A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-19 / 265. szám

265-ik sz. Csütörtök, november 19. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra....................................1 frt 76 kr. 8 hónapra . . . . • • • • 5 frt — — 6 hónapra..........................................10 frt--------­ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkeszti lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó­hivatal: Fest, Ferenczie terén, 7. sz. földszint* Első évfolyam 1863 Beigtatási dij i 7 hasábos petitsor...............................1­7 kr Bélyegdij minden beiktatásért. . . . . 30 k­m• terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közl­e­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­­et fogadtatnak el. Hely M .... Gabona-árak Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 5­­, ór. reg Mohácsról Bajára* a fellebbi napokon d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kívül 2­/» órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 6 ó. reg. Váczról Pestre : nap. 77« ó. regg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.n. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. est. 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9. este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 10.18. est. Temesv. ind. 5.20. reg. Bazián érkéz. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­r — 10.S2 este. Czeglédről Pü­spök­ Ladányra és vissza­ indul 9.27 d.e. 8.24 „ 10.27 „ 9.42 „ P. Ladány érkéz. 1.26 d.e 1.20 é. P. Ladány indul — 1.45 dél Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ Püspökladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1­35 d. u.­N. Várad indul — 10. 6 dél­i N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.­P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és Pestről Bécsbe, kedden és szombaton érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2­9 6. 10 p este. November kezdetétől fogva Pest-Baziás valamint Szeged és Pest között gyorsvonat nem közlekedik. e ]£ d­ifi­k — jí r­á Budán Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza, Fehérv. n­. 8.43 r. N.Kanisa, 1.53 d. 10.10 est, Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e, N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 - — Pragerh.ík. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza, Pragerhcind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk. 8.55 est. 8.34 JPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkez. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkez. 8.45 „ Steimrück Zágáb Szisek Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs ér vissza, Soprnyínd. 5.50 r. 2.— d.u.lBécs ind. 7.­­B.-Uhely „ 7.25 „ 3.23 „ B.-Ujhely „ 9. Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ iSoprony érk.10.33 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. M­­ohács*'­ ind. 1. d. u. 4 ó.d.u.|Üszög ind. 8. 6 r. 12.50 dél. Üsző, érk. 3. ó. Pozsony, 6 ó.d.u .Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u­ N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg* Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 6.d.u. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r. 7. 30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 50 font.: 10 kr., kiesebb 5 kr.______________ 5.25 5.15 5.05 825 Pest ind. 9.55. d. e.. IJszt.. „ 12.14. délbe. E.Ujv. „ 1.50. d. u. Torn. „ 2.35. d. u. Póz s. „ 4.45. d.u. Béca érk. 6.33. este Czegléd Szolnok 9.30 este. , 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reggel. Bécs ind, 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Éra. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Szeged vnd. —2.25 éjsz.12.15 d.u Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik­­ reggel Jassenovába. Gyorsvonatok. —12.12 P. Ladány érkez. — 1.45 reg. dél.e. Buda Szsed. 7 óra 40 percz reggel, 6. 30 p. d. u. érk. Pestre ini 6.30 r. 5.15 d.u. ér­ 8.33 „ 7.20 este in 9.50 d.e. — Szőny . 1.30 d.e. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck r 5.28 „ 7.54 „ Bées érk<. 7.— este 9.27 du. Pozj. i. 7. d.e.11.— d.e.4.d.u. Bazn„ 8.41„12.41 d. 5.38 „ N.ä. „10.35B 2.30d,u.8.50est. Sze. érll.35 de.------9.51 „ s a. 2.15 „ .. 9.50 „ 3.6 d.u. 6.— r. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda : ind. 7.45 r. 5.20 est, „ 9.21 d.e. 6.64 „ „ „ 11.38 „ 9.5 „ 12.57 dél — érk. 4.15 délu.-----­ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 , Nabresina „ 7.46 „ 7.48 r Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u, Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 , Sziszek indul. 6.30 l­­m­.u­, érkéz. 8. 1 Zágráb indul. 8.16 , Steinbrück érkéz. 10.50 d. d.e. reg. 5-25 „ 7.35 „ 8.58. Bécsi bőr*© november l­­ép. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság A személyszállító gőzösök menetrendé­ n Jan. Sept. n Jan. 2. Aug. 1. Győrről Pestre : naponkint 7 ó. regg. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. Pestről Baja és Mohácsra : naponként vasárnap kivételével 7 ó. regg. Pestről Eszék Zimonyba: szerdán és szombaton 7 órakor reggel, Pestről Orsóva és Konstantinápolyban hétfőn és szerdán 7 órakor reggel. /V. Tiszán: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. ____________ Fölfelé: Pestről Győrre : naponk. 7 ó. regg. Paksról Pestre : napok. 5 ó. regg. Mohácsról Pestre: vasb­a, kivét. 3 ó. d. u. Zimonyból Eszék- és Pestre : szerdán és vasárnapon 10 órakor d. e Orsováról Pestre : szombaton hajnalkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u. ik Tiszám Zimonyból Szegedre: csütört. délben. ik Száván: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csü­törtökön délben. Alsó amtriai mérő­t érint. P­e­s­t­e Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb­ár oszt. ért. i Póza bánsági. *. . . . 2 tiszam­elléki és pesti • fehérmegyei . . . Vác k lr .... Koza................................ árpa sörnek való . . . n takarmánynak . jub................................. Kukoricza..................... Jab............................. Köles ....... i­epen........................ 86.87.88 86.67.88 85.86.87 85 86 77.79.80 68.69.72 66.67.69 4244 80.82.80 2.70 2.15 2.16 3.56 530 3.50 6.25 5.40 6.30 6.15 3.35 2.80 265 2.20 3.60 5.45 3.60 650 5.45 5.40 3.40 3.05 2.70 3.65 5.60 3.70 cO Nap búza | rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Kor. 12.485,5.248.05,3 152.35,2.652 20;2 308.20­ 3.40 Debrecze­n • • Nov. 11.3 90,4.302.70­ 2.752.20:2.401 70­ 1.753 30,3.40 Xyiregryhnia • . Nov. 7.3.S0.3 90S.OO1O.OO2 60,2.701.70)1 903 70,3­80 Sz.­Fehér­vár . . Nov. 11.4 50,4.602 S5;3.002 80)2.952.05)2.102 31:— N.­ Kanizsa . ■. . Nov. 4.3.80,4 102.30)2.401 40)2 501.80)1 902 60)2.80 P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 8— „ 3.47 „ Tokaj ,, 5.25 ,, 8.4 r. Miikolcz „ 7.15 e. 11.1 d.e. Ka3sa érkéz. 9.56 e, 3. d. u. ö z 1 e l£ e vasat! — menete Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9 42 d. e. 8.39 d. e. Arad indul 12.41 d. u. 8 20 e. Csaba „ 1.22 d. u. 3. regg Csaba „ 1.14 ., 11.13 „ Arad érkéz. 3. üdlés u. 6 r. j Czegléd érkéz. 5.56 „ 5.33 „ vissza. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— „­­ 7.52 „ - 9.35 „ —10.33 Pragenaf, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerl.nd. 9.55 e. 9.11 d.e. Velencze ind. 11.— d.e. 11. é' Steinbrthk,, 11.53 é.11.38 „ Nabfciini „ 7.37 r. 7.32 é. Triász; 8.20 Nabraina , 8. 8 Velemze . Államadósság, 5”/0-es nem. köles. 5u/0-es Metalliques 4V,7o-eB Lomo rentpapirlfi 1839. évi teljes „ ti n ötödr. „ 1854. „ teljes B I860. „ „ n „ ff ötödr. n _ .. Az austrial bank záloglevelei. 576_es 10 hóra szóló 100 frtoi „ sorsolható Galicz. hitelintézet 105 „ Magy. záloglev. 10 é. ff „ sorsolható Földtehermentesitési köteles­5%-es magyarorsz. 100 frtos a horvát „ ff . erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti B Jan. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Jan. Eszterházy hg „ Dec. Salm B Jan. : Pálffy 40 Sept. Clary 40 Nov I St. Genois „ Febr. Budai . Dec. Windischgrät* 20 Dec. Waldstein „ Jul. Keglevich 10 Máj. AdottTartott kr ár fc0.4080.50 72.7072.80 64.0064.50 17.5017.75 151.50152 00 150.00160 50 B8 0088.50 93.5093.60 93.9094.00 102.00102.50 88.2588-50 73.0073.50 99.50100.— 88.7589.-74.0074.50 74.0C74.50 72.5073.00 . 136.70136.£0 89.5090.00 113.00114 00 . 94.50£5.60 . 35.2535.75 . 34.2634.75 . 34.5035.00 . S3.6034.o:i . S3.5034.00 . 22.5022.75 . 20.2520.75 . 15.2515.75 Kisebbségi kötványek. Osztr. Lloyd Államvaspálya _ 275 frat^k Lomb.-velenczei n 1 ®" **°‘ Részvények. Hitelintézet 200 frto*f Bankrészvény — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás * r Pesti lánczhid é­szaki vasút Ham „ Déli Ny­ugati „ Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 B 200 ff Váltók (8 hóra). Augsb. 100 db német fr.3'/,­/« Frankf. ,l.095. ,05. ,0 Hamburg 100 bankmark 41/, ”/, London 10 ft sterling 3­/0 Páris 100 frank 47. Pénznemekt. Korona . . • Császári arany . Reczés . • • Napoleon d’or. . Orosz imperiale . Porosz pénztári . Ezüst .... és íny Adott hí 89.00 119.25 120 23 1fO.lO 771.00 6-2.00 525 00 422.00 352 00 167.40 187.00 250.00 136.00 147.00 101.00 101.00 88.75 118.50 46.60 16 20 5.72 5.72 9.52 9 80 I.,» 7« 118.75 Tartott ár £0.00 119.75 120.75 ro.2o 73.00 6 4 00 221.00 «24.00 394.00 167.60 187.?0 262 00 136.50 101.75 101 25 89.00 118.50 47 00 16.25 5.74 5.73 9.54 9.83 l.„ 119.25 L e f <5 le: 3LflP Előfizetést nyitunk H 6 7 hónapos november—decemberi folyamára , előfizetési ár 3 frt 40 kr. A „Hon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. A pesti lipótnapi vásár. Végre hosszu idő múlva adhatjuk kedvezőbb képét vásárunknak és állíthatjuk, hogy sokkal kedvezőbb menetű volt, minisem várták volna, mert habár a forgalom élénksége és az áremelke­dés nem terjedt is ki minden csikkre, a vásáron le­­vő főczikkek átalában mégis részesültek benne, minek folytán a befejezett lipótnapi vásár-üzlet eredményét kedvezőnek jogosan mondhatjuk. Jelentésünk hosszúra nyújtását kikerülendők, azon indokokat, melyek ezen javulást okozták, közelebbről nem tárgyalhatjuk; csupán azt tart­juk szükségesnek megjegyezni, miszerint ennek oka a szü­kséglet tetemes voltán kívül, főképen a politikai helyzetben rejlik. Mielőtt jelez­é­seinkre áttérnénk csup­án azt jegyezzük meg, miként az európai pénz­­piaczokon történt százalékemelkedés vásá­runkra ezideig befolyást nem gyakorolt, miért is jelentékeny váltóforgalom mellett a legjobb bé­csi utalványok 6­sz % jával könnyen voltak el­­helyezhetők. A késmyérti vásár sem volt ugyan szer­felett látogatva, különösen gyöngén volt képvi­selve az erdélyi és a bánsági vidék, de a jelen­levők minden várakozásnál erősebben vásárol­tak a jelen időszakra szükséges czikkeket, vala­mint fizetéseiket is pontosan teljesítették. A je­len nem levők részéről a befizetés nem igen ki­elégítőleg történt. A terményvásárhoz fordulván legelőször is a gyapjún kezdjük, mely czikkr­e élénk fi­gyelem mutatkozott. A vásár előtt is több külföldi jelen vén meg piaczunkon, középminősé­­gű, fésűs és homokos gyapjakból jelentékeny részleteket vásároltak 3— 5 írttal magasabb áron. A vásár alatt még erősebben volt a külföld képviselve és oly szívesen s­z­énken végezte vá­sárlását, hogy az emelkedés öregbedése mellett a forgalom oly terjedelmet nyert, mint ezt a je­lenhez hasonló időben ritkán tapasztaltuk. Közép minőségü fésűre alkalmas, egynyí­re­tü gyorsan kelvén, 5—7 írttal drágábban volt eladható mint a vásár előtt, különösen keres­tettek a homokos és két nyiretű gyap­­jú, melyeknek ára 6—7 írttal emelkedett, őszi gyapjú, mely az idén csekélyebb mennyiségben nyeretett, mint egyébkor, 8—10 írttal drágábban rövid idő alatt kelt el. A fésűs-homokos-kétnyizetű és őszi gyapjúra mutatkozó folytonos szükséglet a készlet cse­kélysége folytán ki nem elégítethetett. Finom posztógyapju kevésbé keresett lévén a múlt vásárkori árakon sem volt egykönnyen el­­adható. A durva, alföldi és erdélyi gyapjú hirte­len emelkedett árakon vásároltatott össze. Elkelt összesen 38,000 m. ugyanis mintegy 15,000 m. egynyire tü­­­p o­sz­tó és fésűs „ S,000 m. homokos 7.000 —. Ui.,­..,« 8,000 m. őszi 3.000 m. báránybőr és cserző 2.000 m. magyar és erdélyi gyapjú 1)fifi­fi Összesen:38,000 m. a következő árakon : Legfinomabb egynyiretü 145—165 ft, finom 120 -140, középfinomságu 100—115, fésűs minő­sége szerint 95—110, jobb homokos 80 90, silány 75—78, bérczi fehér kétnyiretü 90—96, heves-gyöngyösi 80—86, jobb tiszamenti 85 90, sil­ányabb 75—80, silány 68—70 írton. Lo­­sonczi őszi 87—95, jobb tiszamenti 80—85, silányabb 65—69 frjával volt eladható. Egy és kétnyiraiü gyapjúból még szállítmányokat vár­nak, mig a din­Va minőségekből — mint az er­délyi és bánság­, valamint az alföldi — alig fog több érkezni. A legközelebbi gyapjuvásár dec. 26-én veszi kezdetét. Tolla. Az ezen czikkből érkezett egész men­­­nyiség — mintegy 4500 mázsa — nagyobb rész­ben a külföld részéről 5 - 6 írttal drágábban azon­nal összevásároltatott. — Első rendű a vizszük­­g miatt nem igen volt található. Az árak kö­vetkezők vo­tak : Első rendű fosztott 138, má­sodrendű 105—120, harmadrendű 90—104 frt, pehely m.ja 150—220 frt. A kender kelete, jóllehet kivitelre nem vá­sárolták — különösen a csipkésé — kielégítő volt a követke­ő árak mellett: Nyers kender 20— 22, csipkés szeletlen 27—27V«7» csipkés széllel 20 Va—22, dörzsölt hosszú széllel 26, a nélkül 35 frt, dörzsölt nyers kender 25, vegyes fonókender 38,­­ algáknak való 46— 50, igen hosszú betét né­kül 54 frt, nyara kócz 9*/2—11 forint. A nyers bőr, majd minden fajtájának for­galma javult árak mellett élénk volt. Helybeli vágású ökörbőr 30—33, tehénbőr 19—20, falusi tehénbőr 15—16, ökörbőr 22 — 24 írtjával szí­vesen vásároltatott. Lóbör — nagy mennyiség­ben kelvén Lengyelország számára páronként 6’/7—7 írtjával könnyen volt eladható. Borjú­b­ő­r fej nélkül 100, fejestől 90 írtjával volt kapható. Nem kevésbé keresett volt emelt áron a juhbőr. A kidolgozott bőr üzlete is kielégítő volt. A folyó árak következők: Gubi­­csos talp súlyos 98—100, könnyű 90—92 frt, fontos talp 84—95, tehénbőr 124—128, huza­­lozott 116—130, barna fejbőr 120 — 130, fakefe s­orjubőr fejestől 180—185 frt. Juhbőr 80—85 forint Méz. A tulajdonosok magas követelései a vá­sár elején nehezítették az üzletet, későbben mér­sékeltebbek lévén az árak, a forgalom is élén­kült, mindazonáltal a hozott menny­iég egészen nem kelt el, csupán 3000 m. talált vevőre. Tisz­tított sárga 24­,—26 frt, fehér 28—29, lépes 21— 22 frt. Viasz nem igen érkezett. Összesen több mint 150 mázsa — mely mennyiség a Duna fejedelem­­ségek számára kelt — nem adatott el, mázsájá­nak ára 126—128 frt. Bosnia­­szilva a vásár vége felé az agro emelkedése folytán drágábban v­olt eladható; 3000 m. átmenetben 8V4—8Vz Ltjával kelt. Dió meglehetősen erősen érkezett és — kü­lönösen a cseh és morvaországi — igen keresett volt; tótországi és baranyai 91­ k—9­/,, debrecze­ni 9%, szerb 9 írtjával kelt. A szilvasz forgalma jelentékeny volt, ára szilárd. Jobb minőségi 12—12 és silányabb 101/# —11 írtjával kelt. A Sí­esz ára emelkedett, elkelt 2000 akó, foka 52 kunával hordóstól. A szilvorium ára is emelkedett. Uj tótorsz­gi 19 frt, régi 10 fokos i 22—23 frtjával kelt akinként. Törköl pá-AT 1 Bor erősen hozatván, keletnek nem örvend­hetett. Zsír­ne­mű­ekre nézve a vásáron nem volt kedvező a hangulat. Helybeli használható disz­­n­ó­z­s­í­r meglehetősen vásároltatott 30‘/2—31 tt­jával bordó nélkül. Falusi szalonna apróbb részletekben 35 frtjává kelt, helybeli asztali szalonna 31—32 frt. A fag­­gyú forgalma a múltkor említettük áralon nem igen terjedel­mes volt. A repezeolaj változatlan árakon nem igen nagy figyelemben részesít. Forgalma min­tegy 800 mázsára tehető, nyes 25, tisztított mázsája 27—27 V2 ft. Repcze csekély manyiségben köbb­ mint 12 forintjával adatott el három havi időre. Rep­czepogácsa 2­50-2­60 kr. GubiCs nem hozatott le nagy mennyiségben mint várták, mindazonáhl ára mintegy három ezer köbelnyi forgalomn: változatlan. Uj első­rendű 83/4—9 régi 10, sorborczági elsőrendű 91/« tíjával kelt 120 fontzerint. Hamuzsir nem igenlénk üzletnek örvend­hetett és jóllehet ezer misénál több mm érke­zett, a házi hamu mázsás 1 — 1 s fél forinttal­­­,fősként, a finom fajták­ra változatlan. Fehér erdei hamu 143/4 — 15 f kékes 13­50 — 14, há­zihamu 11 s fél, és illyris 17—18 tt. Borkő keresett volt, s ér­­ező szállítmányok csekély volta miatt ára­m fordult. Fehér 35—37, piros 33— 34 tton kelt. Bolt 200 mázsa, D­á­r­d­á­n­y 13—17, örnabogár 140 —145, e­n­y­v 25—28, a­p­r­ó I. r. 16—18, II. r. 12—13, III. r. 9­0, áztatott 25-26, fehér rongy 9—9,/2,­tíg fehér 7Vs—81/», régi réz 50—51 frt, kménymag 17— 20 fa, ökörszarv 4—45, tehénszarv 12 — 13, szarvhegy szára 10, magyar paprika 65—10, török 48—52, l­ör tekercsben 36— 90, nyers hosszú 65—lórövid 40-42 ft. — Juhbunda 1V2—24/5, magr párja 2—31/*, bá­ránybunda 70 — 90, bánsí­ 80—95, fekete er­délyi 120—175, fehér 1—80, kecskebunda 120—125, gidabunda 6045, nyúlbör 38—42 ft száza. — Szegedi szap­ 23—25 ft, fekete 16 — 22 , nyers sziksó 54, égetett 8‘/2—10, berzsenyfa 3­/2—4 ft máza. A gabonaüzle­ti — minthogy a vá­sártól függetlenül foly —alkalommal nem említjük, annál kevésbb és ennyiben róla nap­­ról napra jelentést teszü­ln T­á­v­i­a­t. Távirati tudósás a bécsi bór­áéról: nov. 18. — l metalliques 72. 90. Nemzeti kölcsön 90. 1860-as sors­jegyek 93.15, Bankréény 771.— Hi­telintéz. részv. 179.90.Est 121.25 Load, vált. 120.75 Arany 1. Pest, nov. 18. Az idő­ ült és szép ; a hő­mérő 10 R. sz. fokot muta Vízállás 4' 10­­0 fölött. Kikötöttek az innens úton: „Sz t. Jáos Bajáról 5000 m. búza; „laza“ Hartáról 600 m. búza, 900 m. zab; „A“ Adonyról 2050 m. bu­a; „Zsuzsanna“ ugyanonnan 2700 m. bú­zával, végre „Mária“ Földvárról 3700 ro. búzá­val rakodott vontatóhajó. A kész búza nagyobb mennyiségben kinál­­tatott, mintsem kerestetett volna. Elkelt néhány ezer mérő bajai 86 rits 5.25—5.30 kijával há­ L_,i­oor 8. Kukoricán,­böl 2300 mérőt vásároltak 3­65 krjával készpénzben. Határidőre átadandó termény élénkebb keletnek örvendett. 10,000 m. január havában átadandó rozs 3.50 krjával, továbbá 2000 m. z­a­b, — mely tavasz­kor less átadandó — 2.27 krjával adatott el szer­ződésileg. • Wels, nov. 14. A gabna ára változatlan; ma 12,700 mélönyi vásároltatott meg piaczun­­kon. Búza 4.72 -5.38, rozs 3~ 3.18, árpa 2.34—2.65, zab 1.70—2.06, lenmag 6 tt. * Velencze, rov. 14. Gabnaforgalmunk az utóbbi hetekben 25,300 szárnyira szorítkozott; ebből 12,500 száz zab volt. A fogyasztás részére vásárolt belföldi búzának mérője, minősége szerint 5­77—6.30 kron kelt elég könnyen. Bel­­földi kukoricza 3.67—3.80, belföldi zab pedig 2.80 on kelt. Odessa, november 8. (Bley C. jelentéséből.) A jelenségek, melyekből itteni üzletünkre nézve utóbbi tudósításomban javulást jósoltam, fájda­lom nem bizonyultak igazmondóknak. A gab­­naforgalom mintegy 15,000 csetvertnyire szorít­kozik, mely a régi árakon vásároltatott meg. A gyönyörű szép idő következtében a gabna-beho­­zal újra megkezdődött. Árak : b­u­z­a 5 rubel 36 kopek — 6 rubel 90 kopek; kukoricza 4.15 —4.18, árpa 2.94. Vegyes. — Az „Ung. Nachr.“-ben olvassuk, hogy a saoszgyárak száma 1862-ben 5155- tel szaporodott az előtte való évhez képest; e szaporodásban azonban legnagyobb számmal vannak képviselv , azok melyek a gaz­daságban mellékkereset gyanánt működnek. A szeszgyárak száma most 101,459. Legtöbb van Magyarországon, utána következnek Horvátor­­szág, Szlavónia, Tirol, S­imia és Erdély. Mi az általuk felhasznált anyag mennyiségét illeti, azon osztályban, mely a naponta 1—40 akót fel­dolgozókat foglalja magában, van 98,489, a kö­vetkező osztályban (40—60) akó, 1551, s így fogy számuk úgy, hogy a legfelsőbb osztályba 500—2000 a, csak 5 szeszgyár tartozik. Anyag az idén 4400,592 akóval több dolgoztatott fel mint tavaly. A legalsó adó osztályba (1—100 forint évenként) tartoz­ó 96,319 szeszgyár, a következőbe (100—500 forint évenként) 2466 ; az erre következő osztályokban (—10,000 ft. évenkint) 300 és 400 közt vannak, 10,000-nél több adót 25 szeszgyár fizet, ezek közöt 3 a leg­első adóosztályba, (100,000 — 200,000 ft éven­ként) tartozik. A növekedett termelés okának az 1862-iki bővebb gabna, krumpli és gyümölcs­termést állítják; csak Erdélyben volt csekélyebb a pálinkatermelés, a magas kukoricza árak kö­vetkeztében. — A »Fr. Akt.“-nak Bécsből írják: Az osz­­rák hitelintézet alapszabályai szentesítettek, minek következtében a mondott intézet valószínűleg nemsokára meg­­kezdendi működését. E vállalat fényét nagyon növeli, hogy Hopfen úr,a képviselőház első alel­­nöke elfogadta az igazgatói állomást, mely előbb Mayer úr miniszteri tanácsosnak volt szánva. — Egy lapnak azon állítása, hogy az intézet sza­­badalmazott helyzetet követelt és nyert, minden­esetre téves, miután Langrand*Du­­monceau ur által alapított 50 millió ft. tőkével biró hiteltár­sulatnak is ki fog adatni leg­közelebb az engedmény. Az uj társulat szó és összeköttetésben álland­ó balga földhitellel, s a Langrand ur által alapított biz­tosítéki bankokkal s fő figyelmét az osztrák birtokok javítására forditandja. — (A cs. k. s­z­a­b. á­ll­a­m­v­a­s­u­tt­ár­s­a­­ság igazgatósága azon újabb időkben elő­fordult esetek ismétlésének elejét ve­ndö, miként az utazók bizván a vasúti személyzet által meg­határozott és általuk kikiáltott idő pontos megtartásában,hosszabb ideig időztek, s azután a vonatról lemaradni kényszerültek, mert az illető vonatvezetők a netaláni elkéséseket ezen után akarták pótolni, azt látta jónak elrendelni, miszerint az illető hivatalnokok azonnal a vonat megérkezése után kötelesek az időzés tartamát meghatározni és azt pontosan meg is tartani. A Berlinben túlzott építési üzér­kedés következtében kis­kereske­delmi krízis ütött ki s a váltóperek szá­ma annyira növekedett, hogy a városi­­ tanács minden ülésében 50—60 efféle esetben monda­tik ítélet. —­Schiller, Goethe, Herder és Wieland munkáinak kiadótu­lajdonosai, kiknek szabadalma 1867-ben lejár, folyamodtak a szövetséggyüléshez, annak 10 évve­l való meghosszabbításáért. Miután a szabadalomból e nagy férfiak örököseinek semmi haszna nincs s ezek legnagyobb r­szt régen meg is haltak, a kiadók pedig már évtizedek óta rend­kívül nagy nyereséget húztak a szellemi termel­­vényből, e követelés nagyon különösnek mond­ható. Feltalálóknak alig egy pár évi szabadal­mat engedményeztek s itt már évtizedek múl­tak el. — Lüneburgban a kereskedők és bá­dogosok a felett czivódnak, vájjon az utóbbiak­nak szabad-e az újabb időben a kereskedésben előforduló égő anyagokat : phot­ogeD, solarolajt, kőolajt s­tb. eladni, minthogy csak kereskedők­nek szabad olaj­t eladni. A vita a hanoverai iparkamra elé kerülvén, ez tudományos szem­pontból fogta fel a dolgot és meghatározni töre­kedik, vajjon az említett anyagok csakugyan olajok-e.­­ (Kutyaadó behozatala Bécsben.) A községtanács bizottmánya a kutyaadó behoza­talának tervezetét elkészítette. Lényegesb pont­jai ezek : ki egy kutyát tart, évenkint fizet 4, ki két kutyát, mindegyiktől 5 forintot, ki hár­mat , mindegyikétől 6 forintot, s így tovább, minden kutyától egy fial többet. Láncára kötött, valamint iparűzéshez szükséges , mint mészáros kutyáktól, nem tekintve számukat, feledij fizette­tik. Vakokat vezető kutyák adómentesek. Ki kutyáját be nem jelenti, háromszoros büntetést fizet. Minden kutyaadóköteles tulajdonos nyug­­tatványt s plóbjegyet kap. Az adómentes kutyák külön jegyet kapnak. A jegyek a kutyák nyak­­szijján hordozandók. Jegytelen kutyákat a pe­­czér elfoghat, • ha három nap alatt ki nem vál­tatnak, agyonverhet. Hivatalos értesítések kivonata (A .Sürgönyi nov. 18. számából.) Árverés: Pest, ház, a városi telekhivatal* ban, dec. 17. r. 9 ó., Pestm. Kaláz, ház, szőlők, nov. 28. d. e. 10 ó., Pestm. ékszerek, a megye­házánál, dec. 10- d. u. 4 ó., Zalam. Kerettye, in­gatlan birtok, oct. 20., Buda, ház, a­lkönyvi biv. üléstermében, nov. 25. d. e. 10 ó., Pest, korcs­már buternemüek, haltér, a „halászihoz czim­­zett házban, nov. 20. d. u. 3 ó., Nagyvárad, kö­­vezői burkolat-munkálat, dec. 18. d. e. 10 ó., Pestm. Czegléd, ház, udvar, nov. 25. d. e. 10 ó., Pest, szoba és konyhabútorok, országút 44. sz. nov. 20. d. u. 3 ó.

Next