A Hét, 1979 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-05 / 1. szám

Példás élet a tudomány és a haladás szolgálatában Elena Ceaușescu elvtársnő átveszi a Vegyészek Amerikai Társaságának díszoklevelét — tudományos tekintélye nemzetközi megbecsülésének egyik jelét Új korszak kezdetét jelentette intézetünk, a Te­mesvári Kémiai Központ életében az 1970-es esztendő. Hazánk kutatá­si rendszerének nagymérvű korsze­rűsítése eredményeként viszonylag fiatal tudományos műhelyünk, amely addig az akadémia temesvári kutató­bázisa keretében tevékenykedett, át­alakult kémiai kutatóközponttá s a fővárosi Központi Kémiai Intézet közvetlen irányítása alá került, a­­melyet nagy szakértelemmel és hoz­záértéssel immár évek óta dr. Elena Ceaușescu mérnök akadémikus ve­zet. Nagy előnyt jelentett a kutató­munka erőteljesebb kibontakoztatá­sában, hogy a kutatóintézetek az e­­gyes szakminisztériumok hatásköré­be és ellenőrzése alá kerültek. Gya­korlatilag ennek volt az eredménye, hogy a kutatólaboratóriumok első­sorban az ipar kutatási feladatainak teljesítésére vállalkoznak. Főleg a kutatási témák összehangolásában, értékelésében, a párhuzamosságok kiküszöbölésében mutatkozik meg a központi irányítás szerepe és jelen­tősége. Nagy gondot fordítanak pél­dául arra, hogy a mellékes vagy cse­kély gazdasági jelentőségű feladatok, célkitűzések megoldására ne fordít­son egyetlen intézet se sok időt és energiát. A kutatóintézetekben és üzemi laboratóriumokban folyó szer­teágazó kutatómunkát irányítja, vegyi kutatás sokrétű problémarend­­­szerét fogja össze az Elena Ceaușescu elvtársnő közvetlen, vezetése alatt működő Központi Kémiai Kutatóin­tézet A kémiai kutatás egyik nagy prob­lémája, hogy az ipar nehezen és rit­kán vállalkozik hosszú távú nagyobb kutatási témák támogatására. Álta­lában rövid távú feladatok megoldá­sával bízza meg kutatóintézeteinket, s csak a konkrét, kézzelfogható ered­mények érdeklik. Pedig a kutatás természetéhez, lényegéhez tartozik, hogy nehéz előre megmondani vagy megjósolni a vizsgálódások, a kísér­letek eredményeit. Ha előre tudnánk a végeredményt, szükség se lenne a kutatásokra. A Központi Kémiai Ku­tatóintézet arra törekszik, hogy se­gítsen és változtathasson ezen a nem­egyszer áldatlan helyzeten. Örömmel olvastam a Nature című folyóirat hasábjain azt az interjút, amely Elena Ceaușescu elvtársnőnek az Angol Királyi Kémiai Társaság tagjává választásakor készült, nemzetközi rangú tudósasszony töb­­­bek között kijelentette, hogy a neki adományozott cím arra is kötelezi, hogy a jövőben hathatósabban mun­kálkodjon a román és a külföldi ké­mikusok kapcsolatának ápolásán, szorosabbra fűzésén. A jelek, az ed­digi eredmények azt bizonyítják, hogy valóban előrelépés történt ezen a téren. A fejlődő kapcsolatok ser­kentőleg hatnak hazánk vegyészeti kutató munkájára. Az Elena Ceaușescu elvtársnő ve­zette Központi Kémiai Kutatóinté­zet nagy hangsúlyt helyez a növényi hatóanyagok vizsgálatára. A feladat teljesítése azonban közelről sem egy­szerű, egyrészt mert a hagyományok nem olyan erősek ezen a téren, más­részt egy ilyen kutatás elvégzésének nemcsak vegyi vonatkozásai vannak. Nemcsak a növényi hatóanyagok szerkezetét kell meghatározni, nem növénytani, farmakológiai ha­és orvosi kérdéseket is tisztázni kell. Halaszthatatlanul el kell végezni az egyre szigorúbb és igényesebb tesz­teket, amelyekhez azonban százával kellenek a különböző kísérleti álla­tok. Nagyon sok a feladat ezen a téren, s pillanatnyilag senki sem vállalja hosszabb távon az ilyen faj­ta kutatások támogatását. A Vegy­ipari Minisztériumnak, vélemények szerint, bőkezűbbnek kellene lennie ezen a téren. A temesvári kémiai kutató köz­pont mindannyiunk örömére tovább fog bővülni a következő években. Talán már ebben az évben elkezdő­dik rég dédelgetett tervünk megvaló­sítása s az intézet mellett felépül két kísérleti gyártelepünk, ahol félipari keretek között szintéziseket fogunk tudni majd előállítani. Egyik eddigi legnagyobb problémánkat fogja ez megoldani. Szükséges, hogy a na­gyobb kutatóintézetek mellett mű­ködjön egy ilyen ipari bázis. A fő­városban és Kolozsváron már mű­ködnek hasonló egységek, s remél­jük, hogy már ebben az évben ná­lunk is hozzákezdenek több milliós beruházással a kísérleti telep felépí­téséhez. Nemcsak kutató, hanem ter­melési bázis is lesz és kis men­­­nyiségű,­ néhány­­­ tonnányi­­ anyag, előállítását is vállalni fogja. S ez hozzájárul ahhoz, hogy a temesvári kémiai kutató­bázis eredményeseb­ben járuljon hozzá Vegyiparunk fej­lődéséhez, vegyészetünk nemzetközi hírnevének öregbítéséhez. Erre ösz­tönöz valamennyiünket a kiváló tu­dós, Elena Ceaușescu elvtársnő sze­mélyes példaadása, akit születésnap­­­­ján melegen köszöntünk. KEREK FERENC A szakavatott irányítás távlatai Századunk nyolcadik évtizede a ha­­­zai kutatásban a gyökeres fordulat pe­riódusa: a tudomány közvetlen terme­lőerővé alakul, a kutatás teljes poten­ciálja a szocialista építés gyakorlati problémáinak megoldására Pártunk történelmi jelentőségű irányul. doku­mentumokban lefektetett programja Románia fejlődésének jelen szakaszát valóságos tudományos-műszaki forra­dalommá teszi, amely nemzetgazdasá­gunkat a közepes fejlettségű országok sorába emeli. A Kolozsvári Kémiai Intézet munka­­közössége idejében megvizsgálta és ma­gáévá tette az országos szintű hatalmas tudományos-műszaki átalakulás kere­tében ráháruló feladatokat. Majdnem harmincéves töretlen fejlődése során gyűjtött tudományos-műszaki potenciál­jának teljes bevetésével, a párt irány­vonalaihoz igazodva, a kutató-, oktató- és termelőmunka szerves összeötvözé­­sével komplex tevékenységet bontakoz­tatott ki. A kutatás fő irányvonalait nemzet­­gazdaságunk égető kérdéseiből válo­gattuk ki, oly módon, hogy előzetes ta­pasztalatainkat minél hatékonyabban értékesíthessük. A várt eredmények nem is maradtak el, néhány kiemelkedő meg­valósítást az alábbiakban említünk meg. Csak az 1977-es év folyamán, a ku­tatóink által kidolgozott eljárással 11 millió lej értékben nyertek vissza pla­tinát, rádiumot, elhasznált ipari katali­zátorokból; az ily módon kiküszöbölt (Folytatása a 11. oldalon) BARABÁS ENDRE ERNST R. GILMONT, a Vegyészek Ameri­kai Intézetének elnöke, az Intézet tisztelet­beli tagját megillető oklevél átnyújtása alkalmából. (Scinteia, 1973. XII. 18.) „A Vegyészek Amerikai Intézetének tisz­teletbeli tagjává avatjuk Elena Ceaușescu asszonyt, annak elismeréséül, hogy kiválóan vezet egy nagyhírű tudományos intézetet, kimagasló érdemeiért, amelyeket tanulmá­nyaival szerzett, fontos hozzájárulásáért a tudomány fejlesztéséhez és kiváló eredmé­nyeiért az oktatás területén, nemcsak Romániában, hanem világviszonylatban is. Elena Ceaușescu asszony az első külföldi tudós, akinek ezt a címet adományozzuk. Eredményei, amelyekkel a vegyészeti ku­tatómunkát világviszonylatban magasabb fokra emelte, jelentős hozzájárulás a ve­gyészet fejlődéséhez világszerte. Tevékeny­ségének köszönhetően a vegyészet előtt ma új távlatok nyílnak. Elena Ceaușescu asszony sokat tett azért, hogy növelje a szakma tekintélyét és rangját.” RICHARD NORMAN professzor, az an­gol Királyi Kémiai Intézet elnöke, az In­tézet „Fellow" címének ünnepélyes átnyúj­tása alkalmából. (Scinteia, 1978. VI. 14.) „ön kiváló tudós, mind kutatótevékeny­sége révén, mind az által­a döntő szerep által, melyet Románia tudománypolitiká­jának orientációjában betölt. Ismerjük az ön jelentős hozzájárulását, melyet a mak­­romolekuláris kémia terén nyújt, főként az izoprének polimerizációjához, a szintetikus gumi stabilizálásához és kopolimerizálásá­­hoz: ennek a munkának az az érdeme, hogy hozzájárul a vegyi folyamatok me­chanizmusának jobb megértéséhez, vala­mint a nagyobb hatékonysághoz a kémiá­nak az emberiség javára való felhasználá­sa tekintetében. Úgyszintén ismerjük azt a rendkívül fon­tos szerepet, melyet a kémia romániai fej­lesztésében tölt be. A bukaresti Központi Kémiai Kutatóintézet vezérigazgatói minő­ségében a kémiai téren folyó kutatási és fejlesztési tevékenységet irányítja, ezzel egyidőben a fejlett technológia be­­­vezetésén munkálkodik a román vegyipar­ban. Egy átfogóbb területen ön, a Tudomány és Technológiaügyi Országos Tanács Bu­rájának tagjaként, megosztja a felelőssé­get a tudománypolitika egybehangolásá­ban és a technológia fejlesztésében." Dr. LUZ OLIV­EROS-BELAR­DO, a manii­­lai női egyetem alelnöke, a doctor honoris causa bizottság határozatának ismertetése alkalmával. (Scinteia, 1975. IV. 12.) „Rendkívül sokra értékeltük azt az oda­adást és tehetséget, amellyel dr. Elena Ceaușescu mérnök, akadémikus a tudo­mányos kutatás és a fejlett technológia modern romániai alkalmazását célzó fej­lődési törekvések kérdéseihez viszonyul, mint a bukaresti Központi Kémiai Kutató­­intézet vezérigazgatója. Egyben kifejeztük elismerésünket azért a vezető beosztásban végzett munkáért, amelyet társadalmi-po­litikai téren fejt ki, a tudományos kutatás­ban rá jellemző akadémiai és alkotó szel­lemért, amely kiváltotta honfitársai tiszte­letét és a külföldi tudósok megbecsülését, amint azt hírneves szervezetek tiszteletbeli tagsága, valamint egész sor külföldi cím, érdemrend és érem, illetve tekintélyes in­tézmények tiszteletbeli tagsága tanúsítja." NICOLAOS LOUROS, az Athéni Akadé­mia elnöke, az akadémiai levelező tagság odaítélése alkalmából. (Scinteia, 1976. III. 27.) „Az athéni Akadémia nagyra értékelve Elena Ceaușescu asszony, elsőrendű szere­pét a romániai tudományosság fejlődésé­ben, valamint kimagasló kutatási eredmé­nyeit, felhasználja megtisztelő athéni tar­tózkodását, hogy kifejezze reményét és óhaját, hogy a két ország között szoro­sabbra fűzzük azt a tudományos együtt­működést, amelynek célja csakis a közös előny lehet. Tiszteletünk és csodálatunk jeleként az athéni Akadémia Ceaușescu asszonyt a levelező tagok sorába válasz­totta.“ EMANUEL MERINGER professzor, Illinois állam Tudományos Akadémiája Vezetőta­­nácsának képviselője, az Illinois Állam Tu­dományos Akadémiája tagját megillető oklevél átnyújtása alkalmából. (Scinteia, 1978. IV. 15.) „A cím odaítélése, az első egyébként, melyet az illinoisi Tudományos Akadémia külföldi személyiségnek adományoz, azt bizonyítja, hogy a vezetőtanács tagjai el­ismerik az ön kivételes hozzájárulását a kémia terén folyó tudományos kutatás fejlesztéséhez. Fogadja, tisztelt akadémikus nő, a tisz­teletbeli címet, melyet Illinois állam álta­lam képviselt Tudományos Akadémiája adományozott egyrészt az ön által képvi­selt román tudomány érdemeinek, másrészt annak a nemzetközi tekintélynek az elis­meréséül, melyet az ön országa vívott ki független politikájával, a világbéke érvé­nyesítéséhez nyújtott aktív hozzájárulásá­val.“ 3 A HÉT NAPIRENDEN

Next