A Hon, 1863. július (1. évfolyam, 147-173. szám)
1863-07-15 / 159. szám
1594. sz. Szerda, július 15. El1»f i*vit»• <Ii j: Postán küldve vagy Budapesten ház hor hordv*1 Egy hónapra • ...........................1 írf 7S k* 8 hónapra..................................ó írt-----------6 hónapra j.....................................10 frt--------kjs előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Micdt a pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. ferbesitéi iroda: Berencziek-tere 7ik szám, földszint. Szem csitő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferenczlifterén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP Első évfolyam 1863.Belgtafási díj: 7 hasábos petitsor ....... t hr Bélyegdíj minden beiktatásért . . .30 kr terjedelmes hirdetések többszöri beiktató« mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. gl. Az előfizetési díj a lap tulajdona. »erkesztőjéhez küldendő. A funai!gl, Ipar-, kereskedelmi ás közlekedf rí rovat szerkesztőjének lakosa; Baervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét i *»tő round. ní «1« mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentettan levelek csak ismert kozák:d) fogadtatnak el Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra : naponként csütörtökön kívül 5/1 ór. reg Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór Bajáról Pestre : naponként pénteken kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: vasárnapon kívül naponk. 5'/, 6. reg Váczról Pestre : nap hétf. kiv. 10'/, 6. d. e. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. —10.32 este. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.j. Várad indul — 10. 6 dél N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Basiásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk Pestre 6 óra 56 percz reggel. d. esetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — vissza. ind. 6.16 r. 6.31 dm Pragerhof, Gratz és Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.jGratz Gratz érk. 8.55 est. 8.34n[Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Velenczeind. 11.—• d.e. 11. é Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r.' Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina . 7.46 „ 7.48 „ SteinbrUckp 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ 7.37 d.e. 7.32 é. 8.20 „ 2.15 „ 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d.u. 6. r. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács vnd. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.]Üszög vnd. 8 ó. r. 12.50 dél* Üszög érk. 3. ó. 6 ó.d.u|Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u N.Szom. n 2.30 „ 6.40 reg Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 6.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 1. 7. 30 e. ») Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fizettetik 50 font. : 10 kr., kissebb 5 kr. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. ífszt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6—reggel. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Szeged vnd. • Czegléd érk. ■ 2.25 éjsz.12.15 d.u 6.29 reg. 6.10 este Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Pestről Czeglédre és vissza. e H € -menet 1-45 4.44 5.41 Buda SzFeh. ind. 6.30 v. 5.15 d.u érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa . 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck,, 11.53 é.11.38n Nabresina Trieszt Nabresina „ „ Velencze „ Steinbrück ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. Zárab indul. 7.14 „ Sziszek érkéz. 8.45 . reg. Sziszek indul. 6.30 7, 71. érkéz. 8. 1 . Zágráb indul. 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. 9. Bécs ind. 7.— „ 6.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk.10.33 „ 8.58 „ Pozs. i.7. d.e.11.—d.e.5.15d.u. Bazin, 8.41,,12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.35„ 2.30d.u.8.50est. Szer. érll.36 de. ■ 9.51 . Pestről Orsóvá és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. 2V TlatAn: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. jZS. SzAvím: Sziszekről Ülasonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. ölfelé; Pestről Bécsbe: naponta 6 ór este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estyo. Gulaczről Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre: vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. d. u A. Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A Szávám Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csütörtökön délben. Bécsi börze Julius 13-án. Az első cs. k. szab. dan a gőzhajózási társaság. A személyszállitó gőzösök menetrende. babona-árak Alsó sustriai mérő szerint. Pesten 1 Irányzat Súly, font szerint Legalant Közép - Legmagasb ároszt. ért. Búza bánsági, .... 85.86.87 5.25 5.40 5.65 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 4.80 5.10 6.25 » 1» l*’* ■ 86.87. 5.35 5.60— „ fehérmegyei. . . 83.84.85 4 90 5.10 5.30 „ bácskai ... . 83.84. 4.70 4.90— Rozs........................ . 77.79.89 2.90 a.ts 3.10 0 Árpa sörnek való . . .. 68.69.71 2.40 2.5 j 2.70 na n takarmánynak 65.67.69 2.30 2.35 2.40 a £ab.................................. 45.47.49 2.-2.05 2.10 <D 1* akoricza pesti . . . 79.82 2.80 2.90 2.95 0Q n . bánsági . . 82.85 8.05 8.10 3.20O Köles..............................— 2.70 2.85 8. -...................................................................— — — — Uepesc ........................-7.50 7.65 7.80 Hely Nap búza ) rozs | árpa zab kukor, árak osztr. értékben. Pozsony .... Jul. 7.4«—$5.552 4013.—2.—;2.452.40;2.55S— ;3.20 Alcsony M 9.5.03;5.603.—$3.102.30;2.4022S;2.303 45;3.60 Pápa.................. . 10.4.80;5.202 60;2.801 90;2—2------2.85 3.10 Sz, Fehérvár . . . 11.4.80;5.102.9013.202.3012.352.05;2.152.60; — Wels ................. . 115.54.5963.06;3.302.25;2.5S*1.62;2.—— Czegléd Szolnok Ö 25 1 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Kassa Debreczen „ 3.— „ 347 Miskolcz Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r Tokaj Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e Nyiregyh Kassa érkéz. 9.66 e. 3. d. u. Debreczen Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e.Arad indul 1241 d.u. 8.70 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. Csaba „ 2.14 „ 11.13 „ Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Czegléd érkéz. 556 „ 5.32 „ Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. dél indul 9.27 d. e. 8.24 e. „ 10.27 „ 9.42 e. P. Ladány érkéz. 1.26 „ 1.20 e. P. Ladány indul ■ Szolnok „ Czegléd érkéz. ■ p. Ladány érkéz Gyorsvonatok. indul — 5.— reg. » — 7.52 „ „ — 9.35 dél.e. „10.33 „ -12.12 „ - 1.45 „ Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruck „ 9.21 d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél------g„ rvi. érk. 4.15 délu.------bz.Feh. ind 5 5gb 7 10 f Buda : érk. 8.2 est.9.14 d.e. Jan. Sept. Jan. 2. Aug. 1. X Államadósság, 6’/o-es nem. köles. 100 frtos 5 °/o-es Metalliques *V/o-es „ Comp rent papirie 1839. évi teljes „ » » ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ „ n n ötödr. „ ál austrial bank záloglevelei, 6/o-es 12 hóra szóló 100 frtos n I ® n »nti „ sorsolható Galicz. hitelintézet 105 „ Filctehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ erdélyi Sorsjegyek húz. Hitelintézeti „ Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai WindischgrUtz Waidstein Keglevich Adott ár 81.9) 76.7‘‘ 69.- 17.- 155.50 U2.-- 95 75 100.30 100.70 103.— 92. 75.20 Tartott ár 82.-76.80 69.25 17.50 156 — 153.50 96.- 100.35 100.80 103.25 62.25 75.59 40 40 n20 10 n. Oet. Juni 28 Juli Dec. 1 1 Jul. 15 Sept. 15- Juli 30. Aug. 1. Jun. 15. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1. 76.25 75.75 74.50 133.40 92.75 115.-93.50 37.50 37.-34.50 86.25 f3.50 21.25 21.-14.75 76. 76. 74. 133 93 115 91 38 37 34 36 34 21 21 15 Slsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 105 ftd Részvények. Hitelintézet 200 frtop Bankrészvény — _ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 . Dunagőzhajócán , Pesti lánczhíd „ n Északi vasút 205.56”frtop Állam „ 500 frank Dél , 350 . Nyugati „ 210 , Tiszai „ 200 . Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3/,*/, Hamburg 1OO bankmarkt 1/,"/« gQ London 10 ft sterling 3"/, r “J~ látja „ VI. London „ Pária 100 frank 50 Adott 1 ár 92.— 120.60 117.— 191.50 7S4. 643.— 247.— 447. 39. 167.40 201.— 253. 148.75 147. 94.10 83.20 111.— 110.95 44 10 Pénznemek 50 Korona........................ .75 Császári arany .... • 60 Reczés ........................ Napoleon d’or................... .Orosz imperiale .... 50 Porosz pénztári utalvány —lEzttsz........................ Tartott Ar 92.50 121.— 117.25 191.60 795.— 645.— 249.— 448.— 395.— 167 50 201.60 254.— 149.94.20 83.30 111.10 111.— 44.15 15.25 5.23 5.23 8.90 9 10*.. 110—Ilio 25 15.30 6.30 5 29 8.92 9.12 X> o fe 1 o : Bécsből Pestre: naponként 6V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Előfizetési felhívás az „MOM“ második félévi és harmadik negyedévi folyamata. Előfizetési ár: Julius—decemberi, évre 10 ft. Julius—September! 1/t évre & St. A .Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala Pest, jul. 9. Több levelezőnknek érdekes közleményei feküsznek előttünk, melyekből örvendve tapasztaljuk, hogy azon vita, amely lapunk hasábjain —h.— és Hunfalvy urak között a Tiszaszabályozásról és annak következményeiről folyt, megtermelte gyümölcsét, s az eszmék tisztulnak. Bocsássanak meg tisztelt levelezőink, ha becses munkálataikat, hely szűke miatt, mind nem közölhetjük s mintegy összefoglalva az indítványokat, mintegy válaszolva a kérdésekre és aggodalmakra írjuk e sorokat, előadván rövideden nézeteinket, s ezzel — egy időre — a Tiszaszabályozásról s annak következményeiről nem szólunk, azért nem , mert alapos reményünk van, hogy néhány hét múlva pozitív tényekkel léphetünk a közönség elé, oly tényekkel, melyek — szerintünk — akalmasak és oda irányozvák, hogy az alföld ismételten visszatérő csapásain, a szárazság káros következményein — terjedelmes vidéken, állandóan és sikerdúsan — segítsenek. Igenis, a Tisza vizét nem kell kivinni az országból a legrövidebb úton, hanem fel kell azt használni czélszerűen, és csak annak, ami felesleges, kártékony, kell gyors lefolyást nyitni! Ebben egyetért mindkét értekező, és csatlakozunk véleményükhöz. De a víz felhasználását oly modorban, mint azt levelezőink közül ketten tervezik, nem igen tartjuk kivihetőnek, s így — nézetünk szerint — nem is felelne meg a czélnak. Az, ki figyelemmel szemléli a „Tiszaszabályozás nagy térképét,“ látni fogja, hogy az árterek elkülönített medrek. Ezen medrek tulajdonosai különböző mérvben, de hasonló arányban részesülnek a szabályozás előnyeiben és károsításában. Minden ilyen egyes meder birtokosainak önmagukról kell továbbá gondoskodniok ; néhol több ily meder érdeke egyesíthető. Az első feladat— szerintünk — egy ily elkülönített mederben, az ármentesített — sok vízhez szokott — téren egyenlő gazdasági rendszert léptetni életbe a vízmérték egyenlő magasságában fekvő földeken. A gazdasági épületek vagy természetes, vagy mesterségesen emelt magaslatokra volnának építendők, s ezután rendszeresen készült zsilipeken be lehet ereszteni a Tisza árját a kaszállókra minden évben, a szántóföldekre időszakonkint, mikoron azután ezek, tavasz vetés alá maradnának. Az elárasztandó térségen: „mily magasságra akarnék ereszteni a vizet?“ hatalmunkban állana meghatározni,mert az a zsilipek rendes kezelésétől függene; hasonlóképen az is: „mikor volna leeresztendő az ártérről a víz ?“ — Ezen eljárás a legegyszerűbb és a legcsekélyebb költséggel jár; győződésünk szerint minden nehézség nélkül eszközölhető; kevés, csekély csatorna ásatását, és választó töltések emelését kívánná, és ritka évben csalna meg, ha t. i. nem jönne meg tavasszal a Tisza árja. Magasabb fokozatra lépünk már akkor, midőn rendes, néhol hajókázható csatornákon fogjuk a térségre vezetni a Tisza és mellékfolyóinak vizét, azt termékenyítően használva, s egyszersmind felemésztve a büzhüdt posványokat. Itt, mint más országokban láthatni, rendes rét és földöntözést léptetünk majd életbe, és a felesleget mozderőnek használjuk fel. De ez már második stádium és tetemes költséggel jár. A legkedvezőbb viszonyok közt sem lehet egy hold rétnek vagy szántóföldnek öntözésre való elkészítésének költségét kevesebbre számítani 25—30 forintnál; legtöbb esetben a földnek mostani örök árát fogja elérni, vagy meghaladni a teendő munkabére. Ott, hol a vállalkozóknak más irányban is lehetséges pénzüket jövedelmezően elhelyezni, ott a szükségelt tőke a kivitelre meglesz; ott az ilyetén munkák eszközölhetők anélkül, hogy az érdekeltség túlságos áldozatokat hozni kénytelenithetnék; de másutt — pénzszegény hazánkban — szerintünk — most még „nem.“ Ellenben az előbb ajánlott modor, kisebb nagyobb mérvben, majd mindenütt, és a haszonhoz aránylag csekély költséggel — kivihető. Az inditványozásra, a cselekvésre épen ez irányban: „a jelen év alkalmas.“ Az ember — gyarlóságában — ha jó dolga van, csak hamar feledi a mostoha időt. Ha ismét nedvesebb évek következnek be, s az öntözés szüksége nem fog ily kirívón állani előttünk, a közönség nem lesz hajlandó „cselekedni.“ A birtokosok majdan olyformán rendezik be gazdaságukat, hogy sokakra nézve a közös árasztás alkalmatlanná válik, s a „kivitel“ elmarad. — Évtizedek múlva talán — de talán hamarább is — beáll ismét egy ily mostoha esztendő, mely nemzeti vagyonunk gyarapodását félszázadra veti vissza;mert — ne ámítsuk magunkat — a szántás-vetésben tettünk haladást, de marha-állományunk, 15 év alatt, borzasztóan alább szállt; s a két évi marha vész, az idei szárazság következményei sokára érezhetők lesznek, s nem egy család jólétét tették máris tönkre — s akkor, úgymint most, a sajnálkozás, a búslakodás nem segít, s nem üti helyre mulasztásunkat. Az árasztással, az öntözéssel, a csatornázással hozzuk kapcsolatba a faültetést. Ne legyünk szűkkeblűek, ne irigykedjünk a verebekre! ne mutogassuk az országutak mellé ültetett sorok árnyéka által okozott foltokat a vetésekben! Egész egyszerűséggel kívánunk szólani, hogy a legegyszerűbb ember is megértsen ; bocsássanak meg olvasóink, ha régi dolgokat említünk fel — de az előítélet mindájan emelkedik: „Hol fák vannak, ott verebek, madarak tenyésznek, és kárt tesznek a vetésekben!“ Mikor ehetik szemet a kis madár ? — Vetéskor, azt szedegetheti fel, amit nem takart el rendesen a borona; gabnaéréskor 3—4 hétig kiveszi a vámot. — Az év többi részén is kell enni a kis jószágnak, s mit eszik? — Mindenféle gazok magvát, bogarakat, rovarokat, azok tojásait, mind oly tárgyakat, melyek a vetésekben sokkal nagyobb kárt okoznak. — Tehát a kis madarak 10 hónapon át folyvást hasznot hajtanak, miylen két hónapon át tesznek némi kárt is. „A fák közelében a hő megüti a vetést; árnyékuk ártalmas a növényzetnek; az eső utáni csepegés, napfényben, ragyot okoz!“ Mind igaz; de: mi szárítja ki oly gyorsan a nedvességet a földből mint a nagy szelek? — Ki nem tudja, hogy sok helyütt, hol „a szél nem éri“, jó eső után még több napok múlva is sár van, miglen ,,a szabadban“ — gyakran néhány óra múlván — száraz lábbal lehet ismét járni? — Tudja azt mindenki, hogy az erdők, sűrü fasorok, „enyhelyek,“ megtörik a szél erejét, vagyis inkább felfelé irányozzák azt. — Tapasztalhatta mindenki, hogy ugyanazon viszonyok között az erdőkben található nagyobb tisztásokon, vagy az erdők közelében, ahol „nem szorul meg a nap“, rendesen szebb és jobb a termés, mint a szabadban. A fasorok és erdők ültetése által netalán okozható kárt mellőzhetjük; nem szükséges a „fák tövéig“ felszántani a földet; az ottani térség maradjon gyepnek amennyire a fák árnyéka, nyári napon, déli 11 órától délutáni 3 óráig ér, azon jó mező lesz; marad még földünk elég a szántás-vetésre, s annak jobb termése bőven pótolandja az ezen eljárás által okozott hiányt. Az erdők közelében ásott kutaink igen-igen ritkán fognak kiapadni. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi téllel él: jul. 14.— 5% metalliques 77. — Nemzeti kölcsön 82-20. Bankrészvény 796 — Hitelintéz, részv. 192 40. Esß** 109,65. Lond.5 ált 110,90. Ar tny 5 28 ma. Peat, jul. 14. Az idő rekkenő és szeles , a Duna még mindig apad, mai vizállás 5' 110 felett. „Julcsa“ hajó Bajáról 1203 m. búzát hozott. Győr felé indultak : „Katalin“ 10510 m. zab, 500 m. kukoriczával és „Tisza“ 3400 m. különböző gabonanemüvel. Mindkét hajó Baján rakodott. A gabonavásár állapota épen nem változott; tavaly búza ma is kapható volt a bejegyzettük árakon, s néhány ezer mérő adatott el. A hetivásárra hozott új búza 5.10—5.20 krjával kínáltatott, anélkül, hogy vevőre talált volna. Kukoriczára nézve kedvező maradt a hangulat, 3000 m. pancsovai 3.15 krjával adatott el. A többi gabonanemű üzletnek épen nem örvendhetett. A lisztkereskedés a búzaüzlet lanyha irányát követi, újólag árcsökkenés állván be. A pesti hengermalom árai: asztali dara 15 ft, király liszt 13 ft 80 kr, lángliszt, különös 13 ft, sütő kivonat 12 ft, zsemlyeliszt, különös 11 ft, másféle 9.80, kenyérliszt, elsőrendű 8 ft, másodrendű 7 ft, korpa finom 3 ft, durva 2.30, malompor 5.30, ocsu vagy rosta alja 3.50 kr, 100 font szerint. Bécs, jul. 13. Mai marhaváuárunkon 3070 db szarvasmoha volt felhajtva, mázsája 24—27 ttjával talált vevőre. (G. M.) München, jul. 11. A búza üzlete legutóbbi vásárunkon nyugodtan folyt, meglehetősen változatban áron nagyobb mennyiségben Helveczia számára vásároltatott; későbben 13 krral drágult. Forgalma 3233 schaffel; jó 345—350 font 22Vg—23/2; silányabb 336—340 font. 22 —223/4* Rozs csak fogyasztásra kelt; ára 6 krral emelkedett. Jó 300—310 font. 13V»—14Vasványabb 280—290 font. 13—14 frt. Árpa alig kerestetik s azért 14 krral olcsóbb , jó 275—290 font. 11V*—12'/» h, silányabb 265—275 int. 11—11V2» za'D 2 krral drágább, átlagos ára 7.50 kr. (W. W.) Straubing, jul. 11. A héten gyönyörű volt az idő , de nem esett. Mai vásárunkon nagy számmal volt kereskedő, kik legjobb búzát 22*/V—23, I. rendűt 212—22, silány minőségűt 21 ftjával fizettek. Rozs rendkívüli nagy mennyiségben érkezik, sokkal olcsóbb 10 —12 fi. Zab minősége szerint 63/a—3/t fi. Repczére nézve jól alakulván az idő, mint halljuk, az aratás igen kedvező eredménnyel járt. Keltte ez ideig alig volt. A gazdák terményüket rendületlenül 30—33 fira tartják, mely árakat senki sem akarja megadni. Kisebb részletek 25—26 ftjával keltek. * London, jul. 11. A búza üzlete igen csendes, ára részleg csökkent; árpa, bab, borsó szilárd üzletnek örvend. Zab tartja szilárdan az árát, jó */j shill, drágábban volt eladható. Liszt üzlet pang. Az idő szép. ** Newyork, jun. 26. Gabona-aratásunkra nézve a körülmények még mindig felette kedvezők, és ha a legközelebbi hetek alatt is oly jó lesz az időjárás, mint eddig veit, búzaaratásunk fényes eredménnyel lesz egybekötve. Vidéki tudósítás. (P. I.) Baja, jul. 11. Nálunk még mindig száraz idők járnak, s esőre nincsen kilásunk. Aratásunkat már megkésdettük, a búza ó a rázs egy része már kihordatott. Eredménye mind minőségre mind mennyiségre kielégítő, minősége ugyanis 84—86 font. A zab még nincsen lekaszálva, eredménye nem igen löeéges lesz. A lukorczának jó időre igen nagy szüksége vélné, mnt annyira szenved a bungocya is . szárazságtól, és ha nem követi ezrnd te bő eső, ngy takarmány szükséget kel 'ará nuk. Vájári áraink a lövetkezők : Idei 84—86 font, laza 4.50—4.67, 75—76 font rozs 2.90—3 frt 64 67 fint, árpa 220—2.40, a zab mérője 2 ft; kukoriers 3 ft — 3.10 kr. (N. M.) Sziszek, jul. 12. A búzának f. b. forgalma felette ' j.yinge volt, ára minden várakozés ellenére 20—25 krrairölkint. Kétszeres és árpa el volt 1 anyrgo.’va. — A kukoricza vásárlásáén ngy részt csak ez üzérkedés vett részt. Fogyasztásra kevés kelt; lényeges apadása a fogyasztásnak észre nem vehető; z ab üzlet nyugodt, de szilárd. — A forgalom és az árak következők voltak: 2500 m. búza, tiszavidéki 87 font 87 fonttal 5.25—5.80, bánsági 84 font 86 fonttal 5.30- 5 80, bácskai 83—84 font 5.10—525 kr . kétszeres 3.50—3.75, árpa 220—2.50, 10000 m. kukoricsa bosriai 2.70—■ 2.80, bánsági 2.80—2.90, 1200 m. zab 2 írtjával kelt. 1 Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ jul. 11-12. számából.) Árlejtés: Buja, aug. 3 r. 9 ó. a tüzérszertári parancsnokság irodájában a budavári hadszertárban az ennek számára nov. 1-től egész 1864 évi dec. vég<ig szükségeltetendő hadszertárgyak butorŐáea végett nyilvános árlejtés fog tartatni. Komárom, aug. 31. 9 ó. a tüzérszertári fiók-őrség parancsnokéig irodájában a vértéren levő 3 szálladalmi épületben Komáromban, az ugyanott az 1864 katonai évre szükségeltetendő hadszertárgyak biztosítása végett nyilvános árlejtés fog tartatni. Árverés: Nógrádm. Szada, ingók, aug. 3; Pest, vasöntöde, gyári eszközök a hemermalooi mellett, aug. 3 d. e. 10 ó.; Nógrádm. Lovincbánya, ház, aug. 4; Pest, ingók, 3 dob. utcsa 18 sz. jul. 28 r. 9 ó.; Czegléd, ingók, jul. 27; Pest, ingóságok, üllői ut 2 sz. jul. 16 d. u. 2 ó.; Nógrádm. Karancsallya, ingatlan birtok, aug. 6; Tétény, ház, jul. 20 d. e. 10 ó.; Baram. Kebeles Canta, ingóságok, jul. 22; Pest, ingóságok, Nagykereszt u. 28 sz. d. u. 3 ó.; Pest bútorok s ruhaneműk, Ferenczváros malom u. 20 dik sf. jul. 16 d. u. 3 ó. Csőd: Buda, Gerber Ferencz ellen megszüntetett ; Arad, Nádasy Imre ellen megszüntetett; Pest, Trexler József ellen megszüntetett. Felhivás: Fehérm íszke elé Zuber Sándor csődtömeg hitelezői, jul. 27. Heves Szolnok m tszke elé, kik Almásy József fekvőségeire tulajdoni igényt tartanak, aug. 27. Mosonyrotszke elé, Preiner Pál és József egy év alatt. Pestm. árvatszke elé, Breznyaszky József és neje Kada Erzsébet hagyományos örökösei, jul. 27, r. 9 ó. Boldog községházához, Csanádm. tszke elé, Szabó Kostanlin be ábrázéssal bisto Csapliczky József és István, Horváthy László és Halászy Tamás egy év alatt; Szabolcsra, tszéke elé sitott hitelezői aug. 3. r. 9 ó.; Hontm. p. tszke elé Eisenberger Dávid jelzálogos hitelezői s kik vagyonára tulajdoni igényt tartanak, ul. 20. r. 9 ó.; Pest, kir. viszék elé, Vajda János, aug. 4. d. e. 10 ó. Idézés: Kunszt Miklós város tszke elé, Hevesi Klára és Károly, Gózon Pál, Pauer Julianna és György, Nagy Lidia és Nagy Julianna aug. 29. r. 9 ó.