A Hét, 2005. január-június (3. új évfolyam, 1-26. szám)
2005-01-06 / 1. szám
2010 It A multik a paradicsomba mennek Sok multinacionális cég a piacért és az olcsó munkaerőért jött Közép-Európába, és egyre inkább aggódik a növekvő költségek miatt — derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) felméréséből. A londoni EIU elemzésében arra az eredményre jutott, hogy Közép-Európa a drága nyugat-európai piacokhoz képest továbbra is vonzó, alacsony költségű térségnek számít, az alacsony bérek azonban növekedésnek indultak, és új, olcsóbb helyszínek csalogatják a vállalatokat. Sok gyártó számára ma már Szlovákia a legattraktívabb, míg mások már a jelenlegi európai uniós határokon kívülre tekingetnek, elsősorban Románia és hosszabb távon Ukrajna felé. [...] Nem minden iparvállalat koncentrál azonban kizárólag a közép-európai alacsony költségekből származó előnyökre. Egyesek a helyi piacokra való bejutást célozták meg. Még többen próbálják kihasználni a kivitel szempontjából alacsony költség és a helyi piacra való behatolás kettős áldását, bár ez a megközelítés bonyolult kötéltáncot jelenthet: az emelkedő bérek növelik a termelési költségeket, de egyben serkentik a fogyasztói igényeket is. [...] A válaszok 39 százaléka hangzott úgy, hogy a meglévő ügyfelekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzése rendkívül fontos, és 19 százalék tekinti elsődlegesnek az új fogyasztói piacok meghódítását. Az ipari termelők legnagyobb sebezhetősége a költséghatékonyság. Az alkatrészek helyi beszerzésével csökkenthetők a költségek, de ez egyben azt is jelenti, hogy a beszállítóval szorosan együtt kell működni a megkövetelt színvonal elérése érdekében. Az autógyártás háttériparának hálózata a következő néhány évben oly mértékben fog bővülni, hogy más szektorok számára is nyújt majd beszerzési lehetőséget. [...] A tanulmány végső kicsengése, hogy a közép-európai ipari termelésben új korszak kezdődött. A különbségek csökkennek, és ennek eredményeként a helyi gyártók prioritásai is megváltoznak, érettebbé válnak. Az olcsó munkaerő felől eljutnak a költséghatékonyságig, a terjeszkedéstől a konszolidációig és a felvásárlás révén elért növekedéstől a fogyasztók és a termékek gondos „kultiválásáig”. Daniel Franklin, az EIU igazgatója elmondta: Közép-Európa nem ülhet a babérjain. Az Európai Unión belüli és kívüli verseny kiéleződésével, a munkaköltségek és a szabályozási követelmények növekedésével a térségnek és az itt dolgozó cégeknek versenyhelyzetbe kell juttatniuk a magasabb hozzáadott értéket produkáló gyártást. A régió piacainak egyben nagyobb lehetőséget kell nyújtaniuk a magasabb hozzáadott értékű termékek belföldi eladásához. (Népszabadság, 2004. december 31.) Csökkenő adók Călin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szerdán bejelentette, kormánya jóváhagyta az egységes 16 százalékos adókulcs bevezetését mind a cégek (eddig 25 százalékos) profitadója, mind a korábban többlépcsős személyi jövedelemadó esetében. Az intézkedés január elsejétől lép érvénybe. A kormány ugyanakkor 1,5-ről 3 százalékosra emelte a kisvállalatok jövedelemadóját. Tariceanu korrekt és szükséges intézkedésnek nevezte a döntést, amely révén a lakosság csak nyerni fog. Hangsúlyozta, ezáltal is bizonyítják, hogy határozottak, és betartják valamennyi választási ígéretüket. [...] Az új kormányfő egyúttal hadat üzent az adócsalóknak, és közölte, felkérte Ionuţ Popescu pénzügyminisztert, hozza meg a szükséges intézkedéseket az adócsalások megakadályozására. (BBC, Transindex, 2004. december 30.) Számháború Az új adórendszer bevezetése miatt kissé összevonta a szemöldökét a Nemzetközi Valutaalap (IMF), legalábbis meg-fogalmazódott, hogy több ponton át kell gondolni a román kormánnyal nyáron kötött megállapodást. A költségvetési helyzet elemzése után úgy tűnik, hogy az új román kabinet által bevezetett adóreform egy körülbelül harmincezer milliárd lejes deficitet fog eredményezni, melyet részben a társadalombiztosítási (TB) járulékok csökkentésének elhalasztásával, részben pedig a kisvállalkozásokra kiróható adó és a jogi személyek osztalékadójának növelésével fognak kompenzálni. „Ebben az évben nem lehetséges a TB járulékok csökkentése, hiszen ez egy újabb tízezermilliárdos hiányt eredményezne. Ugyanakkor a kisvállalatok adójának emelése, illetve az egyéb kincstári kiigazítások egy ötezerötszáz milliárd lejes többletbevételt hozhatnak.” - nyilatkozta az Adigu Trulnak Adrian Videanu, a gazdasági tevékenységeket koordináló államminiszter. Ugyanakkor Mihai Tănăsescu, leköszönő pénzügyminiszter szerint az egységes adókulcs bevezetése közép- és hosszútávon komoly nehézségeket fog felvetni. „Nyilvánvaló, hogy ez a döntés politikai jellegű, és a korábbi ígérgetések nyomán hozták meg. Ez egy olyan lépés, amelyre valóban szükség lenne, de megfontoltan kellett volna véghezvinni, ugyanis komoly következményekkel fog járni, ami a költségvetés bevételi oldalát illeti. Ezt pedig a különféle új illetékek és díjak - például a fogyasztási adó - növelésével kell majd ellensúlyozni, amely az üzemanyagárak emelkedéséhez vezethet, vagy a kiadási oldal erőteljes újraszabásával, amely viszont az igazságszolgáltatási és egészségügyi reform megakadásához fog vezetni.” [...] Videanu elismerte, hogy az első hat hónapban egy jelentős deficit jelentkezhet, de szerinte később ezt egyensúlyba lehet hozni a jelenleg még a fekete- és szürkegazdaságban eltűnő jövedelmek kifehérítésével és megadóztatásával, illetve a társadalombiztosítási kintlévőségek behajtásával Az államminiszter kijelentette: „Be fogjuk tartani az áfa és az illetékek növelésére vonatkozó menetrendet, úgy ahogy ebben az Európai Unióval megállapodtunk. Ugyanakkor a Nemzeti Bankkal együttműködve ellenőrzésünk alatt tartjuk majd a monetáris politika alakulását, célunk, hogy a lakosságnál maradó jövedelmek ne kizárólag a fogyasztásba áramoljanak, mert ez közvetett módon az infláció megugrásához vezetne.” [...] Videanu elmondása szerint a román fél 1,5 százalékos államháztartási hiánnyal kalkulál 2005-re, és ezt a számot fogják az IMF elé terjeszteni. A Valutaalap szakemberei viszont kívánatosnak tartanák a hiány egy százalékon tartását az infláció megzabolázása érdekében. „Ezek azok az adatok, amelyek mentén majd egyezkedni fogunk az IMF- fel, aztán majd meglátjuk, hogy milyen megállapodásra jutunk. Mindenesetre, ami az inflációt illeti, mi ragaszkodunk a jövő évi hét százalékos kijelölt célhoz. Akárhogyan is alakul a helyzet, biztos vagyok benne, hogy 2005-ben mindenképen egy számjegyű lesz a pénzhígulás.” (Adevărul, 2004. december 31.) Kínos Rendkívül kínos szövegkörnyezetben marasztalta el Brüsszelben Magyarországot tegnap Joaquin Almunia, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos az ország túlzott költségvetési hiányáért. Almunia külön kiemelte, hogy míg a cseh, a ciprusi, a máltai, a lengyel és a szlovák kormány az Európai Tanács ajánlásainak megfelelő intézkedéseket hozott a deficit lefaragására, addig Magyarország 2004- re 0,9 százalékkal marad el a GDP 4,6 százalékára kitűzött céltól, s szintén ennyivel marad majd el a 2005-re a GDP 4,1 százalékában megcélzott költségvetési hiánytól. Almunia hangsúlyozta, hogy a bizottság szerint további intézkedésekre van szükség a célok elérésére, [...] hogy a költségvetés hiánya 2008-ra a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A biztos azt is elmondta, a magas hiány egyik oka az, hogy még mindig nem reformálták meg az egészségügyet. [...] Almunia [...] már korábban is egyértelművé tette a magyar pénzügyminiszternek: Magyarország saját érdeke is a maastrichti kritériumok betartása. (Magyar Nemzet, 2004. december 23.) Az éllovasok A szakértő szerint az országok közötti versenyképességi harcban Magyarországnak mielőbb átfogó adóreformmal kell fellépnie, ennek egyelőre azonban nem mutatkoznak a jelei a jövő évi közterheken. Ha Magyarország az adózás szempontjából valóban versenyképes kíván maradni, akkor további lépésekre van szükség, és rövid határidőn belül valódi megoldást kell találni a helyi adóval és a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő kérdésekre. Az élőmunka tehercsökkenése és a kiszámítható adózási környezet növeli a versenyképességet és a befektetői kedvet. Az egykulcsos, átlátható, egyszerű adózási rendszer sikerét pedig magyar példa, az EVA is előrevetíti, hiszen mind többen választják, és az ebből befolyó bevétel rendre meghaladja a költségvetésben tervezetett. A társasági adókulcsok jelentős szórást mutatnak Európában. A legmagasabb a német 38 százalékos kulcs, régiós összehasonlításban pedig a cseh 26, illetve az osztrák 25 százalék. [...] Pusztán ezen tényezőket figyelembe véve Magyarország - immáron Romániával együtt - a mezőny éllovasának számít a 16 százalékkal. (Index.hu, 2004. december 30.) Kistigrisek egymás közt Újabb rekordszintet ért el a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom, amelynek értéke eléri az 1,278 milliárd eurót Ez a mutató a tavaly ilyenkor mért adatoknál 47,2 százalékkal nagyobb. Ebből a magyar export meghaladja a 791 millió eurót, míg a román külkereskedelem mindössze 487 millió eurót tesz ki [...] Magyarország 61,9 százalékban vette Id a részét a forgalomból, míg Románia csak 38,1 százalékban szállított Id termékeket a szomszédos országba. Az év első nyolc hónapjában a legdinamikusabban a járművek és ezek alkatrészei, az elektromos gépek vagy felszerelések és alkatrészeik, a gyógyszeripari termékek, valamint a táplálkozásra alkalmas hús Magyarországról való behozatala növekedett. A szomszédos országba Romániából kivitt termékek közül a legnagyobb növekedést az alumínium és az ezekből készült termékek, kazánok, gépek és mechanikus berendezések, járművek és ezek alkatrészei, valamint a vas- és acéláruk esetében jegyezték. Rekordszintet ért el a Romániában bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű cégek száma is, idén 470 új céget hoztak itt létre, ami 1998 óta a legmagasabb aránynak számít. Jelenleg összesen 4862 ilyen vállalat működik az országban, ennek alapján Magyarország a hetedik legnagyobb befektető Romániában. A közvetlen tőkebefektetés értéke szeptemberben elérte a 339,3 millió dollárt, ezzel nyugati szomszédunk áll. helyet foglalja el a Romániában befektetők ranglistáján. [...] A magyar tőkeérdekeltségű cégek 30 százaléka a nagykereskedelembe, 24 százaléka az iparba, 16 százaléka a kiskereskedelembe, míg 14 százaléka a szakmai szolgáltatások piacára tört be. A tőkeapport nagysága szerint a legtöbb cég (45,6 százalék) a kiskereskedelemben van jelen, ezt a bankszektor 28,8 százalékkal követi. Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. irodahálózatának vezetője elmondta, ez az eredmény elsősorban annak tulajdonítható, hogy a magyarországi cégek az ország uniós csatlakozása után növelték a tőkekihelyezésüket, így tett a Mal, az OTP és a Richter Gedeon, ezek Romániában a legnagyobb magyarországi társaságok. [...] Halász szerint a romániai piac felértékelődik. Egyrészt, mert az ország gazdasága biztatóan fejlődik, másrészt mivel Románia exportja a magyar felét sem éri el. Ez utóbbi azt mutatja, hogy még egy megbízható külkereskedelmi partner befektetésére is szüksége van az itteni piacnak, ennek szélesítése érdekében. Annak ellenére, hogy háromszor több olasz, mint magyar tőkeérdekeltségű cég van Romániában, az előzőek befektetése csak kétszer nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a magyarországiak tőkeerős cégeket működtetnek, aminek az az alapja, hogy egyre több magyar-magyar gazdasági pozíció jön létre. (Szabadság, 2004. december 11.) Sztárfotó Az év fotója, Kovács Zoltán szerint, Patrubány Miklósról és Rácz Sándorról, az ‘56-os Szövetség elnökéről készült. „Kik ezek a férfiak, és mit csinálnak? Ezek a férfiak sikerrel kezdeményeztek népszavazást, majd miután ezen politikailag alulmaradtak, és a vereség tényét képtelenek lenyelni, éppen problémát kezelnek A vereség estéjén még az újbóli aláírásgyűjtés haladéktalan megkezdését, később a szavazatok jelentős mennyiségének újraszámlálását követelik - épp ez ügyben tartanak sajtótájékoztatót. (...) A fotó főalakja, Patrubány Miklós amúgy szenvedélyes igazságkereső. Amikor az athéni olimpián dobóatlétáink képtelenek voltak a doppingvizsgálathoz szükséges vizeletmintát produkálni, majd a megismételt mintaadás elől hazamenekültek, és ezért kizárták őket a versenyből, a Magyarok Világszövetségének elnöke haladéktalanul követelte a sportolók rehabilitálását Mint később nyilatkozta, négyszemközt beszélgetett velük, és mindketten őszintén tájékozatták arról, hogy nem csaltak. (...) »Bennünket, magyarokat, egyebek mellett a hatványozott igazságfüggésünk különböztet meg más népektől« - állapította meg. (...) A fotóriporter azt a pillanatot kapta el, amikor a magyar ember épp igazságfüggő, ráadásul hatványozottan.” (Élet és Irodalom, 2004/51.) Lelkes tudósítás Ha nem balra, hát akkor jobbra: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, kihasználva a választásokon szerzett kivételes helyzetét, ugyanúgy vonult be Basescu és Tariceanu kormányzatába, ahogy előbb Năstase és Geoana adminisztrációjába került volna be. A végső győzteseket nem zavarta, hogy az RMDSZ előbb ellenük játszott. A politika már csak ilyen. Az számít, ami a számtani tény, hogy az RMDSZ nélkül ők sem tudtak volna stabil kormánytöbbséget alkotni. Markó Béláék nem egyszerűen fontos minisztériumok gazdái lettek, hanem úgynevezett jövőtárcáké. Oktatás, kereskedelem, területfejlesztés, informatika, európai integráció, csupáa olyan, ami Románia közeli és középtávú jövőjét konkrétan is meghatározza. S olyan, ami Romániában a magyaroknak is jövőt ígér. Ha az új kormány tényleg végrehajtja a közigazgatási decentralizációt, s mellette kulturális autonómiát szélesít a magyar kisebbségnek, akkor a kettő együtt „automatikusan”, politikai hisztéria nélkül kiadja például a székelyföldi önkormányzatot! S ha mindez uniós felkészülési, majd csatlakozási pénzekkel is párosul, akkor a magyar kisebbség észrevétlenül bár, de „automatikusan” valóságos európai keretbe kerül. Ami, ha nem is gyorsan és automatikusan, de nagyon is észrevehetően javítja majd az erdélyi magyarok életét, esélyét. Hogy elragadott a hév! Pedig csak annyi történt, hogy alakult egy új kormány Romániában, amely ismét nekirugaszkodik legalább annyira normalizálni, demokratizálni és reformálni az országot, hogy 2007-ben tényleg EU-képes legyen. Eddig ez sem a baloldali, sem a jobboldali kormányciklusokban nem igazán sikerült, akár hatalmon, akár ellenzékben volt az RMDSZ. Most azonban van két új kényszerítő elem. Az egyik, hogy a Băsescu-Tăriceanu-csapat létalapja, legitimációja kizárólag az, hogy most aztán tényleg. Ha most se, akkor jön vissza, ugrásra készen, a törvényhozást elnöklő Năstase-csapat, amely egyfelől kevésbé hiteles Basescuéknál — elszalasztották a lehetőségeket —, másfelől viszont mégis hitelesebb: amennyit (sokat, de nem eleget) Románia előrelépett, azt vele haladta. S kényszeríti Basescuékat az európai idő is, a 2007-es uniós belépés, amelynek elszalasztása katasztrofális blama volna. Márpedig Brüsszel, ha nem is lóbálja, de hintáztatja a derekán a halasztás gumibotját. E ponttól Markóék nemcsak jövőtárcákat, hanem felelősségminisztériumokat kaptak. Bármi gond akad az uniós csatlakozással, a magyar miniszterek illetékességébe már. Ha eddig magyar össznemzeti érdek volt Románia EU- belépése, akkor most kétszeresen is az, sőt hangozzék bármilyen furcsán: magyar össznemzeti felelősség is. Budapesten, de még Bugár Béláék is a szlovák kormányban, sokat segíthetnek Románia uniósításának, és ha megteszik, Markóéknak teszik a legjobbat. Sokáig elvont, sőt üres jelszónak tűnt, hogy az EU egybevág a magyar nemzetegyesítés érdekeivel, és lám, mennyire konkrét és tartalmas lett hirtelen! (Népszabadság, Füzes Oszkár, 2004. december 29.) a hét ■ közéleti és művészeti kritikai lap ■ felelős szerkesztő: Parászka Boróka ■ felelős szerkesztőhelyettes: Papp Sándor Zsigmond ■ szerkesztő: Boros Kinga, Kürti Emese, M. László Ferenc, Sipos Géza, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba ■ főmunkatárs: Ágoston Hugó, Irsai Zsolt ■ lapterv: Könczey Elemér ■ tördelőszerkesztő: Birtalan Zsolt ■ szerkesztőség és kiadóhivatal: 540113 Târgu Mureş (Marosvásárhely), str. 22 dec. 1989., nr. 29/7., tel/fax: (+40) 265 210 068, e-mail: ahet@rdslink.ro, www.ahetro ■ nyomdai munkálatok: Palatino Nyomda, Marosvásárhely ■ ISSN 1222-7994 ■ lapterjesztés: Krónika Kiadó Rt. ■ lapunk támogatói: Művelődésügyi Minisztérium, Communitas Alapítvány, Szabad Sajtó Alapítvány, József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, Illyés Közalapítvány ■ A Hét megrendelhető e-mailen vagy a szerkesztőség telefonszámán ■ alapítva 1970-ben a hét III/ 2005. január 6.