A Hon, 1864. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1864-03-26 / 71. szám

71-ifí sz. Szombat, maríius­ 26. Országút 18-dik szá­m, 2-dik emelet. POLOIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam. 186 l­eigtaíáei éjj i 7 hasábos ilyféle betű sors .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért. . . . . 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatá­s ellett lfí.­taiU.­i k­itételek alatt vétetnek fe­ llöfizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra................................1 frt 75 kr. 3 hónapra.........................................5 frt 25 — 6 hónapra......................... . . . 10 írt 59 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. »trkesit­é i i v « «I­n: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. 8f.erkelst­i lakásn: «abona-árak » uj— 3.40 3.45 3.50 ü Ifab— 5.20 5.30 5.50 Köles ....— 3.50 Temesvár....................... Mart 18. 5-42; — 4.20;— 3.75; -2.90; — 4.92; — Varasd............................. Mart. 17-4 50; _ 2.90; -2.60; — 3-00; — 2-85; _ Wels . . • •­­ Nagyvárad .... Vácz. . . •­­ • • Mart. 23-4.70;4.90 8.40;8* 503.15;3.25 2-20;2 303.40;8.59 nta . • •­­ Mart- 20.4- 90;5.00 -i -8*60; — 2.60;2*604.00;4.20 Eszék .*.••• Mart- 17*4-10;4.7Q 3.30; — 2.25;2.80_ ._ K­­ JL.-Fehérvár. • • ■ Mart. 19.5.00;5.IO S.r 8.85 i Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd erk.8.09. este 9.07. reg.l Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u. Czegléd érk.— 6.29. reg. 6­31 est. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Pécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. N.­Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Pragerh. érk. 6. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 5.59 Fragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u. Gratz érk.8.45 est. 8.34 „!Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina » 7.46 „ 7.48 Steinbrück,, 3.12 é. 3.12 d. u Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Steinbrü­ckről, Zágrábba és vissza. Repcze ..........................— 6.75 Hely Nap Mohács . . . . . búza | rozs | árpa | zab |kukor. árak osztrák értékben. d. u. d. u. este Kedések enetek — járása. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este llorn. „ 12.12. délb. 12.61 éjjel Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel Észt. „ 2.28­ d. u. 3.05 éjjel Pest érk.4.37­ d. u. 5.27 reg. Buda vnd. 6.30 r 5.15 d. u. tVFd­. érk. 8.83 „ 7.20 este S*Feh­ ind. 9.50 d.e. -Szőny­i 1.30 d.e. — Győr 3.11 d.u. 5.85 r. Gyorsvonatok. e. indul -— 5.— reg. » ~ 7.52 „ „ — 9.35 d. e. » -10-33 „ -12.12 » —12.48 . Sziszek indul 6.80 reg. érkéz. 8. 1 r Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.60 d. e. Szered ind. 5.30 r. 2.1­0 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r- Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.30 e. Soprony, Bécs-TJjhely, Bécs Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze martius 24-én, körülmények azonban mindamellett mit sem lendítettek az üzlet­forgalomnak kerekén; pia­czunk mindekkorig daczára annak, hogy a gab­na s a liszt ára minapi tudósításunk óta leszállt és több pénz forog a szegény ember kezén, minthogy valamennyi keresetforrások számára immár a lehető legbővebben nyitvák, silányan van látogatva; oka ennek az, hogy a kormány által kölcsönzött tavaszi vetésre szánt magvak most osztatnak fel, az ezt nélkülöző temérdek számú kisebb földészeink közt. Utóbbi hajó vagy vaspályaszállítmányokról semmi sem jutott tu­domásunkra, pedig minél több a vetekedés, an­nál olcsóbb áron s jobb minőségben esik az élel­mi czikk a szegény ember birtokába. Mai csu­pán névleg tartott jegyzeteink a következők: tiszta búza 5 frt 10 kr, rozs 4 frt 10 kr, árpa 2 ft 90 kr, zab tetejezve 2 ft 80 kr, csapva 2 ft 60 kr, tengeri 3 ft 60 kr. (H. S.) Nagyvárad, mart. 22. Legutóbb tartott országos vásárunkra igen csekély szál­lítmány érkezett ugyan , mindazonáltal csak igen csekély része kelt el nagyobbára csökkent árakon. Mind a fogyasztás, mind pedig az al­föld szükséglete már most jelentéktelen lévén a folyó heti árak következők voltak : Búza­­ 4.— 4.50, rozs 3.20—3.25, árpa 2.60, zab 2., kuko­­ricza 3.15—3.20 kr. — A szarvasmarhát nagy számmal hozták, miértis ára tetemesen csök­kenvén mind a sertés, mind pedig a nyers bőr ára sülyedt. Jó ökör párja 150—220, tehén 60 —65, tehénbőr 10—12, ökörbőr 16, lóbor 4.— 4.50 kr. (K.) Sopron, mart. 22. Gabonapiaczunkon az üzlet meglehetősen lenyhulván jelenleg követ­kezők bejegyzettük áraink : Búza 4.85—4.90, rozs 3 45—3.50, árpa 3.05—3.10, zab 2.35—2. 42, kukoricza 3.70—3.80 kr a. ausztriai mérő szerint: 2 95,S.05 S 15.2 253, 25:3.30 e­s­t­e vasúti — m Pestről Bécsbe és vissza. 9.30 este. 11.48 é. 1.08 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6­— reg. P­e­s­t­e­n Alsó austriai mérő Leg-I­eg­o3N szerint. Súly, fontalant Közép magasb­a­n szerint HH ároszt. ért. Baza bánsági . . . 86.87.98­„ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5 30 5.40 5.50 „ fehérmegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 6.40 „ bácskai . . 8586 5.10 5.15— Rozs.......................... 78.79.80 3.50 3.55 3­ 60 Árpit sörnek való . . . 68.70.72 3.20 3.25 3.30 © » takarmánynak 65.67.69 3.05 3.10 3.15 p Z»b................................ 43.46 2.35 2.40— Kukoricza................. 80.82.85 3.40 3.45 3.50 © W 3.60 3.70 6.—— Mart 19, 4.58;5.S5 8.00­ 3.16 2.25;2­26 162;2.07 ___ __ Mart. 16 4.20.4.30 3.40;3.45 ‘ » — j__ 8.25; — Mart. 21. 4.00;4.£ 0 3.20;3.26 2.60; — 3.00; — 3.15;3­20 Pest ind. 9.55 d. e. l?Bzt. „ 12.14. délbe E.Ujv.» 1.50. d. u. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs érk,6.33. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziásind. — 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.47 reg. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 3.21 d. u. Csaba „ 12.6 „ Arad érkez. 5.27 dél u. Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Fü­gpők­ I»adányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. P.-Ladány ind. — 1.45 d. u. Szolnok „ 10.27 „ Szolnok „ — 4.44 d. u. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. és Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.58 d.u. M­. Várad indul — 10.6. d. N. Várad érkéz. 4.38 „ JP. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Pü­spök­ Ladányról Debreczenbe, Bülskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3__n Tokaj „ 5.25 „ Miskolcz „ 7.29 e. Kassa érkéz. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyb. Debreczen P. Ladány érkéz. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.82 é. Trieszt „ 8.20 » 2.15 „ Nabresina „ 8.8 » 9.50 „ Velencze „ 3.6 d. u. 6.— r. Steínbrück ind. 4,25 d. u. érkez. 6.69 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Soprony vnd. 5.50 r. 2. — d B.­Ujhely Bécs érk". 7.25 »3.23 9.20 „ 5.24 Bruck „ 5.28 » 7.54 B Bécs érkez. 7.— este 9.27 d. u. Fehérvárról Kanizsára, Fragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 Pragerhof, Kahresl­a , Tiest, Velencze és vissza Velencze ind. 11.— d. e. 11. é. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. (Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.16 d.u. Bazin» 8­41» 18.41 d. 6.67 N.Sz.„10 81„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.86 d. e.-----9.51 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font:­ 10 kr, kisebb 5 kr. Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 es Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.88 » 9.5 r Szőny „ 12.57 dél.— Sz.-FeL­dik- 4'15 dél--------­dz. i en. jjsd. 5.59 „ 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14d. -és vissza. Bécs indul 7.— »6.26 B.-Ujhely­i. 9.10d. e.7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.68 Államadósság. AdottTartott év ár 5%-es nem. köles. 100 frtos 80.40 80 50 50/°-es Metalliques „ „ 72.50 72.60 63.50 63.75 Como rentpapir 15 Jan. 2. 17.50 18.00 1839. évi teljes „ Sept. 1.145.50146.00 1) )) OtÖdr. jj Jf yy141.50142.00 1854. „ teljes ,, Jan. 2. 90.50 91.00 1860. „ ,, „ Aug. 1. 93.85 93.95 » » ötödr. ,, ^ ,, 94.80 94.90 Az ausztriai bank záloglevelei. 5%-eB io hóra szóló 100 frtos101.00101.50 „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet 90.00 90.50 72.00 72.50 Magy. záloglev. 10 é. 99.50100.— „ „ sorsolható 87.00 87.50 Földteherm­entesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos 74.50 75.00 „ horvát „ „ 76.00 75.50 ,, erdélyi „ „ 70.75 71.25 Sorsjegyek bvz. n. Hitelintézeti „ Apr. 1.130.26130.50 Dunagőzhajózási „ Juli 1.89.50 90.00 Trieszti „ Jun. 1.108.00109.00 Eszterházy bg „ Jun. 15. 91.00 92.00 Salm „ Jul. 15. 32.00 32.50 Pálffy 40 Mart. 15. 29.50 30.00 Clary 40 Mart. 30. 30.75 31.25 St. Genois „ Aug. 1. 29.50 30.00 Budai „ Jun. 15. 29.00 29.50 Windischgrtttz 20 Dec. 1. 19.00 19.50 Waldstein ,, Jul. 15. 19.75120.25 Keglevich 10 Máj. 1. 14.50115.00 Elsőbbségi kötvények, fcr. Lloyd imvasitálya 275 frank Részvények. intézet 200 frtos Bankrészvény­­— — Al.austr.esc. bank 500 » Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid Északi vasút Állam „ Déli Nyugati „ 205.50 frtos 500 frank 850 „ 210 „ 200 „ Adott ár 88.00 117.50 117.75 183.60 773.00 612.00 226.00 433.00 386.00 181.40 191.2 261.00 183.76 147.00 Váltók (3 hóra). “"95. 405. Pénznemek. 3% 4% 99.50 99.60 88.86 117.60 46.45 16.25 5.61 5.61 9.38 9.65 1.76 7, 117.25 Tartot­t ár 89.00 117.751 118.00 183.70 774.00 615.00 228.001 434.00 388. op. 181.50­ 191.75 252.00­ 134.00 99.60 99.70 88.501 117.70­ 46.60 16.30 5.62 5.62 9.40 9.68 1.777, 117.50 A. magyar A befize- Utolsó jövedel­tett össz. mi összeg. írt frt kr 500 60 50 60 100— — 25— 40— — 625 32 12 V, 1055 80 500 116— 200 25— 800 38— 200 24— 1006 90 1000— — Értékállás, Adott ár Tartott ár 57,*/0-os magyar záloglevél . . . 6%-os „ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény „ takarékpénztár „ budai „ „ ó-budai » „ Pestbudai lánczhid » » alagút „ Pesti hengermalom „ Kereskedelmi kamra épület „ Magy. biztositó társaság » Pannónia viszonbizt. társ. » Sz. István kőszénbánya „ Pannónia gőzmalom_______» 87.50 88.00 99.50 100 670 675 1130 1160 420 430 94 96 385 390 — 76 1160 1160 825— 435 440 288 290 163 166 1290 1300 KiF Előfizetési felhívás „h­o N« april—júniusi negyedéves folyamára. Előfizetési ár: 5 írt 25­1 SL2T. A „IXOlXr“ szerkesztősége. Pest, mart. 25. Nem szükség mélyen az ókor homályá­ba merülnünk,hogy feltaláljuk annak nyo­mait, hogy valamint az emberi tevékeny­ség minden ágaiban, úgy a kereskede­lemben is a támogató és előmozdító intéz­mények mindég csak a gyakorlati körül­ményekből származtak s ekként valamely szükségnek feleltek meg, így p. o. a ró­maiak és görögök ismertek afféle intéze­teket, mint a mi kereskedelmi törvényszé­keink; igy a középkorban is léteztek már, a pénzüzletek megkönnyitésére, nyilvá­nos vásárcsarnokok ; egyáltalában úgy találjuk, hogy azon piaczokon, melyek­ben már korábbi századokban is folytatta­tok jelentékeny kereskedelem, a kereske­dőknek voltak összejöveteli helyeik, me­lyeken ügyeikről egymással szólottak és részben szerződéseiket kötötték s teljesí­tették. Csak később, midőn a kereskedelem mindinkább előtérbe lépett, s a kereske­dő osztály befolyása hathatósabbá lett, alapitottak Európa majd minden jelenté­keny piaczain, jelenlegi alakjukban, tőzs­dék az üzlet jobb kezdhetése, s a kötések alkalmával nyerendő idő végett. Épen úgy a konzuli hivatalok, a kereskedelmi kamarák és kereskedelmi iskolák is kor­igényeiből eredtek, mi általában majd a minden kereskedelmi intézményekről el­mondható , s azért tarthatták fen magu­kat e mai napig, mivel visszautasíthatlan szükségnek feleltek meg, és támpontjukat a kereskedelem anyagi körülményeiben találták. Ellenben oly intézetek, melyek nem szükségből eredtek,s melyek nem il­lettek azon piacznak,melyen alapittatának, kereskedelmi körülményeihez, nem voltak képesek magukat fentartani. Ebből azt lehet következtetni, hogy nem áll hatal­mában bizonyos intézményeknek hogy a kereskedelmet élénkítsék vagy épen te­remtsék, ha annak első feltételei nem lé­teznek, hanem ellenkezőleg a kereskede­lem teremti az ily intézményeket. Te­gyük fel, hogy mostanában újra felállít­­tatnék Velenczében, az 1808-ban Napó­leon által megszüntetett jelentékeny bank, Velencze kereskedelme azért nem nyerné többé vissza azon jelentőséget, melylyel korábbi századokban birt, mert a világ­kereskedelem most más utakra vonult. Az előbocsátottak után saját piaczunk kereskedelmi viszonyaira fogunk áttérni, és ma csupán a gabnakereskedelem viszo­nyaira fogunk szorítkozni. Minekelőtte a közlekedési utak jelen­legi alakjukat öltötték volna, a gabnake­reskedelem persze nem bírt azon jelentő­séggel és kiterjedéssel, melyet az utóbbi évtizedben ért el, de az akkori viszo­nyoknak megfelelt s általában nem volt jelentéktelen. Azon kereskedők számára, kik gabnakereskedelemmel foglalkoztak, összejöveteli helyül nem létezett ugyan tőzsde, ők azonban bizonyos kávéházban találkoztak, hol részint egymással, részint molnárokkal kötöttek szerződéseket. Az 50-es évek kezdetén, midőn a gab­nakereskedelem nagyobb kiterjedést öl­tött, s a Lloyd társulat feladatául tűzte ki, hogy a kereskedelem előmozdításában és élénkítésében teljes ereje szerint részt ve­gyen, e társulat helyes tapintattal észre­vette, hogy sem piaczunk, sem a gabna­­üzlettel foglalkozó kereskedelmi ág te­kintélyéhez nem illő, hogy ezen a közér­dekekre nézve oly fontos kereskedelmi ág rendezetlen állapotban hagyassák, hogy ez üzlet számára központot tűzzön ki, va­lamint hogy az árak szabályszerű feljegy­zése elérethessék , határozta el a társulat a gabn­­csarnok felál­lítását; az e czélra kidolgozott alapsza­bályok felsőbb helyen szentesítettek, s a társulat maga részéről nem kimért áldo­zatot, hogy ez intézetet méltó és alkalmas módon rendezze be. Valamint rendesen minden új intézetre nézve áll az, hogy keletkezésekor nem szokott azonnal tökéletes lenni és javítá­sokat tesz kívánatosokká, úgy a gabna­­csarnokra nézve is állott ez. Az intézet csak lassanként fejlődött és főkép az utóbbi három évben nagy előmozdítója volt az itteni piacz és következéskép az egész ország gabnakereskedelmének. Az intézet főleg azt tűzte ki feladatául, hogy emelje, élénkítse és terjes­sze a gabnake­­reskedelmet és minden hozzá csatlakozó üzleteket főleg a termelőkkel és a kül­földdel való vonatkozásaiban; továbbá hogy szembe szálljon mindazon hiányok­kal és ferdeségekkel, melyek a valódi kereskedelemre háborítólag vagy káro­san hatnak; hogy a közlekedésben elő­forduló akadályok s hiányok megszünte­tésében működjék, és hogy a kereskedő osztály a hatóságok, valamint az egész ország számára szabályul szolgálandó ár­jegyzékeket létesítsen.­­ Mindenki be fogja bevallani, hogy ezen feladat nagy és fontos­­— s az ifjú intézet erélyesen halad a kitűzött czél felé. Terjedelmes feladatát, némely pontokat illetőleg már meg is fejtette; igy p. o. árjegyzései, melyek több száz ember bírálatának van­nak alávetve, az egész ország számára zsinórmérvül szolgálnak. Az általa életbe léptetett választott bírósághoz, a kis üz­let emberei, s a tekintélyes c­égek egy­aránt szoktak folyamodni vitáik eldön­­tetése végett az intézet továbbá már sok a galna statistikájára nézve érde­kes adatot szolgáltatott s a hatóságoknak kereskedelmi ügyekben már sokszor nyújtott segédkezet. Habár a gabnacsar­­nok nem rendelkezik önálló tőkével, mind a mellett, hol jótékony czélokról volt szó, önállólag vett részt azok előmozdításá­ban ; így például alföldünk ínségének enyhítésére nem jelentéktelen összegeket áldozott. Mindezeknél azonban fontosabb azon körülmény, hogy a gabnacsarnok átaljában az ország és főleg az itteni pi­acz kereskedelmi viszonyait tekintve,mel­­lőzhetlen szükség, miután az itteni pia­­czon a gabnaüzlet nem szorítkozik (mint valamely gabnatőzsdén) bizonyos órákra, s valóban ha azt szabad mozgásában gá­tolni akarnák, az önkényes korlátozás na­gyon károsan hatna vissza az üzletre; — mert a gabna­csarnokban nemcsak na­gy­obbszerű kötések történnek készt) jut illetőleg, hanem történnek apróbbak is; köttetnek szerződések 100—200 mérőre, a mely kis mennyiségeknek tőzsdén nincs vásáruk. E mellett a gabnacsarnok egy­szersmind kereskedelmi iroda is a kisebb­­rendű üzérekre s oly ügyészekre nézve, kiknek nincs saját irodájuk; ezek innen indítják meg levelezéseiket, itt számolnak megbízóikkal, hajósaikkal stb., itt, mint azon helyen, melyen a vevőkkel találkoz­nak, tartják a mutató galnát, s így még számtalan egyéb tekintetben nélkülözhet­­ő ezt rájuk nézve a gabnacsarnok. Belátó s előítéletekkel nem bíró ember tehát nem kívánhatja, hogy ez intézet megszüntettessék, azért, mert most tőzs­dénk van. Ennélfogva nem is adtunk hi­telt azon hírnek, mely szerint a tőzsde ré­széről ellenséges működések szándékol­tat­nak a gabnacsarnok irányában, miután lehetetlennek tartottuk, hogy oly emberek, kik a kereskedelem előmozdítá­sát tűzték ki feladatokul, ezzel ellenkező szempontból indulhatnának ki. Mint a Lloyd társulat évi jelentéséből értesültünk, az egész dolog csak annyiból áll, hogy a tőzsde és a gabnacsarnok köl­csönös vi­zonyai,a­mennyiben mindkettő hasonneműen foglalkozik, öszhangzásba hozassanak, legközelebb egy a Lloyd vá­­lasztmány, tőzsdebizottmány és a gabo­nacsarnok igazgató bizottmány négy­négy tagjából álló választmány alakuland, hogy az egymásra vonatkozó viszony felett tanácskozzék. E vegyes bizott­mány már össze is gyűlt, s tanácskozásait már meg is kezdte; nem mulasztandjuk el annak idejében e tanácskozások ered­ményét lehető leghamarább közölni. Figyelmeztetés az orsz. magyar gazda­sági egyesület t. ez. tagjaihoz. Egyesületünk múlt évi számadásának bezártával, a tagoknál alapítványi kama­tok­ és évdíjakban kívül levő restantiák közel tizenkétezer forintra mentek. E hátralék okát keresve, azon tapaszta­lásra jött az egyesület, miszerint a tagok legnagyobb része a kamatot vagy évdíjat akkor rendesen megfizeti, ha a nyugta hozzá megküldetik, s a be nem fizetést, legalább a pontos fizetés elmulasztását többnyire feledékenységnek vagy a fize­tésre kínálkozó alkalom hiányának kell tulajdonítani. E bajon mind az egyesület javára, mind a tagok kényelmére, csak úgy lehet segíteni, ha a vidéki tagok il­lető nyugtáikat otthon helyben kaphat­ják meg, s ennek legczélszerübb fogana­­tosithatása végett örömmel és köszönet­tel fogadta az egyesület az első magyar általános biztositó társulat vezérlő igaz­gatójának, J. Lévay Henrik urnak azon ajánlatát, hogy a vidéken lakó egye­sületi tagoktól a biztositó társulat fő- és al­ügynökei által­i kamatokat és évdijakat beszedetni kész. Midőn ennél­fogva, a folyó évi jan. 28-kan tartott közgyűlés határozata folytán, ezen, az­­ egyesület pénzügyének kellő rendbentart­­hatása, úgy nem különben az egyesületi tagok kényelme tekintetéből is egyaránt alkalmasan közvetítő intézkedést ezennel közzétenni szerencsénk van, hazafiui tisz­telettel figyelmeztetjük az egyesületi t. ez. tagokat, hogy a vidéken lakó ta­gok számára, a múlt évi restantiákról, s folyó évi kamat- és évdíjakról szóló nyug­ták, az egyesületi pénztárnok által alá­írva, s az ügyvezető titkár által láttamoz­­va — az első magyar általános biztosító társulat t. igazgatóságának átszolgáltattak, s kérjük egyszersmind, hogy e nyugták kézbesítésénél, az egyesületi pénzek be­szedését tisztán hazafiui szívességből köz­vetítő ügynököket, mint Egyesületünk megbízottjait — hasonló szívességgel fo­gadni méltóztassanak. Pesten, mart. 24. 1864. L­ó­n­y­a­i Gábor egyes, alelnök. M­o­r­ó­c­z István egyes, titkár. Pest, mart. 25. Gyönyörű verőfényes nap; a levegő hőmérséke 15 foknyi volt. A vízállás alig változott. A húsvéti ünnepek közelléte miatt ma az üz­let felette lanyha lefolyású volt; jelentékenyebb eladások tudomásunkra nem juttattak; a börze, ma zárva volt. Vidéki tudósítások. (P. J.) Szeged, marc. 23. Időjárásunk sza­kadatlanul kedvező a vetésekre; mig tegnap roppant és majdnem egy óráig tartó égdörgés­től kisért hízs esőnk vala, ma már bár borult az ég, ismét úgy szólván rikkenő melegség van, mi ismételt esőzést igér. Szántóföldeink és réteink zöldülésnek indultak, és felvidámitják az embernek elcsüggedve volt szivét­ E kedvező Vegyes. — Az osztrák nemzeti b­ahi­k mart. 23 dikán kelt heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 384,505,300 frt, az érczkész­­let pedig 110,639,689 frtra rugott. — E szerint mart. 16-ka óta csökkentek ; a bankjegyforga­lom 2,494,057 ft, a váltótárcza 1,750,656 ft, az elzálogosított értékpapírok összege pedig 244 ezer 900 frttal; a jelzálogüzletből származó kö­vetelések 391,692 frttal gyarapodtak.­­ A hollandiai kereskedelmi társulat f. hó 22-kén Amsterdamban tartott czukor ár­verése alkamával a világos minőségek 1 ft, félig fehérek háromnegyed trttal drágultak. Az egészen fehér ellenben valamivel olcsóbban adatott. — Nemrég Berlinben a „Reform“ szerint egylet alakult az iparérdekek feletti őr­ködés czéljából. — Ez feladatául a gyapot és gyapjúipar különböző ágaiban meghonosodott visszás körülmények megsemmisítését tűzte ki, kölönös figyelmet fordíttatván a hamisított szö­vetekkel való kereskedés megakadályozására. Ez ideig már 60 berlini czég lépett az egyletbe, s számos más is megígérte közreműködését. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ mart. 25-ki számából.) Á­r­v­e­r­é­s: Komárom,rőfös czikkek, mart. 31. d. u. 3 ó.; Szabolcsm. Érkenéz, ingatlan jószág, ápr. 20; Nyitra ingatlanok, ápr. 14 d. e. 10 ó. Felhívás: Szathmárm. Erdőd mváros bíró­sága elé, Monc János, mart. 16 r. 9. ó. Idézés: Pozsony város tszke elé, Schillin­­ger Nándor, ápr. 25 r. 9 ó.; Pest, a kir e. b. vtszék elé, Wigenfeld Károly ápr. 18.; d. e. 10 ór.; Pest, a kir. e. b. vtszék elé, Berger Izsák örökösei, ápr. 19 d. e. 10 ó.

Next