A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-09 / 231. szám

231-ik sz. Vasárnap, October 9. Előfizetési díj: P.*t4n kül< va raly Budapesten házhoz hordva K:ry hónapra...............................1 fit 75 kr. 3 hónapra....................................5 fit 25 — 6 hónapra....................................10 fit 50 — Az előfizetés az év folytán minden h­ó napban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a h­ó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesitve kéretik b .’.küldetni. Szerkesztési iroda: Ferencuiek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 18-ik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatalt Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1804. Beiktatási dij s 7 hasábos ilyféle betű­ sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések töb­bszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. G­őzhajók menetrende. Lefelé: BécsbSl-Pestre 61 órakor reggel. Pe­stre]-Blohácsra 6 órakor reggel. Pest-Eszék- Zimony. Hétfőn,szerdán, szombaton 6 ó.r. rajt -K­onstantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. kö­­zöns. hajó szerdán 6 ó. r. Zimo­ny-Konstantinápoly csü­törtökön virradatkor. Házi és­ Konstantinápoly gyorshajó kedden és szom­baton 87, ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d­­e Graeva-Konstantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest -Bice 6 órakor estve. Mohács-P­est 8 ó. estve. Zimony-P­szék-Pest hétfőn, szerdán, szomb 2 ó. reg. Orsoea-Pest pénteken reggel. Galacz-Fest gyorsh. pont. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn 1.­­Ziged-Zim­ony szerdán reggel. 21n­ony-Szeged vasárnap délelőtt. Szizzék-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Zimony-Sziszek vasárnap és csütörtökön délben. N­ógrád-Eszék szombaton 2 ó. d. n. Eszek-Légrád kedden 6 órakor reggel. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e. Szolnok —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.54 r Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.53 d.u. M­. Várad indul . . 10.6 d. e N. Várad érkéz. 4.38 „ |P. Ladány érk. . . 12.48 dél Pü­spök-l­adányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e.(Kassa indul 5.21 r. lld.e. Debreczen Tokaj „ Miskolcz „ Kassa érkez. 3.— „ 3­47 r. Miskolcz „ 7.52 r.3.2 d.u. 5.25 fi 8.5 r. Tokaj „ 9.63 r. 6.36 u. 7.24 e. 11.8 d.e. Debreczen „ 12.12 d.10.29 e. 9.56 e. 2.49 d. u.1P. Ladány érk. 1.45 d.u. 12.56 ó. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. n. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Bazlásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Bécs: Bruck vnd. 7.45 r. 5.20 est­­„ 9.21 d.e. 6.64 „ Győr „ 11.38 „ 9.6 „ Szőny „ 12.57 dél.— c„ pvi. érk. 4.15 dél.------­Sz-Feh.^ 5­69 # 7.10 r. Buda. érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerhof, Gratz és vi­­ssza. Pragerhof ind.6.54 S u. 5.39 r.iGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk.8.45 est. 8.34 „ [Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina, Tiest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. Steinbruck „ 11.53 e. Nabresina „ 7.37 r. Trieszt Nabresina „ „ Velencze „ 8.20 8.8 3.6 d 9.11 d.e. 11.38 _ 7.32 é. , 2.15 . » 8-50 „ u. 6.— r. és vissza. indul 6.30 érkez. 8. 1 ft Zágráb indul 8.16 „ „­­Steinbrück érkez. 10.50 d. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 . Bécs érk. 9.20 „5.24. Bécs indul 7.— „5.25 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e. 7.86 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1 Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u.­­Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u Bazin„ 8.41„ 13.41 d. 6.67 N.Sz.„10 85„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9 61 e. Szered ind. 5.30 r. 2.50 d.u. N.-Ssom. „ 2.30, 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. d. e. délbe d. n. d. u. d. u. este Czegléd : indul Szolnok „ . P.-Ladány érkez. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este Pozs. fi 10.24. d. e. 10.49 este Rorn. fi 12.12. délb. 12.51 éjjel Ers. fi Észt. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel 2.28. d. u. 3.05 éjj Pest érk.4.37. d. u. 5.27 Szeged vnd. — 2.25 éjsz.12.15.d.n. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est. Buda ind. 6.80 r. 5.15 d. u, n„r, . érk. 8.33 - 7.20 este SzFeh- ind. 9.50 d.e. -Szöny „ 1.30 d.e. — Győr r 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 fi 7.64 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10.10 eBt. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg, Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Velencze ind 11.— e< 1j. £ Nabresina „ 5.56 u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 . Nabresina „ 7.46 7,40 SteinbrtickB 3.12 «(. 8,12 d. u”. Pragerhof érk. 5.89 r, g.45 Ijjel. reg. 9.30 d. e. 12.6 dél. 6.33 este, Steinbrü­ckről, Zágrábba Steinbrü­ck ind. 4,25 d. n.­­ Sziszek Zágráb Sziszek ind. 4,25 d. u. érkéz. 6.69 este. indul 7.14 évkéz. 7.46 reg. B E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Gabona-árai: Alsó austriai mérő szerint. Pest, October 8-án. Súly, font szerint Leg­alant Lég­m­­agasb­ár oszt. árt. Busa bánsági . . . „ ti­szamelléki ás pesti „ f­ehérmegyei . . . bácskai . . Ross................................ Árpa Bőrnek való . . . n takarmánynak ■ Zab..................................... Kukoricsa..................... Köles................................ tab.......................... Repesi .......................... 87—39 89-91 84—86 84—867. 78—80 69—71 66—68 44—46 82—84 3.16 —3.25 3.30 —3.40 1.80—1.90 2.------2.10 1.25-1.35 1.20—1.30 2.60—2.80 1.40—1.60 8.55-3.65 6.00—6.00 Pest vnd. 9.55 tiszt. „ 12.14. E.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs.­fi 4.45. Bécs évk.6.38. X­X­I u M­a­­o ■W Pestről Czeglédre és vissza. Pest..........................6.25. reg.l Czegléd .... 6.31 est Czegléd.....................9.07. reg.­Pest ...... 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oravloxára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temeg.érk. 5.30. reg. 10.10. est. E­­ö­a 1­e vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. 9.30 este. 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 11.65. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 5.10 r. Temesv.­­ —10.82 este. Czegléd indul Csaba „ Arad érkez. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. . 9.42 r. 3.21 d. u. 6.27 dél u. Arad Csaba indul . „ Czegléd érkez. Czeglédről Fflspek-Ladányra és­ vissza. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. m­ent t­e­k — járása. i­d. é­s e Is Pesti börze, October 8-án. A befize-Utolsó jövedel­i • Értékállás. tett ossz. mi összes. Adott ár Tartott ár írt írt ki 67» */o-oa magyar záloglevél . . . 85.25 85.75 — — — 6%-os­­ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény ---.1---100 500 50 50 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1030 1050 — 26— budai „ „ 420— 40— — ó-budai „ „ 75 80 525 32 127, Pestbudai lánczhid „ 365 370 1055 80„ alagút „ 58 60 500 116— Pesti hengermalom n 975 1000 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 350 300 38— Magy. biztositó társaság „ 570— 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 280— 1006­90 Sz. István kőszénbánya „ 165 165 1000— — Pannónia gőzmalom „ 1220 1230 Bécsi börie October 7-én. Államadósság: 5%-es nem. köles. 50/°-es Metalliques 100 frtoe „ „ Como rentpapir 16 Jan. 2 1889. évi teljes, „ Sept. 1 ,i » Ötödr. „ „ „ 1864. ,, teljes „ Jan. 2 1860. „ „ „ Aug. 1 » ii ötödr. „ „ 1864. sorsj. 100 ftoi Az ausztriai bank záloglevelei: 6%­és 10 hóra szóló 100 frt. „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitási kötelez­vények. 5 °/0-e* magyarorsz. 100 frtoi » horvát_ ,, „ u erdélyi ,, „ Sorsjegyek húz. o. Hitelintézeti „ Apr. Dunagözhajózási „ Juli 1­1 Trieszti Eszterházy bg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrtitz Waldstein Keglevich 40 20 10 Jun. Jun. Jul. Mart. Mart. Aug. Jnn. Dec. Jul. Máj. 80, AdottTartott ár ár 78.75 78 86 ( 69.90 70.00 1 17.50 18.001 .151.75152.50 147.50148.00 . 88.60 87.00 . 91.05 91.16í 93.20 93.20 1 s 81.40 81.20 j s102.60103.00j 93.26 93.50, 74.00 76.00 --.---100.— i 86.25 86.76j 1 72.50 73.25 74.00 74.50 70.00 70.60 ^ 123.40123.60í 83.50 84.00í .103.50104.50 1 97.CO98.00 29.50 30.00 24.00 24.601 . 24.50 25.00 ( 24.25 25.001 24.00 24.761 . 18.25 18.75 ( 16.:0 17.001 12.50 18,001 Elsőbbségi kötvények, tr. Lloyd .lovaspálya 275 frank fr.­velenczei 105 ffcos Részvények. ilintézet 200 frtos ’esti lánczhid északi vasút Lilám ii 525 205.50 frtos 500 frank 350 ti 210 „ 200 „ Fáitok (3 hóra). " 95. ,05. Pénznemek. 37, 4% Ar 91.00 115.25 116.00 180.10 769.00 610.00 230.00 450.00 370.00 188.90 103.75 241.00 137.75 147.00 Ar 92.00 115.76 115.60 180.20 770.00 613.00 232.00 461.00 873.00 189.00 204.00 242.00 138.25 98.20 £ 8.30 87. 1b 116.30 46.10 16.05 5.62 5.51 9.33 1­, 9.55 1.74 7. 116.00 98.30 98.40 87.60 116.40 46.15 16.10 5.53 7. 5.62 9.35 9.69 1.75 116.25 Előfizetési felhívás „BE 6 N“ o ctoto- aecemto erl évnegyedei folyamára. * Előfizetési ár: 5 Irt 25 l­r. A „VORT” szerkesztő és kiadóhivatala. Szám­i­lta­unk-e jobb gabonaárakra? Különösebben a múlt évi terméketlen­ség által annyira sújtott alföldi gazdára nézve a legégetőbb kérdés, vajjon lesz-e a búzának jobb és árasabb kelete? Mert ez idő szerint a búza ára igen silány, s nagyobb mennyiségben így sem adható el ké­zfizetés mellett, holott az adó meg egyéb számos teher sürgős kielégítést követelnek. Merész vállalkozás kétségen kívül a felvett kérdésre tájékozólag felel­ni akarni, de tekintve a csüggetegséget, mely itt-ott már is annyi tért foglalt, kötelességet vélünk teljesitni, ha minden körülmény számbavételével a gabona­árak valószínü alakulása iránti nézetein­ket elmondjuk. Tudtunkra: 1. Nálunk a termés általában véve csak 1 jó középszerű, csökkenti azonban már­is az, hogy a kukorica 1 termés a korai fa­­­gyok miatt tetemesen hiányos lesz, úgy nálunk, mint szomszédainknál is. 2. Nagy része a termésnek még nincs kinyomtatva, kicsérélve, miáltal a men­­­nyiség, sőt minőség is csökkenni fog. 3. A Tisza vidékén a búza szép és nehéz. 4. A külföldi legtömegesebb vevők kö­zül a legjelentékenyebb az angol, ez év­ben különösebben takarmányban szüksé­get szenved, s a lisztes gabonafélék ter­mése sem kitűnő nála. 5. A középtenger igen tekintélyes part­vidéke a kivitel betiltását már elrendelte. Daczára tehát tekintélyes versenytár­sunk Oroszország jelentékeny gabona­tartalékának , mégis kimondhatni his­­­szük, hogy a búzának nálunk kelendősé­­gét és jobb árát méltán várhatjuk. Kérdés, mennyire tehetjük a búza-ár emelkedését ? A magyarországi termelőt, ha szabad e kitételt használnunk, az 1854—1863-ai évtized néhány évének búza- árai elka­pják; 1854-ben a­ legmagasabb búza ár Pesten mérőnkint 7 ft 90 kr, 1855-ben 7 ft 25 kr, 1856-ban 6 ft, 1861-ben 5 ft 90 kr, 1863-ban 6 ft 15 kr volt; történt pedig, hogy több évben nagy terméseink e szédületes nagy árakkal összeestek. Megszoktuk tehát a nagy árakat, an­­­nyival inkább, mert nagy terheket kell­vén viselnünk, szükségeink is nagyok, s valamint az egykori földbirtokos azt tartot­­ta, hogy tisztjei rész gazdák, mert nem bírtak annyit termelni, menn­i az ár pa­zarlását fedezze, úgy ez idő szerint azt his­szük, hogy ha magas árakon nem bírjuk eladni gabonánkat, a termelés tönkre­menend. Ezen okoskodásnak azonban nincs alapja. Gazdasági üzletünk sikere a mi gabona­fölöslegünket megvásárló piaczok áraitól függ, s e tekintetben nem vagyunk jogosítva most az 1854-ki vagy, 1861-ki magas árakra számítni, de igen­is bízha­tunk abban, hogy a búza ára javulni fog, s ez árunk kelendő lesz. — S alig hisszük, hogy csalódjunk,ha a kelendőséget az Adria felől jelezzük, noha septemberben alig 12,000 vámmázsa gabona indíttatott el ez irányban Budáról, holott nyugat felé több százezer mázsa kelt el. Igen ám, de a sze­gény termelő most van leginkább meg­akadva pénz dolgában, hogyan segítsen magán rögtön? Ez már csaugyan oly kérdés, melyre kielégítőleg megfelelni nem lehet; s ha azt mondjuk, mit mondanunk kell, hogy tegye a termelő azt, minek eléggé gya­korlatában van már, t. i. tűrjön, várja be a helyzet javulását, jövőre pedig a ha­sonló esélyek ellenében szükséges eljá­rást alkalmazza, — ha ezt mondjuk, gaz­datársaink savanyú képpel fordulnak el tőlünk, mintha egyenesen mi volnánk okai annak, hogy gabnaféléiket magas árakon nem adhatják el. De mind­hiába, ki kell ábrándulnunk, kiábrándulnak a kereskedelmi viszonyok, melyek nem hozzánk alkalmazkodnak, hanem melyekhez nekünk kell simul­nunk. Két fő fő teendőnk van: egyik, kivételi közeget kell teremtenünk, közrak­tárakkal és előlegezési bankkal kapcsolat­ban; — a másik: a termelés színhely­éről a világpiaczhoz legrövidebben vezető biz­tos közlekedési utat kell minden áron létre hoznunk, s ezen a szállítási dijt lehető legjutányosabbra szabni. Hisz most sem a külföldi gabona szer­feletti olcsósága okozza kivitelünk pan­gását s az eladhatási ár csekélységét, hanem az, hogy hiányos közlekedési rendszerünk miatt egy mérő búzának a bánságból Triesztbe szállítása közel más­fél forintba kerül. Mondjuk ki tehát a nagy szót, melyet elvégre meg kell értenünk, mert a kérlel­­hetlen termelési és kereskedelmi viszonyok ránk erőszakolják: 1. Nem szabad az 1854-ki s hasonló szédületes gabonaárakra épitnünk. 2. Ez idő szerint tűrnünk s az árak és kelendőség majdnem biztos javulását be kell várnunk. 3. Jövőre nézve kiviteli közeg, köz­raktárak és előlegező pénzintézetről kell gondoskodnunk. 4. Az alföld-fiumei vasút kiépítése, s ezen a kiviteli főbb árukra nézve jutányos díjszabályzat eszközlendő. 5. Többoldalasitni kell a termelést, hogy a gazda boldogulása ne egyedül a gabonaáraktól függjön. Gazdasági egyesületeink igen helyesen cselekednének , ha valahára magasabb nézpontból tájékoznák gazdáinkat, s a kijelölt irányban működnének közre. — Hol­mi biztató reményadás, jobbra bal­ra zsémbelés, palástolgatás nem kenye­rünk, valamint az elcsüggedés sem, mert bizunk a magyar nép józan észjárásában s tetterejében, melylyel a jelen helyzet sajnos mostohaságából tanulságot s erőt merit a jövendő jobb alapra helyezésére. É­r­k­ö­v­y.­ ­ kir. helytartóság intézkedése a borke­reskedés érdekében. A „Sürgöny“ oct. 8-ki számában a kö­vetkező czikket közli: „A kereskedelmi forgalomnak mondhatni él­tető eleme a becsületesség. Ez alapítja meg a kölcsönös bizalmat eladó és vevő, termesztő és kereskedő közt, s hiánya csakhamar felbonja a leghálásabb viszonyokat is, úgy egyesek mint országok kölcsönös forgalmában. Ennélfogva első kötelesség azt minden kereskedelmi érint­kezésben mindenekelőtt szem előtt tartani; fáj­dalom­t azonban gyakran emeltetnek e részben panaszok, melyek csak ha gyökeresen orvosol­talak, óvhatják meg kereskedelmünket a to­vábbi, mondhatni, országos hátrányoktól. így közelebb több boroszlói kereskedőnek panaszáról értesültünk, kik mint a hegyaljai borpiacz rendes látogatói azon tapasztalást vol­tak kénytelenek tenni, hogy a Hegyalján szo­kásban lévő és harmadfél akót tartalmazni kellő hordók kimérés után gyakran 15—40 iiczével kevesebbet tartalmaznak, miáltal a kereskedő, ki kénytelen a névszerinti tartalmat megfizetni, a bornak üvegekbe lehúzása után tetemes vesz­teséget szenved. Az ily eljárás az egész hegyaljai borkereske­désnek hitelét megrontja, a külföldi vevőt bor­­piaczainkról elriasztja, s eléggé pangó borke­reskedésünket az ország tetemes kárával, egye­sek bűnös nyelvágya s menthetlen rész szándé­ka miatt még inkább lenyomja. Meg vagyunk ugyan győződve, miszerint e részben nem becsületes hegyaljai termesztőin­ket éri a tulajdonképi teher, hanem inkább csak azon közvetítőket, kik a termesztő s köz­vetlen vevő közé magukat becsempészvén, a hol csak lehet, amannak úgy mint az utóbbinak kárára csalásaiknak tért keresnek. De fenekel­jék bárhol a baj első alapoka, e bajt mielőbb s gyökeresen orvosolni kell, s ezért maguk a ter­mesztők kötelessége, a mennyire csak a körül­mények engedik, az első ellenőrködést gyako­rolni s ekként hitelük fölött őrszemet tartani. Hogy e tekintetben a hatóságok részéről mindig foganatos támogatásra találandnak, en­nek újabb tanúsága egy közelebbi m. kir hely­tartósági rendelet, mely Zemplénmegye főis­­páni helytartóját felszólítja, hogy a kormány­zatára bízott megyében lévő minden borter­mesztő községnek szigorúan meghagyni szíves­kedjék, miszerint a kebelükben lévő bodnár­mestereknek és kádároknak kemény büntetés alatt megtiltsák, a szokásossá vált harmadfél akós hordóknál kisebbeket készíteni, s ezek, valamint a netaláni szükség esetében kivéte­lesen finomabb külön borokra használt ki­sebb tartalmú hordók is — ezentúl mindig a tartalmukat pontosan kifejező hatósági bélyeg­gel láttassanak el,s csak ekkép megbélyegezett hordókban lévő bor bocsáttathassék a kereske­désbe; ha pedig az ily hitelesítő bélyeg nélküli hordók közpiaczon vagy árutárakban és tar­talmának kitételnek, vagy ilyen bélyegtelen hordó a kereskedésbe bocsáttatik , az illetők megyeileg meghatározandó birsággal fenyiten­­dők, melyekre nézve a községi biró és jegyző személyesen felelősek lesznek. Ezen rendelet foganatosítása végett továbbá meghagyja a magas kormányszék, miszerint az ezen hordótartalom bélyegzése iránti nyomta­tott rendelet minden b­ortermesztő község­házá­nál állandóul kifüggesztve tartassék s a bélye­gen a község neve s a hordóba férő n­eze szá­ma világosan láthatóvá tétessék; a községi jegyzők pedig a hitelesités és bélyegezés felöl, az illetők neveinek, a hordók számának kitéte­le mellett, hiteles jegyzéket vezessenek. A bé­­lyegzés dija iránt a helybeli viszonyokhoz ké­pest a megye fog intézkedni, mely járási szol­­gabirái által szigorú felügyeletet gya­korland. Ezen magas rendelet mindenekelőtt a hegy­aljai borpiaczot illető panaszok elhárítására van ugyan intézve, de a királyi helytartótanács figyelme , mint értesültünk, ezenfölül a többi bortermesztő vidékekre is kiterjedt s hason tar­talmú rendeletet küldött Soprony , Zala-, Vesz­prém-, Pest-, Nógrád-, Heves-,Szathmár-,Abauj, Ungh- Beregh-, Ugocsa-, Bihar , Arad- és Po­­zsony megyékhez; továbbá Buda, Pest, Soprony, Kis-Marton, Modor, Bazin, Szt.-György, Pozsony, Szathmár-Németi, Arad, Ruszt, Versetz és Nagy- Várad városok közönségeihez is.“ Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről . October 8. — 5 °/C metalliques 69.30. Nemzeti kölcsön 78.55. 1860-diki sorsjegyek 90.35. Bankrészvény 767.—. Hitelintézeti rész­vény 178.10. Londoni váltó 116.60. Ezüst 116-25. Arany 5.52. Pest, oct. 8. Az idő egész nap derült volt; a jég valamivel melegebb mint tegnap; a hévmé­­rő délben árnyékban 13 fokra 0 felett emelke­dett. A Duna vize csökken. A galnaüzletben ma, mint a hét végén ren­desen, tökéletes pangás uralkodott; sem keres­let, sem kínálat nem mutatkozott, csak némileg jelentékeny mennyiségekre; búzából néhány ezer mérő adatott el változatlan árakon. Kukoriczá­­ból 1200 mérő vétetett meg fogyasztásra 2 ft 50 krjával. Egyéb gabnaneműekből nem történt említésre méltó eladás, valamint repezéből sem; a hangulat egyébiránt változatlan e czikkekre nézve. Vidéki tudósítások. P. J. Szeged, okt. 6. Forgalmunk igen je­lentéktelen, bár a behozatal kielégítő, sőt gyak­ran bőnek mondható; nyomják az árakat a rend­kívüli pénzhiány, a kivitel hiánya, és piaczun­­kon még azon lényeges körülmény is, hogy a kereskedelmi szellem majdnem tökéletesen hiá­nyozván, az adásvevések csupán „megrendelés­re“ történnek, mi az adásvevést már magában élettelenné teszi, és a földművesnek is kárára van. Nagyobb mennyiségek csak a Jordán-féle és a szegedi kiviteli gőzmalom által vásároltat­­nak; az utóbbi már 30 ezer mérő életet a kül­­földre is szállított, és jelenlegi készlete — me­­ly­et a közel bánság tetemesen szaporít — rop­pant fogyasztása daczára akkora, hogy a ma­lomhelyiségnek mindegyik hasznavehető zuga búzával van tele. A múlt évi aszály nehéz ag­godalmakkal töltötte be a termelő szívét, de a jelenlegi általános értéktelenség is a mélyen el­adósodott földmivesre nézve szintén nagy csa­pásnak mondható ; ehhez járul még a marha­vésztől való félelem is. Ugyanis, mint a „Sz. H.“ írja, szomszédunkban a marhavész egyre ter­jed : Szabadkán a verusityi pusztán 52 darab szarvasmarha közül 17 db esett el. Nagy-Becs­kerek város területén, Ernesztházán, László­­pusztán, Beodra és Kécsa helységekben szintén kiütött a vész E miatt Bács-Bodrog megyéből a marhabehajtás eltiltatott, valamint innen sem szabad az említett megyébe szarvasmarhát haj­tani. A szükséges rendszabályok a hídnál is megtörténtek s elhatároztatott, hogy ha vala­mely csordában a vész mutatkozik, azt széthaj­tani nem szabad, nehogy a betegség a tanyák közt elterjedjen. A gabnaárak a múlt heti pia­­czon következők voltak : legszebb búza 2 ft 30 40 kr, középszerű 2 ft 10—20 kr, kétszeres 1 ft — 1 ft 60 kr, rozs 1 ft 20—35 kr. (A. J.) Mosony, oct. 6. Időjárásunk átaljá­­ban derült, napfényes, de mindamellett igen hű­vös. Piaczunkra meglehetős szállítmányok ér­keznek. A gabnaüzletben azonban tökéletes pangás uralkodik, az árak következők : búza 2.50—3.10, kétszeres 1.90—2.10, rozs 1.90— 2., árpa 1.30—1.60, zab 1.20—1.40, kukoricza 2.70—2.80 kr a. a. mérőnként. Vegyes. — A kereskedelmi minisztérium tudtul adta a hitelintézetnek, hogy azon nyilatkozatot, mely­ben az ajánlatát visszavonja, el nem fogadja. — Az ausztriai iparosok egyletének központi választmánya körlevelet bocsátott ki, melyben a vámsulynak, a jelenleg használatban levő bé­csi súly helyébe való elfogadásra szólít fel. — Hir szerint a prágai vámtárgyalásokon a két kormány meghatalmazottjai megegyeztek a gyapotáru behozatali vám leszállításában, s e leszállítás még tovább menne az ausztriai vám­árszabály tervezetnél, mely, mint tudva van, a tárgyalásokon alapul szolgált. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S—ny“ ® d­. 8 ki számából.) Árverés: Pest, Gossing Bodruk ingói, oct. 10 d. u. 3 ó. aradi u. 21 sz. Pest, Deutschlaen­­der H. ingói, nádor u. 25 sz. oct. 12 d. u. 3 ó. Pest, Glászer J. bútorai ect. 12 d. u. 3 ó. 2 sze­­recsen u. 2 sz. Nagyvárad, Riszler J. K. búto­rai, nov. 2. Pest, Bihr József bútorai, József tér 10. sz. oct. 13 d. u. 3 ó ; Abaujm. Göncz, gr. Csáky Béla 220002 ftra becsült javai, dec. 29­ és ápr. 27 r 9 ó; Nyitram. Pöstyén, Gasparo­­vics Erzsébet 9885 ftra becsült ingatlanai, oct. 31 és nov. 30; Debreczen, Kállay Enek háza, becsértéke 42000 ft, nov. 7- és dec. 12. d. u. 3 ó. Aradm. Szemlak, gr. Hadik Gusztáv 866399 ftra becsült nemesi birtoka, nov. 26 r. 9 ó. Lip­­tó Verbicz, Havjar Márton földe, oct. s nov. 28. Csőd: Mohács, Rummel János ellen, dec. 19—21g. Tauszik Lipót; Pozsony, Kesztler Fü­­löp ellen, nov. 17—19. g. Matószy Lajos; Po­­zonym, Spacza, Borogyányi Béni ellen, dec. 14—16. g. Császár József, Szentes, Szilágyi Mi­hály ellen, oct. 27—29. g. Bartha János; Po­zsony, Neuwald Manó ellen, nov. 23. Kis Uj­­szállás, Fekete Kálm­án ellen, nov. 28—30. g. Nagy János.

Next