A Hét, 2005. január-június (3. új évfolyam, 1-26. szám)

2005-01-06 / 1. szám

­ Az új kormányprogram meglepően rö­vid idő alatt született. Az RMDSZ ré­széről Kelemen Hunor, képviselőházi frakcióvezető vett részt a programalko­tás munkálataiban. Hogyan jött létre a végleges dokumentum ? A DA szövetség a választás nyerte­seiként hozta a saját választási program­ját. Az RMDSZ ehhez a meglévő alap­hoz adta hozzá a maga javaslatait, terve­zetét. Természetesen mi megjelöltük a saját prioritásainkat, számba vettük, hogy a programjavaslatokban hol vannak átfedések, és milyen kérdésekben le­hetnek nézeteltérések. Folyamatos egyez­tetés révén szövegeződött meg a vég­leges változat. □ Melyek voltak az RMDSZ prioritá­sai? Elvárásainkat meghatározta, hogy gazdasági téren mi a tartós növekedésre és a méltányos elosztás biztosítására töre­kedtünk. A növekedés alapja pedig, el­képzeléseink szerint, a termelés kell, hogy legyen. A beruházókat, vállalkozókat kel­lene ösztönözni a munkahelyteremtésre és a minőségi termelésre. Ezekben a kér­désekben nagyon sok átfedés volt a felek között Tulajdonképpen két kvázi liberá­lis program állt egymás mellett. Mi volt mégis az a különbség, ami miatt a gaz­dasági programpontok egyeztetésére kényszerültünk? Mi is az egységes adó­kulcs bevezetését javasoltuk, csakúgy, mint a DA, igaz hogy számításaink sze­rint ez nem 16 százalék lett volna, ha­nem valamivel magasabb. Előrejelzése­ink szerint a költségvetésben jelentős hi­ány születhet ilyen adókulccsal. Ezen a ponton engedett az RMDSZ. A koalí­ciós partnereink programjából hiányzott a kis- és középvállalatok támogatási rend­szere, és ezt az RMDSZ programja alap­ján a kormányprogram részévé kívántuk tenni. Javaslatainkat elfogadták. Hiány­zott még az eredeti programtervezetből a szövetkezeti rendszer felfrissítése, újjá­szervezése. Ez azért nagyon fontos, mert a szövetkezeti rendszer nem a múlt rend­szer találmánya, Erdélyben ennek jelen­tős hagyományai vannak, kiváltképp a magyar közösségekben. Az előző kor­mány ideje alatt törvény született a szö­vetkezetekre vonatkozóan, most pedig, kérésünkre, önálló fejezetet kapott a kér­dés. A szociális kérdéseket érintően szá­munkra fontos volt a nyugdíjrendszer ki­egyensúlyozása, a nyugdíjak újraszámo­­lása, lehetőleg minél gyorsabban: 2006 végéig. Kértük továbbá, hogy a mező­­gazdasági nyugdíjak nagyobb mérték­ben nőjenek, újraszámításuk és az inflá­ció mértékéhez való igazításuk elenged­hetetlen. Úgy véljük, hogy a mezőgazda­­sági nyugdíjasok nem hibásak azért, mert kikerültek az állami nyugdíjrendszerből, embertelenül kevés nyugdíjat kapnak, ezért rájuk fokozottan érvényes a méltá­nyosság elve. A kormányprogram részé­vé váltak az ezeket a gondokat orvosló felterjesztéseink is. További szociális elő­terjesztésünk volt, hogy a gyermekneve­lési szabadságról két évnél hamarabb visszatérő anyák vagy apák kapják meg a gyermeknevelési támogatás egy részét. Ezzel lehetővé tehetjük a hamarabbi munkába állást, és ugyanakkor hozzáfér­hetővé tesszük a megfelelő gyermekne­­ velési támogatást is. □ Mi az, ami nem került be az RMDSZ kérése ellenére sem a kormányprogram­ba? Nem voltak jelentős nézeteltéréseink. Nehezebben verekedtük át magunkat az oktatásügy kérdésein, illetve a regionális fejlesztés fejezetén. Az RMDSZ határo­zottan kérte, hogy az Uniós csatlakozás­­a, mert ilyennel a DA program erede­tileg nem rendelkezett. Oktatási kérdés­ben fontos eredményünk, hogy a feleke­zeti oktatást az állami oktatással egyenér­tékűként fogadja el a kormányprogram. Várhatóan önálló törvény foglalkozik majd a felekezeti oktatás működésével, finan­szírozásával. A magánegyetemekre is kiterjed az egyenjogúsítás, státuszuk ha­sonlóvá válik az állami egyetemekéhez, amely szempontunkból azért fontos, mert lehetővé válhat a Sapientia román állami támogatása is. □ Konkrétan mit vállalhat fel a román állam a Sapientia támogatása illetően? Elképzelhető középtávon, hogy ma­gánegyetemek, így a Sapientia is, példá­ul normatív támogatást kap a költségve­tésből, de kiveszi az állam a részét a ku­tatási programok, a fejlesztés támogatá­sából is. □ Radikális oktatási reform körvonala­zódik a kormányprogramban. Hogyan érinti ez a közép­szintű oktatást? A kormányprogram csak a kerete­ket jelöli ki, a többi a minisztertől fog függni. Erőteljes decentralizáció várható. A tanfelügyelőségek tanácsadó testüle­tekké alakulnak át, tulajdonképpen csak módszertani kérdésekben nyilvánítanak majd véleményt. Ami a finanszírozást il­leti: az önkormányzatok mellett az állam is támogatja a középszintű oktatást. A tíz­­osztályos képzés kötelezővé válik e tervek vállalta mégis a konfliktusokat az általa kért 11 prefektusi és alprefektusi szék meg­szerzése érdekében? A prefektusi, alprefektusi tisztség he­lyi szinten fölértékelődött. Székelyföldön, elsősorban Kovászna megyében azt ta­pasztaltuk, hogy egy együttműködésre képtelen prefektus rengeteg bajt tud okozni. Az eddigi törvény nem volt egy­értelmű, a kiskapukat pedig nagyon ki lehetett használni. Ezért van most ilyen tétje a kérdésnek. □ Az RMDSZ számára státuszkérdés a prefektusi kinevezés? Miért olyan fontos ez a kérdés? Azért, mert koalícióban vagyunk, a prefektúrák mind a mai napig politikai tisztségek, és a saját politikai súlyunkhoz mérten tartunk rájuk igényt, ráadásul helyi szinten alkalmasak a problémás ügyek megoldására. Sajnos két székely­­földi megyét nem fogunk megkapni, csak egyet, mert a románok itt ugyan­olyan szimbolikus kérdésként kezelik a kinevezést, mint mi. □ Ön részt vett a szociáldemokrata kor­mányprogram előkészítésében is. Össze­­hasonlítható-e a két tevezetet? A DA szövetség kormányprogramja szintetikus, koncentrált szöveg. A PSD sokkal terjedelmesebb szöveggel állt elő, rengeteg elemzéssel, előrejelzéssel tá­masztották alá a javaslataikat. Négy évig hogy esszéisztikusabb. Nincs teletűzdel­ve számokkal táblázatokkal de konkrét dolgokat fogalmaz meg. A kormány­zás irányát jelöli ki, de nem merül bele a társadalmi alrendszerek szabályozásába. □ Intézményi, törvénykezési szinten végrehajtható-e? Tartalmaz-e garanci­ákat? Garanciát egyik program sem tartal­maz, ezt csak a kormány határozott, di­namikus működése tudja nyújtani.­­ Az RMDSZ legfontosabb eredménye­it a kormányprogram kialakításakor szo­ciális téren érte el-beszámolója szerint. A DA pedig, szintén Ön szerint, egy mar­káns liberális gazdaságpolitikát követő tervezetet tett le az asztalra Ez azt je­lenti, hogy az RMDSZ húzza balra ezt a kormányt? Egyáltalán nem helytálló ez a meg­állapítás, hiszen az RMDSZ ugyan hozzájárult a szociálpolitikai rész kiala­kításához, de nem fektette a hangsúlyt az állam újraelosztó szerepére. A méltá­nyosság elvét szeretettük volna kiterjesz­teni a kisnyugdíjasokra, a mezőgazdasá­gi nyugdíjasokra. A kormány politikájá­ba szociáldemokrata elveket a Demok­rata Párt hozhat be, hiszen ez a szerve­zet a Szocialista Internacionálé tagja, a PSD-vel együtt. Az RMDSZ hozzájá­rulása ehhez a kormányprogramhoz sok­kal inkább a jobbközép politikai érvénye­sítése. RMDSZ: jobbközép A kormányprogram létrejöttéről Kelemen Hunort Parászka Boróka kérdezi a hét 2005. január 6. előtt rajzoljuk újra a gazdasági-fejleszté­si régiókat. Több régióra van szükség, és figyelembe kell venni a földrajzi, gazda­sági, társadalmi, kulturális és szociális kritériumokat ezek kialakításánál Ebben a kérdésben tárgyalópartnereink szkep­tikusak voltak, egyeztettek Brüsszellel, és így be kellett látniuk, hogy az Uniónak nincsenek fenntartásai. A kormányprog­ram tehát kitér erre az újjászervezésre is. További gondot okozott a tanügyi tör­vény módosítása. Végül is megállapodás született, hogy a magyar nyelvű egye­temi karok létrehozása legyen lehetséges kormányhatározattal, ne tegyük ezt függővé az egyetemi autonómiától A ki­sebbségi jogokat, a kulturális jogait ugyan­is nem az egyetem szenátusán kéri szá­mon a választópolgár, hanem az álla­mon. A kérdés úgy vetődött fel koalíci­ós partnereink részéről hogy lehet-e az egyetemi autonómiát csorbítani? A vála­szunk egyértelmű volt: nem az egyetemi autonómiát csorbítjuk ezzel a kitétellel, hanem biztosítjuk a kisebbségi jogok érvényesítését. Gyanakvás övezte a kul­turális autonómiára vonatkozó előterjesz­­téseinket is, de végül is sikerült fenn­tartani az álláspontunkat. A kormány­­program kisebbségi fejezetét tulajdon­képpen teljes egészében az RMDSZ ad­ szerint. Kisebbségi szempontból jelentős előrelépés, hogy az állam vállalja a tan­könyvellátás támogatását. □ A várható közigazgatási reform mennyiben váltja be az autonómia-prog­ram ígéreteit, elvárásait? A kulturális autonómia a kisebbségi törvénnyel biztosítható. Az erős decent­ralizáció azt jelenti majd, hogy a dönté­sek jelentős része lekerül az önkormány­zatokhoz. Szeretnénk a prefektúrák moz­gásterét szűkíteni, politikai szerepüket igyekszünk megszüntetni Tulajdonkép­pen csak a törvényesség felügyelete há­rulna rájuk a közigazgatásban. Olyan jo­gosítványok kerülnek majd át az önkor­mányzatokhoz, amelyeket eddig a kor­mány gyakorolt szociális, oktatási, kultu­rális, pénzügyi téren. A források szándé­kaink szerint az önkormányzatoknál ma­radnak, az állam visszaosztó szerepe csak a kompenzáció terén működik majd. Az autonómia szempontjából igazán fontos a fejlesztési régió újraszervezése: Hargi­ta, Kovászna és Maros megye egy fejlesz­tési régióba fog tartozni terveink szerint.­ ­ Az RMDSZ tehát a prefektúra jelen­tőségének csökkentésére törekszik Miért kormányon voltak, minden információ­hoz hozzáfértek, nem csoda, ha ezeket alkalmazták is. Nem állt a DA szövetség rendelkezésére ennyi adat, ezért inkább az elveket fektette le ez az új csapat. Je­lentős különbség mutatkozik a gazdasá­gi-pénzügyi tésren a két program között. A PSD az egységes adókulcs bevezeté­sét nem támogatta, a nyugdíjak újraszá­­molását kitolta 2007-2008-ig. Egy sok szempontból kevesebb rizikót vállaló, óva­tos szociáldemokrata programmal ké­szültek a kormányzásra. A jelenlegi ter­vezet liberális koncepción alapszik, az ál­lami szerepvállalás csökkentésére törek­szik, csökkenti az újraelosztás mértékét. El kell mondani, hogy nagyon sok feje­zet egyezik a két rivális programban. A mezőgazdasági fejezetek például nagyon hasonlóak voltak, csakúgy mint az okta­tásügyi fejezetek. Különbözött a decent­ralizáció csökkentésének a mértéke. A szociáldemokrata párt nem törekedett határozottan a központosítás megszün­tetésére. □ Ön úgy értékelte, hogy a liberális kor­mány tervezete elvi szinten fogalmaz... Nem úgy értettem, hogy hiányoznak belőle a konkrétumok. Úgy fogalmaznék, III/1

Next