A Hon, 1870. február (8. évfolyam, 25-47. szám)
1870-02-01 / 25. szám
Országgyűlési tudósítás A képviselőház 10- ik ülése jan. 31 én d. e. 10 órakor. Az útépítés rovatánál felolvastatik még az Simonyi Lajosnak múlt ülésben beadott határozati javaslata, melyben kívánja, hogy az ütés vasúthálózat beterjesztessék és a közmunka iránt törvényjavaslat nyújtassék be. Pulszky F. előadó úgy látja, hogy e hat javaslat ugyanazt kívánja, mint a pénzügyi bizottság, csakhogy tovább terjed. Attól fél, hogy ha sokat kíván, a ház kevesebbet fog kapni. Elégnek tartja kimondani, hogy az úthálózat terve készíttessék el és terjesztessék elő. Simonyi Lajos dr. azt hiszi, hogy midőn valaki kívánságot fejez ki, és az, ki elé ezen kívánság terjesztetik, teljes készségét mondja ki, hogy e kívánságnak eleget fog tenni, amint azt Mikó gr. miniszter tévé, akkor Pulszky aggálya megszüntetik. Ajánlja hat javaslata elfogadását. Tisza Kálmán szerint a két indítvány egymással nem ellenkezik, sőt kiegészítik egymást. Simonyi indítványa nem azt követeli,hogy a vasutak, csatornák és közutak hálózata terjesztessék elő, hanem csak hogy a közúti hálózat terjesztessék elő tekintettel a vasutak hálózatára. Ez pedig okvetlenül szükséges, mert közúti hálózatot készíteni a vasúti hálózatra való figyelem nélkül, teljes képtelenség. Elfogadja Simonyi indítványát. (Helyeslés) Mikó gr. miniszter azt hiszi, hogy további vitára nincs szükség e tárgyban, miután hozzájárul mind a pénzügyi, mind Simonyi indítványához. (Helyeslés.) A ház mindkettőt elfogadja. Jegyző olvassa a vizépítésről szóló czimet, melyre összesen 2679.507 ft van felvéve. Kvassay László ismétlé múltkori indítványát, melyben a Vágh szabályozásának előmunkálataira 100 ezer ftot kíván fölvétetni. Tisza Kálmán némely folyamokra kívánja felhívni a ház figyelmét, melyek nagy vidékekre kártékonyan hatnak, melyekre a vidékbeli érdeklettek már eddig százezreket,lehet mondani milliókat áldoztak és melyért sikert még sem fognak láthatni mindaddig, míg az államot terhelő munkálatok végrehajtva nincsenek, míg jelesül a három Körös és a Berettyó már hajókázható részein teendő átmetszések költségei az előirányzatban fel nem vétetnek.Tekintetbe véve azonban pénzügyi helyzetünket, Kvassaytól eltérőleg azt indítványozza, hogy most ezen költségvetésbe, ezen bár jogos igények kielégítésére a kívánt 100.000 ft föl ne vétessék, hanem a jövő éviben erre figyelem fordítassék. Krajcsik János ajánlja Kvassay indítványa elfogadását. Eördöghy Frigyes még a jelenlegi költségvetésben kívánna bizonyos összeget fölvétetni a Körös és Berettyó szabályozására. Turcsányi József rögtöni segélyt tart szükségesnek a Vágh rombolásai ellen, és azért ennek szabályozási előmunkálataira 200.000 ftot kér megadatni. Ivánka Imre ismételve felhívja a kormány figyelmét a gátrendszerre. Ha ezt nálunk is alkalmazni célszerű, úgy véli, hogy a területi beszerzéseket már most kell megtenni, míg a földet olcsón lehet megkapni Mármarosban és Szathmárban. Oda kívánja tehát a közlekedési minisztert utasítani, hogy a gátrendszert tanulmányozván, a jövő évi budget alkalmával javaslatot tegyen. Hieronymi Károly osztálytanácsos megjegyzi, hogy a gátrendszer gyakorlati haszna az áradások ellen mindeddig kétségkívülinek be nem bizonyíttatott. Az 1856 -i áradások után Napóleon császár hozta javaslatba és a Szajna völgyén alkalmazta. A franczia kormány a Szajna völgyének viszonyait e czélból részletesen tanulmányozta és kitűnt, hogy azon 13 gátat lehet építeni, de kitűnt egyszersmind az is,hogy ezen gátak rendkívül nagy pénzösszegbe kerülnek.Így ezen 13 gát közül tényleg csak egy épült s pedig Setton mellett , mert a kormány ezt a legelőnyösebb helynek tartotta.Ezen Setton melletti gát 23 millió köbmetre vizet képes felfogni, és képeztetett az által,hogy egy völgytorok egy gránit fal által elzáratott s ezen gát folytán ezen völgyben a felfogott viz által egy nagy tó képeztetett, mely áradások alkalmával a vizet felfogja. Azonban ha mind a 13 gát ki fogna épülni — mi azonban eddig nem történt és szándékban sincs, miután a költségek rendkívül nagyok, mert az összes gátak 17 millió francba kerülnének, a franczia mérnökök biztos számítása szerint az árvizeknek akkor is csak egy negyedrésze lenne felfogható. Azért bebizonyított tény az, hogy ezen gát azon célnak, melyre a Szajna vidékén eredetileg rendelve volt, meg nem felel. Ez tehát az egyetlen gyakorlati alkalmazása ezen rendszernek. Ennélfogva egyáltalában nem lehet mondani ezen rendszert kétségkívül czélszerűnek, hogy a minisztériumokat, már területek megszerzésére is lehetne utasítani. Amit a ministérium e tekintetben tehet, az legfölebb ezen kérdésnek tüzetes és speciális tanulmányozása Egyébiránt megemlítettek a máramarosi viszonyok. E tekintetben megjegyzi, hogy azon gátak, melyek Setton mellett alkalmazva vannak, az árvizek meggátlására nézve egyáltalában semmi befolyással nincsenek, mert mihelyt az árvíz nagyobb mérvet ölt, a kezelőknek a gátakat azonnal meg kell nyitni, különben az árvíz elsepri azokat és ezen Setton melletti gátnak is gyakorlati haszna csak arra szorítkozik, hogy midőn szárazság alkalmával a vízállás csekély, a fölgyűlt vízből a Szajna táplálkázik, de az áradásokra nézve egyáltalában nincs befolyással. Azt hiszi tehát, hogy e tekintetben határozat nem szükséges, a miniszérium legfölebb csak tanulmányozhatja a speciális viszonyokat és hogy annak semmi sem áll útjában. Máttyus Aristid ismételve azon kérdést intézi a kormányhoz : adjon felvilágosítást a Buda és Pest közti Dunaszabályozás ügyében, nyugtassa meg a fővárost és az egész országot ezen fontos ügyben, és nyilatkozzék, váljon ezen úgy a kereskedelem mint a forgalom, a főváros speciális szépítési érdekeinek, valamint a közbiztonság igényeinek kész-e eleget tenni ezen kérdés gyors megoldása által. Mikó Imre gr. miniszter kijelenti, hogy ezen ügy most tárgyalás alatt van, de miután ez egyéb fontos kérdéssel szoros kapcsolatban van, egyebet nem ígérhet, minthogy a kormány igyekezni fog ezen tárgyban minél előbb törvényjavaslatot előterjeszteni. Azért terjeszti pedig be ezt külön törvényjavaslatban és nem a költségvetésben, miután ily nagyobb kiadást igénybe vevő munkálatokra a ház ily utasítást adott a minisztériumnak. (Általános helyes.) Andrássy Gyula gr. miniszterelnök pótlólag hozzáteszi ezekhez azt, hogy miután ezen kérdés a rakpartok kiépítésével szoros összeköttetésben van, és miután e két tárgyat egymástól kár nélkül elválasztani nem lehet, — ez pedig ismét azon tervekkel van összeköttetésben, melyeket felfogásunk szerint az oszágnak ezen két város irányában, mint főváros irányában bizonyos tekintetben pártolni kell. Mindezekre a kormány figyelmét már rég fordította és készen is vannak már a tervek, de természetesen miután ezek az ügy financziális oldalával szoros összeköttetésben vannak, s e tekintetben a költségvetés még tökéletesen be nem fejeztetett —■ csak annyit mondhat, hogy rövid idő alatt a tervek elő fognak terjesztetni. Wass Samu gr. a következő határozati javaslatot nyújtja be : Mondja ki a ház, hogy szabályozandó folyóink közül legelső sorban a Száva és Kulpa legyen szabályozás alá veendő. — Szólíttassék fel a minisztérium, hogy az alsó Dunán létező és a hajózást gátló természeti akadályok eltávolítását a birodalmi külügyérség közbenjárása által eszközölni törekedjék.“ A ház e javaslat kinyomatását rendeli el és a költségvetés utánra tűzi tárgyalásra. Ordódy Pál szintén elkerülhetlennek tartja a Vágh folyó szabályozását, de nem tartja elfogadhatónak Kvassay indítványát, mert még tervezet nem lévén, a szabályozásra szükséges költséget meghatározni nem lehet, és így az indítványozott 100 ezer ft vagy igen sok, vagy igen kevés. Azt indítványozza tehát, hogy a 7-dik rovatban előirányzott 149.000 forintról mondassák, hogy ez a „Vágh és egyéb folyók szabályzataink tervezetei elkészítésére adassék meg a minisztériumnak. Hollán Ernő ez indítványt helyesli. Elnök megjegyzi ez indítványra, hogy beadója nem jól fogta fel Kvassay indítványát. Egyébiránt ez általános tárgyalása lévén a vízépítési rovatnak, a részleteknél külön meg lesz vitatható. Zsedényi Ede azt hiszi, ha már egy óráig tanácskoztak Kvassay indítványa felett, határozatot is kellene hozni. Azt indítványozza, hogy utasítassék oda a minisztérium, miszerint a Vágh szabályozására vonatkozó terveket okvetlenül még ez évben készítesse el azon pénzből, mely a megyékre ki van vetve és terjeszsze azt elő a jövő költségvetésnél. Elnök indítványára a ház ezután a vízépítés rendkívüli szükségletének pontonkénti tárgyalására tér át. Jegyző olvassa : 1. A Dunánál a) aszapi újabb partmű építésének folytatására 50000 ft ; b) a mohácsi újabb partvédezet befejezésére 107892 ft; c) a bajcsi partvédmű elkészítésére 37400 ft. Simonyi Ernő az alkotmányosság első elvének azt tartja, hogy a kormány semminemű pénzbeli kiadásokat az országgyűlés felhatalmazása nélkül ne tehessen, és itt az mondatik, hogy e pártvédművek őfelsége jóváhagyására vétettek, munkába, és részben be is fejeztetek. Ez alkotmányellenes eljárás és helyén nincs. (Helyeslés balról.) Mikó I. gr. minister nem látja át a szemrehányás alaposságát, mert e tétel egyenesen az országgyűlés jóváhagyásától tétetett függővé. (Simonyi Ernő: Hogy tétetett volna függővé, mikor munkálatba vétetett az építés.) A ház a tételeket a pénzügyi bizottság következő határozataival együtt elfogadja: „Kijelenti a bizottság, hogy a Dunának szabályozására a helyenként elszigetelten létesített egyes vízi műveket elegendőknek egyáltalában nem tekintheti. Ismétli e helyett azon múlt évi kijelentését, hogy szükségesnek tartja, miszerint a ministérium a felső Duna Pozsonytól Gönyőig leendő szabályozásának terveit és költségvetését terjessze mielőbb az országgyűlés elébe, az ez iránt egyúttal bemutatandójavaslatban pedig úgy a fedezet, mint az érdekeltek netaláni hozzájárulási iránya iránt is javaslatot tévén. A bizottság továbbá oda utasítandónak tartja a ministériumot, hogy a mohácsi újabb partvédezet költségeihez teendő hozzájárulás iránt az érdekelteket, úgymint a Dunagőzhajózási társulatot, úgy is mint hajózási vállalatot,úgy is mint a mohácspécsi vasút tulajdonosát, valamint Mohács városát is, utólag szólítsa fel és velük eziránt tárgyalásokat indítson meg. Olvastatik a 2-dik tétel: A Tiszánál, az átmetszések sikeresítésére a már engedélyezett s újabban beérkezett tervek szerint 247.600 forint. A pénzügyi bizottság ehhez még a következő pontot ajánlja : a) a bodrogközi és felső szabolcsi átmetszések sikeresítésére és a megrongált töltések helyreigazítására 1 millió 600000 frt. Majoros István a Tiszánál tett átmetszések felett nem helyeslését fejezi ki és megrója a Tiszaszabályozás technikai osztályhivatalnokait, kiknek mindenre marad ideje csak a Tisza szabályozására nem. Ennek következtében a következő határozati javaslatot adja be : utasíttatik a kormány mindazon államhivatalnokoknak, kik az absolut hatalom idejében az alkotmányos ministérium megalakultáig kinevezve voltak, alkotmányos után mielőbb leendő elbocsátására különösen a Tisza szabályozási központjánál úgy egyéb társulatoknál alkalmazásban lévő technikus osztálynál. A költségvetés után fog fölvétetni. Buday Sándor indítványozza, hogy a bodrogközi és felsőszabolcsi átmetszések közé vétessék fel a bereghmegyei is. Egyébiránt meg van elégedve, ha a miniszter kijelenti, hogy az 1.6000.00 ft arra is fordíttatik. Mikó gr. miniszter megnyugtatására mondhatja, hogy a bereghmegyei átmetszések is beleértetnek. Kiss János kéri a kormányt, hogy engedje meg Zenta városának, hogy saját költségén hidat építtethessen a Tiszán. Petrovay Ákos méltányosnak találná, ha nem csak a Bodrogközi, hanem a felsőtiszai töltések helyreállítására is fordíttatnék ez összeg. Elnök felteszi a kérdést a fenebbi két tételre. A ház mindkéttőt elfogadja 1.847,600 frtnyi összegben. A Marosra előirányzott 55,000 ft észrevétel nélkül elfogadtatik. A Szávára előirányzott 250,000 ftot a pénzügyi bizottság törlendőnek véli, mert nincsenek készen a szükséges tervek. Anker Hugo horvát képviselő Horvát-Szlavonországi társai nevében felkéri a házat, hogy mellőzze e véleményt és szavazza meg az előirányzott összeget. Simonyi Ernő különösnek találja, hogy kormány bizonyos sommát kér, anélkül, hogy terve volna, a nélkül hogy tudná mire. — A ház minden részletes terv léte nélkül megszavazta az 1.600.000 forintot, az igazság e szerint az volna, hogy ezen 250 ezer forint is szavaztassák meg, de miután a pénzügyi bizottság törvényjavaslat előterjesztésre hívja fel a minisztériumot, megnyugtatóbbnak hiszi az illetékre, ha ezt bevárják, mert meglehet hogy többre is lesz szükség,és a ház ha méltányosnak fogja találni, a többletet is meg fogja szavazni. Szakácsy Dániel figyelmezteti Simonyit, hogy a bodrogközi Tisza szabályozására a kormánynak még 1867-ben készült tervei vannak. A Szávát illetőleg pártolja a pénzügyi bizottság véleményét. Domsich Pál méltányosnak tartja, hogy Horvátország a Száva szabályozására részeltessék azon kedvezményben, amelyek Magyarország folyóinak nyujtatnak. (Helyeslés.) Kovách László úgy van értesülve, hogy a tervezet a Száva szabályozására megvan, csak a költségvetés részletei nincsenek megvizsgálva, s azért megszavazza a kért költséget. A ház megszavazza a 250.000 frtot. A Drávára fölvett 60.000 frt megadatik. Úgyszintén a Kulpára előirányzott 5000 és a Bodrogra fölvett 380.051 frt is. Olvastatik a 8-dik pont, melyben „az ország egyéb folyóinál előforduló szabályozási munkálatok költségeinek fedezésére az egyes törvényhatóságoknak adandó segélyezés 149.400 frtban van füvévé. Manocsányi Pál és Simonyi Ernő e tételnél ismét kiemelik a Vágh szabályozásának sürgősségét, miért is Kvassay László indítványát elfogadtatni kérik e pontnál. Pulszky F. előadó elégnek tartja, ha 50.000 frtot vesznek fel e czélra, mert ez arányban fog állni a többi megszavazott összegekkel. Irányi Dániel helyén találná, ha a minisztérium nyilatkoznék. Mikó I. gr. miniszter indítványozza, hogy emelje fel a ház a 149.000 írtot 200.000 írtra és pedig a virement joga mellett, és akkor a kérdéses Szabályozásra megkészítteti az előmunkálatokat. (Helyeslés.) Vukovits Sebő nem ellenzi, hogy a Vágh szabályoztassék, de óhajtja, hogy e 200 ezer írtból gondoskodjék a minisztérium a Béga csatornáról és a Temes folyóról is. Madocsányi Pál nem tud beleegyezni abba, hogy folyók szabályozására egy átalány szavaztassák meg. A Vághra szánt összeget nyilván ki akarja tétetni. Tisza Kálmán azt hiszi, hogy elég megnyugvást meríthettek azok, kik a Vágh mellett felszólaltak, a miniszter szavaiból, ki kijelenti, hogy a Vágh vizének tervei ez összegből fognak készülni, így tehát semmi aggodalmuk nincs. A maga részéről kijelenti, hogy kész a miniszter formulázása szerint elfogadni ez indítványt, és kívánja, hogy bár ő lehetne oly szerencsés, hogy mondhatná, miszerint az ország más vidékeire is kapott ily megnyugtatást. (Helyeslés.) Kvassay László szintén külön akarja megnevezni a Vágh folyóra fölvett összeget, nehogy máshová fordíttassék. Elnök a szavazást holnapra halasztja és ezzel az ülés 2 órakor eloszlik. Nyilatkozat a csalhatatlanság mellett. A csalhatatlanság dogmájának néhány főbb hive, hogy Rómában az ingadozókat annak szelídített alakja által nyerje meg a csalhatatlanság ügyének, egy iratot köröznek, mely a latin eredeti után fordításban így hangzik: A római főpap csalhatatlanságának, amelyet elvben már az egész egyház elfogadott — logice és világosan meghatározandó alakja. A római főpapról szóló fejezetbe az ő primatussága elleni kárhozat alá eső tévedésekhez ha úgy tetszik, ezeket vagy ezekhez hasonlókat lehet még csatolni, egyátalában kárhoztatják azok vakmerőségét, akik a főpap legfőbb bíróságától az egyetemes zsinatra mernek appellálni. Továbbá kárhoztatjuk azok elvetemedett gúnyolódását, akik azt merik mondani, hogy csak külső engedelmeskedés, és nem egyszersmint az ész és szív benső megegyezése kell a pápa ítéletei irányában. Ezen felül mindenesetre kárhoztatjuk azok beszédének és tanainak irányát, akik a püspökök gyűlése és a főpap között merész és utólagos meghasonlást tervezve a felett vitatkoznak,hogy melyik nagyobb és igy a fejet a testtől és Pétert az egyháztól elvonni és elválasztani igyekeznek, mintha testvérek gyülekezete, a melyben Péter, még utódaiban is megerősíttetik, valaha meghasonlhatnék azzal, a kinek hite, Kristus ígérete szerint, soha sem fogyatkozik meg, vagy hogy azoknak szabad lenne, akik Pétertől tanítandók és megerősítendők, épen ez ellen tanítani és megerősíteni. Nem kevésbé kárhoztatandónak véljük azok véleményét és működési indokát, akik, hogy a római főpap általkárhoztatott tévedéseket annál jobban terjeszthessék a nép között, nem félnek azt mondani, hogy azon könyvek valódi értelmét,az igy kárhoztatott mondatok vétettek, a főpap nem helyesen fogta fel. Azon okok, melyek miatt a fentebb javasolt schema czélszerűbbnek tartatik a következők Primo: Biztosan lehet remélni, hogy az ily alaki schema az összes atyáknak inkább fog tetszeni és azok által csaknem egyhangúlag fog megerősittetni — mert a catholica tannak az egész egyház által elfogadott, bizonyos és meg nem támadott elveit foglalja magában és a melyeket elismernek és vallanak mindnyájan, kevesek kivételével, akiknek száma oly csekély, hogy számba sem veendő. Secundo: Az összes (vagy csaknem összes) atyák e köz megegyezése, nemcsak czélszerű, hanem egyátaljában kívánatosnak látszik, valahányszor a hittan főelvének meghatározásáról van szó, főleg ily fontos dologban, amelyet úgy kellene meghatározni, hogy (ha ugyan lehet) senki se legyen ellenvéleménynyel. Tertio: Most pedig ily egyértelműség nagyon szükségesnek látszik, a közönség között terjesztett és hitelre talált hírek miatt, amelyek szerint, e dologban az atyák között nagy véleménykülönbség van. Az atyák ez egyhangú definitiója, a vakmerően győzelmet hirdető ellenségeink száját egészen betömné és az Isten egyházának nagy épülésére szolgálna. Valóban elég kül ellenségünk van mintsem, hogy magában az egyház váraiban új egyenetlenségeket keltsünk vagy bármely módon szítsunk. Quarto:A meghatározás ajánlott módja,ámbár közvetett mégis úgy előre, mint egyszerűségre nézve a legjobbnak látszik. Mert világosabb és talán többet is tartalmaz, mint a közvetlen nyílt meghatározás. Mert ez több helyet adna a theológusoknak veszekedésre, egymás közt] mindig veszekedni fognak, hogy mikor és mely dolgokban kell hinni, hogy a római főpap minden keresztyénhez szólott és csalhatatlan ítéletet hozott Ezenkívül eldöntetlenek maradnak mindazon kérdések, amelyek a főpap csalhatatlanságának legkegyesebb előharczásai között is vitályosak : hogy t. k i. mikor tanít a főpap nyilvánosan, vagy privatim, továbbá az „ex cathedra“ való beszédnek mi a valódi értelme, s melyek a csakugyan hitre és erkölcstanra tartozó dolgok. Sőt még talán hevesebben fognak kitörni az ilynemű kérdések, és sokkal nagyobb lelki viszályokkal fognak tárgyaltatni. Quinto: Hanem a meghatározás ajánlott alakjában, nincs és nem is kell világos megkülönböztetés, mert a római főpap tévedhetlenségét magának az egyháznak csalhatatlanságával köti egybe és azt mintegy a Primátus logikai következményének és mintegy corollariumnak tünteti fel, úgy, hogy amennyire terjed, ugyanazon határok közt legyen az egyház csalhatatlansága és az isteni Primátus, amely elvei a hitnek, már az egyház első tanai által megszabvák és meghatározandók. Az ilynemű formális meghatározás pedig erejével minden múlt századokra kiterjedne és az egész egyháztörténelem mezejét és az egész Bullariumot (törvénytárt) a theologusok vitatkozásainak és az eretnekek és istenteleneknek a római főpapok ellen irányzott már csaknem spécsilapult kikeléseinek tárná fel. Tehát a meghatározás módja által semmi ok sem fog szolgáltatni,sem a theologusoknak, sem a híveknek a kételyre és veszekedésre a főpap jogai és végzései közül, a kinek bölcs tanácsára bízatik tisztelettel és szeretettel, a mint illik a fiúnak az atya iránt midőn legelteti a juhokat és bárányokat — mindennek elintézése. Még egy nyilatkozat a csalhatatlanság mellett. A „Monde“ egy többnyire olasz püspökök által aláírt javaslatot hoz a csalhatatlanság mellett, mely igy hangzik: „Alulírott atyák, főleg olasz megyékből, a szent evangélium szavait, valamint az egyház tanát és emlékét tartják szem előtt és szent Thomas bölcs mondására támaszkodnak, aki, az egész egyház Doctor angelicusa és dísze, ezt az ünnepélyes mondást mondá: „A pápa teljhatalmához tartozik annak végleges eldöntése, a mi a hitre tartozik és mindenki által tántorithatlan hitkép vallandó és ezért az ő, és csak is az ő teljhatalmához tartozik egy symbolum uj felállítása és mind az, mi az egész egyházra vonatkozik . (2-a, 2-ae, I. art. 10.), ha ők indíttatva szent Liguri Alfons egy másik nagyon fontos mondása által, ki az egyház és haza egy másik ragyogó csillaga ezennel alázatosan és esdekelve kérik a szent egyetemes zsinatot, hogy Szt. Alfons saját szavaival, külön tanácskozásban szentesítse azt, hogy: „habár a pápa, a mennyiben egy személy és doctor privatus tévedhet és tévedés alatt állhat a tényleges kérdésekben, melyek főleg az emberek tanúskodásaitól függnek, de mégis, mikor mint pápa beszél, mint doctor universalis ex cathedra, az a Péter által adott teljes egyházi tanhatalommal, ez esetben a hit és erkölcsi kérdések feletti viszályok kiegyenlítésében tévedéstől ment. És ez az ő kívánságuk nem fog csudálatosnak tűnni fel, mert maga Szt. Augustinus egy más dogmai igazság feletti értekezésében e tárgyra nézve megjegyzi: Minthogy e kérdés homályossága az egyház első fetében nagy férfiakat és nagyra becsült atyákat és püspököket arra indított, hogy a legjobb békében egymással vitatkozzanak, míg az amit a legüdvösebbnek tartottak, az egész földkerekség teljes számú zsinatától a vita befejeztével megerősíttetett. (De baptismo con. Donatis I. 7.) De szent Hilarius ezt mondja : „Roszul érti-e talán ezt egymás ? Nyomjuk el közösen a rosz értelmet és ne rontsuk meg a hit szilárdságát.“ (De Synd. 88.) A bajor haladó párt válaszfelirata: Dr. Völk, Barth, Fischer stb. egy külön válaszfeliratot adtak be, melynek első pontjában a király iránti hűség biztosíttatik, és a másodikban az utóbb felmerült párthevesség felett sajnálkozás fejeztetik ki, így folytatják: 3., Sem a Poroszországgal és az északnémet szövetséggel kötött szerződés, sem a déli államoknak északkal való egymás szorosabb szövetségében nem látjuk mi a német törzsek jogos önállását fenyegetve. Bár csak sikerülne felséged kormányának Németország államszövetségi megállapításához való járulás által, elfordítani azon veszélyeket, melyek Bajorország mostani elszigeteltségben vannak és egyszersmint az egységes államot távol tartani. Akkor a német haza önálló tartalma és nagysága, szabadsága és jólléte az egyes államok jogos megérdemelt, további fenállásához lesz kötve. 4.: Azon változott alakulás következtében, melyet az 1866-iki események Németországnak adtak, közel van az az út, a mely az 1848-ban adott és a nép által örömriadással fogadott királyi szó beváltására vezet. A népjogilag elismert Észak-német szövetségnek német-államszövetséggé képezésével államháztartásunk alapelveinek és belynállásunk s főleg Bajorország szabadelvű kifejlődése nagyon jól összeegyeztethető. 5) A királyi szájból való ama megújított biztosítás , hogy tudniillik ha a kötelesség szólít hazánk a hatalmas szövetséges mellett lesz Németország becsülete védelmére, mely Bajorországéval elvárhatlanul összekötve van, mint fontos békekezesség fog a legélénkebb viszhangra találni egész Németországban. — A 6-dik pontban kimondják , hogy a kormány reformtörekvéseit a nép jóllétére a kamara pártolni fogja, mert a reform elhagyása csak a nép sebét tenné gyógyíthatlanná. 7. Amint felséged a helyzetet és az idő szükségeit felismerné, eddig szilárd kézzel védte a társadalmi törvényhozást, úgy felséged kormánya ezentúl is a szükséges reformok kezdését és továbbfolytatását,mint a polgári önkormányzás előmozdítását, a sajtó és egyesülési törvény revisióját, a nevelés összes terén való reformokat, s főleg a népiskolák időszerű emelését és a néptanítók pénzügyi helyzetének javítását, tartsa mindig szemei előtt. Azokban ígérik, hogy az államköltségvetést a takarékosság szempontjából fogják vizsgálni. 9. A trónról jövő nyílt elismerésére azon becsnek, amelylyel bir az ország kormányára nézve a népben élő meggyőződés hüt kifejezés— a leghálásabb érzéssel telünk el. Örömmel fogjuk üdvözölni egy az egyenes választási jogra állapitott válaszási törvényt, mely egyszersmind ama népmeggyőződés hit kifejezésére elég biztosítékot ad. A tőikben ígérik, hogy a többi javaslatot is a tárgy fontossága szerint fogják tárgyalni. 11. Isten tartsa meg a királyt, kinek szive egész népét meleg szeretettel öleli fel. Bárcsak lenne meg felségednek a legnagyobb és szebb jutalom, a melyre egy nemes fejedelem törekszik: a hit és hálás nép boldogsága és jólléte.“ A magyar mérnök-egylet jan. 21-én tartott egyetemes szakülése igen érdekes felolvasásokat ígért. Ezek elseje, a Wallandt Henrik jelentése (a suezi csatornáról némely adatok része miatt, elmaradt ugyan, de a más kettő is egészen alkalmas volt, a rendkívüli számban összegyűlt hallgatóság ’ figyelmét mind végig lekötni. Először Ney Béla „képzőművészeti tanulmányok“ czimű munkájának,’az építészettel foglalkozó részéből olvasott fel egy terjedelmesebb mutatványt. A teljes egy óráig tartott felolvasás az építészetistylek lényegét fejtegette. Az ókori nevezetesen az aegyptomi és görög-római,valamint őskeresztény építészeti stylek mind culturhistoriai, mind szigorún művészeti és a szerkesztést illető jellemzéséről a mohamedán, és aztán a középkori építészetre tért, melynek két, önálló alakban megjelenő stylje: a román és a góth eléggé kimerítő és összehasonlító fejtegetés tárgyát képezte. Végre az újkor építészeti styljét, a renaissanceot ismertette, annak beteges kinövéseit a barock és u. n. rococco styleket szigorúan elítélvén. Az előadás, nem szakértőkre nézve is, igen érdekes tárgygyal foglalkozott, s azt, népszerű nyelven, értelmesen fejtegette. Az egész munka közelebb, önálló füzetben fog sajtó alá kerülni, és az irodalom ez eddig csaknem teljesen műveletlen terén, hiányt pótolni ígérkezik. A második előadás tisztán a szakférfiakat illető. Horváth Ignácz mutatta be ugyanis epicyclois körzőjét. Előbb az elméletet adta elő röviden, de mély tudományossággal, aztán az egyszerű szerkezettel bíró és könnyen kezelhető műszerrel tett gyakorlati kísérleteket. Az eredmény minden tekintetben, rendkívül sikerültnek mondható, s csak az kár, hogy Lukse úr, ki — ha nem csalódunk — nemrégiben, egy általa szerkesztett hasonló műszert mutatott be, ugyancsak a mérnök-egyletben, jelen nem volt, amennyiben a kettőnek összehasonlítása érdekes eszmecserére adhatott volna alkalmat. Örvendünk, hogy az általános érdekeltség, e valóban életrevaló egylet iránt, napról-napra növekszik, minek a jelen ülés szép auditóriuma igen biztató bizonyítékául szolgált. ÚJDONSÁGOK Pest, jan. 31. — A honvédmenház javára a tatai ifjúság két estélyt rendezett, melyek mint írják, igen szépen jövedelmeztek. A technikus bál szombaton az Európában élénk és fesztelen volt. A nagy és diszes közönség már 9 óra után megtöltötte a termet úgy, hogy a háziasszony gr. Andrássy Aladárné megérkezte után elkezdett első csárdásban a terem kicsinysége már érezhető volt, azt azonban elfeledteté a tánczolókkal az átalános jókedv, melyre nézve sokat tehetett, hogy a roppant vigadó terem helyett e kisebb méretű, de ép azért kevésbé rideg falak között folyt le e bál. A ráczrend elmés szerkezetű gépkerékből állott, megfelelő diszitményekkel. A táncz folytonos fesztelenség és jó kedv közepette reggeli 6 és fél óráig tartott.A toscaniai nagyherczeg halála miatt ölsége a király már szombaton elutazott Bécsbe. Közelebbről követni fogják Rudolf koronaherczeg,Gizella herczegnék felsége a királyné Valeria herczegnével.Az udvari gyász következtében az idei farsangon nem lesz udvari bál. — A bécsi miniszterium azt a kérdést intézte a m. kormányhoz, hogy a politechnicum azon hallgatói, kik sem a felsőbb reál iskolákat, sem mind a 8 gymnasiumot nem végezték, felvétethetnek-e egy éves önkényteseknek ? A kérdés a technikusokra nézve kedvezőleg döntetett el. — Horvátországban az ujonczozás február 1 -sején kezdődik. — Feltesszük minden értelmes emberről, hogy midőn a főispánok albumáról esti lapunkban hozott hírt olvassa, önkényt belátja, hogy azt nem mi irtuk vagyis nem úgy irtuk a mint kiszedetett. A pest-váczi országúton levő 35 gyár és nyaraló birtokosai, Pestváros hatóságához egy Újpest község által külön beadványban támogatott folyamodványt nyújtottak be,melyben a névhatóság felkéretik, hogy a pesti gázvilágító társulatnak engedtetnék meg a váczi útiköszörűs árkon túl fekvő területén egy második gázvilágítási gyárt építhetni. A hatóságilag kiküldött s legnagyobb részt szakférfiakból álló bizottmány a kérelmet az iratban foglalt elvitázhatlan és nyomatékos indokoknál fogva magáévá tévén, elvben egyhangúlag elfogadta, és ajánló véleményével együtt az eljáró tanács, és képviselői testületével felterjeszteni határozta. Egyúttal a vállalkozó gázvilágítói társulat igazgatósága utasíttatott, hogy az építendő gyárnak tervezete és feltételei iránt nyilatkozatát adja be.• Leuthner (Lorand) János volt honvéd-tüzérkapitány még december 18-án Londonban meghalt. Ő a komáromi capitulat után külföldre menekülvén, nehogy az osztrá hadseregbe besoroztassék , utóbb Londonon telepedett le, hol mint jeles mérnök szakmába vágó foglalkozással tartá fenn magát. — A Terézváros két felé orása ügyében kiküldött bizottság többsége elvété vonalul a Gyár-, Valero- és Kertészutczá 4t^"