A Hét, 2005. január-június (3. új évfolyam, 1-26. szám)

2005-01-06 / 1. szám

[01 «It A multik a paradicsomba mennek Sok multinacionális cég a piacért és az olcsó munkaerőért jött Közép-Európá­ba, és egyre inkább aggódik a növekvő költségek miatt — derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) felméréséből. A londoni EIU elemzésében arra az ered­ményre jutott, hogy Közép-Európa a drága nyugat-európai piacokhoz képest továbbra is vonzó, alacsony költségű tér­ségnek számít, az alacsony bérek azon­ban növekedésnek indultak, és új, ol­csóbb helyszínek csalogatják a vállalato­kat. Sok gyártó számára ma már Szlová­kia a legattraktívabb, míg mások már a jelenlegi európai uniós határokon kívül­re tekingetnek, elsősorban Románia és hosszabb távon Ukrajna felé. [...] Nem minden iparvállalat koncentrál azonban kizárólag a közép-európai alacsony költ­ségekből származó előnyökre. Egyesek a helyi piacokra való bejutást célozták meg. Még többen próbálják kihasználni a ki­vitel szempontjából alacsony költség és a helyi piacra való behatolás kettős áldá­sát, bár ez a megközelítés bonyolult kö­téltáncot jelenthet: az emelkedő bérek növelik a termelési költségeket, de egy­ben serkentik a fogyasztói igényeket is. [...] A válaszok 39 százaléka hangzott úgy, hogy a meglévő ügyfelekkel való kapcsolatok szorosabbra fűzése rendkí­vül fontos, és 19 százalék tekinti elsőd­legesnek az új fogyasztói piacok meghó­dítását. Az ipari termelők legnagyobb sebezhetősége a költséghatékonyság. Az alkatrészek helyi beszerzésével csökkent­hetők a költségek, de ez egyben azt is je­lenti, hogy a beszállítóval szorosan együtt kell működni a megkövetelt színvonal el­érése érdekében. Az autógyártás háttér­iparának hálózata a következő néhány évben oly mértékben fog bővülni, hogy más szektorok számára is nyújt majd beszerzési lehetőséget. [...] A tanulmány végső kicsengése, hogy a közép-európai ipari termelésben új korszak kezdődött. A különbségek csökkennek, és ennek eredményeként a helyi gyártók prioritá­sai is megváltoznak, érettebbé válnak. Az olcsó munkaerő felől eljutnak a költség­hatékonyságig, a terjeszkedéstől a kon­szolidációig és a felvásárlás révén elért növekedéstől a fogyasztók és a termékek gondos „kultiválásáig”. Dániel Franklin, az EIU igazgatója elmondta: Közép-Eu- rópa nem ülhet a babérjain. Az Európai Unión belüli és kívüli verseny kiéleződé­sével, a munkaköltségek és a szabályozá­si követelmények növekedésével a térség­nek és az itt dolgozó cégeknek verseny­helyzetbe kell juttatniuk a magasabb hoz­záadott értéket produkáló gyártást. A ré­gió piacainak egyben nagyobb lehetősé­get kell nyújtaniuk a magasabb hozzá­adott értékű termékek belföldi eladásá­hoz. (Népszabadság, 2004. december 31.) Csökkenő adók Călin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szerdán bejelentette, kormánya jóváhagy­ta az egységes 16 százalékos adókulcs be­vezetését mind a cégek (eddig 25 száza­lékos) profitadója, mind a korábban több­lépcsős személyi jövedelemadó esetében. Az intézkedés január elsejétől lép érvény­be. A kormány ugyanakkor 1,5-ről 3 szá­zalékosra emelte a kisvállalatok jövede­lemadóját. Táriceanu korrekt és szüksé­ges intézkedésnek nevezte a döntést, amely révén a lakosság csak nyerni fog. Hangsúlyozta, ezáltal is bizonyítják, hogy határozottak, és betartják valamennyi vá­lasztási ígéretüket. [...] Az új kormányfő egyúttal hadat üzent az adócsalóknak, és közölte, felkérte Ionuţ Popescu pénz­ügyminisztert, hozza meg a szükséges in­tézkedéseket az adócsalások megakadá­lyozására. (BBC, Transindex, 2004. de­cember 30.) Számháború Az új adórendszer bevezetése miatt kis­sé összevonta a szemöldökét a Nemzet­közi Valutaalap (IMF), legalábbis meg- ' fogalmazódott, hogy több ponton át kell gondolni a román kormánnyal nyáron kötött megállapodást. A költségvetési helyzet elemzése után úgy tűnik, hogy az új tornán kabinet által bevezetett adóre­form egy körülbelül harmincezer milli­árd lejes deficitet fog eredményezni, me­lyet részben a társadalombiztosítási (TB) járulékok csökkentésének elhalasztásá­val, részben pedig a kisvállalkozásokra ki­róható adó és a jogi személyek osztalék­adójának növelésével fognak kompenzál­ni. „Ebben az évben nem lehetséges a TB járulékok csökkentése, hiszen ez egy újabb tízezermilliárdos hiányt eredményezne. Ugyanakkor a kisvállalatok adójának emelése, illetve az egyéb kincstári kiiga­zítások egy ötezerötszáz milliárd lejes többletbevételt hozhatnak.” - nyilatkozta az Adi*uăruh\ak Adrian Videanu, a gaz­dasági tevékenységeket koordináló állam ­miniszter. Ugyanakkor Míhai Tănăsescu, leköszönő pénzügyminiszter szerint az egységes adókulcs bevezetése közép- és hosszútávon komoly nehézségeket fog felvetni. „Nyilvánvaló, hogy ez a döntés politikai jellegű, és a korábbi ígérgetések nyomán hozták meg. Ez egy olyan lépés, amelyre valóban szükség lenne, de meg­fontoltan kellett volna véghezvinni, ugyan­is komoly következményekkel fog járni, ami a költségvetés bevételi oldalát illeti. Ezt pedig a különféle új illetékek és dí­jak - például a fogyasztási adó - növelésé­vel kell majd ellensúlyozni, amely az üzem- anyagárak emelkedéséhez vezethet, vagy a kiadási oldal erőteljes újraszabásával, amely viszont az igazságszolgáltatási és egészségügyi reform megakadásához fog vezetni.” [...] Videanu elismerte, hogy az első hat hónapban egy jelentős deficit je­lentkezhet, de szerinte később ezt egyen­súlyba lehet hozni a jelenleg még a feke­te- és szürkegazdaságban eltűnő jövedel­mek kifehérítésével és megadóztatásával, illetve a társadalombiztosítási kintlévősé­gek behajtásával Az államminiszter kije­lentette: „Be fogjuk tartani az áfa és az il­letékek növelésére vonatkozó menetren­det, úgy ahogy ebben az Európai Unióval megállapodtunk. Ugyanakkor a Nemze­ti Bankkal együttműködve ellenőrzésünk alatt tartjuk majd a monetáris politika alakulását, célunk, hogy a lakosságnál ma­radó jövedelmek ne kizárólag a fogyasz­tásba áramoljanak, mert ez közvetett mó­don az infláció megugrásához vezetne.” [...] Videanu elmondása szerint a román fel 1,5 százalékos államháztartási hiánnyal kalkulál 2005-re, és ezt a számot fog­ják az IMF elé terjeszteni. A Valutaalap szakemberei viszont kívánatosnak tar­tanák a hiány egy százalékon tartását az infláció megzabolázása érdekében. „Ezek azok az adatok, amelyek men­tén majd egyezkedni fogunk az IMF- fel, aztán majd meglátjuk, hogy milyen megállapodásra jutunk. Mindenesetre, ami az inflációt illeti, mi ragaszkodunk a jövő évi hét százalékos kijelölt célhoz. Akárhogyan is alakul a helyzet, biztos va­gyok benne, hogy 2005-ben minden­képen egy számjegyű lesz a pénzhígu­lás.” (Adevărul, 2004. december 31.) Kínos Rendkívül kínos szövegkörnyezetben ma­rasztalta el Brüsszelben Magyarországot tegnap Joaquin Almunia, a gazdasági és pénzügyekéit felelős uniós biztos az or­szág túlzott költségvetési hiányáért. Al­munia külön kiemelte, hogy míg a cseh, a ciprusi, a máltai, a lengyel és a szlovák kormány az Európai Tanács ajánlásainak megfelelő intézkedéseket hozott a deficit lefaragására, addig Magyarország 2004- re 0,9 százalékkal marad el a GDP 4,6 százalékára kitűzött céltól, s szintén ennyi­vel marad majd el a 2005-re a GDP 4,1 százalékában megcélzott költségvetési hi­ánytól. Almunia hangsúlyozta, hogy a bi­zottság szerint további intézkedésekre van szükség a célok elérésére, [...] hogy a költ­ségvetés hiánya 2008-ra a GDP 3 száza­léka alá csökkenjen. A biztos azt is el­mondta, a magas hiány egyik oka az, hogy még mindig nem reformálták meg az egészségügyet. [...] Almunia [...] már korábban is egyértelművé tette a magyar pénzügyminiszternek: Magyarország saját érdeke is a maastrichti kritériumok betartása. (MagyarNemzet, 2004. decem­ber 23.) Az éllovasok A szakértő szerint az országok közötti versenyképességi harcban Magyarország­nak mielőbb átfogó adóreformmal kell fellépnie, ennek egyelőre azonban nem mutatkoznak a jelei a jövő évi közterhe­ken. Ha Magyarország az adózás szem­pontjából valóban versenyképes kíván maradni, akkor további lépésekre van szükség, és rövid határidőn belül valódi megoldást kell találni a helyi adóval és a társadalombiztosítási járulékkal össze­függő kérdésekre. Az élőmunka teher­csökkenése és a kiszámítható adózási kör­nyezet növeli a versenyképességet és a be­fektetői kedvet. Az egykulcsos, átlátható, egyszerű adózási rendszer sikerét pedig magyar példa, az ÉVA is előrevetíti, hi­szen mind többen választják, és az ebből befolyó bevétel rendre meghaladja a költ­ségvetésben tervezetett. A társasági adó­kulcsok jelentős szórást mutatnak Euró­pában. A legmagasabb a német 38 szá­zalékos kulcs, régiós összehasonlításban pedig a cseh 26, illetve az osztrák 25 szá­zalék. [...] Pusztán ezen tényezőket figye­lembe véve Magyarország - immáron Romániával együtt - a mezőny éllovasá­nak számít aló százalékkal. (Index.hu, 2004. december 30.) Kistigrisek egymás közt Újabb rekordszintet ért el a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi for­galom, amelynek értéke eléri az 1,278 milliárd eurót Ez a mutató a tavaly ilyen­kor mért adatoknál 47,2 százalékkal na­gyobb. Ebből a magyar export megha­ladja a 791 millió eurót, míg a román külkereskedelem mindössze 487 millió eurót tesz ki [...] Magyarország 61,9 szá­zalékban vette Id a részét a forgalomból, míg Románia csak 38,1 százalékban szállított Id termékeket a szomszédos or­szágba. Az év első nyolc hónapjában a legdinamikusabban a járművek és ezek alkatrészei, az elektromos gépek vagy fel­szerelések és alkatrészeik, a gyógyszeripa­ri termékék, valamint a táplálkozásra al­kalmas hús Magyarországról való beho­zatala növekedett. A szomszédos ország­ba Romániából kivitt termékek közül a legnagyobb növekedést az alumínium és az ezekből készült termékek, kazánok, gépek és mechanikus berendezések, jár­művek és ezek alkatrészei, valamint a vas- és acéláruk esetében jegyezték. Rekord­szintet ért el a Romániában bejegyzett magyar tőkeérdekeltségű cégek száma is, idén 470 új céget hoztak itt létre, ami 1998 óta a legmagasabb aránynak szá­mít. Jelenleg összesen 4862 ilyen vállalat működik az országban, ennek alapján Magyarország a hetedik legnagyobb be­fektető Romániában. A közvetlen tőke- befektetés értéke szeptemberben elérte a 339,3 millió dollárt, ezzel nyugati szom­szédunk all. helyet foglalja el a Romá­niában befektetők ranglistáján. [...] A magyar tőkeérdekeltségű cégek 30 száza­léka a nagykereskedelembe, 24 százaléka az iparba, 16 százaléka a kiskereskede­lembe, míg 14 százaléka a szakmai szol­gáltatások piacára tört be. A tőkeapport nagysága szerint a legtöbb cég (45,6 szá­zalék) a kiskereskedelemben van jelen, ezt a bankszektor 28,8 százalékkal köve­ti. Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. irodaháló­zatának vezetője elmondta, ez az ered­mény elsősorban annak tulajdonítható, hogy a magyarországi cégek az ország uniós csatlakozása után növelték a tőke- kihelyezésüket. így tett a Mól, az OTP és a Richter Gedeon, ezek Romániában a legnagyobb magyarországi társaságok. [...] Halász szerint a romániai piac felér­tékelődik. Egyrészt, mert az ország gaz­dasága biztatóan fejlődik, másrészt mi­vel Románia exportja a magyar felét sem éri el. Ez utóbbi azt mutatja, hogy még egy megbízható külkereskedelmi part­ner befektetésére is szüksége van az itte­ni piacnak, ennek szélesítése érdekében. Annak ellenére, hogy háromszor több olasz, mint magyar tőkeérdekeltségű cég van Romániában, az előzőek befekteté­se csak kétszer nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a magyarországiak tőkeerős cége­ket működtetnek, aminek az az alapja, hogy egyre több magyar-magyar gazda­sági pozíció jön létre. (Szabadság, 2004. december 11.) Sztárfotó Az év fotója, Kovács Zoltán szerint, Patru- bány Miklósról és Rácz Sándorról, az ‘56-os Szövetség elnökéről készült. „Kik ezek a férfiak, és mit csinálnak? Ezek a férfiak sikerrel kezdeményeztek népsza­vazást, majd miután ezen politikailag alulmaradtak, és a vereség tényét képte­lenek lenyelni, éppen problémát kezel­nek A vereség estéjén még az újbóli alá­írásgyűjtés haladéktalan megkezdését, ké­sőbb a szavazatok jelentős mennyiségé­nek újraszámlálását követelik - épp ez ügyben tartanak sajtótájékoztatót. (...) A fotó főalakja, Patrubány Miklós amúgy szenvedélyes igazságkereső. Amikor az athéni olimpián dobóatlétáink képtele­nek voltak a doppingvizsgálathoz szük­séges vizeletmintát produkálni, majd a megismételt mintaadás elől hazamene­kültek, és ezért kizárták őket a versenyből, a Magyarok Világszövetségének elnöke haladéktalanul követelte a sportolók reha­bilitálását Mint később nyilatkozta, négy- szemközt beszélgetett velük, és mindket­ten őszintén tájékozatták arról, hogy nem csaltak. (...) »Bennünket, magyarokat, egyebek mellett a hatványozott igazság­függésünk különböztet meg más népek­től« - állapította meg. (...) A fotóriporter azt a pillanatot kapta el, amikor a magyar ember épp igazságfüggő, ráadásul hatvá­nyozottan.” (Élet és Irodalom, 2004/51.) Lelkes tudósítás Ha nem balra, hát akkor jobbra: a Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség, ki­használva a választásokon szerzett kivé­teles helyzetét, ugyanúgy vonult be Bá- sescu és Táriceanu kormányzatába, ahogy előbb Năstase és Geoaná adminisztráci­ójába került volna be. A végső győztese­ket nem zavarta, hogy az RMDSZ előbb ellenük játszott. A politika már csak ilyen. Az számít, ami a számtani tény, hogy az RMDSZ nélkül ők sem tudtak volna stabil kormánytöbbséget alkotni. Markó Béláék nem egyszerűen fontos minisz­tériumok gazdái lettek, hanem úgyneve­zett jövőtárcáké. Oktatás, kereskedelem, területfejlesztés, informatika, európai in­tegráció, csupra olyan, ami Románia kö­zeli és középtávú jövőjét konkrétan is meghatározza. S olyan, ami Romániában a magyaroknak is jövőt ígér. Ha az új kor­mány tényleg végrehajtja a közigazgatá­si decentralizációt, s mellette kulturális autonómiát szélesít a magyar kisebbség­nek, akkor a kettő együtt „automatiku­san”, politikai hisztéria nélkül kiadja pél­dául a székelyföldi önkormányzatot! S ha mindez uniós felkészülési, majd csatla­kozási pénzekkel is párosul, akkor a ma­gyar kisebbség észrevétlenül bár, de „au­tomatikusan” valóságos európai keretbe kerül. Ami, ha nem is gyorsan és auto­matikusan, de nagyon is észrevehetően javítja majd az erdélyi magyarok életét, esélyét. Hogy elragadott a hév! Pedig csak annyi történt, hogy alakult egy új kor­mány Romániában, amely ismét nekiru­gaszkodik legalább annyira normalizálni, demokratizálni és reformálni az országot, hogy2007-ben tényleg EU-képes legyen. Eddig ez sem a baloldali, sem a jobbol­dali kormányciklusokban nem igazán sikerült, akár hatalmon, akár ellenzékben volt az RMDSZ. Most azonban van két új kényszerítő elem. Az egyik, hogy a Băsescu-Tăriceanu-csapat létalapja, le­gitimációja kizárólag az, hogy most az­tán tényleg. Ha most se, akkor jön vissza, ugrásra készen, a törvényhozást elnöklő Năstase-csapat, amely egyfelől kevésbé hiteles Basescuéknál — elszalasztották a lehetőségeket —, másfelől viszont mégis hitelesebb: amennyit (sokat, de nem ele­get) Románia előrelépett, azt vele halad­ta. S kényszeríti Básescuékat az európai idő is, a 2007-es uniós belépés, amelynek elszalasztása katasztrofális blama volna. Márpedig Brüsszel, ha nem is lóbálja, de hintáztatja a derekán a halasztás gumi­botját. E ponttól Markóék nemcsak jö­vőtárcákat, hanem felelősségminisztéri­umokat kaptak. Bármi gond akad az uni­ós csatlakozással, a magyar miniszterek il­letékességébe mar. Ha eddig magyar össznemzeti érdek volt Románia EU- belépése, akkor most kétszeresenis az, sőt hangozzék bármilyen furcsán: ma­gyar össznemzeti felelősség is. Budapes­ten, de még Bugár Béláék is a szlovák kormányban, sokat segíthetnek Romá­nia uniósításának, és ha megteszik, Mar- kóéknak teszik a legjobbat. Sokáig elvont, sőt üres jelszónak tűnt, hogy az EU egy­bevág a magyar nemzetegyesítés érde­keivel, és lám: mennyire konkrét és tar­talmas lett hirtelen! (Népszabadság, Fü­zes Oszkár, 2004. december 29.) a hét ■ közéleti és művészeti kritikai lap ■ felelős szerkesztő: Parászka Boróka ■ felelős szerkeszt? helyettes: Papp Sándor Zsigmond ■ szerkesztő: Boros Kinga, Kürti Emese, M. László Ferenc, Sipos Géza, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba ■ főmunkatárs: Ágoston Hugó, Irsai Zsolt ■ lapterv: Könczey Elemér ■ tördelőszerkesztő: Birtalan Zsolt ■ szerkesztőség és kiadóhivatal: 540113 Târgu Mureş (Marosvásárhely), str. 22 dec. 1989., nr. 29/7., tel/fax: (+40) 265 210 068, e-mail: ahet@rdslink.ro, www.ahetro ■ nyomdai munkálatok: Palatino Nyomda, Marosvásárhely ■ ISSN 1222-7994 ■ lapterjesztés: Krónika Kiadó Rt. ■ lapunk támogatói: Művelődésügyi Minisztérium, Communitas Alapítvány, Szabad Sajtó Alapítvány, József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány, Illyés Közalapítvány ■ A Hét megrendelhető e-mailen vagy a szerkesztőség telefonszámán ■ alapítva 1970-ben a hét III/l 2005. január 6.

Next

/
Thumbnails
Contents