A Hon, 1864. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1864-03-26 / 71. szám
71-ifí sz. Szombat, maríius 26. Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLOIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam. 186 leigtaíáei éjj i 7 hasábos ilyféle betű sors .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért. . . . . 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás ellett lfí.taiU.i kitételek alatt vétetnek fe llöfizetési dij: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra................................1 frt 75 kr. 3 hónapra.........................................5 frt 25 — 6 hónapra......................... . . . 10 írt 59 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. »trkesité i i v « «In: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. 8f.erkelsti lakásn: «abona-árak » uj— 3.40 3.45 3.50 ü Ifab— 5.20 5.30 5.50 Köles ....— 3.50 Temesvár....................... Mart 18. 5-42; — 4.20;— 3.75; -2.90; — 4.92; — Varasd............................. Mart. 17-4 50; _ 2.90; -2.60; — 3-00; — 2-85; _ Wels . . • • Nagyvárad .... Vácz. . . • • • Mart. 23-4.70;4.90 8.40;8* 503.15;3.25 2-20;2 303.40;8.59 nta . • • Mart- 20.4- 90;5.00 -i -8*60; — 2.60;2*604.00;4.20 Eszék .*.••• Mart- 17*4-10;4.7Q 3.30; — 2.25;2.80_ ._ K JL.-Fehérvár. • • ■ Mart. 19.5.00;5.IO S.r 8.85 i Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est Czegléd erk.8.09. este 9.07. reg.l Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u. Czegléd érk.— 6.29. reg. 631 est. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Pécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. N.Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Pragerh. érk. 6. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 5.59 Fragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. Gratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u. Gratz érk.8.45 est. 8.34 „!Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina » 7.46 „ 7.48 Steinbrück,, 3.12 é. 3.12 d. u Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Repcze ..........................— 6.75 Hely Nap Mohács . . . . . búza | rozs | árpa | zab |kukor. árak osztrák értékben. d. u. d. u. este Kedések enetek — járása. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este llorn. „ 12.12. délb. 12.61 éjjel Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel Észt. „ 2.28 d. u. 3.05 éjjel Pest érk.4.37 d. u. 5.27 reg. Buda vnd. 6.30 r 5.15 d. u. tVFd. érk. 8.83 „ 7.20 este S*Feh ind. 9.50 d.e. -Szőnyi 1.30 d.e. — Győr 3.11 d.u. 5.85 r. Gyorsvonatok. e. indul -— 5.— reg. » ~ 7.52 „ „ — 9.35 d. e. » -10-33 „ -12.12 » —12.48 . Sziszek indul 6.80 reg. érkéz. 8. 1 r Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.60 d. e. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r- Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.30 e. Soprony, Bécs-TJjhely, Bécs Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze martius 24-én, körülmények azonban mindamellett mit sem lendítettek az üzletforgalomnak kerekén; piaczunk mindekkorig daczára annak, hogy a gabna s a liszt ára minapi tudósításunk óta leszállt és több pénz forog a szegény ember kezén, minthogy valamennyi keresetforrások számára immár a lehető legbővebben nyitvák, silányan van látogatva; oka ennek az, hogy a kormány által kölcsönzött tavaszi vetésre szánt magvak most osztatnak fel, az ezt nélkülöző temérdek számú kisebb földészeink közt. Utóbbi hajó vagy vaspályaszállítmányokról semmi sem jutott tudomásunkra, pedig minél több a vetekedés, annál olcsóbb áron s jobb minőségben esik az élelmi czikk a szegény ember birtokába. Mai csupán névleg tartott jegyzeteink a következők: tiszta búza 5 frt 10 kr, rozs 4 frt 10 kr, árpa 2 ft 90 kr, zab tetejezve 2 ft 80 kr, csapva 2 ft 60 kr, tengeri 3 ft 60 kr. (H. S.) Nagyvárad, mart. 22. Legutóbb tartott országos vásárunkra igen csekély szállítmány érkezett ugyan , mindazonáltal csak igen csekély része kelt el nagyobbára csökkent árakon. Mind a fogyasztás, mind pedig az alföld szükséglete már most jelentéktelen lévén a folyó heti árak következők voltak : Búza 4.— 4.50, rozs 3.20—3.25, árpa 2.60, zab 2., kukoricza 3.15—3.20 kr. — A szarvasmarhát nagy számmal hozták, miértis ára tetemesen csökkenvén mind a sertés, mind pedig a nyers bőr ára sülyedt. Jó ökör párja 150—220, tehén 60 —65, tehénbőr 10—12, ökörbőr 16, lóbor 4.— 4.50 kr. (K.) Sopron, mart. 22. Gabonapiaczunkon az üzlet meglehetősen lenyhulván jelenleg következők bejegyzettük áraink : Búza 4.85—4.90, rozs 3 45—3.50, árpa 3.05—3.10, zab 2.35—2. 42, kukoricza 3.70—3.80 kr a. ausztriai mérő szerint: 2 95,S.05 S 15.2 253, 25:3.30 este vasúti — m Pestről Bécsbe és vissza. 9.30 este. 11.48 é. 1.08 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Pesten Alsó austriai mérő Leg-Iego3N szerint. Súly, fontalant Közép magasban szerint HH ároszt. ért. Baza bánsági . . . 86.87.98„ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5 30 5.40 5.50 „ fehérmegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 6.40 „ bácskai . . 8586 5.10 5.15— Rozs.......................... 78.79.80 3.50 3.55 3 60 Árpit sörnek való . . . 68.70.72 3.20 3.25 3.30 © » takarmánynak 65.67.69 3.05 3.10 3.15 p Z»b................................ 43.46 2.35 2.40— Kukoricza................. 80.82.85 3.40 3.45 3.50 © W 3.60 3.70 6.—— Mart 19, 4.58;5.S5 8.00 3.16 2.25;226 162;2.07 ___ __ Mart. 16 4.20.4.30 3.40;3.45 ‘ » — j__ 8.25; — Mart. 21. 4.00;4.£ 0 3.20;3.26 2.60; — 3.00; — 3.15;320 Pest ind. 9.55 d. e. l?Bzt. „ 12.14. délbe E.Ujv.» 1.50. d. u. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bécs érk,6.33. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziásind. — 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.47 reg. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 3.21 d. u. Csaba „ 12.6 „ Arad érkez. 5.27 dél u. Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Fügpők I»adányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. P.-Ladány ind. — 1.45 d. u. Szolnok „ 10.27 „ Szolnok „ — 4.44 d. u. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. és Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.58 d.u. M. Várad indul — 10.6. d. N. Várad érkéz. 4.38 „ JP. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök Ladányról Debreczenbe, Bülskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3__n Tokaj „ 5.25 „ Miskolcz „ 7.29 e. Kassa érkéz. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyb. Debreczen P. Ladány érkéz. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 „ Nabresina „ 7.37 r. 7.82 é. Trieszt „ 8.20 » 2.15 „ Nabresina „ 8.8 » 9.50 „ Velencze „ 3.6 d. u. 6.— r. Steínbrück ind. 4,25 d. u. érkez. 6.69 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Soprony vnd. 5.50 r. 2. — d B.Ujhely Bécs érk". 7.25 »3.23 9.20 „ 5.24 Bruck „ 5.28 » 7.54 B Bécs érkez. 7.— este 9.27 d. u. Fehérvárról Kanizsára, Fragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 Pragerhof, Kahresla , Tiest, Velencze és vissza Velencze ind. 11.— d. e. 11. é. Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. (Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.16 d.u. Bazin» 841» 18.41 d. 6.67 N.Sz.„10 81„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.86 d. e.-----9.51 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr. Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 es Bruck „ 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.88 » 9.5 r Szőny „ 12.57 dél.— Sz.-FeLdik- 4'15 dél--------dz. i en. jjsd. 5.59 „ 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14d. -és vissza. Bécs indul 7.— »6.26 B.-Ujhelyi. 9.10d. e.7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.68 Államadósság. AdottTartott év ár 5%-es nem. köles. 100 frtos 80.40 80 50 50/°-es Metalliques „ „ 72.50 72.60 63.50 63.75 Como rentpapir 15 Jan. 2. 17.50 18.00 1839. évi teljes „ Sept. 1.145.50146.00 1) )) OtÖdr. jj Jf yy141.50142.00 1854. „ teljes ,, Jan. 2. 90.50 91.00 1860. „ ,, „ Aug. 1. 93.85 93.95 » » ötödr. ,, ^ ,, 94.80 94.90 Az ausztriai bank záloglevelei. 5%-eB io hóra szóló 100 frtos101.00101.50 „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet 90.00 90.50 72.00 72.50 Magy. záloglev. 10 é. 99.50100.— „ „ sorsolható 87.00 87.50 Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos 74.50 75.00 „ horvát „ „ 76.00 75.50 ,, erdélyi „ „ 70.75 71.25 Sorsjegyek bvz. n. Hitelintézeti „ Apr. 1.130.26130.50 Dunagőzhajózási „ Juli 1.89.50 90.00 Trieszti „ Jun. 1.108.00109.00 Eszterházy bg „ Jun. 15. 91.00 92.00 Salm „ Jul. 15. 32.00 32.50 Pálffy 40 Mart. 15. 29.50 30.00 Clary 40 Mart. 30. 30.75 31.25 St. Genois „ Aug. 1. 29.50 30.00 Budai „ Jun. 15. 29.00 29.50 Windischgrtttz 20 Dec. 1. 19.00 19.50 Waldstein ,, Jul. 15. 19.75120.25 Keglevich 10 Máj. 1. 14.50115.00 Elsőbbségi kötvények, fcr. Lloyd imvasitálya 275 frank Részvények. intézet 200 frtos Bankrészvény— — Al.austr.esc. bank 500 » Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid Északi vasút Állam „ Déli Nyugati „ 205.50 frtos 500 frank 850 „ 210 „ 200 „ Adott ár 88.00 117.50 117.75 183.60 773.00 612.00 226.00 433.00 386.00 181.40 191.2 261.00 183.76 147.00 Váltók (3 hóra). “"95. 405. Pénznemek. 3% 4% 99.50 99.60 88.86 117.60 46.45 16.25 5.61 5.61 9.38 9.65 1.76 7, 117.25 Tartott ár 89.00 117.751 118.00 183.70 774.00 615.00 228.001 434.00 388. op. 181.50 191.75 252.00 134.00 99.60 99.70 88.501 117.70 46.60 16.30 5.62 5.62 9.40 9.68 1.777, 117.50 A. magyar A befize- Utolsó jövedeltett össz. mi összeg. írt frt kr 500 60 50 60 100— — 25— 40— — 625 32 12 V, 1055 80 500 116— 200 25— 800 38— 200 24— 1006 90 1000— — Értékállás, Adott ár Tartott ár 57,*/0-os magyar záloglevél . . . 6%-os „ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény „ takarékpénztár „ budai „ „ ó-budai » „ Pestbudai lánczhid » » alagút „ Pesti hengermalom „ Kereskedelmi kamra épület „ Magy. biztositó társaság » Pannónia viszonbizt. társ. » Sz. István kőszénbánya „ Pannónia gőzmalom_______» 87.50 88.00 99.50 100 670 675 1130 1160 420 430 94 96 385 390 — 76 1160 1160 825— 435 440 288 290 163 166 1290 1300 KiF Előfizetési felhívás „ho N« april—júniusi negyedéves folyamára. Előfizetési ár: 5 írt 251 SL2T. A „IXOlXr“ szerkesztősége. Pest, mart. 25. Nem szükség mélyen az ókor homályába merülnünk,hogy feltaláljuk annak nyomait, hogy valamint az emberi tevékenység minden ágaiban, úgy a kereskedelemben is a támogató és előmozdító intézmények mindég csak a gyakorlati körülményekből származtak s ekként valamely szükségnek feleltek meg, így p. o. a rómaiak és görögök ismertek afféle intézeteket, mint a mi kereskedelmi törvényszékeink; igy a középkorban is léteztek már, a pénzüzletek megkönnyitésére, nyilvános vásárcsarnokok ; egyáltalában úgy találjuk, hogy azon piaczokon, melyekben már korábbi századokban is folytattatok jelentékeny kereskedelem, a kereskedőknek voltak összejöveteli helyeik, melyeken ügyeikről egymással szólottak és részben szerződéseiket kötötték s teljesítették. Csak később, midőn a kereskedelem mindinkább előtérbe lépett, s a kereskedő osztály befolyása hathatósabbá lett, alapitottak Európa majd minden jelentékeny piaczain, jelenlegi alakjukban, tőzsdék az üzlet jobb kezdhetése, s a kötések alkalmával nyerendő idő végett. Épen úgy a konzuli hivatalok, a kereskedelmi kamarák és kereskedelmi iskolák is korigényeiből eredtek, mi általában majd a minden kereskedelmi intézményekről elmondható , s azért tarthatták fen magukat e mai napig, mivel visszautasíthatlan szükségnek feleltek meg, és támpontjukat a kereskedelem anyagi körülményeiben találták. Ellenben oly intézetek, melyek nem szükségből eredtek,s melyek nem illettek azon piacznak,melyen alapittatának, kereskedelmi körülményeihez, nem voltak képesek magukat fentartani. Ebből azt lehet következtetni, hogy nem áll hatalmában bizonyos intézményeknek hogy a kereskedelmet élénkítsék vagy épen teremtsék, ha annak első feltételei nem léteznek, hanem ellenkezőleg a kereskedelem teremti az ily intézményeket. Tegyük fel, hogy mostanában újra felállíttatnék Velenczében, az 1808-ban Napóleon által megszüntetett jelentékeny bank, Velencze kereskedelme azért nem nyerné többé vissza azon jelentőséget, melylyel korábbi századokban birt, mert a világkereskedelem most más utakra vonult. Az előbocsátottak után saját piaczunk kereskedelmi viszonyaira fogunk áttérni, és ma csupán a gabnakereskedelem viszonyaira fogunk szorítkozni. Minekelőtte a közlekedési utak jelenlegi alakjukat öltötték volna, a gabnakereskedelem persze nem bírt azon jelentőséggel és kiterjedéssel, melyet az utóbbi évtizedben ért el, de az akkori viszonyoknak megfelelt s általában nem volt jelentéktelen. Azon kereskedők számára, kik gabnakereskedelemmel foglalkoztak, összejöveteli helyül nem létezett ugyan tőzsde, ők azonban bizonyos kávéházban találkoztak, hol részint egymással, részint molnárokkal kötöttek szerződéseket. Az 50-es évek kezdetén, midőn a gabnakereskedelem nagyobb kiterjedést öltött, s a Lloyd társulat feladatául tűzte ki, hogy a kereskedelem előmozdításában és élénkítésében teljes ereje szerint részt vegyen, e társulat helyes tapintattal észrevette, hogy sem piaczunk, sem a gabnaüzlettel foglalkozó kereskedelmi ág tekintélyéhez nem illő, hogy ezen a közérdekekre nézve oly fontos kereskedelmi ág rendezetlen állapotban hagyassák, hogy ez üzlet számára központot tűzzön ki, valamint hogy az árak szabályszerű feljegyzése elérethessék , határozta el a társulat a gabncsarnok felállítását; az e czélra kidolgozott alapszabályok felsőbb helyen szentesítettek, s a társulat maga részéről nem kimért áldozatot, hogy ez intézetet méltó és alkalmas módon rendezze be. Valamint rendesen minden új intézetre nézve áll az, hogy keletkezésekor nem szokott azonnal tökéletes lenni és javításokat tesz kívánatosokká, úgy a gabnacsarnokra nézve is állott ez. Az intézet csak lassanként fejlődött és főkép az utóbbi három évben nagy előmozdítója volt az itteni piacz és következéskép az egész ország gabnakereskedelmének. Az intézet főleg azt tűzte ki feladatául, hogy emelje, élénkítse és terjessze a gabnakereskedelmet és minden hozzá csatlakozó üzleteket főleg a termelőkkel és a külfölddel való vonatkozásaiban; továbbá hogy szembe szálljon mindazon hiányokkal és ferdeségekkel, melyek a valódi kereskedelemre háborítólag vagy károsan hatnak; hogy a közlekedésben előforduló akadályok s hiányok megszüntetésében működjék, és hogy a kereskedő osztály a hatóságok, valamint az egész ország számára szabályul szolgálandó árjegyzékeket létesítsen. Mindenki be fogja bevallani, hogy ezen feladat nagy és fontos— s az ifjú intézet erélyesen halad a kitűzött czél felé. Terjedelmes feladatát, némely pontokat illetőleg már meg is fejtette; igy p. o. árjegyzései, melyek több száz ember bírálatának vannak alávetve, az egész ország számára zsinórmérvül szolgálnak. Az általa életbe léptetett választott bírósághoz, a kis üzlet emberei, s a tekintélyes cégek egyaránt szoktak folyamodni vitáik eldöntetése végett az intézet továbbá már sok a galna statistikájára nézve érdekes adatot szolgáltatott s a hatóságoknak kereskedelmi ügyekben már sokszor nyújtott segédkezet. Habár a gabnacsarnok nem rendelkezik önálló tőkével, mind a mellett, hol jótékony czélokról volt szó, önállólag vett részt azok előmozdításában ; így például alföldünk ínségének enyhítésére nem jelentéktelen összegeket áldozott. Mindezeknél azonban fontosabb azon körülmény, hogy a gabnacsarnok átaljában az ország és főleg az itteni piacz kereskedelmi viszonyait tekintve,mellőzhetlen szükség, miután az itteni piaczon a gabnaüzlet nem szorítkozik (mint valamely gabnatőzsdén) bizonyos órákra, s valóban ha azt szabad mozgásában gátolni akarnák, az önkényes korlátozás nagyon károsan hatna vissza az üzletre; — mert a gabnacsarnokban nemcsak nagyobbszerű kötések történnek készt) jut illetőleg, hanem történnek apróbbak is; köttetnek szerződések 100—200 mérőre, a mely kis mennyiségeknek tőzsdén nincs vásáruk. E mellett a gabnacsarnok egyszersmind kereskedelmi iroda is a kisebbrendű üzérekre s oly ügyészekre nézve, kiknek nincs saját irodájuk; ezek innen indítják meg levelezéseiket, itt számolnak megbízóikkal, hajósaikkal stb., itt, mint azon helyen, melyen a vevőkkel találkoznak, tartják a mutató galnát, s így még számtalan egyéb tekintetben nélkülözhető ezt rájuk nézve a gabnacsarnok. Belátó s előítéletekkel nem bíró ember tehát nem kívánhatja, hogy ez intézet megszüntettessék, azért, mert most tőzsdénk van. Ennélfogva nem is adtunk hitelt azon hírnek, mely szerint a tőzsde részéről ellenséges működések szándékoltatnak a gabnacsarnok irányában, miután lehetetlennek tartottuk, hogy oly emberek, kik a kereskedelem előmozdítását tűzték ki feladatokul, ezzel ellenkező szempontból indulhatnának ki. Mint a Lloyd társulat évi jelentéséből értesültünk, az egész dolog csak annyiból áll, hogy a tőzsde és a gabnacsarnok kölcsönös vizonyai,amennyiben mindkettő hasonneműen foglalkozik, öszhangzásba hozassanak, legközelebb egy a Lloyd választmány, tőzsdebizottmány és a gabonacsarnok igazgató bizottmány négynégy tagjából álló választmány alakuland, hogy az egymásra vonatkozó viszony felett tanácskozzék. E vegyes bizottmány már össze is gyűlt, s tanácskozásait már meg is kezdte; nem mulasztandjuk el annak idejében e tanácskozások eredményét lehető leghamarább közölni. Figyelmeztetés az orsz. magyar gazdasági egyesület t. ez. tagjaihoz. Egyesületünk múlt évi számadásának bezártával, a tagoknál alapítványi kamatok és évdíjakban kívül levő restantiák közel tizenkétezer forintra mentek. E hátralék okát keresve, azon tapasztalásra jött az egyesület, miszerint a tagok legnagyobb része a kamatot vagy évdíjat akkor rendesen megfizeti, ha a nyugta hozzá megküldetik, s a be nem fizetést, legalább a pontos fizetés elmulasztását többnyire feledékenységnek vagy a fizetésre kínálkozó alkalom hiányának kell tulajdonítani. E bajon mind az egyesület javára, mind a tagok kényelmére, csak úgy lehet segíteni, ha a vidéki tagok illető nyugtáikat otthon helyben kaphatják meg, s ennek legczélszerübb foganatosithatása végett örömmel és köszönettel fogadta az egyesület az első magyar általános biztositó társulat vezérlő igazgatójának, J. Lévay Henrik urnak azon ajánlatát, hogy a vidéken lakó egyesületi tagoktól a biztositó társulat fő- és alügynökei általi kamatokat és évdijakat beszedetni kész. Midőn ennélfogva, a folyó évi jan. 28-kan tartott közgyűlés határozata folytán, ezen, az egyesület pénzügyének kellő rendbentarthatása, úgy nem különben az egyesületi tagok kényelme tekintetéből is egyaránt alkalmasan közvetítő intézkedést ezennel közzétenni szerencsénk van, hazafiui tisztelettel figyelmeztetjük az egyesületi t. ez. tagokat, hogy a vidéken lakó tagok számára, a múlt évi restantiákról, s folyó évi kamat- és évdíjakról szóló nyugták, az egyesületi pénztárnok által aláírva, s az ügyvezető titkár által láttamozva — az első magyar általános biztosító társulat t. igazgatóságának átszolgáltattak, s kérjük egyszersmind, hogy e nyugták kézbesítésénél, az egyesületi pénzek beszedését tisztán hazafiui szívességből közvetítő ügynököket, mint Egyesületünk megbízottjait — hasonló szívességgel fogadni méltóztassanak. Pesten, mart. 24. 1864. Lónyai Gábor egyes, alelnök. Morócz István egyes, titkár. Pest, mart. 25. Gyönyörű verőfényes nap; a levegő hőmérséke 15 foknyi volt. A vízállás alig változott. A húsvéti ünnepek közelléte miatt ma az üzlet felette lanyha lefolyású volt; jelentékenyebb eladások tudomásunkra nem juttattak; a börze, ma zárva volt. Vidéki tudósítások. (P. J.) Szeged, marc. 23. Időjárásunk szakadatlanul kedvező a vetésekre; mig tegnap roppant és majdnem egy óráig tartó égdörgéstől kisért hízs esőnk vala, ma már bár borult az ég, ismét úgy szólván rikkenő melegség van, mi ismételt esőzést igér. Szántóföldeink és réteink zöldülésnek indultak, és felvidámitják az embernek elcsüggedve volt szivét E kedvező Vegyes. — Az osztrák nemzeti bahik mart. 23 dikán kelt heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom 384,505,300 frt, az érczkészlet pedig 110,639,689 frtra rugott. — E szerint mart. 16-ka óta csökkentek ; a bankjegyforgalom 2,494,057 ft, a váltótárcza 1,750,656 ft, az elzálogosított értékpapírok összege pedig 244 ezer 900 frttal; a jelzálogüzletből származó követelések 391,692 frttal gyarapodtak. A hollandiai kereskedelmi társulat f. hó 22-kén Amsterdamban tartott czukor árverése alkamával a világos minőségek 1 ft, félig fehérek háromnegyed trttal drágultak. Az egészen fehér ellenben valamivel olcsóbban adatott. — Nemrég Berlinben a „Reform“ szerint egylet alakult az iparérdekek feletti őrködés czéljából. — Ez feladatául a gyapot és gyapjúipar különböző ágaiban meghonosodott visszás körülmények megsemmisítését tűzte ki, kölönös figyelmet fordíttatván a hamisított szövetekkel való kereskedés megakadályozására. Ez ideig már 60 berlini czég lépett az egyletbe, s számos más is megígérte közreműködését. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ mart. 25-ki számából.) Árverés: Komárom,rőfös czikkek, mart. 31. d. u. 3 ó.; Szabolcsm. Érkenéz, ingatlan jószág, ápr. 20; Nyitra ingatlanok, ápr. 14 d. e. 10 ó. Felhívás: Szathmárm. Erdőd mváros bírósága elé, Monc János, mart. 16 r. 9. ó. Idézés: Pozsony város tszke elé, Schillinger Nándor, ápr. 25 r. 9 ó.; Pest, a kir e. b. vtszék elé, Wigenfeld Károly ápr. 18.; d. e. 10 ór.; Pest, a kir. e. b. vtszék elé, Berger Izsák örökösei, ápr. 19 d. e. 10 ó.