A Hon, 1866. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1866-01-13 / 9. szám
9-ik sz. Szombat, január 13. Kiadóhivatal : Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra.......................... 1 frt 75 kr. 3 hónapra............................... 5 frt 25 kr. 6 hónapra...............................10 frt 50 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számítatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7ik szám 1-ső emelet. Szerkesztő lakása : Ország-ut 18-ik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beiktatási díj : 7 hasábos ilyféle petit sora ... 7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Nyilt-téri 5 hasábos petit-sorért . . 25 kr. Az előfizetési dij a lap kiadó hivatalához küldenető. (Ferencziek tere 7. sz. földszint.) E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. JBk, se «»sur 1866-diki első félévi folyamára Előfizetési ár : január — júniusi félévre 10 forint 50 krajczár, január — martiusi negyedévre 5 forint 25 krajczár. „A VVN“ szerk . kiadó hivatala. PEST, JANUÁRI«. Politikai Szemle. (II.) A „Köln. Zig" párisi levelezője Madridból 7-éről keltezett magántudósítások után jelenti, hogy Prim tábornoknak ki kezdetben 1200 ember fölött rendelkezett, most 4000 főnyi serege van, azonban mindaddig kerüli a csatát, míg egy jól szervezett hadtest fölött nem rendelkezik. Az „Ind. belge" pedig hasonlóképen 7-évől kelt madridi tudósítások után azt jelenti, hogy Prim már 6-7000 ember fölött rendelkezik, kiket két hadtestre osztott, melyek közöl az egyiket maga, másikat Milans de Bosch trik vezényli. Zabala tábornok nem bízván hadcsapataiban, vonakodik a fölkelőket megtámadni ; ezek pedig, hogy Madrid ellen nyomuljanak, nem várnak egyébre, mint a Spanyolország más részeiben előkészített fölkelésekre. Már Arragonia ostromállapotba helyeztetett, s a burgosi és valladolidi parancsnokok értésére adták a kormánynak, miként nem felelhetnek azon hadcsapatokért, melyek a felügyeletek alá helyzett tartományokat őrzik. Végre az avilai zászlóalj, ahelyett, hogy Portugálba menekült volna — mint jelentették—egyszerűen Estremaduranak vette útját, hogy a fölkelők számára toborzzon. A franczia „Moniteur“ sürgönyei, melyek szerint Prim tábornok beteg, s kocsiban kénytelen hadcsapatait követni, s körül van véve mindenfelől, annyit beváltanak, hogy új erőt kellett Madridból Zabala Ilok segítségére küldeni, mi nyilván azt mutatja, miként a mozgalomnak nincs vége, s O’Donnell tábornagy igen nagyot mondott, midőn a jan. 5-ki senatus ülésben azt ígérte, hogy 48 óra alatt be fogja azt végezni. A jan. 10-ki madridi és barcellonai legújabb tudósítások is azt mutatják (lásd a magán sürgönyöket) hogy a mozgalomnak nincs vége, sőt Madridban is a mozgalom jelei mutatkoznak, s már intézkedéseket kellett tenni a komolyabb fölkelési kísérletek megakadályozására. Az „Ind.beige“ párisi levelezője biztos tudósítások alapján erősítheti, hogy a spanyol kormánynak nehezen sikerülendő fölkelést legyőzni. „La Presse“ következőleg rajzolja a spanyolországi pártok állását: „Három nagy párt van Spanyolországban, melyek közül mind a három a kormány bukását akarja. Legelső a catholikus párt, melynek tanyája a senatus; azután jő a democratikus párt, amelynek főhadiszállása az utcza s ott szokott toborzani ; végre a progressista párt, mely a hadseregre támaszkodik. A gyűlölet ezen coalitiójának előbb-utóbb végzetesnek kell lennie Izabella trónjára nézve; teljes lehetlen az ellenségeskedés ezen hálójából menekülni. Ma jőnek a progressisták, holnap a carlisták, holnapután a democraták : ez azon hármas és veszélyes megpróbáltatás, mit a jelenlegi monarchiának egymásután tűrnie kell. Ez elszigeteltebb, ingadozóbb, mintsem végig ellentállhatna. De az ellenséges érzelmek ezen coalitiója, mi a forradalom erejét alkotja, egyszersmind ennek gyengesége. Ha egyszer megcsinálta a tabula rasa-t, mit állít helyébe. Nem félhetnie attól, hogy minden erőfeszítés csupán véres hajtóvadászatra vezetend, melynél az elkeseredett három párt csak arra fog gondolni, hogy Izabella szétrombolt trónjának darabjai fölött egymással viaskodjék Európa nagy megbontránkoztatására?“ A „N. fr. Presse" egy 11-kéről kelt párisi sürgönyt közöl, mely szerint Roucher államminiszter a mexicói hadcsapatok visszahívása mellett szólott a tegnapelőtti miniszteri tanácsban, mire a császár azt felelte, hogy soha sem volt szándéka örökösen ott maradni Mexicoban. Grammont herczeg felhatalmaztatott , hogy ajánlja Bécsben az engedély megadását 10,000 főnyi önkéntes toborzására Ausztriában, Mexico részére. Valószínű, hogy a franczia kormány ily támogatást sürgetene Ausztria részéről, a két udvar között helyreállított szívélyes egyetértés után. Mindamellett mégis bevárandó a hit megvalósulása. Az országgyűlés nevezetesebb in derent ii in a i. 1. Méltán lehet az országgyűlés nevezetesebb momentumai közé számítani az igazolási ülések első napját. A legelső vitás kérdés prognoszicosa azon hangulatnak, melyet a pártok egymással szemben s a közügy irányában fölvenni szándékoznak. Ennél a legelső pontnál kiderül, vájjon a pártszenvedélyek fognak-e vezetni, vagy az igazságkövetelő közérdek ? Valami bécsi politikus azzal gyanúsíta az országgyűlési baloldalt, hogy ez csak azért óhajtja a verificatiók higgadt lefolyását, s azért csillapítja lapunkban a felizgatott kedélyeket, mert épen barátaink sora van a petitiók által legjobban megtámadva. (Wie der Schelm ist, so denkt er.) E vádat nem tartottuk méltónak a viszszautasításra. Meg voltunk felőle győződve, hogy az országgyűlés maga megcáfolandja azt. Az országgyűlési verificatiók alkalmával, ha egy párt factiosuskodni akar, tökéletesen uralkodhatik a másik felett, mely csak az igazságot tartja szeme előtt. Minden egyes esetnél megtorlásra méltó törvénysértésnek nevezheti ugyanazon körülményt az ellenfélhez tartozó tag megválasztásánál, melyet a saját kebléhez tartozó tag választási körülményei közt, mint figyelemre nem méltót, félrevet. Az ilyen érdekből kezdett pártharc, azután mindjárt az első napon osztályozza az elvi különbségeket. Mi ezúttal nem féltünk hasonló pártküzdelemtől. A magunk részéről azon legjobb hitű föltevéssel foglaltunk helyet, hogy személyi és párti érdek nélkül, egyedül a tiszta igazság érzete fogja nézeteinket vezetni, s meg voltunk felőle nyugodva , hogy az országgyűlés minden padján hasonló elhatározás uralkodik. És nem csalatkoztunk. A legelső eset, mely szőnyegre került, egyike volt a legérdekesebbeknek; nem mint „cause célébré “ ,mely a történtek változatossága által regényes feszültséget kelt; de mivel egy, a főváros közelében legnagyobb praecisióval végbement választás forgott kérdésben, mely lefolyása alatt 50 óráig tartotta lázas izgatottságban a főváros közönségét, mely iránt egyik vagy másik fél mellett az értelmiség minden osztálya, a főúrtól kezdve, a szavazatától megfosztott óbudai hajóácsig, fokozott érdeket tanúsított, s melynek mindkét jelöltje igen tisztelt honfi, csakhogy az egyik a 61-ki oppositio tagja. Két nap és két éjjel tartó minutiosus pontossággal vezetett szavazás után, az oppositió régi tagja lett győztes. És nem is lehetett a választást másként megtámadni, mint apró alaki hibák microscopicus felfedezésével. A legelső kérdés tehát az volt a házhoz, hogy akarja-e az oppositiót egy szavazatától megfosztani oly módon, hogy aprólékos közjogi kétségességek elemezéséből vitát támaszt , s annak a megtámadott hátrányára leendő eldőlését szavazatai többségével eszközlendi. A legelső kérdés tehát nem a sokat gyanúsított oppositióhoz volt intézve, s hogy a ház a legelső kérdésre azzal válaszolt, hogy a legfőbb kötelesség „egymás iránt" lennünk igazságosnak ; e válasz nem a sokat gyanúsított oppositiónak captatio benevolentiae-féle ténye volt, hanem az egész háznak benső meggyőződése. Hogy később egy törvényesen megválasztott jobboldali képviselőt a ház szinte ily egyértelmű felállással igazolt, daczára azon körülménynek, hogy az egy 61-iki volt oppositionális tagnak helyét foglalja most el , azt szinte nem számítjuk részünkről viszonyos udvariasságnak, hanem csak a ház igazságszeretetének. A háznak e szilárd, őszinte magatartása leghívebb kinyomata lehet a jelen országgyűlés arculatának. Megnyugtatólag fog ez hatni a kedélyekre itthon, s tiszteletet szerez kifelé, és felfelé , előre tudatva mindenkivel, hogy itt csak egy pártnak van óriási többsége, s ez a jog és méltányosság pártja. Jókai Mór: Országgyűlési tudósítás. Az alsóház ülése jan. 12-én. Az elnök 11-kor megnyitván az ülést, Tóth Vilmost szólítja fel a mai ülés jegyzőkönyvének vitelére, Csengery Imrét pedig a szólók feljegyzésére. A múlt ülés jegyzőkönyvét többen igen terjedelmesnek találták. Ghyczy Kálmán megjegyezte, hogy a jegyzőkönyvet lehetőleg röviden kell fogalmazni, miután a terjedelmes leírás az országgyűlési naplóba való. A ház osztotta e nézetet, s a jegyzőkönyv újbóli fogalmazása elrendeltetvén, az holnap fog felolvastatni. Az elnök jelenti, hogy Milutinovics Szvetozár és Stephanidesz Henrik benyújtották megbízó leveleiket. Mocsonyi Sándor ellen két kérvény érkezett. A naplóbíráló - bizottmány tagjaivá megválasztottak 197 szavazat közül: Somossy Ignácz 177, Nikolics Sándor 176, Jámbor Pál 174, Mihályi Péter 174, Szontágh Pál 169, Jendrassik Miksa 169, Dessewffy Ottó 166, Feszt Imre 166, Szász Károly 144, Fáy Gusztáv 112,Beliczey István 110, Vladnay Lajos 106, Rudnyánszky Flórián 105, Ruttkay István 102, Draskóczy Gyula 101, Szmrecsányi Dárius 97, K. Vay Béla 95, Trifunácz Pál 94, Madarász József 93 és Kudlik István 89 szavazattal. Ezután gr. Ráday László a kilenczedik osztály előadója, jelentést tesz b. Perényi Zsigmond megválasztatásának megvizsgálásáról, az ellene beadott kérvények figyelembe vételével. B. Perényi Zsigmond ellen felhozzák, hogy kiskorú (nem 24 éves), s így nem bír a törvényes qualificatióval. Egyszersmind, hogy a választás alkalmával az ellenpárt akadályozva lett a szavazásban, s illetőleg meg sem jelenhetett. A kiskorúságot ugyan nem bizonyítják a folyamodók az egyedül hiteles okmánynyal,keresztlevéllel,s a többi vádak sincsenek alaposan bizonyítva; az osztály mindazonáltal vizsgálat kiküldetését véleményezi a tényállás kiderítésére. E vélemény kimondása után legújabban ismét érkezett kérvény a választás ellen, melyben a megválasztott kiskorúságát egy iskolai bizonyítvány másolatával igyekeznek bizonyítani, s a választás megsemmisítését kérik. Az osztály azonban megmarad előbbi véleménye mellett. Baranyai képviselő azt hiszi, hogy az igazolás alatt álló képviselőnek magának kell igazolni, váljon bire a törvényes qualificatióval. Papp Zzigmond indítványozza, hogy határidő tűzessék ki, mely alatt az illető képviselő önmagát igazolja. Véleménye szerint, míg a kor kérdése eldöntve nincs, nem lehet helye vizsgálatnak. Zselényi különösnek találná ez eljárást, miután szerinte a ház egy képviselőtől sem kívánhatja, hogy korát igazolja. A kiskorúságot maguknak a panaszt tevőknek kell bebizonyítani. A vizsgálatra Márkos István mármarosmegyei képviselőt indítványozza kiküldetni. Az osztály véleménye mellett szállottak még: Somossy Ignácz, Kurcz György és Horváth Döme, ellene Vidd Alajos, ki oly értelemben nyilatkozott, mint Papp Zsigmond. Végül az elnök kérdésére az osztály véleményét fogadta el a ház nagy többséggel. Vizsgálatra Markos István és Ujfalussy Miklós ajánltattak kiküldetni. A ház többsége felállással Markos Istvánra szavazott. Következett volna Bujanovics Sándor igazolásának kérdése, azonban az elnök jelenti, hogy 10-kor még egy kérvény érkezett Podhorányi Nándor aláírásával a nevezett képviselő ellen. Kérdezi tehát, hogy az szintén az osztályhoz utasíttassék-e vagy pedig a ház előtt tárgyaltassék. Bónis Samu azt hiszi, hogy a ház nem lehet következetlen, s miután három nap előtt az újabban érkezett kérvényeket az osztályokhoz határozta utasíttatni, e kérvény is kiadandó az illető osztálynak. Tisza Kálmán hasonértelmű felszólalása után, az említett kérvény az osztálynak adatott ki. Az első osztály előadója Várady Gábor, jelentést tesz a második osztálybeli képviselők megbízó leveleinek megvizsgálásáról. Varga Flórián aradmegyei képviselő ellen külön petitió is érkezett. Ez azon alkalommal fog tárgyaltatni, midőn az összes aradmegyei választások ellen intézett kérvényről lesz szó. B. Baldácsi Antal esztergommegyei köbölkúti képviselő ellen egy 1099 aláírással ellátott kérvény nyújtatott be. Az osztály véleménye szerint, a kérvényben említett azon körülmény, hogy a megválasztott 1839-ben úri hatalommal való visszaélés miatt kereset alatt volt, s pénzbírságban el is marasztaltatott, tekintetbe nem vehető, s a többi vádak sincsenek elegendőleg bizonyítva, mindazáltal az osztály vizsgálatot indítványoz a tényállás kiderítésére. A ház egyhangúlag elfogadta az osztály véleményét, s vizsgálatra Rudnyánszky Flórián küldetett ki, tagsági joga az illető képviselőnek megmaradván. Besze János esztergomvárosi képviselő ellen két kérvény érkezett. Az elsőben terrorizálással vádolják a Beszepártot, a másodikban pedig kiváltkép a sz.-györgy-külvárosi biró bántalmazását és megsebesülését említik. Az osztály a vádakat alaptalanoknak találta, s Besze Jánost az igazolt képviselők sorába véleményezi igtattatni. A ház nagy helyesléssel egyhangúlag elfogadta az osztály véleményét. Mocsáry Lajos borsodmegyei mezőkövesdi képviselő ellen többrendbeli kérvény nyújtatott be, különösen egy a volt választási elnök aláírásával, melyet az osztály csak mint magánember, s nem mint választási elnök által aláírtat vehetett figyelembe. Panaszolják a kérvényezők, hogy a választás a főhelytől fél mértföldnyi távolságra egyík pusztán ment végbe. Ezt az osztály nem vehette alapos oknak, miután a szavazásnak a városon kívül eszközlését a helyi körülmények igényelték. Állítják, hogy a szavazás alkalmával visszaélések fordultak elő. Mindezen vádakat az osztály nem találta okadatoltaknak, s ennélfogva Mocsáry Lajost igazolt képviselőnek kívánja tekintetni. Somssich Pál azon körülményre hívja fel a ház figyelmét, hogy az össze-írási és szavazási lajstromok nem egyeznek meg. Klauerl Gábor szintén nem osztja az osztály véleményét, s vizsgálatra szavaz. Bónis Sámuel és Tisza Kálmán kívánják, hogy olvastassanak fel az iratok. Ennélfogva megkezdetett az összes iratok felolvasása. Közben Zsedényi megjegyezte, hogy semmi új körülmény sincs felemlítve az iratokban , csak az, ami az osztály jegyzőkönyvében foglaltatik. Indítványozza, hogy a ház szavazzon. A ház kivonatára azonban az iratok végig olvastattak. Madarász József az iratok meghallgatása után kiyilatkoztatja, hogy helyesli az osztály véleményét. Az elnök kérdésére a ház szintén elfogadta az osztály véleményét, s így Mocsáry Lajos az igazolt képviselők sorába lépett. Varró Sámuel n.kunmadarasi képviselő ellen szintén kérvény nyujtatott be, melyben, daczára hogy Papp Mór ellenjelölt még a választás előtt visszalépett, s Varró egyhangúlag választatott meg, az ellenpárt a választás megsemmisítését kívánja. Azt állítják, hogy Papp Mór azért lépett vissza, mivel látta, hogy a kerület terrorizálva van, s meg akarta menteni a népet a viszály sajnos következményeitől. Említik az elnök bántalmaztatását, mi az osztály véleménye szerint, bűnvádi eljárás tárgya, de a ház elé nem tartozik. Miután a vádak alaposan indokolva nincsenek, s Varró Sámuel közfelkiáltással választatott meg, az osztály igazoltatni véleményezi. Papp Zsigmond megjegyezvén, hogy Papp Mór nem rokona, s nem is nemzetbelie, kéri azon irat felolvasását, mely Papp Mór lemondásának szövegét foglalja magában, s egyszersmind a volt elnök nyilatkozatát. Ezen iratok felolvasása után Papp Zsigmond vizsgálatot indítványoz, miután véleménye szerint a kerület terrorizálva volt. Ivánka Imre Papp Zsigmondnak felelve megjegyzi, hogy a nemzetiség nem tehet különbséget arra nézve, hogy valaki mellett fel kelljen szólalni. Említi, hogy Varró egyhangúlag választatott meg, s az osztály véleménye mellett nyilatkozik. Ürményi József nem osztja az osztály nézetét, s indokolására Bónis Samu azt jegyezte meg, hogy ily esetben suppositumokra építeni nem lehet. Ghyczy Kálmán szintén az igazolás mellett nyilatkozik. Ürményi és Papp Zsigmond még egyszer akartak ugyane tárgyban szót emelni. Többen felszólaltak, hogy ez ellenkezik a ház szabályaival, s az elnök megjegyzi, hogy a közvélemény köztudomás szerint megkívánja azt a képviselőktől, és pedig igen hangosan kívánja, hogy az országgyűlési tanácskozások a lehetőségig gyorsan menjenek; ennélfogva, nem csak az kívántatik meg, hogy a gyűlések hosszabb ideig tartassanak, hanem az is, hogy a háznak azon szabálya tartassák meg, miszerint egy és ugyanazon tárgyhoz mindenki csak egyszer szólhat. (Élénk helyeslés.) A ház többsége e nyilatkozat után elfogadta az osztály véleményét, s Varró Sámuel az igazolt képviselők sorába lépett. Következett volna a második osztály előadása a harmadik osztályról. Thalabér Lajos azonban következőleg emelt szót: Arra nézve, hogy a t. ház 2 órán túl is folytassa ülését, azt hiszem senkinek szava s észrevétele nem volna, ha azon körülmény nem forogna fen, hogy az osztályoknak 3 órakor ismét lesz ülésök, így például a 2-ik osztály 3 órakor fogja ülését tartani ; ennélfogva azt indítványozom, hogy az ülés folytatása holnapra tétessék át. Keglevich Béla. Az előttem szóló Thalachér képviselőtársam azon véleményben van, hogy az ő véleményét mindenki osztja. Én részemről nem egészen osztozom azon véleményben , de azt hiszem, hogy az én véleményemet sokan osztják, s azt hiszem, ha vannak képviselők akik felszólalnak, a napidíjak s azok fölemelése és több efféle kérdések iránt ; mi is megemlíthetjük, legyünk annyi méltányossággal, hogy az időt ne vesztegessük , az óra alig mutat kettőt, az ülést folytathatjuk, az osztályok elnöke kitűzi az ülések idejét, arra van délután is bármikor elég idő , részben azt hiszem semmi akadály nem forog fen, tehát folytassuk az ülést. (Közhelyeslés.) A ház erre egyhangúlag elhatározta az ülés folytatását. A második osztály előadója Hollán Ernő jelenti, hogy Dőry Ádám sopronmegyei csornai képviselő ellen az ellenpárt (Nagy Pál) kérvényt nyújtott be, melyet az osztály indokolatlannak találván, Dőry Ádámot igazoltatni indítványozza. Legújabban ismét nyújtatott be kérvény, melyben az ellenpárt arra kéri a képviselőházat, hogy miután az osztály előadója sógorságban van Dőry Ádámmal, az iratok a ház előtt olvastassanak fel, s a ház maga ítéljen. A ház az utóbbi insinuatiot figyelemre sem méltatva, Dőry Ádámot egyhangúlag az igazolt képviselők sorába igtatta. Papp Simon mármaros megyei felsővissói képviselő ellen Mihályi Gábor pártja nyújtott be két kérvényt. Az osztály vizsgálatot indítványoz, melynek ellenében Szaplonczay képviselő, ki a választásnál jelen volt, hosszasabban indokolván a választás törvényességét, igazolást kér. Erre Mihályi Péter emelt szót, s a következőket mondotta : Legelőször is mély sajnálkozásomat kell kifejeznem azon, hogy midőn oly szerencsés vagyok a fiatal nemzedék közül ezen díszes helyen ülni, először is ezen kényes ügyben kell felszólalnom, melynek tárgyalása alatt ki akartam menni. — Látván azonban, hogy azon egyéniség, Szaplonczay máramarosi igen tisztelt képviselő úr, kit épen úgy érdekel azon ügy, mint engem — családi összeköttetésnél — et pedig azon bizalmatlanságnál fogva, a melyet ő maga és családja, mint fökertesek s a választás előidézői ellen az iratokban henfoglaltatnak, szabadjon kérnem a