából. A béke, az emberiség nyugodt jö­vője a tudományok példátlan fel­lendülését is jelenti. A technikai forradalom, az a tény, hogy a fi­zika, a vegytan, a biológia eredmé­nyei a békés építés és az esztelen pusztítás céljait egyaránt szolgál­hatják, megköveteli a józan politika érvényesítését, a sokrétű nemzetközi műszaki-tudományos együttműkö­dést. A kérdés gazdasági oldala sem hanyagolható el: mennyi energia, mennyi tudományos kapacitás sza­badulna fel, ha sikerülne kiküszö­bölni a kutatómunka felesleges pár­huzamosságait, ha korlátoznák a ha­diipart. Hazánk ez irányú erőfeszítései gyümölcsözőek : közismertek a világ különböző államaival kötött mű­szaki-kulturális együttműködési szerződéseink. Ezek az egyezmények nem tartalmaznak titkos záradéko­kat, nem irányulnak egy harmadik közakarat kifejeződése A megismeréssel párosuló, bir­tokbavételre törő emberi értelem és technika előtt egyre táguló világ­­egyetem, a közlekedési eszközök és a sebesség növekedése következté­ben zsugorodó földgolyó jelenkori­­ságát, távlatainak vízióját az utolsó évtized legjelentősebb emberiség­élményének vélem. Ám úgy tűnik, hogy könnyebb megostromolni a világmindenséget, mint szót ér­teni közösen az emberi és társadal­mi változatok e kuszán gazdag földi világában, ahol az eszmehor­dozó gondolatok távolságokat össze­kötő sebessége gyakran nem kor­szerűen fénypercekben, hanem pos­takocsi-mérföldekben méretik. Szár­nyalás helyett cammogás, s közben közélettanilag fontos kérdések üsz­kösödnek csak kockázatosan műt­­hetőkké. Éppen ezért rendkívül je­lentős minden olyan erőfeszítés, mely a civilizáció és technika által fokozatosan közös pórázra fűződő világot egy másik, magasabb, a közösen járható célok és szándékok kiegyenlítő egységébe vonná. Igen nagy, valódi méreteiben csak a jö­vőben kiteljesedő hordereje van an­nak a huszonnégy napos útnak is, melyet a Nicolae Ceausescu főtitkár által vezetett román párt- és kor­mányküldöttség tett — baráti láto­gatásként — a népek bölcsőhely vi­lágrészén, Ázsia négy, nagy múltú szocialista államában. A többszörös, elsősorban nem földrajzi értelem­ben vett „Nagy út“, nemzetközi és állampolitikai, valamint gazdasági jelentősége kézenfekvő. Szándéká­ban, jellegében és eredményeiben teljes mértékben kifejezi az RKP X. kongresszusán megfogalmazott külpolitikai és a nemzetközi tevé­kenységre vonatkozó irányelve­ket, melyek középpontjában az ösz­­szes szocialista országokkal való, a barátság, szövetség és együttműkö­dés szüntelen fejlesztésére vonat­kozó törekvések állnak. De van en­nek az utazásnak egy tágabb kiha­tású vonatkozása is. Az az egyete­mes érvényű és hatású, erkölcsi ki­sugárzású felelősségtudat, mely a szocialista Romániát a béke ügyé­nek védelmében, az összes népek megértésének és haladásának — ne­mesen önmagára vállalt gondjában — vezérli. Ezen a ponton teljesedik ki a vállalkozás komoly tanulságo­kat és indításokat rejtő jelentősé­ge, amikor az egyetemes humánum követjárásává is vált, s egymás életvitelének, sajátosságainak, egye­di ősiségéből fakadó szándékainak jobb, pontosabb megértését, a gon­dok megosztását, a másféleség irán­ti figyelmet és érzékenységet jelöli a kérdésmegoldások lehetőségeként, módszerében a személyes, közvet­len — tehát élményszerű — kapcso­latokon keresztül. A „Nagy út“ az eszmei homogenitás lehetőségének bizonyítéka is. A kiadott közös nyi­latkozatok, a kölcsönös megértés­ből és tiszteletből fakadó biztonság érzetét nyújtják a kortárs emberi­ségnek. Az egyes ember, amikor torlódó világeseményektől szoron­gásosan, az élet és az emberiség jövőjének alakulásán töpreng, elé­gedetten gondol népünk és hazánk vezetőinek és küldötteinek misszió teljesítésére, mely az államközi kap­csolatok új minőségén túl, jó köz­érzetünk, itthoni, mindennapi mun­kánk táplálója, elengedhetetlen fel­tétele, az egész ország közakaratá­nak kifejezője is. VERESS DÁNIEL A HÉT, II. ÉVF. 27. SZÁM

Next