A Hon, 1866. június (4. évfolyam, 124-148. szám)

1866-06-30 / 148. szám

I 48-ik s/. Szombat, június 30. Előfizetési díj : listán küldve vagy Budapesten házhoz hordva l­gy hón­apra ........................ 1 frt 75 kr. .1 hónapr­a............................. 5 frt 25 kr. 0 hónapra.............................10 frt 50 kr. Az előfiz­etés az év folytán minden hónapban megkezdhető , s ennek bármely napján történik is , mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7-ik szám 1-iík emelet. Szerkesztő lakása : Országút 18-ik szám 2-dik emelet. Kiadóhivatal : Pest, Ferencziek terén 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Negyedik évfolyam 1860 Beigtatási dij : 7 hasábos ilyféle petit sora ... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mel­lett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. _ Nyilt-téri 5 hasábos betű­ sorért . . 25 kr. Az előfizetési dij a lap kiadó hivatalá­hoz küldendő. (Ferenciek tere 7. sz. földszint. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bem­en­tetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Előfizetési felhívás 1866-ig második félév folyamára. Illés­­etén­ «311 : julius—decemberi ^ évre 10 ft 50 kr, julius—septemberi *14 évre 5 ft 25 kr. A „HON“ szerk. és kiadó hivatala’ I PEST, J­­ X I I S 29 Politikai Szemle. (II). Az északi hadsereg a legkemé­nyebb csatákat vívja e hó 26-diki este óta Csehországban a poroszok ellen. A neustadt-skaliczi e hó 27-ken egyike a legvéresebb csatáknak. Az osztrákok vitézül h­arczoltak a túlnyomó porosz had­erő ellen, a nélkül azonban, hogy kétszeri ostrom daczára végleg elfoglalhatták volna a poroszok által megszállott wisokowi ma­gaslatokat. A „Wien. Ztg“ tudósítója érde­kes rajzot közöl e csatáról, mert csatának s nem ütközetnek mondhatjuk, a harczban részt vett haderők mennyisége után. (.A csatában részt vett a poroszok részéről a 6-ik hadtest és az 5-ik hadtest 1 gya­logsági és 1 lovassági hadosztálya, az osztrákok részéről a 6 ik, Ramming had­teste.) Benedek táborszernagy tegnap 28-kán este 6 óra 40 perczkor kelte­zett távirata szerint a poroszok még tartották magukat a magas­latokon, s ezen idő tálatt rövid tü­zérségi harcz fejlődött ki, az osztrák 8 fontos ágyuk rendkívüli találó képessé­gét kitüntetve. Bécsben az a hir volt el­terjedve tegnap este, hogy ,,a 6. és 10. hadtest 28-án megindult, folytonos csatá­zás közt Glatz felé, Benedek táborszer­nagy vezénylete alatt.“ E hir azonban, mint a táborszernagy hivatalos jelentésé­ből látható, még tegnap délben nem volt eszközölhető. E hó 27-én Gablenz altábornagy hadtes­te is kemény csatát vívott Trautenau előtt, s a poroszokat visszanyomta Trau­­tenauon túl. A „Presse“ távirata szerint Bonin porosz tábornok hadteste csatázott itt az osztrákokkal. Gablenz altábornagy elfoglalta s megszállta Trautenaut. A poroszok és osztrákok tegnap — 28 —■ délben Daubánál és Mü­nchen­­grätznél újólag csatáztak. Az ered­ményt eddig nem jelentik. A poroszok Turnauból Groszskal felé nyomulnak, itt azonban rögtön megállották. A porosz testőrségi hadtest Braunaból látszik előnyomulni. Ezen mozdulatok azt mutatják, hogy Csehországban egy döntő nagy csatát vár­hatunk a poroszok és osztrákok között. Prerauból jelentik, hogy a poro­szok e hó 26-án ide benyomultak s a ha­tárt Komorauig megszállották. E hir né­mi aggodalmat ébresztett a bécsi börzén. A „Moniteur“ jelenti, hogy az olaszok, támadási tervekről lemondva, Cremona és Piacenzánál öszpontosulnak. Cialdini tá­bornok is elhagyja a Po melletti hadállá­­s­ait s Bologna felé vonul, Victor Emmanuel h­adseregéhez csatlakozandó. Ezen mozdulatok után ítélve, az ola­szok az osztrákok támadó föllépésére lát­szanak előkészü­lni. Ezt eddig politi­­kai­lag lehetlennek mondották, de ka­tonailag nem valószínűtlen. Ujjmuta­­tás e tekintetben a félhivatalos „Oest­ Zeitung“ következő közleménye : „Majd egy majd más alakban határozottan ál­lították, hogy bizonyos diplomatiai meg­állapodások léteznek, melyek Ausztriát akadályozzák a Mincio átlépésében, vagy vívmányainak bizonyos vonalon túli ki­­terjesztésében. Nincs ennél nagyobb té­vedés. Valamint csupán katonai tekin­tetek tartóztathatták vissza Albrecht herczeget, hogy rögtön átvigye actióját lombardiai területre : úgy pillanatig sem lg tartózkodni, ha katonai tekinteteknél fogva tanácsosnak vagy szükségesnek látszik előnyomulása, az ellenséget saját területén fölkeresni.“ A déli hadse­reg hadműveleteire nézve nem léteznek geogra­phiai határok.“ A törökök és oroszok benyomulását a dunai fejedelemségekbe valószínűnek és nemsokára bekövetkezendőnek tartják. Beszélnek III. Napóleon és II. Sándor császároknak a jövő hóban leendő talál­kozásáról. (1) A háború és a magyar országgyűlés elnapolása. A „N. Fr. Presse“, mint tudva van, irtó háborút visel minden ellen, ami magyar nevet visel. Mindamellett még e lap sem képes helyeselni a magyar or­szággyűlés elnapolását. A többi közt írja : „Épen akkor, a­midőn a kétfejű sas a Mincio mellett győzelmet aratott, kellett Majláth úrnak aláírni a jan. 24-ei leira­tot. A pesti országgyűlés a kormány ré­szére eddig biztonsági szellentyűként szolgált, mert míg ezen gyűlés együtt volt, a külföld előtt be volt bizonyítva, hogy a magyarok nem gondolnak az emigratio és Garibaldi segítségére Együtt ülvén az egyenes és átalános szavazásból szárma­zó képviselőház, melyben Deák Ferencz tekintélye föltétlenül uralkodott, ellenében bármely egyesek­ kezdeményezése előre hatás nélküli volt. „őszintén sajnálja a „N. Fr. Presse“, hogy a minisztérium a közel­jövőre ezen támponttól, mely Magyarország magatar­tásának előjele volt, magát megfosztotta. A kormány részéről több az előny, ha együtt marad az országgyűlés, mint azon baj leendett, ha e gyűlés bizonyos esetek­ben, a két feliratban felterjesztett köve­teléseit újra sürgette volna. „Az officiosus tollak szerint, az elnapo­lás oka , hogy ha a nemzet sérelmeinek or­voslását sürgeti, ez béke­időben csak kére­lem, háború alkalmával fenyegetés. De a leirat szavai a félhivatalos indokolással ellenkeznek, s nyilván hivatkozás törté­nik ott a nemzet hűségére és ragaszko­dására. „Minden gyanún felül álló s igen ha­zafias érzelmű emberektől halljuk azon véleményt, hogy az országgyűlés elnapo­lása épen az első győzelem napján, egy­­átalában nem mutat szerencsés tapintatra. A nemzet azonban különbséget tesz az uralkodó és a kormány között. Ezen utóbbitól a magyarok már rég elfordultak. (Azaz: tulajdonképi kormány­párt, mely lefelé hatást gyakorolhatna, nem is létezik. Azonban a két rész közös, mindenki örö­­mestebb választja a kisebbiket. Ez ok­ból a magyar nemzetnek nem juthat eszé­be a centralisták szövetségeséül ajánl­kozni, ezen kormány megbuktatására, az ellenfél két candidatusának, Bach, vagy Schmerling urnák javára.) — Vastag cynismus. Az ,,Ost. D. Post“ tárgyalja a 15-ös bizottmány munkálatáig mely a 67-es bizottmány elé lett volna terjesztve, ha az országgyűlés oly rögtön el nem napoltatik. Magától értetik, hogy e munkálat Kuranda úr előtt, egy pontjá­ban sem talál kegyelemre. Végül írja: „E tárgyról bővebben vitatkozni, any­­nyi, mint siketeknek prédikálni ; a ma­gyarok nem szoktak a centralista fejtege­tésekre figyelni, nekünk pedig most más dolgunk van. És pusztán csak az illem szabályainak megtartásából szóltunk e tárgyról néhány szót. Érezzük, hogy nincs időnk ilyesmikre, s igl0TTB titk­­öre búcsút veszünk Deáktól , mert most leg­­elsőbben is Benedek arra került a szólás sora.“­­ (Ez elég világosan van mond­va : várjuk meg, győzünk-e vagy nem? Első esetben majd tudjuk, minő tanácsot adjunk , de pedig nem succedál a szeren­cse, majd visszatérünk megint Deák Fe­­renczhez, a­kinek most oly elbizakodott kevélységgel ajtót mutatunk.) Tudósítások a csatatérről.­­ Éjszaki csatatér. Császár Ő Felsége nem utazott el tegnap az éjszaki hadsereg főhadiszállására, mivel, mint a „Debatte“ jelenti, egy futár megérkezése volt jelezve a főhadiszállásról, ki ő Felségének onnét sürgönyöket hozott. Miután a főhadiszállás Trlibau - ból Pardu­­bitzba, s innét, mint most már tudjuk, Joseph­­stadtba tétetett át, nem lehetett többé kétség az iránt, hogy a harcz mind a órán kigyúlhat. 26- kán este már ki is tört, s 27-én az éjszaki had­sereg vonalának több pontján harczoltak. A leg­jelentékenyebb harcz, úgy látszik, Nackodnál vivatott, hol Benedek maga volt a fővezér. A táviratok, melyek e csatáról érkeztek, még sok­kal vázlatosabbak, hogysem határozott véle­ményt lehetne mondani az eredményről. Heve­sen harczolhattak, mert az osztrákoknak is­mételve kellett­­ rohamot intézni, a poro­szok által megszállott pontok ellen, de mi­után negyedfél órai heves harcz után azokat el­foglalták, újabb csapatok érkeztek a poroszok részéről, megújították a támadást, de nem vol­tak képesek a császáriakat Skalitz mellet­ti felállásukban akadályozni. Ez volt az eredeti ezéd, melyet a hadtestnek Opocnóból kitűztek. Az után találkozott a poro­szokkal, kik Glatzból Nachodon át és Franken­steinből Braunauon át benyomultak, s valószí­­nüleg az Elbe- hadsereggel szándékoztak egye­sülni. Ez a koronahg hadseregéből való hadtest volt, melynek legközelebb Ottmachauban volt főhadiszállása, s ugyanazon csapatok, melyek harmadszor tették meg már az utat Siléziából nyugat felé és vissza. Reggel 9 órakor a Ram­­ming-féle hadtest a wisokowoi és wenzelsbergi magaslatokon felállított poroszok által megtá­­madtatott. A Tetschentől Leipáig, sőt Liboschitz­­ig előnyomult kisebb porosz csapat­osztályok­nak a Zittauból két irányban vonuló hadsereg­hez húzódása, szintén összeütközésre engedett következtetni, a­mi Münchengrätznél be is kö­vetkezett. Itt is hevesen harczoltak. Trautenau vál, a­mint látszik, csak kémszemlélődési össze­ütközés volt. A „Wiener Abendpost“ írja : A győzelmi re­mények, melyek délen oly fényes beteljesedés­sel lettek megkoronázva, a tegnapi nap szeren­csés actiója által — szándékosan választjuk a legszerényebb kifejezést —­ éjszakán is erőseb­bek lettek mint valaha. Folyton feszült figye­lemmel várjuk a legközelebbi eseményeket. Le­hetséges, sőt valószínű, hogy folytatják ma a harczot, mely tegnap (jan. 27.), miután az osztrá­kok szándékolt felállásukat kikényszerítették, félbeszakittatott. Ugyancsak a „Wien. Abendpost“ írja: Bene­dek tásznagynak Josephstadtból jun. 27-től esti 8 órakor kelt hivatalos jelentéseik szerint a Neu­stadt és Skalitz között vívott ütközet visszauta­sított támadása volt a porosz koronahg hadse­­regebeli túlnyomó erejű csapatoknak a cs. k. 6-dik hadtest ellen, mely után volt Opocnóból Skalitz felé, s végül zavartalanul érte el kitűzött állását Skalitz mellett. A csatáról világos képet nyújtani nem lehet, a részletes tudósítások hiá­nya miatt. Következményei csak az operációk további folyama folytán tűnhetnek ki. Neustadt két mértföldnyire van kelet felé, Skalitz pedig mintegy másfél mértföldnyire éjszakkelet felé Josephstadtól. A wisokowoi magaslatok Skalitz­­­tól keletre fekk­sznek a Skalitz és Nachod kö­zötti út hosszában a schwadowitzi vasút mellett, mondhatni, hogy csapataink bátran és teljes ki­tartással harczolnak ; az ellenség ismételve kü­lönféle pontokon visszaszólíttatik, azonban újra csatába bocsátkozik. Világosan ki lehet ezt ven­ni az emelkedő füstgomolyokból, melyek a figye­lőhöz majd közelebb jönnek, majd ismét a hát­térben vesznek el, gyakran egészen eltűnnek. Természetesen az elbeszéltekért nem állhatok teljesen jót, lehetséges, hogy a csata csapa­tainkra nézve igen határozott, s a­­ csata ered­ménye teljesen a mi részünkön van. U t ó i­r­a­t. Míg a szolgálattevő e rövid levelet a postára vitte, elmentem a kórházba, hogy utánna néz­zek, váljon nem hozattak-e még be sebesültek, s egyáltalán hallani, hogy mily kimenetele lett a csatának. Midőn lakásomról a legközelebbi utczába befordultam, már hallottam a gyöngéd érzelmű nők jajgatását, kik látták az első sebe­sülteket a kórházba érkezni. A kórház előtt természetesen rögtön nagy néptömeg jött össze, s annyira tódultak az udvarra, hogy a kapukat be kellett zárni. Eddig, 3/43-ig egészben véve öt kocsi érke­zett mintegy 20—30 könnyű sebesülttel. A leg­több sérülés a kezeken vagy a homlokon van. A sebesültek közt volt 4 tiszt, kik közül az egyik azt állította, hogy hadseregünk ritka bá­torsággal küzdött. Nem is kell erre más bizo­nyíték, mint azon ténynek megemlítése, hogy e pillanatban a roppant ellenséges túlerő daczára a csata még nincs eldöntve. A „Wien. org“ utólag közli, hogy a joseph­­stadti helyőrségi kórházban sebesülten fekszik 58 tiszt, s a legénység közül őrmestertől lefelé 755 ember. A neustadt-skalitzi csat A hivatalos „Wien. Ztg“ irja: Joseph stadt, juu. 27. A hősies bátorságú Ramming derék hadtes­tével ma kemény harczot állott ki a kétszeresen túlnyomó ellenség ellen. A poroszok a Ska­­litztól Nachod felé vezető utak mindkét olda­lán állottak. Csapataink, a­mint magam láttam, a legborzasztóbb ellentállás daczára kétszer fog­lalták el a poroszok állását. Mi a legnagyobb hevességgel balszárnyunk ellen intézett ágyu­­tűz daczára Skalitzban tartottuk magunkat. Ha­todik hadtestünk elérte, a­mit elérnie kel­lett. A poroszok 3 óra felé megszakították a harczot. A poroszok részéről két hadtest volt tűzben. Mindkét részről igen nagyok a veszteségek, nevezetesen tisztekben. Legin­kább szenvedett volna a Keller - gyalogság és a 17-ik vadász-zászlóalj.­­ A sebesültek épen most érkeznek ide kocsikon, és a súlyosan sebesülteket hordják. Az intézkedések felvéte­lükre kitűnőek. Mintegy 4 óra felé bekötött szemekkel egy porosz parlamentákr érkezett ide, alezredes a po­rosz törzskarban. Jövetelének czélja még nincs tudva. Magas rangja fontos küldetést sejtet. Egy más levelezőtől a „Wien. Ztg.“ még a következő tudósítást vette : Josephstadt, jun. 27. Lázas izgatottság közben irom e sorokat. Épen most érkezett ugyanis a jelentés, hogy csapataink Nachod közelében megtámadtattak. Csakugyan hallani távolról erős ágyúdörgést, azonban e pillanatban még bajos meghatá­rozni , hogy mily terjedelmű a csata vagy ütközet. Constablereket természetesen kül­döttek rögtön a tulajdonképi csatatérre , de visszatérésüket az okból lehetetlen megvár­ni, mivel a leveleket már három óra előtt délután postára kell adni , hogy még az­nap elinduljanak. A csata azonban csak 10 óra felé kezdődött, s a színhely legalább 3 órányi távolságra van ism­ét. A­mennyire egy szerény magaslatról az oper táziét megítélni lehet, majdnem bizonyossággá­ Távirati jelentések : Josephstadt, jun. 27. 5 óra 40 p. este. A harczot hevességgel folytatták egész délutánig. 2 órakor Skalitz magaslatai ellen nagy veszte­séggel roham intéztetett. A poroszok, kik mindig erősebben lépnek fel, a harczot megállítják. Ez megszakíttatik teljes eldöntés nélkül. Skalitzot az osztrákok megszállották. Josephstadtban egy porosz törzstiszt jelent meg, mint parlamentari. Trautenau felé a 10-ik hadtest ütközetbe vona­tott. Holnap a harcz általános lehet. („Presse.“) Josephstadt, jun. 27. Ma ütközet a mi hatodik hadtestünk között a Holstein hadosztály nehéz lovasságával a koronaherczeg hadserege ellen. 8 órakor első dandárunk indulás közben megtá­madtatott. A poroszok visszavettettek, erős állást foglaltak a magaslatokon Skalitz és Zlrc előtt, ivatakban Neustadt felé ; a lejtőkön heves harcz. A tartalék­ tüzérség és négy ágyutelep Jo­sephstadtból csatában volt. 11 órakor: Szerencsés előnyomulás a magas­latokra, a­nélkül, hogy tarthatók lettek volna. A balszárnyon lovasságunk megtámadtatott. 2 órakor : A magaslatok ellen ismét roham intéztetett. A poroszok mindig több csapatot vonnak a csatába, s azért a magaslatokat nem lehetett megtartani. A csata 4 órakor megszakíttatott. Mindegyik fél megtartja állásait. A 6-dik hadtestet Ska­litzban este felváltják. A 10-dik hadtest Trautenau felé indultában kisebb ütközetbe vonatott. Nem jelentékeny. Részletek nincsenek tudva. („Presse.“) Berlin, jun. 27. A Turnau melletti csatában a poroszok 2 tisztet és 115 embert vesztettek halottak és sebesültekben. Hét tiszt megsebesit­­tetett. Pr­á­g­a, jun. 28. További szállítmányok ér­keztek sebesültekkel és 18 elfogott poroszszal. Az ellenség előőrsei Daubanál állanak ; Teplitz­­ben nincsenek poroszok ; Szászországban kihir­dették az ostromállapotot. Az ellenség ereje Podolnál 8000 emberre rúgott. (Presse.) Prága, jun. 28. Hivatalos közlemények még nincsenek a münchengrätzi csatáról. Hiteles tu­dósítások szerint a harcz délután 5 óráig dühön­gött. Az osztrák első hadtest rendületlenül tar­totta a hídfőt. A poroszok elsánczolják­ az Elbe­­parti állásokat, különösen Drezdát, s azonkívü­l Reichenberget. (Presse.) (Hivatalos jelentés sze­rint a münchengrätzi ütközet eredménytelen maradt.) Bécs, jun. 28. Hir szerint Reichenberg ég. (M. V.) Újabb távirati jelentések : P­á­r­i­s, jun. 28. Az esti „Moniteur“ össze­foglalja a sürgönyöket a barezi eseményekről Csehországban és azt mondja, hogy úgy látszik, miszerint az eddigi csatákban az előny az osz­trákok részén maradt. Bécs, jun. 28. A harcz éjszakán, mely teg­nap oly félelmesen gyuladt ki, ma folytattatik. A 6-dik és 10-dik hadtest Josephstadtból a szi­léziai határ felé nyomulnak előre folytonos he­ves harczok között. Azt mondják, hogy Reichen­­berg ég. („Debatte.“) P r e r a u, jun. 26. Ma fél 9 órakor a poroszok ide bevonultak, s az egész határt megszállották egész Komerauig. A komeraui hídon ágyuk van­nak felállítva Lichnovszky­ig, a grätzi urada­­lm birtokosa, mint őrnagy a dzsidásokkal együtt jött be. (O. D. P.) Prága, jun. 28. A „Bohemia“ külön lapban közli a tegnapi Nachod-josephstadti ütközet részleteit. Az összeütközés korán délelőtt tör­tént ; a poroszok kitűnő magaslati állást tar­tottak elfoglalva . Studnitz falu körül neki ke­seredve folyt a harcz, mely helység leégettetett. Az ellenség­et csapataink szilaj rohama vissza­vetette, s a tartalék­ágyuk is nagyon megvisel­ték. Az eredmény átalában győzelemteljes volt; a poroszok a csatatéren hagyták sebesülteiket. A „Narodni Listi“ külön lapja a München­­grätz-podoli összecsapásról azt írja, hogy kivált­képen a 18-ik és 32-ik vadász zászlóaljak és Miklós huszárok tüntették ki ma­gukat a podol híd körül vívott harczban. A „Tagesbote“ külön lapja Münchengrätzból jelenti, hogy az ütközet ma megújult, s nagy makacssággal folyt a harcz. Az idehozott sebe­sültek nem tudtak értesítést adni a harcz ered­ményéről, mivel az még javában folyt, mikor ők elindittattak. Az Iser hídja meggyujtatott. — Dauba mellett hevesen foly a harcz dél óta. José pb­stadt, jun. 28. A csatát, melyet 10-id hadtestünk (Gablenz altbagy) Trautenau mellett, B­o­n­­­n porosz osztály tábornok had­teste ellen vívott,a legjobb siker koronázta. Gab­lenz Trautenau-t bevette és megszállotta. A veszteség sok. Ma Skalitz előtt nagy ágyú csata fejlődött ki , Sklalitz felgyújtatott. A döntő harczot mind a két rész kerülte. Tegnap Skalitz­nál a mi 6. hadtestünk (Ramming b­­altlengy) el­len a porosz 6-ik hadtest és az 5 hadtestből egy hadosztály s egy lovas divisio harczolt. Úgy lát­szik, hogy a porosz testőrhadtest Braunau felé nyomul. (Presse.) Prága, jun. 28. A „Politik“ külön lapja írja A poroszok Turnauból, a­honnan az osztrá­kok kitakarodtak, Groszskal felé nyomul­nak. — Dauba mellett dél óta foly a harcz ; mind a két részen dolgoznak az ágyuk.A münchen grätzi csatában a poroszok nagyobb számmal vannak; szemtanuk nagy halmokban láttak po­rosz halottakat és sebesülteket. A Der­brü­cken mellett az osztrákok hősiesen állnak ellen. A végeredmény még nem tudatik. A p­o­­roszok előnyomulása Gro­szskal mellett hirtelen félbeszakittatott. (Presse.) P­r­á­g­a, jun. 28. A poroszok oda hagyják Teplitz vidékét, Szászországba és keletnek hú­zódnak. Frigyes Károly k.­lg főhadiszállása, hallomás szerint, tegnap a friedlandi várkastély­ban volt. (Presse.) Prága, jun. 28. Utazók állítják, hogy Mel­nik mellett ágyúzást hallottak. Az ottani lakos­ság elmenekül. A poroszok Münchengrätz mel­letti vesztesége igen nagy. A szász királyt visz­­szavárják. (Presse.) A „Wiener Zeitung“ luagánsürgönye : Josephstadt, jun. 28. A Gablenz had­test tegnap Trautenau előtt kemény, de fé­nyes harczot állott ki. Az ellenséget Trau­tenauon át visszavetette. Ma délelőtt heves tüzérségi csata Nachod és Skalitz között. il­l­­­a­t­a­r­o­s t­á­v­i­r­a­t­i t­u­d­ó­s­í­t­á­sok: Az éjszaki hadsereg parancsnokságától. J­osephstad­t, jun. 28. 0 óra. 40 p. délután. 28 án délelőtt 12 óráig a poroszok az áz aluk előtte való nap elfoglalt állásban voltak Wysokownál. Ez óra körül rövid tüzérségi harcz fejlődött ki, amely alkalom­m­al személyesen győződtem meg nyolc­ fontosaink rendkívüli találó képességéről, még 4500 lépésnyi távolságra is. A krakkói csapat­parancsnokság jelenti. Krakkó, jun. 27. Este. A poroszok a Visztulán visszamentek. Az Oswiecim elleni támadást intézték 3 gya­log századdal, 3 zászlóalj honvédséggel, egy dsidás-sor ezreddel és egy fél ágy­úte­leppel. Lehmann százados a Jüronn­e-gróf dsi­­dások közül e szakasz dsidással az ellen­séges ezredet, mely a visszavonulást fenye­gette, visszaverte és mint hős halt meg , elestek vele, Lippe gróf főhadnagy és Schönberg hadnagy. A csapatok magatar­tása kitűnő, a tüzérség bámulatram­éltó. Az ellenség vesztesége igen nagy. A mienk 80 ember, közöttük 5 tiszt. Nyugati csatatér. A hannoverai hadsereg sorsáról vannak már tudósítások. A porosz „Staatsanzeiger“ leg­utóbbi száma e csapatokról a következő tudó­sításokat hozza : „Gotha, jun. 24. Este, Alvensleben tb., ki­rály Ő Felsége fő­hadsegéde, ide érkezett, hogy vezesse az alkudozásokat a hannoverai király­­lyal, ki minden oldalról bezárt hadseregénél van, mely Eisenach-tól éjszakra Gotha felé áll. A hannoveraiak egyes osztályai, melyek a dél­előtt folyton Eisenach és Gotha között megkí­sérlették a távírdát szétdúlni, a 4-dik testőrez­red egy százada által visszaverettek.­­ Délután 3 óra óta az ellenségeskedések fel vannak füg­gesztve. A hannoveraiaknak fegyverszünetet­ en­gedtek június 25-én reggeli 8 óráig. „Eisenach, jún. 25. Reggel. Egyes hanno­verai csapatosztályok újabb kísérlete, Eisenach és Gotha között, — a tegnap este engedett fegyverszünet daczára — áttörni, a 4-dik gya­logos testőrezred által hatályosan visszautasít­­tatott. — A hannover­iak több sebesültet hagy­tak hátra ; a 4-ik testőrezrednek nem volt vesz­tesége.“ Hannoverből magából f. hó 25-ről a követ­kező tudósítás érkezett : „Esti 11 óra. Épen most érkezik a király főudvarmestere egyene­sen Gothából, s azon positiv hizt hozza, hogy az egész hadsereg bátorsága és részben hadi csele által Gotha mellett keresztültörte magát, s dél felé tovább vonul.“ A „Göttinger Wochenblatt“ egy külön lapja f. hó 21-ikéről a következő proclamátiót hozza „Az én hannovereimhez ! Hadseregem élén, mely felhívásomra és ön­­kénytesen a legrövidebb idő alatt gyülekezett össze zászlói köré, mely csatakészen áll és ál­dozatkész bátorság által van lelkesítve, elhagyom a szülőföldet. Teszem ezt, hogy a megtámadott jog ügyét védelmezzem, s hogy egyesülve, a hit szövetséges

Next