A Hon, 1863. július (1. évfolyam, 147-173. szám)

1863-07-15 / 159. szám

1594. sz. Szerda, július 15. El1»f i*vit»• <Ii j: Postán küldve vag­y Budapes­t­en ház­ h­or hordv*1 Egy hónapra • ...........................1 írf 7S k* 8 hónapra..................................ó írt-----------6 hónapra j.....................................10 frt--------­kjs előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Micdt a pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. f­­erbesitéi iroda: Berencziek-tere 7ik szám, földszint. Szem­­ csitő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Pest, Ferenczl­ifterén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP Első évfolyam 1863.­­Belgtafási díj: 7 hasábos petitsor ....... t hr Bélyegdíj minden beiktatásért . . .30 kr terjedelmes hirdetések többszöri beiktató« mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. gl. Az előfizetési díj a lap tulaj­dona. »er­kesztőjéhez küldendő. A f­un­ai!gl­, Ipar-, kereskedelmi ás közlekedf rí rovat szerkesztőjének lakosa; Baervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét i *»tő round. n­í «1« mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentettan levelek csak ismert kozák:d) fogadtatnak el Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra : naponként csütörtökön kívül 5­/1 ór. reg Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór Bajáról Pestre : naponként pénteken kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: vasárnapon kívül naponk. 5'/, 6. reg Váczról Pestre : nap hétf. kiv. 10'/, 6. d. e. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.­Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.­­Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­ —10.32 este. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.j­. Várad indul — 10. 6 dél N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.­P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Basiásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk Pestre 6 óra 56 percz reggel. d. e­s­e­te­k — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — vissza. ind. 6.16 r. 6.31 dm­ Pragerhof, Gratz és Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.jGratz Gratz érk. 8.55 est. 8.34n[Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Velenczeind. 11.—• d.e. 11. é Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r.' Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina . 7.46 „ 7.48 „ SteinbrUckp 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ 7.37 d.e. 7.32 é. 8.20 „ 2.15 „ 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d.u. 6. r. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács­­ vnd. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.]Üszög vnd. 8 ó. r. 12.50 dél* Üszög érk. 3. ó.­­ 6 ó.d.u|Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u N.Szom. n 2.30 „ 6.40 reg Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 6.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 1. 7. 30 e. ») Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 50 font. : 10 kr., kissebb 5 kr. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. ífszt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6—reggel. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Szeged vnd. • Czegléd érk. ■ 2.25 éjsz.12.15 d.u­­­ 6.29 reg. 6.10 est­e Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Pestről Czeglédre és vissza. e H € -menet 1-45 4.44 5.41 Buda SzFeh. ind. 6.30 v. 5.15 d.u érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa . 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck,, 11.53 é.11.38n Nabresina Trieszt Nabresina „ „ Velencze „ Steinbrück ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. Zá­rab indul. 7.14 „ Sziszek érkéz. 8.45 . reg. Sziszek indul. 6.30 7, 71. érkéz. 8. 1 . Zágráb indul. 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. 9. Bécs ind. 7.— „ 6.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk.10.33 „ 8.58 „ Pozs. i.7. d.e.11.—d.e.5.15d.u. Bazin, 8.41,,12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.35„ 2.30d.u.8.50est. Szer. érll.36 de. ■ 9.51 . Pestről Orsóvá és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. 2V TlatAn: Sz­egedről Zimonyba : szombaton reg. jZS. SzAvím: Sziszekről Ülasonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. ölfelé; Pestről Bécsbe: naponta 6 ór este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estyo. Gu­laczről Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre: vasárnap ked­den és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u A. Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A Szávám Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­törtökön délben. Bécsi börze Julius 13-án. Az első cs. k. szab. dan a gőzhajózási­ társaság. A személy­száll­itó gőzösök menetrende. babona-árak Alsó sustriai mérő szerint. P­e­s­t­e­n 1 Irányzat Súly, font szerint Leg­al­ant Közép - Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági, .... 85.86.87 5.25 5.40 5.65 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 4.80 5.10 6.25 » 1» l*’* ■ 86.87. 5.35 5.60— „ fehérmegyei. . . 83.84.85 4 90 5.10 5.30 „ bácsk­ai ... . 83.84. 4.70 4.90— Rozs........................ . 77.79.89 2.90 a.ts 3.10 0 Árpa sörnek való . . .. 68.69.71 2.40 2.5 j 2.70 na n takarmánynak 65.67.69 2.30 2.35 2.40 a £ab.................................. 45.47.49 2.-2.05 2.10 <D 1* akoricza pesti . . . 79.82 2.80 2.90 2.95 0Q n . bánsági . . 82.85 8.05 8.10 3.20O Köles..............................— 2.70 2.85 8. -...................................................................— — — — Uepesc ........................-7.50 7.65 7.80 Hely Nap búza ) rozs | árpa zab kukor, árak osztr. értékben. Pozsony .... Jul. 7.4«—$5.552 4013.—2.—;2.452.40;2.55S— ;3.20 Alcsony M 9.5.03;5.603.—$3.102.30;2.4022S;2.303 45;3.60 Pápa.................. . 10.4.80;5.202 60;2.801 90;2—2------2.85­ 3.10 Sz, Fehérvár . . . 11.4.80;5.102.9013.202.3012.352.05;2.152.60; — Wels ................. . 11­5.54.5­963.06;3.302.25;2.5S*1.62;2.—— Czegléd Szolnok Ö 25 1 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Kassa Debreczen „ 3.— „ 3­47 Miskolcz Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r Tokaj Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e Nyiregyh Kassa érkéz. 9.66 e. 3. d. u. Debreczen Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e.­Arad indul 12­41 d.u. 8.70 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r.­­ Csaba „ 2.14 „ 11.13 „ Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Czegléd érkéz. 5­56 „ 5.32 „ Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. dél indul 9.27 d. e. 8.24 e. „ 10.27 „ 9.42 e. P. Ladány érkéz. 1.26 „ 1.20 e. P. Ladány indul ■ Szolnok „ Czegléd érkéz. ■­­ p. Ladány érkéz Gyorsvonatok. indul — 5.— reg. » — 7.52 „ „ — 9.35 dél.e. „­­10.33 „ -12.12 „ - 1.45 „ Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruck „ 9.21 d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél------­g„ rvi. érk. 4.15 délu.------­bz.Feh. ind 5 5g­b 7 10 f Buda : érk. 8.2 est.9.14 d.e. Jan. Sept. Jan. 2. Aug. 1. X Államadósság, 6’/o-es nem. köles. 100 frtos 5 °/o-es Metalliques *V/o-es „ Comp rent papirie 1839. évi teljes „ » » ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ „ n n ötödr. „ ál austrial bank záloglevelei, 6­/o-es 12 hóra szóló 100 frtos n I ® n »­n­ti „ sorsolható Galicz. hitelintézet 105 „ Filctehermentesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ erdélyi Sorsjegyek húz. Hitelintézeti „ Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai WindischgrUtz Waidstein Keglevich Adott ár 81.9) 76.7‘‘ 69.- 17.- 155.50 U2.-- 95 75 100.30 100.70 103.— 92. 75.20 Tartott ár 82.-76.80 69.25 17.50 156 — 153.50 96.- 100.35 100.80 103.25 62.25 75.59 40 40 n20 10 n. Oet. Juni 28 Juli Dec. 1 1 Jul. 15 Sept. 15- Juli 30. Aug. 1. Jun. 15. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1. 76.25 75.75 74.50 133.40 92.75 115.-93.50 37.50 37.-34.50 86.25 f3.50 21.25 21.-14.75 76. 76. 74. 133 93 115 91 38 37 34 36 34 21 21 15 Slsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 105 ftd­ Részvények. Hitelintézet 200 frtop Bankrészvény — _ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 . Dunagőzhajócán , Pesti lánczhíd „ n Északi vasút 205.56”frtop Állam „ 500 frank Dél , 350 . Nyugati „ 210 , Tiszai „ 200 . Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3­­/,*/, Hamburg 1OO bankmarkt 1/,"/« gQ London 10 ft sterling 3"/, r “J~ látja „ VI. London „ Pária 100 frank 50 Adott 1 ár 92.— 120.60 117.— 191.50 7S4.­ 643.— 247.— 447.­ 39­.­ 167.40 201.— 253. 148.75 147. 94.10 83.20 111.— 110.95 44 10 Pénznemek 50 Korona........................ .75 Császári arany .... • 60 Reczés ........................ Napoleon d’or................... .Orosz imperiale .... 50 Porosz pénztári utalvány —lEzttsz........................ Tartott Ar 92.50 121.— 117.25 191.60 795.— 645.— 249.— 448.— 395.— 167 50 201.60 254.— 149.­94.20 83.30 111.10 111.— 44.15 15.25 5.23 5.23 8.90 9 10­­*.. 110—Ilio 25 15.30 6.30 5 29 8.92 9.12 X> o fe 1 o : Bécsből Pestre: naponként 6V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Előfizetési felhívás az­ „MOM“ második félévi és harmadik negyed­évi folyamata. Előfizetési ár: Julius—decemberi­­­, évre 10 ft. Julius—September! 1/t évre & St. A .Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala Pest, jul. 9. Több levelezőnknek érdekes közlemé­nyei feküsznek előttünk, melyekből ör­vendve tapasztaljuk, hogy azon vita, a­mely lapunk hasábjain —h.— és Hun­­falvy urak között a Tiszaszabályozásról és annak következményeiről folyt, meg­termelte gyümölcsét, s az eszmék tisz­tulnak. Bocsássanak meg tisztelt levelezőink, ha becses munkálataikat, hely szűke mi­att, mind nem közölhetjük s mintegy összefoglalva az indítványokat, mintegy válaszolva a kérdésekre és aggodalmakra írjuk e sorokat, előadván rövideden néze­teinket, s ezzel — egy időre — a Tisza­szabályozásról s annak következményei­ről nem szólunk, azért nem , mert ala­pos reményünk van, hogy néhány hét múlva pozitív tényekkel léphetünk a kö­zönség elé, oly tényekkel, melyek — sze­rintünk — a­kalmasak és oda irányoz­­vák, hogy az alföld ismételten visszatérő csapásain, a szárazság káros következmé­nyein — terjedelmes vidéken, állandóan és sikerdúsan — segítsenek. Igen­is, a Tisza vizét nem kell kivinni az országból a legrövidebb úton, hanem fel kell azt használni czélszerűen, és csak annak, a­mi felesleges, kártékony, kell gyors lefolyást nyitni! Ebben egyetért mind­két értekező, és csatlakozunk véle­ményükhöz. De a víz felhasználását oly modorban, mint azt levelezőink közül ket­ten tervezik, nem igen tartjuk kivihető­nek, s így — nézetünk szerint — nem is felelne meg a czélnak. Az, ki figyelemmel szemléli a „Tisza­­szabályozás nagy térképét,“ látni fogja, hogy az árterek elkülönített medrek. Ezen medrek tulajdonosai különböző mérvben, de hasonló arányban részesül­nek a szabályozás előnyeiben és károsí­tásában. Minden ilyen egyes me­der birtokosainak önmagukról kell továbbá gondoskodniok ; néhol több ily meder érdeke egyesít­hető. Az első feladat— szerintünk — egy ily elkülönített mederben, az ármen­­tesített — sok vízhez szokott — téren egyenlő gazdasági rend­szert léptetni életbe a vízmér­­ték egyenlő magasságában fek­­vő földeken. A gazdasági épületek vagy természetes, vagy mesterségesen emelt magaslatokra volnának építendők, s ezután rendszeresen készült zsilipeken be lehet ereszteni a Tisza ár­ját a kaszállókra minden évben, a szán­tóföldekre időszakonkint, mikoron azután ezek, tavasz­ vetés alá maradnának. Az elárasztandó térségen: „mily magasságra akarnék ereszteni a vizet?“ hatalmunk­ban állana meghatározni,mert az a zsilipek rendes kezelésétől függene; hasonlóké­­pen az is: „mikor volna leeresztendő az ártérről a víz ?“ — Ezen eljárás a leg­egyszerűbb és a legcsekélyebb költség­gel jár; győződésünk szerint minden ne­hézség nélkül eszközölhető; kevés, cse­kély csatorna ásatását, és választó tölté­sek emelését kívánná, és ritka évben csalna m­e­g, ha t. i. nem jönne meg tavas­szal a Tisza árja. Magasabb fokozatra lépünk már akkor, midőn rendes, néhol hajókázható csatorná­kon fogjuk a térségre vezetni a Tisza és mellékfolyóinak vizét, azt termékenyí­­tően használva, s egyszersmind felemészt­ve a büzhüdt posványokat. Itt, mint más országokban láthatni, rendes rét és föld­öntözést léptetünk majd életbe, és a fe­lesleget mozderőnek használjuk fel. De ez már második stádium és tete­mes költséggel jár. A legkedvezőbb vi­szonyok közt sem lehet egy hold rétnek vagy szántóföldnek öntözésre való elké­szítésének költségét kevesebbre számíta­ni 25—30 forintnál; legtöbb esetben a földnek mostani örök árát fogja elérni, vagy meghaladni a teendő munka­bére. Ott, hol a vállalkozóknak más irányban is lehetséges pénzüket jövedelmezően el­helyezni, ott a szükségelt tőke a kivitel­re meglesz; ott az ilyetén munkák esz­­közölhetők a­nélkül, hogy az érdekeltség túlságos áldozatokat hozni kénytelenit­­hetnék; de másutt­ — pénzszegény ha­zánkban — szerintünk — most még „nem.“ Ellenben az előbb ajánlott mo­dor, kisebb nagyobb mérvben, m­aj­d mindenütt, és a haszonhoz aránylag csekély költséggel — kivihető. Az inditványozásra, a cselekvésre épen ez irányban: „a j­el­en é­v alkalmas.“ Az ember — gyarlóságában — ha jó dolga van, csak hamar feledi a mostoha időt. Ha ismét nedvesebb évek következ­nek be, s az öntözés szüksége nem fog ily kirívón állani előttünk, a közönség nem lesz hajlandó „cselekedni.“ A birtokosok majdan olyformán rendezik be gazdaságukat, hogy sokakra nézve a közös árasztás alkalmatlanná válik, s a „kivitel“ elmarad. — Évtizedek múlva talán — de talán hamarább is — beáll ismét egy ily mostoha esztendő, mely nemzeti vagyonunk gyarapodását félszázadra veti vissza;­­mert — ne ámít­suk magunkat — a szántás-vetésben tet­tünk haladást, de marha-állományunk, 15 év alatt, borzasztóan alább szállt; s a két évi marha vész, az idei szárazság kö­vetkezményei sokára érezhetők lesznek, s nem egy család jólétét tették már­is tönkre —­ s akkor, úgymint most, a saj­nálkozás, a búslakodás nem segít, s nem üti helyre mulasztásunkat. Az árasztással, az öntözéssel, a csa­tornázással hozzuk kapcsolatba a faülte­tést. Ne legyünk szűkkeblűek, ne irigy­kedjünk a verebekre! ne mutogassuk az országutak mellé ültetett­­ sorok árnyé­ka által okozott foltokat a vetésekben! Egész egyszerűséggel kívánunk szóla­­ni, hogy a legegyszerűbb ember is meg­értsen ; bocsássanak meg olvasóink, ha régi dolgokat említünk fel — de az elő­ítélet m­in­dá­j­an emelkedik: „Hol fák vannak, ott verebek, mada­rak tenyésznek, és kárt tesznek a veté­sekben!“ Mikor ehetik szemet a kis madár ? — Vetéskor, azt szedegetheti fel, a­mit nem takart el rendesen a borona; gabnaéréskor 3—4 hétig kiveszi a vámot. — Az év többi részén is kell enni a kis jószágnak, s mit eszik? — Mindenféle gazok mag­­vát, bogarakat, rovarokat, azok tojásait, mind oly tárgyakat, melyek a vetések­ben sokkal nagyobb kárt okoznak. — Tehát a kis madarak 10 hónapon át folyvást hasznot hajtanak, m­iylen két hó­napon át tesznek némi kárt is. „A fák közelében a hő megüti a ve­tést; árnyékuk ártalmas a növényzetnek; az eső utáni csepegés, napfényben, ra­gyot okoz!“ Mind igaz; de: mi szárítja ki oly gyor­san a nedvességet a földből mint a nagy szelek? — Ki nem tudja, hogy sok he­lyütt, hol „a szél nem éri“, jó eső után még több napok múlva is sár van, m­iglen ,,a szabadban“ — gyakran né­hány óra múlván — száraz lábbal lehet ismét járni? — Tudja azt mindenki, hogy az erdők, sűrü fasorok, „enyhelyek,“ megtörik a szél erejét, vagy­is inkább fel­felé irányozzák azt. — Tapasztalhatta mindenki, hogy ugyanazon viszonyok között az erdőkben található nagyobb tisztásokon, vagy az erdők közelében, a­hol „nem szorul meg a nap“, rendesen szebb és jobb a termés, mint a szabadban. A fasorok és erdők ültetése által neta­lán okozható kárt mellőzhetjük; nem szükséges a „fák tövéig“ felszántani a földet; az ottani térség maradjon gyep­nek a­mennyire a fák árnyéka, nyári na­pon, déli 11 órától délutáni 3 óráig ér, azon jó mező lesz; marad még földünk elég a szántás-vetésre, s annak jobb ter­mése bőven pótolandja az ezen elj­árás ál­tal okozott hiányt. Az erdők közelében ásott kutaink igen-igen ritkán fognak kiapadni. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi tél­lel él: jul. 14.— 5% metalliques 77. —­­ Nemzeti kölcsön 82-20. Bankrészvény 796 — Hitelintéz, részv. 192 40. Esß** 109,65. Lond.5 ált 110,90. Ar tny 5 28 ma. Peat, jul. 14. Az idő rekkenő és sze­les , a Duna még mindig apad, mai viz­­állás 5' 11­­0 felett. „Julcsa“ hajó Bajá­ról 1203 m. búzát hozott. Győr felé in­dultak : „Katalin“ 10510 m. zab­, 500 m. kukoriczával és „Tisza“ 3400 m. külön­böző gabonanemüvel. Mindkét hajó Baján rakodott. A gabonavásár állapota épen nem vál­tozott; tavaly búza ma is kapható volt a bejegyzettük árakon, s néhány ezer mérő adatott el. A hetivásárra hozott új búza 5.10—5.20 krjával kínáltatott, a­nélkül, hogy vevőre talált volna. Kukoriczára nézve kedvező maradt a hangulat, 3000 m. pancsovai 3.15 krjával adatott el. A többi gabonanemű üzletnek épen nem örvendhetett. A lisztkereskedés a búzaüz­­let lanyha irányát követi, újólag árcsök­kenés állván be. A pesti hengermalom árai: asztali dara 15 ft, király liszt 13 ft 80 kr, lángliszt, különös 13 ft, sütő kivo­nat 12 ft, zsemlyeliszt, különös 11 ft, másféle 9.80, kenyérliszt, elsőrendű 8 ft, másodrendű 7 ft, korpa finom 3 ft, durva 2.30, malompor 5.30, ocsu vagy rosta alja 3.50 kr, 100 font szerint.­­ Bécs, jul. 13. Mai marhaváuárun­­kon 3070 db szarvasm­oha volt felh­ajtva, mázsája 24—27 ttjával talált vevőre. (G. M.) München, jul. 11. A búza üzlete leg­utóbbi vásárunkon nyugodtan folyt, meglehető­sen változatban áron nagyobb mennyiségben Hel­­veczia számára vásároltatott; későbben 13 krral drágult. Forgalma 3233 schaffel; jó 345—350 font 22Vg—23­/2; silányabb 336—­340 font. 22 —223/4* Rozs csak fogyasztásra kelt; ára 6 krral emelkedett. Jó 300—310 font. 13V»—14Va­sványabb 280—290 font. 13—14 frt. Árpa alig kerestetik s azért 14 krral olcsóbb , jó 275—290 font. 11V*—12'/» h, silányabb 265—275 int. 11—11V2» za'D 2 krral drágább, átlagos ára 7.50 kr. (W. W.) Straubing, jul. 11. A héten gyö­nyörű volt az idő , de nem esett. Mai vásárun­kon nagy számmal volt kereskedő, kik legjobb búzát 22*/V—23, I. rendűt 21­2—22, silány mi­nőségűt 21 ftjával fizettek. Rozs rendkívüli nagy mennyiségben érkezik, sokkal olcsóbb 10 —12 fi. Zab minősége szerint 63/a—­3/t fi. Repczére nézve jól alakulván az idő, mint hall­juk, az aratás igen kedvező eredmén­nyel járt. Keltte ez ideig alig volt. A gazdák terményü­­ket rendületlenül 30—33 fira tartják, mely ára­kat senki sem akarja megadni. Kisebb részletek 25—26 ftjával keltek. * London, jul. 11. A búza üzlete igen csen­des, ára részleg csökkent; árpa, bab, borsó szi­lárd üzletnek örvend. Zab tartja szilárdan az árát, jó */j shill, drágábban volt eladható. Liszt üzlet pang. Az idő szép. ** Newyork, jun. 26. Gabona-aratásunkra nézve a körülmények még mindig felette ked­vezők, és ha a legközelebbi hetek alatt is oly jó lesz az időjárás, mint eddig veit, búzaaratásunk fényes eredmén­nyel lesz egybekötve. Vidéki tudósítás. (P. I.) Baja, jul. 11. Nálunk még mindig s­záraz idők járnak, s esőre nincsen kilá­­sunk. Aratásunkat már m­egkésdettük, a búza ó a rázs egy része m­ár kihordatott. Eredménye mind m­inőségre mind mennyiségre kielégítő, minő­­sége ugyanis 84—86 font. A zab m­ég nincsen lek­asz­álva, eredménye nem igen löeéges lesz. A lukor­czának jó időre igen nagy szüksége vélné, mnt annyira szenved a bungocya is . szárazs­­ágtól, és ha nem követi ezrnd te bő eső, n­gy takarmány szükség­et kel 'ará nu­­k. Vá­­jári áraink a l­övetkez­ők : Idei 84—86 font, la­­za 4.50—4.67, 75—76 font rozs 2.90—3 frt 64 67 fint, árpa 220—2.40, a zab mérője 2 ft; kukoriers 3 ft — 3.10 kr. (N. M.) Sziszek, jul. 12. A búzának f. b. forgalma felet­te ' j.yi­nge v­olt, ára min­den vára­­kozés ellenére 20—25 krrai­rölkint. Kétsze­­r­es és árpa el volt 1 anyrgo.’va. — A k­u­k­o­­ric­za vásárlásáén n­gy részt csak ez üzérke­dés vett részt. Fogyasztásra kevés kelt; lénye­ges apadása a fogyasztásnak észre nem vehető; z ab­ üzlet nyugodt, de szilárd. — A forgalom és az árak következők voltak: 2500 m. búza, tisza­­vidéki 87 font 87 fonttal 5.25—5.80, bánsági 84 font 86 fonttal 5.30- 5 80, bácskai 83—84 font 5.10—5­25 kr . kétszeres 3.50—3.75, árpa 2­20—2.50, 10000 m. kukoricsa bosriai 2.70—■ 2.80, bánsági 2.80—2.90, 1200 m. zab 2 írtjával kelt. 1 Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ jul. 11-12. számából.) Árlejtés: Buja, aug. 3 r. 9 ó. a tüzérszer­­tári parancsnokság irodájában a budavári had­­szertárban az ennek számára nov. 1-től egész 1864 évi dec. vég<ig szükségeltetendő hadszer­­tárgyak butorŐáea végett nyilvános árlejtés fog tartatni. Komárom, aug. 3­1. 9 ó. a tüzérszertári fiók-őrség parancsnokéig irodájában a vértéren levő 3 sz­­állada­lmi épületben Komáromban, az ugyanott az 1864 katonai évre szükségeltetendő hadszertárgyak biztosítása végett nyilvános ár­lejtés fog tartatni. Árverés: Nógrádm. Szada, ingók, aug. 3; Pest, vasöntöde, gyári eszközök a hem­ermalooi mel­lett, aug. 3 d. e. 10 ó.; Nógrádm. Lovincbá­­nya, ház, aug. 4; Pest, ingók, 3 dob. utcsa 18 sz. jul. 28 r. 9 ó.; Czegléd, ingók, jul. 27; Pest, ingóságok, üllői­ ut 2 sz. jul. 16 d. u. 2 ó.; Nó­grádm. Karancsallya, ingatlan birtok, aug. 6; Tétény, ház, jul. 20 d. e. 10 ó.; Baram. Kebeles Canta, ingóságok, jul. 22; Pest, ingóságok, Nagy­kereszt u. 28 sz. d. u. 3 ó.; Pest bútorok s ruha­neműk, Ferenczváros malom­ u. 20 dik sf. jul. 16 d. u. 3 ó. Csőd: Buda, Gerber Ferencz ellen megszün­tetett ; Arad, Nádasy Imre ellen megszüntetett; Pest, Trexler József ellen megszüntetett. Felhivás: Fehérm­ íszke elé Zuber Sán­dor csődtömeg hitelezői, jul. 27. Heves Szolnok m­ tszke elé, kik Almásy József fekvőségeire tulajdoni igényt tartanak, aug. 27. Mosonyro­­tszke elé, Preiner Pál és József egy év alatt. Pestm. árvatszke elé, Breznyaszky József és neje Kada Erzsébet hagyományos örökösei, jul. 27, r. 9 ó. Boldog községházához, Csanádm. tszke elé, Szabó Kostanlin be­ ábrázéssal bisto­ Csapliczky József és István, Horváthy László és Halászy Tamás egy év alatt; Szabolcsra, tszéke elé sitott hitelezői aug. 3. r. 9 ó.; Hontm. p. tszke elé Eisenberger Dávid jelzálogos hitelezői s kik vagyonára tulajdoni igényt tartanak, ul. 20. r. 9 ó.; Pest, kir. viszék elé, Vajda János, aug. 4. d. e. 10 ó. Idézés: Kun­szt Miklós város tszke elé, Hevesi Klára és Károly, Gózon Pál, Pauer Ju­lianna és György, Nagy Lidia és Nagy Julianna a­ug. 29. r. 9 ó.

Next