A Hét, 1971. július-december (2. évfolyam, 27-53. szám)
1971-07-02 / 27. szám
NAPIRENDEN Az egyetértés szellemében Távlatok A román nép kapcsolatai Kína, Korea, Mongólia és Vietnam népeivel még nem is olyan régen szórványosak voltak. E kapcsolatok alig az utóbbi két évtizedben, a szocialista népek egységén belül indultak fejlődésnek. Feszült figyelemmel követtük a felszabadulásért vívott harcukat. Aztán kezdtünk hozzájutni a náluk megjelenő tudományos közlönyökhöz, és megtudtuk, milyen erőfeszítéssel építik e népek új életüket. Kínai tudósok hazánkba látogattak és előadásokat tartottak. Népeik kiváló tulajdonságairól tanúskodtak a nálunk tanuló koreai és vietnami diákok. Egy vietnami doktorjelölt éppen ezen a héten védi meg A. Halanay egyetemi tanár irányítása mellett készült, sikerült matematikai doktori disszertációját. Másikuk M. Neculcea egyetemi tanár irányításával matematikatörténeti disszertáción dolgoz Gh. Vrinceanu akadémikus és a képlékenységtan fiatal egyetemi tanára, N. Cristescu előadásokat és kollégiumokat tartottak a kínai egyetemeken, és elmondották, hogy milyen odaadóan végzik tájékoztató és alkotómunkájukat a kínai tudósok. Tiberiu Popovici akadémikus, aki Kínában, Koreában és Mongóliában járt küldetésben, beszámolt róla, hogy milyen barátsággal fogadták. Magam megismerkedtem Hu Shih-huának a többértékű logikákról szóló munkáival, és találkoztam Hua Ken-longgal, a számelmélet ismert szakértőjével, akinek könyveiből munkatársaim tanultak. Rendkívül érdekes beszélgetést folytattam az Alan Bator-i egyetem tanáraival, akik jelen voltak a Bukaresti Egyetem centenáriumi ünnepségein, és egy koreai mérnökkel, aki az RSZK Akadémiája Automatizálási Bizottságának ülésszakán vett részt. Mindez meglehetősen kevés. Románia Szocialista Köztársaság párt- és állami küldöttségének látogatása Kelet-Ázsia szocialista országaiban a román nép és Kína, Korea, Mongólia s Vietnam népei közötti baráti kapcsolatok elmélyítésének nagy távlatait nyitja meg. Nicolae Ceausescu elvtárs világosan kifejtette az egész román népnek azt az óhaját, hogy a szocializmust építő valamennyi nép egyesítse erőfeszítéseit. A nemzetközi politika e széles látókörű szemléletében előreláthatóan fontos helyet kapnak a tudományos cserék is. Eredeti tudományos alkotómunkája a népet szolgálja, és büszke rá a nép. Sok tanulnivalónk van a fejlett országok nagy egyetemeitől és kutatóintézeteitől. De legalább ennyit tanulhatunk azoktól a népektől is, amelyekkel váll váll mellett haladunk. GR. C. MOISIL gei : munkások, földművesek és értelmiségiek lelkes fogadtatásban részesítették az ázsiai útjáról hazatérő küldöttséget, személyesen Nicolae Ceausescu elvtársat. Ez is tanúsítja, hogy a néptömegek egyöntetű jóváhagyásával kitűzött lépésről lépésre megvalósuló külpolitika a leghelyesebb utat követi. Célkitűzései : a béke, a szocializmus, a humanizmus országunk nemzetközileg nagyraértékelt munkálkodása révén is internacionális gyakorlattá válnak. Nemzedékem két pusztító világháborút élt át. Megtanultuk, hogy csak nyugodt, békés légkörben lehet dolgozni, alkotni, új értékeket teremteni. „Inter arma silent rausae.“ Nem kétséges : felelősségteljes hivatásomban oktató-nevelői, gyógyító-tudományos munkámat, munkatársaimmal együtt csak békében végezhetem eredményesen. Ennek a nyugodt alkotó munkáséletnek a biztosítékát és határozott ígéretét látjuk küldöttségünk teljes sikerű munkálatainak eredményeiben. Dr. doc. KÓTAY PÁL egyetemi tanár A békés alkotómunka légkörében Nagy érdeklődéssel követtem nyomon a sajtó révén és rendkívül sokra értékelem a baráti látogatást, amelyet hazánk párt- és kormányküldöttsége, Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs vezetésével, az ázsiai szocialista országokban tett. E látogatásban is annak bizonyságát látjuk, hogy pártunk fáradhatatlanul munkálkodik a fennálló nézeteltérések áthidalása érdekében a szocialista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők egységének megerősítéséért. A küldöttség tevékenysége igen jelentős megnyilatkozása pártunk tisztánlátó tudományos, építő, realista politikájának. Kifejezésre juttatja a szocialista Románia magasfokú felelősségérzetét a népek haladása és békéje iránt. Ezekben az elmúlt napokban az ország összes dolgozói : románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, a társadalom összes léte Történelmi felelősség Közvéleményünk — a hírlapok tanúsága szerint is — élénk érdeklődéssel foglalkozik pártunk és kormányunk vezetőinek az ázsiai szocialista országokban tett látogatásával. A Nicolae Ceausescu elvtárs által vezetett küldöttség eredményes, tartalmas munkalátogatása, az erről szóló közlemények gondolatébresztő hatással vannak mindenkire, aki szívügyének tekinti az emberiség békés jövőjét, a szocialista országok szoros együttműködését. De ezen túlmenően arra kötelez bennünket, tudományos dolgozókat is, hogy bizonyos alapelveket újra átgondoljunk. Hiszen a humanizmus elvei a népek óriási történelmi tapasztalatainak és a haladó elmék roppant gondolati munkájának eredményei. Ezeket az elveket az emberiség sok évszázados történetével, a népeknek a felszabadulásukért vívott harcukban hozott áldozataik árán, s ama feladatok legjobb megoldását célzó fáradságos kutatómunkával hozta létre, melyeket a népek élete állított a gondolkodók elé. A haladás azt kívánja, hogy a termelőerőket mindenütt és mindenkor az ember minden irányú fejlődésének és boldogságának érdekében fejlesszék, hogy minden törekvés az emberi munka megkönynyítésére irányuljon, arra, hogy az ember mind teljesebben legyen úrrá a természeten, és így tudja kielégíteni egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. Ma ezek a problémák és törekvések mindinkább világviszonylatban lénnek fel. A korszerű, gyors hírközlésmódok mintegy szinkronizálják Földünk különböző államainak és országainak történéseit. A tudomány és a technika, az ipar és a kultúra nagy kérdéseinek megoldása egyre inkább nemzetközi együttműködést kíván, de az eredmények gyakorlatba ültetése is mind nemzetközi összefüggésekben történik. Az egyes nemzeteknek nemcsak a jövő tervezésében kell egymáshoz alkalmazkodniuk, hanem a legtökéletesebb összhangot kell fenntartaniuk a kivitelezési munkában is. Se kis, se nagy nemzet nem vonhatja ki már magát a nemzetközi összefüggésekből, a feltartóztathatatlanul szélesedő kooperációs folyamatból. Hazánk képviselőinek külföldi járása, közvetlen dialógusai, a jogegyenlőség és a békés egymás mellett élés elvének alapján szerkesztett közös közleményei ennek a társadalmi folyamatnak jelentős láncszemei, különös tekintettel a szocialista államok között természetszerűen kialakult gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok szorosabbá válására. A mai civilizáció és kultúra nagy átalakulásának jelentős történelmi lépcsőfokai, küzdelem, nehogy egyesek ártalmassá és veszedelmessé változtassák a jót és a nemest, az emberiség legjobb törekvéseit és legszebb eszményeit. Dr. doc. LÁSZLÓ TIHAMÉR egyetemi tanár „A jószolgálat körútja A televízió képernyője, a rádió és újságok hozzásegítettek ahhoz, hogy folyamatosan követhessem országunk párt- és kormányküldöttségének az ázsiai szocialista országokban tett hivatalos baráti látogatásának eseményeit. Nagy élmény volt számomra ! De ez a látogatás az azonnali élményen túl büszkeséggel és elégtétel-érzéssel töltött el azért, mert a pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu által vezetett küldöttség, amely híven kifejezte népünk akaratát, oly egyértelműen meleg fogadtatásban részesült. Ez nyilván azt jelenti, hogy hazánk következetes külpolitikai elvei világszerte visszhangra lelnek, mind nagyobb teret hódítanak és mind szélesebb körű elismerésben részesülnek. Ezen a hosszú és nagyon változatos úton is kifejezésre jutott az, hogy pártunk mindent elkövet a munkásmozgalom egységének megerősítéséért, a fennálló nehézségek elhárításáért, így ez az út is hozzájárult a népek imperialista ellenes harcához, a békéért és haladásért világot átfogó küzdelemhez. A szó legszorosabb értelmében tehát „a jószolgálat körútja volt” ez, és épp ezért növelte hazánk presztízsét, igazolta pártunk nemzetközi tevékenységének sikereit. Mi, hazánk dolgozói, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, akik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk, ismét meggyőződhettünk arról az összhangról, ami pártunk bel- és külpolitikája között fennáll. Egyazon elvi következetességgel követett politikai vonalvezetés két egyaránt fontos vetülete ez. Románia nemzetközi súlyának növekedésével együtt, mind nagyobb tekintély övezi pártunk főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat és hazánkat, amely a békéért folyó küzdelem mind aktívabb tényezőjeként szerepel a nemzetközi életben. ROBERT FRANK, a nagybányai Pedagógiai Intézet lektora hatalom ellen, céljuk az emberiség boldogabb holnapjának az elősegítése. Pártunk és államunk vezetőinek ázsiai útja újólag kidomborította következetes, elvszerű külpolitikánk jegyeit: a szavak és a tettek azonosságát, internacionalista kapcsolataink szakadatlan elmélyítésére való törekvést, a szocialista országok egységének megszilárdítására tett erőfeszítéseinket. Jó, igaz ügyet szolgált a Nicolae Ceausescu vezette küldöttség látogatása Ázsia szocialista országaiban. Népünk egy emberként támogatta ezt az utat. Dr. HANTZ ANDRÁS tudományos főkutató Elvszerű következetesség A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának ülése, Nicolae Ceaușescu elvtárs ázsiai szocialista országokban tett látogatása után megállapította, hogy Románia „mindazokkal az államokkal együtt, amelyek tevékenyen részt kívánnak venni a nemzetközi életben, hozzá akar járulni a mai világ égető problémáinak megoldásához“. Tárgyalni, békésen rendezni a vitás kérdéseket — e tétel fontosságát korunk jeles politikusai régóta felismerték. Államunk következetes, elvszerű külpolitikája is ezt a célt szolgálta. Az a messzemenő éleslátás, az a következetesség, amelyet pártunk főtitkára valamennyi külföldi látogatásán képvisel, népünk egyöntetű helyeslését vívja ki. A következetes internacionalizmus, az emberiség jövője iránti felelősség csendült ki a legutóbbi, ázsiai látogatás minden megnyilvánulásából. A béke, az emberiség nyugodt jövője a tudományok példátlan fellendülését is jelenti. A technikai forradalom, az a tény, hogy a fizika, a vegytan, a biológia eredményei a békés építés és az esztelen pusztítás céljait egyaránt szolgálhatják, megköveteli a józan politika érvényesítését, a sokrétű nemzetközi műszaki-tudományos együttműködést. A kérdés gazdasági oldala sem hanyagolható el: mennyi energia, mennyi tudományos kapacitás szabadulna fel, ha sikerülne kiküszöbölni a kutatómunka felesleges párhuzamosságait, ha korlátoznák a hadiipart. Hazánk ez irányú erőfeszítései gyümölcsözőek : közismertek a világ különböző államaival kötött műszaki-kulturális együttműködési szerződéseink. Ezek az egyezmények nem tartalmaznak titkos záradékokat, nem irányulnak egy harmadik közakarat kifejeződése A megismeréssel párosuló, birtokbavételre törő emberi értelem és technika előtt egyre táguló világegyetem, a közlekedési eszközök és a sebesség növekedése következtében zsugorodó földgolyó jelenkoriságát, távlatainak vízióját az utolsó évtized legjelentősebb emberiségélményének vélem. Ám úgy tűnik, hogy könnyebb megostromolni a világmindenséget, mint szót érteni közösen az emberi és társadalmi változatok e kuszán gazdag földi világában, ahol az eszmehordozó gondolatok távolságokat összekötő sebessége gyakran nem korszerűen fénypercekben, hanem postakocsi-mérföldekben méretik. Szárnyalás helyett cammogás, s közben közélettanilag fontos kérdések üszkösödnek csak kockázatosan műthetőkké. Éppen ezért rendkívül jelentős minden olyan erőfeszítés, mely a civilizáció és technika által fokozatosan közös pórázra fűződő világot egy másik, magasabb, a közösen járható célok és szándékok kiegyenlítő egységébe vonná. Igen nagy, valódi méreteiben csak a jövőben kiteljesedő hordereje van annak a huszonnégy napos útnak is, melyet a Nicolae Ceausescu főtitkár által vezetett román párt- és kormányküldöttség tett — baráti látogatásként — a népek bölcsőhely világrészén, Ázsia négy, nagy múltú szocialista államában. A többszörös, elsősorban nem földrajzi értelemben vett „Nagy út“, nemzetközi és állampolitikai, valamint gazdasági jelentősége kézenfekvő. Szándékában, jellegében és eredményeiben teljes mértékben kifejezi az RKP X. kongresszusán megfogalmazott külpolitikai és a nemzetközi tevékenységre vonatkozó irányelveket, melyek középpontjában az öszszes szocialista országokkal való, a barátság, szövetség és együttműködés szüntelen fejlesztésére vonatkozó törekvések állnak. De van ennek az utazásnak egy tágabb kihatású vonatkozása is. Az az egyetemes érvényű és hatású, erkölcsi kisugárzású felelősségtudat, mely a szocialista Romániát a béke ügyének védelmében, az összes népek megértésének és haladásának — nemesen önmagára vállalt gondjában — vezérli. Ezen a ponton teljesedik ki a vállalkozás komoly tanulságokat és indításokat rejtő jelentősége, amikor az egyetemes humánum követjárásává is vált, s egymás életvitelének, sajátosságainak, egyedi ősiségéből fakadó szándékainak jobb, pontosabb megértését, a gondok megosztását, a másféleség iránti figyelmet és érzékenységet jelöli a kérdésmegoldások lehetőségeként, módszerében a személyes, közvetlen — tehát élményszerű — kapcsolatokon keresztül. A „Nagy út“ az eszmei homogenitás lehetőségének bizonyítéka is. A kiadott közös nyilatkozatok, a kölcsönös megértésből és tiszteletből fakadó biztonság érzetét nyújtják a kortárs emberiségnek. Az egyes ember, amikor torlódó világeseményektől szorongásosan, az élet és az emberiség jövőjének alakulásán töpreng, elégedetten gondol népünk és hazánk vezetőinek és küldötteinek misszió teljesítésére, mely az államközi kapcsolatok új minőségén túl, jó közérzetünk, itthoni, mindennapi munkánk táplálója, elengedhetetlen feltétele, az egész ország közakaratának kifejezője is. VERESS DÁNIEL A HÉT, II. ÉVF. 27. SZÁM